Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-27 / 263. szám
üj Dunántúlt napló 1990. december 27., csütörtök 12 Önállóság az önkormányzat iskolájában „összeomlott a társadalmi környezet, mely az iskolát körülvette. Következik-e, s vojon mit ígér a várva várt önállóság?” Az önkormányzat szerepe Az önkormányzat iskoláit két szinten lehet működtetni, alakítani és irányítani: a közigazgatáson belül és azon kívül. A képviselőtestület a közigazgatáson belül sokrétű feladatot lát el, fenntartói és igazgatási-hatósági feladatkört. Nagyabb településeken az oktatás szakmai műhelyéként nem képes funkcionálni, belső munkamegosztással és átengedett jogosítványokkal a döntések előkészítésére és azok megjelenítésére oktatási-művelődési bizottságot hoz létre, mint működtető, irányító testület. Kis településeken ezt a feladatkört egy tanácsnok látja el. Az alapfokú oktatás és az óvodák gondozása az önkormányzat joga és kötelessége. Az ellátás feltételei, a központi normatív támogatás az önkormányzatokon keresztül jut el az iskolákhoz. Törvényi garancia tiltja más célra felhasználni. Az igény és szükséglet szerint a helyi önkormányzat ezt kiegészítheti. Elemi érdeke is, ellenkező esetben a helyi társadalmi kontrolláI szembesül a kihívás során. A településszintű decentralizációval az irányítás és működtetés két modellje követhető: a társadalmi (helyi) kontroll és az intézmény- szintű önállóság, továbbá a központi ellenőrzés az autonómia tiszteletben tartásával. Két kihívással szembesülünk, a decentralizáció előnyével és a hátrányával, és a székhelytelepülés társadalmi kritikájával. Előny a szülők jelenléte, a pedagógu- sók önállósága, hátránya a szakmához nem értők beleszólása. A kritikát a csoportérdekeket és érdekcsoportokat képviselők igényeiket megjelenítik, eldöntendő a beleszólásuk illetékessége, hol a határ a szakmában, és mi esik szakmán kívül. Jogilag ezt szinte lehetetlen elrendezni, járható út a köz- megegyezés. Iskolaszék A helyi közigazgatáson kívül az önkormányzattól függetlenül és önállóan működhet az iskolaszék, mint a fenntartó és az iskolahasználók közötti intézményszintű döntéshozó konzultatív testület. Funkciója az érdekképviselet, egyeztetés, védelem, megjeleníti a különérdéke- ket, állásfoglalást ajakit ki döntés előkészítésére és meghozatalra, a végrehajtást elemzi, társadalmi nézőpontból azokat ellenőrzi, összetételét merev határok közé szorítani nem szabad, legyenek sokszínűek és önállóak, a szigorú szabályozás a fejlődést gátolhatja. A település társadalmának legszélesebb körű részvételét biztosítja, ettől demokratikus. Demokratikus döntéseket csak demokratikus intézmények hozhatnak, ilyen az isxoloszók. Akkor van értelme létrehozni, ha valódi döntési jogosítványokkal rendelkezik. Szerepköre felértékelődött. 1948-íban egy tollvonássá1 megszüntették, most a társadalmi igény felvetette visszaállításukat. A régi tradícióra emlékeztető iskolaszéket visszahozni nem szabad, tartalmában és tormájában újat, az 1990-es évek körülményeit véve figyelembe a leiadatok mások, ehhez kell igazítani. Létrehozásukkal kapcsolatiban különbözőek a vélemények, vannak elutasítók, egyesek az oktatás gyógyító székét látják benne, van, aki az önkormányzat fölé, mások alárendelnék, és Okodnak, okik hatóságot vélnék benne látni. Az országban sok iskolaszék működik, a sok közül a budapesti Arany János Gimnáziumban, a gödi, az abo- nyi, külön is kiemelkedő a biatorbágyi önszerveződés egy ritka próbálkozása. Útkeresés Baranyában ismerjük az útkereső mágocsiakot és a példaértékű pécsi, Táncsics úti iskolaszéket, felváltotta a morális felügyeletet és a megvédendő erkölcsi értékeket. Sók az érdeklődő; a vásárosdombói polgármester, a sásdi, a magyarszéki, a komlói Fürst Sándor úti, a boksái, a diósviszlói, a siklósi Hajdú úti, az egyházas- haraszti iskolák. Több alapkérdésre várnak választ, ki kezdeményezze a létrehozást? Milyen az összetétele? Minden iskolafokozat hozza létre? A megalakítás technikai tennivalói? Kezdeményezze a létrehozást „alulról" építkezve az iskola társadalmi környezete, a szülők, munkáltatók, a fenntartó képviselete, az egyház, nemzetiségek, iskolaorvos és a pedagógus szakma. Minden iskolafokozatban célszerű iskolánként létrehozni, ahol 18 év alatti gyerekek oktatásával foglalkoznak. Ennek a folyamatnak végrehajtásával az önkormányzat iskoláiban elérhető a társadalmasítás, a közügy szolgálata. Az önkormányzatnak is érdeke az együttműködés, hiszen a választópolgárok, c szülők, érdek- csoportok integrált érdekeit gyűjti be és azt igyekszik érvényesíteni. Az iskolaszékek céljaik elősegítésére hozzanak létre alapítványt, ezzel is segíthetik az oktatás folyamatos munkáját. Hogyan szervezhető meg az iskolaszék? Az előírásokat az Egyesülési törvény tartalmazza. Létre kell hozni a szervezőbizottságot, ennek feladata: alapszabály-tervezet összeállítása, rögzíteni az iskola címét, tisztségekre je- jölteket állítani, a megalakulás, a tervezet ismertetése, az érdekeltek 50 százalékának a jelenléte szükséges, a szabályzat elfogadása, cégbírósági bejegyzés. A kérelemhez csatolni kell az elfogadott alapszabályt, a hitelesített jegyzőkönyvet, a tisztségviselők adatait. Az iskolaigazgató tagja a széknek, szervezze az iskola belső életét, fordítson nagy gondot a szakmai és emberi értékek megjelenítésére, menedzselje iskoláját. Támogassa a belső felelősségmegosztásra épülő tantestületi, munkaközösségi önálló feladatmeghatározásokat és engedje önállóan élni a döntési jogosítványokat. Az igazgatók kiválasztása és felkészítése stratégiai kérdés. Halász Gábor, neves oktatáskutatónk műveit tudom ajánlani a tantestületnek, az igazgatót kinevező önkormányzatoknak. Merényi László iskolaigazgató Előre jelezhetök-e a taxisblokádhoz hasonló válságok? Mit mutat a közvélemény? Nem akármilyen évet zárunk az idén. Számtalanszor elhangzott, leírták a sajtóban és egyebütt, hogy 1990 a rendszerváltás esztendeje volt. Sokféle vélekedést ismerhettünk meg az ez évi történésekről, azonban a vélemények mindig esetlegesek. Mit gondolnak valójában az emberek arról, ami velük történt? Ezért is kérdezzük Tamás Pált, a Közvéleménykutató Intézet igazgatóhelyettesét: hogyan változott ebben az esztendőben a hazai közvélemény a különböző események megítélésében? Elsősorban nyilvánvalóan a nagy politikai-társadalmi folyamatok értékeléséről van szó, de természetesen a gozdasági helyzettel kapcsolatos vélemények is igen fontosak. — A gazdasági közhangulatot meglehetősen hosszú ideje mérjük egy többé-kevésbé használható „barométerrel". Ez két dolgot különít el eléggé jól megfigyelhetően. Egyrészt azt, hogy a megkérdezett állampolgár miként látja a saját gazdasági helyzetét, másként pedig az ország helyzetét. A magyar „Ítélkezési minta" szerint korábban az ország helyzetét igen rossznak tartották a válaszolók. Ez érthető, hisz a tömegkommunikáció évek óta azt sugallta, hogy itt az adósságválság, s ami van, abból nem, vagy csak igen nehezen lehet kilábalni. Ehhez képest az emberek a saját helyzetüket nem tartották különösebben rossznak. Persze volt panaszkodás, siránkozás, de a magyar állampolgár véleménye az volt, hogy majd csak lesz valahogy, akármilyen bajban is van az ország. Az elmúlt években háromhavonta csináltunk egy-egy gazdasági hangulatmérést és ilyenkor rendszeresen két grafikont kaptunk. Az egyik, a pesszimistább, az ország helyzetét tükrözte, a másik, az optimistább az állampolgárét. Ez a helyzet körülbelül egy évvel ezelőtt megváltozott, átalakult a két grafikon, a két görbe viszonya. Azaz egy év óta kezdik azt gondolni az emberek, hogy ők vannak nagyobb baiban, mint az ország. — Mivel magyarázható ez a változás? — Az egyén egyelőre nem látja, hogy mitől van bajban az ország. Azt tudja, hogy gond van, de még nem látja a baj jeleit. Nem tapasztalja például, hogy itt iszonyatos áruhiány lenne. Sőt, azt látja, hogy itt sokkal jobb az ellátás, mint bárhol körülöttünk, a volt szocialista országokban. És ha azt látja, hogy itt van hús bőven, csak neki nem telik rá, okkor azt a következtetést vonja le, hogy ő van bajban, nem az ország. Ebből egy nagyon érdekes társadalomlélektani következtetés adódik a közvélemény számára. Ha gyakorlatilag van minden a boltokban, nekem pedig abból meglehetősen kevés jut - így az átlag állampolgár —, akkor itt nagyon ügyetlen kormányzás folyik. Vagyis a saját gazdasáqi helyzetével kapcsolatos elégedetlenség a kormányon, a parlamenten, a vezető politikai tényezőkön csattan. Tavasszal még milliós nagyságrendben támogatták a pártokát az állampolgárok, őszszel meg csak százezres nagyságrendben. Vizsgálataink szerint jelentősen visszaesett a tv parlamenti közvetítéseinek nézettsége. Ez nem csupán azzal függ össze, hogy a dolog elveszítette „újdonsógvará- zsát", hanem inkább azzal, hogy az embereknek elegük van a parlamenti politizálásból. — Vannak-e olyan vizsgálataik, amelyek az emberek „jövőképét" próbálják lelmérni?- Igen, és ezeket rendszeresen megismételjük. A tavaszihoz képest a társadalom Taxisblokád Pécsett jövőképe mára összeszűkült, ami nagymértékben összefügg a személyes gazdasági prognózisok alakulásával. Az emberek már nem látják át, mi lesz velük holnap, kevésbé tudnak tervezni, szőkébbnek látják mozgási terüket, mint akár egy évvel ezelőtt. Ebből nehezen meghatározható szorongások, bizonytalanságok származnak. Ezek viszont nem kis mértékben gátolják annak a vállalkozási, befektetési készségnek a kifejlődését, amelyet olyannyira óhajtunk.- Érdeklődnek-e az önök vizsgálati eredményei iránt a nyugati beruházók? A tőke ugyanis mielőtt egy ismeretlen terepre lépne, tájékozódik, hogy mit talál ott.- A nyugati tőkést nem az érdekli, hogy miből tudna itt két darabbal többet eladni, hiszen az egész magyar piac nem nagy. Neki az a fontos, ha itt akarja működtetni a tőkéjét, miféle emberekkel dolgoztathat itt. Milyen a munka- kultúra, milyen a mentalitás az országban? Hogy az itteni emberek mennyire szorgalmasak, mennyire szófogadóak, visszabeszélnek-e, ha feladatot kapnak.- Vannak-e önöknek olyan vizsgálataik, amelyek alapján „megjósolhatok” a taxisblokádhoz hasonló válságok? — A forradalmak kirobbanását nem lehet megjósolni, ha ez lehetséges lenne, akkor a belügy lenne a legfőbb megrendelőnk. A jövő esztendőre eqyébként egv olyan „krízis- vizsgálatot" készítünk elő, amely Maqyarorszógon kívül Lengyelorszáq és Leningrad környékét célozza meq. E vizsgálat célja, hogy felmérjük, miként éli meg a kelet-euró- nai régió a különböző válságokat. Az is fontos kérdésünk, hoay az ilyen naav kataklizmák miként hatnak a személyes életstratégiákra. Lengyel- országban egyébként az 1980- as krízis óta folyik egy kétévenként ismétlődő vizsgálat, amely már alapul szolgálhat általános tanulságok levonásához. — Az egyre romló gazdasági helyzet mennyiben járult hozzá az új politikai vezetés tekintélyének csökkenéséhez? — Érdekes tapasztalat, hogy a két dolog között egyelőre nincs közvetlen kapcsolat. Az új politikai vezetés népszerűségének csökkenését a mi ismereteink szerint inkább az okozta, hoqy annak működése nem különbözik igazán jelentős mértékben a korábbitól. Az emberek nem látják a markáns váltást a módszerekben. Azt hiszem ez feltétlenül megszívlelendő tanulsáa az érintettek, a politikusok számára. Hovanyecz László Sertéseket darabolnak a sellyei vágóhídon Fotó: Proksza László Vágás Sellyén, feldolgozás a panelkonyhában Vágóhídi tervek — Az élet diktálja nekünk, hogy mit tegyünk - jelenti ki Alórántné dr. Hajós Klára, Sellye polgármestere. — Most például a jó egy éve működő új vógóhídunk nyereségesebbé tételén fáradozunk. A jelenlegi ötvenezer forintos nye- ceségszint mellett száz év kellene ahhoz, hogy ez a beruházás megtérüljön. Ez semmi! így nem szabad fenntartani! A vágóhíd vezetője, Mozs- gai Józsel hentes mester mondja is, hogy hogyan képzelik el a napi huszonöt-harminc sertés vágására alkalmas vágóhíd kihasználtságának javítását: . - A városi embernek, ha vesz sertést, gondot jelent, hogy hal vágja le. Ebből indultunk ki, amikor elhatároztuk, hogy magánszemélyek megrendelésére vállalunk vérvágást: a lábon kiválasztott sertést a tulajdonos elhozza a vágóhídra. Mi levágjuk, tisztítjuk, fétbehasrtjük, a szalonnát levesszük, így személykocsiba rakható és akár a városi kis konyhában is feldolgozható a tisztított sertés. Hajlandóak vagyunk közvetíteni is, azaz tanácsot adni, kihez forduljon a vevő. Sely- lyén 70—72—75 forint a sertés kilója. A szolgáltatásunkért kilogrammonként öt forintot számítunk fel. A séllyei vágóhíd egyben kényszervógóbíd, a majdhogynem szokás állápon kialakult körzete Sellye és harminc ormánsági község. A kényszer- vágáson az önkormányzatnak nincs nyeresége, kizárólag a lakosság olcsó bússal ellátása érdekében vállalták fel e tevékenységet. Az önkormányzat ezzel állami ügyet szolgál, pedig ez nem is állami, hanem biztosítási téma! A biztosítónak érdeke lenne, hogy miinél több hús értékesítésre kerüljön, ennyivel jobb a megtérülés. Másik tevékenységi köre a vágóhídnak a bérvágás. A Séllyei ÁFÉSZ és a volt nagyközségi közös tanács együttműködése alapján az áfész termeltetett és felvásárolt, a tanács a sertésvágást végezte, az értékesítés az áfész-lbalto- kon keresztül történt. Ez már négy éve bejáratott módszer. A húsigény viszont egyre inkább visszaesett, egyrészt, mert szaporodtak a hűtőládák és ezzel növekedett a család ellátására hizlalt sertések száma, másrészt a hízót nem tartók kevesebb húst vesznek, mert nem telik többre. Mindezekből adódik a vágóhíd alacsony nyereségszintje. A váltás kényszerként jelentkezik. Erről a séllyei polgármester így beszél:- Hajnal Lászlóval, a se'ly- lyei tsz új elnökével sikerült megállapodnunk abban, amiben a korábbi tsz-vezetés nem volt tárgyalópartner: ne legyen külön vágóhidja az önkormányzatnak és külön szúró- boncOló helyisége a tsz sertéstelepének, hanem az egyiken vágjunk, a másikon pedig feldolgozást végezzük, azaz lássuk el együtt a lakosságot burkával, kolbásszal. Hogy mékkora erre a kereslet? Ha délután kettőkor ideér a boltba Pécsről a töltelékáru, akikor másnap reggelre elfogy. Ráadásul félelmetes a nyár: messze vagyunk Pécstől! Itt viszont friss áru lesz: délelőtt vágás, délután töltés, reggel már árulják a hurkát, kolbászt és amire igény lesz. A polgármester elmondja azt is, hogy a tsz és az ön- kormánvzat kapcsolata szorosabb lesz a jövőben, alakítanak egy részvénytársaságot a tsz sertéseinek feldolgozására. A kereskedői oldal még nyitott a leendő részvénytársaságban. L. Cs. K.
