Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-27 / 263. szám

6 üj Dunántúlt napló 1990. december 27., csütörtök A vásárcsarnok mögé szorult a „KGST-piac" Harkányban Bédy István: „Több kis­vállalkozónak adunk lehetőséget" Lesz áruháza Harkánynak? Siklósi kórház: r Újabb igazgatóválasztás „Siklós és Siklósvidék" Tőkét és megrendeléseket vár a kesztyűgyár dombóvári doktorára adták le vo'ksu'kat. Pétz Ádám főorvost magasabb fizetés, szolgálati lakás várta, és a kórház fe­leségének is előnyös munka­lehetőséget kínált. Október 12-én még úgy tudták, hogy 15-től munkába is áll, 15-e reggelén viszont a dombóvári örvös telefonon jelezte, hogy mégsem vállalja. Ezt kővetően a lehető leg­gyorsabban meghirdették a belgyógyász főorvosi állást (amit ideiglenesen most egy pécsi nyugdíjas orvos lát él), majd az önkormányzat is ki­írta az igazgatói pályázatot. Mindkettő megjelenésére még várni kell. A kórház már azt az elképzelést is föladta, hogy Siklóson lakjon az inté­zet első embere. A feltételek köre tehát egyre szűkül, csax eredmény legyen már. . . tóterméknek gyakorlatilag min­den példánya gazdára talál már az érintett térségben, s hogy jövőre a példányszám további emelésén is gondol­kodhatnak. A siklósiak „két- hetilap”-ját a helyi művelődé­si házban pusztán „szerelem­ből", s nem pénzért állítja elő a 22 tagú szerkesztőbizottság. Nyomása a Siklósi Nyomdá­ban történik. Siklós és vidéke Mától Siklós és vidéke életével, mindennapjaival foglalkozó összeállítást közlünk lapunkban havi egy alkalommal, fél új­ságoldalnyi terjedelemben. A város és környékének történészei természetesen nemcsak ebben az össze­állításban jelennek meg. A „Siklós és vidéke” fél oldal célja, hogy a tér­ségben élők tudják: ezek a híradások, bár nem­csak nekik, de mindig róluk szólnak. Siklós vá­ros múlt századi pecsét­lenyomatának megjelení­tése talán jó figyelem­felkeltő lehet ehhez. DRAVASZABOLCSI ISKOLABŐVÍTÉS Megkezdték a drávaszabol- csi általános iskola bővítését, a beruházási költség várható­an 12,7 millió forint körül ala­kul. A kivitelező, a Siklósi Épí­tőipari Szövetkezet 1991. jú­nius 31-re ígéri a munkák be- fejeztét, a tanítás addiq is fo­lyamatos lesz az iskolában. DECEMBERI LAPSZEMLÉNK „Siklós és Siklósvidék":- önhibáján kívül hátrányos helyzetű Siklós- vb-itiitiká hból jegyző Harkányban- Egy haláleset ürügyén . . .- Támadási felület rovat: Az utca embere- Sportkomplexum terve Ha rkányban. „Harkányi Hírek":- Csakazértis pohárköszöntő!- Szilveszteri humorrovat- Portré a „Zdravo" vezető munkatársával- Tanmese a régi rendszerről- Harkány sportja. A közelmúltban már nyilat­kozott lapunknak Bédy István, harkányi polgármester a KGST-piacról, de kiderült, a téma változatlanul aktuális, mivel a régi i llegáli s piac helyén ma is „feketén” áruló „keletiek" ügyében újabb fej­lemények mutatkoznak.- Nemigen tudunk mit kez­deni az árusokká!, de tudo­másul kell vennünk, hogy a lakosság egy rétege úgy véle­kedik, szükség van rájuk. Még a szezon kezdete előtt való­színűleg kényszermegoldást fo­gunk hozni: egy átmeneti le­galizálást biztosítanánk. A piac helyét semmiképpen nem a harkányi főútvonalak men­tén, hanem pl. a kovácshidai út mellett tudom elképzelni. A terv lakossági fórum elé kerül, és ha sikerül meg­egyeznünk, elindítjuk a kivi­telezést. Ehhez kapcsolódik a harkányi önálló rendőrőrs felállításának terve is.- Két hónapja megalakult az új harkányi vezetés, mely (az önkormányzati ülések tanúsá­ga alapján) jelentősen támo­gatni kívánja a község vál­lalkozóit. Milyen konkrét in­tézkedésekkel?- Eleve vállalkozáserősítő. hogy szabad teret biztosítunk számukra. Ugyanis a korábbi gyakorlat szerint egyeseknek lehetett vállalkozni Harkány­ban, másaknak nem. Vagyis egy meglehetősen visszafogott rendszer működött. Piacnak keM itt is kialakulnia, ahal nemcsak árfelhajtó, de ár­csökkentő tényezők is szere­pet jászthatnak majd. Tárgya­lások folynak például a har­kányi maszek péküzem felállí­tásának segítéséről. Van lehetőségünk ezenkívül saját beruházásokra. Tervbe vettük egy szolgáltató centrum felépítését, melynek kivitelezé­se a következő évben meg­kezdődik. Itt több kisváHal- kozónák adunk lehetőséget termékeik értékesítésére, ruhá­zati, műszaki, cipőipari stb. részlegéket, osztályokat létesí­tünk. — Ez tehát egy áruház lesz? — Egy kisebb áruház, mely­ben mindenekelőtt a 'helyi, Ml. községért már sokát tett, ide elkötelezett vállalkozóik kap­nának hélyet. Utóbbiak ugyan­is szerencsére egyre többen vannak. Januárban egyébként szeretnénk meghívni a vállal­kozóikat, maszekokat, kiskeres­kedőket ide, a polgármesteri hivatalba egy beszélgetésre, amelyen ők is elmondanák elképzeléseiket, ötleteiket, s az önkormányzat is előadná a léhetőségéket. Célunk tehát a támogatás mellett a kapcso­latfelvétel, a párbeszéd. Szabó Anikó Fotó: Proksza László A HÁZTÁJI TEJ ÉRTÉKESÍTÉSÉRE: „Boci bolt" A siklósi piactér csar­nokrészében „Boci bolt" lé­tesítését tervezi a város önkormányzata. Az elkülö­nített standon kistermelők értékesíthetik majd a háztáji gazdaságaikban fejt tejet, mentesítve ma­gukat a jövő évben vár­ható tejfelvásárlási gon­doktól. Mint ismeretes, a tej­ipar a fogyasztás csökke­nése miatt értékesítési ne­hézségékkel küzd, s emiatt jövőre bizonytalanná vál- hanta a gazdák tejeladá­sa is. A környék termelői­nek gondjain enyhíthetne a Boci bolt, amely a hírek szerint a vásárlók pénz­tárcáját is jobban kímél­né, mint az állaimi keres­kedelem. A tej és tejter­mékek ugyanis olcsóbban kerülnének a piacra a ma­gántermelők standján. A Boci bolt „csírája" a város óvodája előtt ala­kult ki, ahova mór több tejesikannával érkező megrendelőnek is szállíta­nak friss tejet a tehén- tartók, 18 forintért kínálva literjét A piactéri „tejes" nyitást januárra valószí­nűsítette dr. Szepesvári Zsolt, Siklós polgármeste­re, s mint elmondta, rö­viddel ezután a környé­ken termelt, s a város vágóhídján feldolgozott állatuk húsainak értékesí­tésére is boltot kívánnak nyitni. A siklósi kórház megbízott igazgatója, dr. Horváth Ká­roly a Népjóléti Közlönyt teszi elém, bemutatandó, hogy ma bizony rengeteg kórház keresi a maga igazgatóját. A siklósi városszéli gyógyintézet azon­ban speciálisabb helyzetben van a többinél is. Egyrészt, mert annak idején a sajtóban megjelent írások alaposan fel­kavarták az állóvizet, más­részt, mert Siklóson már le­zajlott egy pályázati értéke­lés. Választottak is egy bel­gyógyász képzettségű igazga­tó főorvost, még sincs ma az intézetnek vezetője. Ez év szeptemberének végén zárult eredményesen a pá­lyázati értékelés második év­fordulója. A választásra jogo­sult főorvosok a beérkezett három pályamunka közül dön­tő többséggel Petz Ádám Hogy a városi, városkörnyé­ki sajtótermékekre szükség van, bizonyítja a már több éve (bár némiképp módosult for­mában) megjelenő városi, tér­ségi lap, a „Siklós és Siklós­vidék" pályafutása. A „szabadelvű kéthetilap"- ként hirdetett úiság felelős szerkesztőjétől, Császár Fe- renctől megtudtuk, hogy a 2500 példányban nyomott saj­A hírneves Hunor Kesztyű­gyár siklósi gyáregységében már évekkel ezelőtt megje­lentek a német partnerek, ám most újabb külföldi tőkés- társaikra várnak. Pauncz tst- ván, a gyáregység igazgatója elmondta, a már megvalósult német beruházásók profilbő­vülést is jelentettek, o 450 főt foglalkoztató gyár fő te­vékenysége, a kesztyűkészítés mellett cipőfelsőrészeiket is gyárt. A pécsi központ, Pauncz Ist­ván tudomása szerint, tárgyalt német, svéd, amerikai, sőt magyar érdeklődőkkel. Jó lenne, ha a siklósi gyárnak is jutna a szóba jöhető partne­rekből. Arra a kérdésre, hogy vár- ható-e az adminisztratív állo­mány csökkentése, „részben igen” volt a válasz. Mintegy 30 százalékos leépítést ter­vezik jövő év elejétől folya­matosan. Ez azonban nem fogja azt jelenteni, hogy az utcára kerülnek a havi bérért dolgozók. Igyekeznek minden­kinek fölajánlani a gyáron belül más, például teljesít­ménybéres munkát. Elterjedt az a hír is, hogy nem fizetőképesek. Pauncz Ist­ván szerint ez majdnem min­den hazai vállalatról elmond­ható, mivel a döntő többség hitelből él. A siklósi gyáregységben a fizikai dolgozók átlagkeresete évi 90—100 ezer Ft. Előfordul, hogy nem tudnak elég mun­kát adni nekik. A teljes ter­melés leállítást eddig még megúszták, s az igazgató re­ménykedik, hogy erre a jövő évben sem fog sor kerülni. Nem kell Harkányba utazni a fizikoterápiáért Az újpetrei körzeti ervosi rendelő Fizikoterápiás kezelés az újpetrei orvosi rendelőben Fotó: Proksza László A nyolchónapos gyönyörű baba nyugodtan tűrte, hogy kicsi karjára pántokat és ve­zetékeket csatoljanak. Sze­gényke megszokta már, hiszen egész eddigi kis élete szinte ezzel telt. Olyan szerencsétle­nül jött a világra, hogy szülés közben eltört a válla, s most az izmok, idegek funkciójának helyreállításához naponta kell fizikoterápiás kezeléseket kap­nia.- Gondolhatja, milyen sokat jelent nekem, hogy most ide, Cljpetrére hozhatom a kicsit - mondja az édesanya. - Eddig naponta kellett emiatt Pécsre utaznom a gyerekkel. Reggel 7-kor a busszal elindultam ve­le, a kezelésre mindig vára­kozni kellett, csak a délutáni buszt értük el, és így este 6 órára értünk haza. Útközben etettem meg, s ott tettem tisz­tába, ahol tudtam. Mindezt bét hónapon át naponta! Na­gyon boldog vagyok, hogy most az újpetrei rendelőbe le­het jönni, itt lakom a szom­széd községben, s az utazás és kezelés eqyütt most nem több, mint másfél óra. A magyar egészségügyi re­form egyik fontos lépésének tartják, hogy a szaknyelven alapellátásnak hívott körzeti orvosi tevékenység minőségén változtassanak. Hogy a körzeti orvosok képesek legyenek mi­nél több vizsgálatot és keze­lést ott, helyben elvégezni, és hogy természetesen ehhez majd a feltételeket is megte­remteni. Nem is annyira a vá­rosi körzeti orvosi rendelők esetében van ennek nagy je­lentősége, ahol könnyen elér­hetők a szakrendelések, kór­házak, klinikák, hanem azok­ban a vidéki körzetekben, amelyek távol esnek a váro­soktól, vagy ahol a közlekedés miatt a betegnek, ha egy-egy vizsgálatra mégis be kell utaz­nia, az egész napja rámegy. Az újpetrei körzeti orvosi rendelő elébe ment az időnek. A szép és tágas rendelő azon kevesek közé tartozik a me­gyében, amelyről nyugodtan mondhatjuk, igen, ez már majdnem a jövő. Dr. Makai Zsolt körorvos — aki emellett a pécsi központú Országos Körzeti Orvosi Intézet tudo­mányos munkatársa is — min­den lehetőséget kihasznált, hogy beszerezze azokat az esz­közöket, amelyek szükségesek különböző alapvizsgálatok el­végzéséhez. Van EKG-készü- lék, tudnak vérsüllyedés- és vérképvizsgálatot, vércukorszint meghatározást végezni. Most kaptak ajándékba egy labora­tóriumi centrifugát, amivel vi­zeletüledéket is tudnak nézni. Október vége óta pedig mór a fizikoterápiás kezeléseket is itt, helyben végzik. — Szerencsém van, hogy itt Újpetrén olyan a polgármes­ter, hogy minden pénzszűke el­lenére fontosnak tartja a la­kosság egészségét és ellátá­sát. Az ő segítségével, vala­mint a helyi takarékszövetke­zet, a tsz és az áfész támo­gatásával szereztem be ezeket a fizikoterápiás készülékeket — mondta dr. Makai Zsolt. — Fa­lun, ahol az emberek között sokan dolgoznak a szabad ég alatt, sok a mozgásszervi meg­betegedés, a reumás. Ezeket kezelni kell. Eddig Harkányba kellett emiatt a betegeknek menni. Egy 15—20 perces ke­zelésre ráment az egész nap­juk az utazás miatt. így aztán sokan, akiknek pedig nagyon nagy szükségük lett volna rá, el sem mentek. Pedig a nem kezelt ízületi gyulladások, pa­naszok maradandó elváltozá­sokat okoznak, ami később a munkavéazést, a mozgást erő­sen gátolia. 1- Október végén kaptuk meg a készüléket. Az asszisz­tensnők is segítő partnereim voltak ebben, hiszen az öltö­zőjükről mondtak le, ezt ala­kítottuk át kezelő helyiséggé. Egy szakképzett asszisztensnő napi 4 órában vállalta a ren­delést. Újpetre lakóinak a szá­ma 1400 körül van, ide tarto­zik még Kiskassa, Pécsdeve- cser, Peterd, ezzel együtt 2100 a körzet lakóinak a száma. Amióta megvon a készülék, eddig 33 beteg összesen mint­egy 260 kezelést kapott. A kisbaba után egyszerre ketten kerültek sorra. Pici a helyiség, mégis elfértek, hi­szen a fiatalembernek, Kovács Tibornak a széken ülve is le­hetett kezelni a kezét. A Mö- biusnál dolgozik, megerőltette és ezért kell most az elektro­mos kezelés. Kiskassán lakik, ez mindössze három kilométer Újpetrétől. A kezelőágyon fek­vő másik beteg Szanyi Balázs, pécsdevecseri. — Azt várjuk, hogy megér­kezzen a mágneskarika is — folytatja dr. Makai Zsolt —, akkor magnetoterápiával ki bő­vítjük a kezeléseket. Az egyik asszisztensnő - Bőhm János- né — önszorgalomból vállalta azt, hogy bejárt a pécsi klini­kára megtanulni a keringés­vizsgálat módszerét. Van ugyanis egy ultrahangos ke­ringésvizsgáló készülékünk is, Így itt, helyben az érszűkületet is tudjuk diagnosztizálni. Na­gyon hiányzik egy számítógép, amivel a betegnyilvántartást, s a gondozottak, a betegségük követésének adminisztrációját könnyíthetnénk. Nagy problé­mánk az, hogy két asszisz­tensnőnk is gyesen van, akik most dolgoznak, azokat a bér­maradványuk terhére tudjuk csak részmunkaidőben foglal­koztatni. Mi mindent megte­szünk, ezekkel a fizikoterápiás készülékekkel bekapcsolódtunk a WHO egészségmegőrző és rehabilitációs programjába, jó lenne, ha a társadalombiztosí­tás is elismerné a mi plusz szolqáltatósunkat, s kaphat­nánk még egy asszisztensi stá­tust. S. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents