Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-27 / 263. szám

1990. december 27., csütörtök uj Dumntaii napió 3 Vízügy Környezetvédelem Természetvédelem Három részre szakadt a régiós szervezet Rövid életű volt a KÖVIZIG - a Dél-dunán­túli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság —, pedig a működésének két éve alatt jó szakember­gárda dolgozott együtt, megtalálva a feladatok­hoz szükséges szervezetet. Hosszas vajúdás után az őszre osztották öl eze­ket a feladatokat a mi­nisztériumok között, a vita elsősorban a vízügyi fel­adatok miatt húzódott, vé­gül a vízgazdálkodás a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz, míg a vízminőséggel és mennyiségvédelemmel kap­csolatos teendők a Kör­nyezetvédelmi és Terület- fejlesztési Miniszteri unthoz került. A két miniszter együttes utasítása alapján december 1 -jére felállt a Dél-dunántúli Környezet- védelmi Felügyelőség és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A régióban dolgozó szakemberek majdnem fel­lélegezitek, megnyugodtak, mert sikerült viszonylag zökkenők nélkül, sőt ba­rátion szétválasztani a közös szervezetet, és jál elhatárol ni a feladatókat, megtartva a kapcsolódási pontokat az együttműkö­désben. Majdnem, mert december 8-án, minden előzetes értesítés nélkül a Közlönyből tudták meg, hogy a szervezetük három részre tagozádott decem­ber írjétől. Az elmúlt napákban nem volt idő e múlt idejű, kijelentő módú informá­ción áimélkodni, sürgősen megkezdték a Természet- védelmi Igazgatóság fel­állítását, amelynek főiha­tósága a Természetvédel­mi Hivatali. Ne keresse senki, még nincs, pedig Ijó támpontokat adhatna a területi igazgatóságai­nak, ha működne már. Mindössze kétJháiram- százmillió forintba kerül országosan ez az átszer­vezés, csak itt Baranyá­iban tizenötmillió, és még nem tudni mennyi és fő­leg honnan jut a Termé­szetvédelmi Igazgatóság indítására. Amit már biztosan tud­hatunk, januáriban lesz a . nagy költözködés, a Kör­nyezetvédelmi Felügyelő­ség a pécsi, Kuiidh Gyulla utcába, a nemrég rendbe hozott épületbe, a Termé- szetvédélimi Igazgátóság j, pedig a Pintér-kertbe ke­rül, míg a Vízügy marad a Köztársaság téren. A feladatok elosztása­iról: amíg a környezetvé­delem és a vízügyi igaz­gatás a vízgyűjtők terü­leti elv alapján, a Ter- ; mészetvádelmi Igazgató­ság a közigazgatáshoz kapcsolódva szerveződik. A környezetvédelem minden ' ártalomra éberen ügyelve i szakigazgatási és hatósá- | gi munkával foglaIkozilk és természetesen méréseket végez, vállalkozási alapon megrendelésre is, például az önkormányzatoknak, amelyek sok környezetvé­delmi jogosítványt kaptak. A vízügy nagyon leegy­szerűsítve gazdálkodik — a környezetvédelmi ható­ság méréseit is fellhasz- nólva — mindazzal, am it a társintézmény megenged. Mindebből jól látszik az is, hogy miközben a hi­vatalok szintjén minden megduplázódott, sőt há­rom részre oszlott a fel­adatokban nagy az átfe­dés, . és nélkülözhetetlen a szoros együttműködés. Gáldonyi M. Az épülő szállodatömb Pécsett, a Citrom utcában Citrom utcav újra A felső szintet le kell bontani Úgy tűnik, pont került egy régóta húzódó ügyre: Pécs város önkormányzatának el­múlt csütörtöki döntése értel­mében a Citrom utcai, most épülő szálloda - az építtető, Jaszenovics Miksa szándéká­val ellentétben — mégis csak egyemeletes lehet. Az előzmények röviden: két éve pályázatot írt ki a városi tanács a Citrom utca északi részének egy 870 négyzetmé­teres területének hasznosításá­ra — a telek Jaszenovics iMilk- sáé lett, négyezer forint per négyzetméteres áron. A felté­telek szerint az építtetőnek alag so r/föld szint/egy emel et/te tőtér építésére volt lehetősé­ge, melyet ’90. június 30-ra kellett volna befejeznie, de miután a vállalkozó még egy emeletet szeretett volna az épületre ráépíteni, többször is kérelmezte a módosítást. Va­lamennyi alkalommal elutasí­tották. Történt viszont, hogy kiírták az önkormányzati választáso­kat, az előző tanács pedig már befejezte működését, s az interregnum idején Jasze­novics Miiksa újabb módosí­tási kérelmet nyújtott be. Vá­laszt viszont három hónapig nem kapott. Ekkor kezdte el építeni a második emeletet, s mint mondja, azért, mert úgy gondolta, ha nem jött válasz, hát nyilván jóváhagyták ké­relmét. A hivatal számára azonban a dolog egyáltalán nem volt ennyire nyilvánvaló. Olyannyi­ra nem, hogy egy rutinellen­őrzés során az első fokú épí­tési hatóság pont akkor ér­kezett a leendő szálloda te­rületére, miikor a kőművesek éppen húzták a falaikat. Ter­mészetesen azonnal leállíttat­ták az építkezést. A legújabb, több hetes hu­zavona ekkor kezdődött meg. Az önkormányzati testületben újra téma lett a Citrom utcai szálloda, s miután az appará­tus úgy vélte, a két évvel ezelőtti 4 ezer forirrt/négyzet- méter túl olcsó volt, egymil­lió-kétszázezer forint pótdij befizetésére kötelezte o vál­lalkozót. Jaszenovics Miksa vi­szont azt mondta, csak akkor fizet, ha engedélyezik az újabb emeletet, plusz terüle­tet kért a kiszolgáló létesít­mények számára. A Környezetvédelmi és Vá­rosépítészeti Bizottság múlt heti ülésén olyan javaslat szü­letett, mely szerint Jaszeno­vics úrraJ csak abban az eset­ben tárgyalnak a továbbiak­ról, ha az összes ügyét (?) — tehát nemcsak a Citrom utcait — rendezi. Az önkor­mányzati testület döntésében ez a kitétel nem szerepel — a városatyák semmi máshoz nem ragaszkodnak, minthogy az eredeti tervnek megfele­lően épüljön meg a szálloda. A bizottságot javaslata meghozatalában az ilyen ese­tekre vonatkozó elvi döntés meghozatala vezérelte, misze­rint a jövőben szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy az építtető a változtatás tárgyát képező kérelmét, a megvaló­sulást követően nyújtja be — hangzott a bizottsági javaslat. De Blasio Antonio bizottsági elnök előterjesztését a testü­let egyhangúlag elfogadta, s a már megkezdett szintet az építtető saját költségén köte­les visszabontani. Jaszenovics Miksa: — Diszkrimináció. Nem gon­doltam volna, hogy ilyen dön­téssel lepnek meg karácsony­kor . . . Fellebbezek, hiszen a második szint nélkül Pécsnek nem lesz a Gitrom utcában négycsillagos szállodája. Igaz­ságtalannak tartom a bizott­sági állásfoglalást, hiszen már három hónappal ezelőtt be­adtam a kérelmemet, amit még iktatni sem voltak haj­landók, ráadásul szándékosan elfektették. Egyébként sem ér­tem, mi múlik 90 centiméte­ren, főként akkor, ha ugyan­ennek a sétánynak az északi részén a lakóházaik esetében is engedélyezik a két emele­tet? Nem értem, egy szállo­dára ez miért nem érvényes ugyanígy? Úgy érzem, nem a rendezési terv mellett, hanem kifejezetten ellenem harcolnak egyesek... P Solti Dezső megbízott épí­tési és közlekedési osztályve­zető: — A határozat jogerős, s bár Jaszenovics úr azzal ba­gatellizálja el a dolgot, hogy mindössze 90 centiméterről van szó, valójában plusz egy emeletnyi magasságot akar az épületre tenni. A belváros elfogadott rendezési terve sze­rint erre nincs lehetőség — a szállodát tehát az eredeti tervrajz alapján kell felépí­teni. Kérdés, miikor lesz a Citrom utcában szálloda? Jaszenovics úr mindenesetre, 'mint meg­tudtuk tőle — január elején visszabontja a már elkezdett szintet, a határozatnak meg­felelően. Pauska Zsolt 4-5 év óta először Erdély térképén magyarul is a falvak Ügy gondolom, kellemes meglepetéssel - és főleg hasznossal - szolgált a mi­nap a „CSUkART" GMK, ez a térképészekből alakúit csa­pat. A Kartográfiai Vállalat dolgozói csoportja hosszú évek hallgatását megtörve, egy olyan Erdély térképet tett az asztalra, amely minden helységnevet tartalmaz, a leg­apróbb falvakig, s megjelöli mind románul, mind magyarul a helységneveket. A térképhez magónárusítás keretében jutottam Budapes­ten, s Fodor Andreától, a gmk egyik tagjától megtud­tam, hogy sdkféle korabeli és mai térkép összevetéséből si­került a mostanit kihozni, köztük, egy nagyléptékű, ro­mán katonai térkép is segítet­te a munkájukat. Igen óvakqd- tak attól, hogy ne érje szó a ház elejét, ezért a magyar- országi határmenti román­lakta falvak nevét is duplázva írták, nehogy az irredentizmus vádjával illessék őket. így lett a Békés megyei Gyulából az innenső oldalon Giula, s Méhkerékből Michereci. S a dolgok természetéből adódóan a határ túloldalán fekvő Ghiorac alatt ott a magyar Erdőgyarak és így tovább. A Szamos mentén Sinmartin Szépkenyerűszentmórton, az Aranyosszéki Máháceni Ara­nyosmohács, s aki jól böngé­szi a térképet, megtalálja raj­ta Siculeni-t, azaz Mádéfalvát. A térkép hiányt pótol, s minden turista, Erdélyt járó hasznos segítőtársa lehet, töb­bek között azért is, mert né­hány ellenkező kiadással szentben ezen földútnak tün­tetik föl a földutat. A dolgok érdekessége —, mint azt Fo­dor Andrea elmondta —, egyelőre 10 000 példányban nyomtatták ki a ' térképet, a gmk megelőlegezett pénzéből, de egyelőre nem akad vállal­kozó —, profilba illő cég —, amelyik föl merte volna vál­lalni a térkép terjesztését is. így több mint valószínű, aluljárókban lehet majd hoz­zájutni, az elkövetkező hetek­ben. Ha lehet... F. Színházi vita Á feltételek ismerete nélkül? A Pécs Városi önkor­mányzat, a Pécsi Nemzeti Színház és kamaraszínháza, valamint a Nyári Színház összevonásának, illetve struk­turális átszervezésének gon­dolatával foglalkozik. Erről több koncepció készült, amelyeket meghallgatott a kulturális bizottság. Bagossy László, a Pécsi Kisszínház (volt Nyári Színház) igazga­tójának elképzelése szerint a nagyszínházban dolgozna az operett, opera, a balett és egy klasszikusokat játszó prózai társulat, a kamara­színházban és a Kisszínház Anna utcai színpadán egy modern darabokat játszó másik prózai társulat. Vin­cié lános, a Harmadik Színház igazgatója zenés színházról, táncszínházról és drámai színházról (taqoza- tokróll beszél - mindeqyik mindhárom helyen játszhat­na, mindeqyik élén külön művészeti vezető állna. Nyit­va a kérdés: leqyen-e fölöt­tük méo eqy irányító, vezető személv? A két koncepció Is­mertetése után most a Pécsi Nemzeti Színház igazgató­jáé a szó.- Bagossy László terveze­tét írásban megköptuk a kulturális bizottság ülése után, ez nem azonos a Naplóban két ízben ismerte­tett változattal. Vincze Já­nos koncepciója csak most, az interjú közben érkezett meg a kulturális bizottsáqtá! a Napló cikkének fénymá­solata formálóban - mondja Lengyel György igazgató. — Amikor velünk a bizottsáq beszélgetett a témáról, erről a tervezetről nem beszél­tünk. Mi akkor arra kaptunk alkalmat, hooy ismertessük a színház jelenlegi koncepció­iát. Arra nem kaptunk ösz­tönzést, hogy felvázoljuk, milyen esetleges változtatá­sokat tartunk szükségesnek. A változások kidolgozásához annak a feltételrendszernek - épületek, anyagi kondí­ciók és személyi állomány - az ismerete szükséges, ame­lyeket a bizottsóa javasolni foq gz új önkormányzati tes­tületnek. Velünk ezeket az új feltételeket nem ismer­tették. Mi mostanáiq olyan elképzelés kidolqozásáv-il foglalkoztunk, amely az ed­digi körülményeket veszi fi­gyelembe és o nagyszínház meqnvitásával lépne életbe. — Fenek lényeqe: van a nagyszínház és kamaraszín­háza, mint ahogyan ma mór minden vidéki nagyvárosban a nagyszínháznak van egy plusz játszási helye (különö­sen g többtggozotosoknál fontos ez), hogy a társulat rentábilisan foglalkoztatható legyen: Debrecen, Szeged, Miskolc, Győr is így áll fel. Terveink szerint q nogyszín- házban bemutatunk egy-egy operát, balettet, musicalt, operettet, egy zenés vagy könnyedebb vígjátékot és 3 prózai előadást — de nem­csak klasszikust. A kamara­színházban kell minden ta­gozatnak egy, o prózának két bemutatási lehetőséget adni. (Plusz a stúdiók a kí­sérleti műveknek.) Abban g pillanatban, ha csak eov színházban lehet gondolkod­ni, akkor kérdésessé válik a többtaaozatúsáq értelme és lehet öséae. — Színházi szakmai szem­pontból milyen érvek szól­nak az átszervezés ellen?- Három tagozat nem tud működni a nagyszínház­ban. Erre társulatot szervez­ni nem lehet. A két prózai társulat léte alapvető át­szervezést kíván, egy rejtett racionalizálást. Nyilvánvalóan több színész ótszerződne a kamaraszínházhoz, az itt- maradtakkal pedig azokat a feladatókat, amelyeket a tervezet elvár, lehetetlen végrehájitani. Egyébként is: ilyen profilt, hogy „klasszi­kus drámák”, nem ismerek. A Royal Shakespeare Com­pany egyik nap Shakes­peare-t játszik, a másik nap moderneket - és a színé­szek így tudnak modern Shakespeare-t játszani. A színészeket szerepkörök sze­rint szerződtettük, ha a mos­tani prózai társulat két rész­re oszlik, egyes szerepkörök hiányozni fognak - vagy újabbakat kell szerződtetni. Én művészileg nem vállalom egy olyan prózai színház ve­zetését. amely csak úgyne­vezett klasszikus darabokat játszik. Komplex műsorprog­ramra törekszem: erre jó példa véleményem szerint az idei műsorterv. Es a saját munkásságo­mat elképzelhetetlennek tar­tom úgy, hogy felettem egy másik koncepció van, amely elmondja, mit kell csinál nőm. Ebbe én nem tudok beleilleszkedni ez nem hiúsági, hanem művész! kérdés.- Szeretnék valamire kü­lön reagálni. A bizottság elnöke egyhelyütt szóba hozta, hogy ellenállók a művészi pluralizmusra való törekvéseknek. Mint peda­gógusnak és rendezőnek, mindig is a művészi sákszí nűség volt az eszményké­pem. Az idén 'Színházunk­ban rendezett Szegvár! Menyhért, Váindorifi László, Puskás Tamás, Vincze János és jómagam, rendezni fog Szikora János, lövőre Bá­liké Tamás. Különböző íz­lésű, stílusú rendezők —, mi ez, ha nem o művészi pluralizmusra való törek­vés?- Miért nem fogadta el a meghívást az értelmiségi klub nyilvános vitájára?- Akkor, amikor a meg­hívás érkezett, még nem is­mertük Bagossy tervezetét sem, az új feltételrendszert sem, enélkül ott röqtönözni nem lett volna helyénvaló. A csatát természetesen meg 'kell vívni arra hivatott fó­rum -, pl. a kulturális bi­zottság - előtt.- lMi lo színház vezetőinek teendője ezekben a napok­ban?- Meghívott bennünket a kulturális bizottság követke­ző ülésére, amelynek egyet­len napirendi pontja a színház vezetőinek a struk­túraváltással kapcsolatos álláspontjának meghallga­tása. Én korá'bboin kértem: hadd ismerhessük meg az új körülményeket, amelyhez esetleg úi struktúrát kell ki­dolgoznunk. Ezeket az ada­tokat eddia nem kaptuk mea. Enélkül úi koncepciót csak általánosságban lehet mondani. így csak azt a ross* qyakorlotot követ­hetjük, hooy elmondjuk Ba- oossy elképzeléseiről, hogy bennük, mi nem -jó, és a bírált koncepciókkal szembe nem tudunk állítani saját javaslatokat -, mert nem ismerjük a feltételeket.- Végül. Újjáépül a Pé­csi Nemzeti Színház a vá­ros, a megye, sőt az or­szág tehervállalásával —, egyik legszebb, legmoder­nebb színházunk lesz. Mi­ért nem akarja engedni a város, hogy a társulat ki­próbálja, hogyam tudja mű­ködtetni ezt a színházi komplexumot, hiszen erre készült évek óta? Miért nem bizonyíthatom én be - akit ezért hívtak ide -, hogy meg tudom oldani a feladatot? Természetesen beszéljünk arról, milyen takarékossági szempontokat kell figyelembe venni, le­hetnek megfontolásaink. De ehhez ismerni kell az új fel­tételeket. És ezt ma nem ismerjük. G. T. Mikor less ebből szálloda?...

Next

/
Thumbnails
Contents