Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-23 / 261. szám
IO nj Punomon napló 1990. december 23., vasárnap Ismat Khattak, Bathisig Bandijn, Stojan Boitchev, AI Sablani és Pascal Diarra Desire Karácsony a világ körül Hagyományok, szokások Bulgáriától Afrikáig Piros almának és diónak mindig kell lennie a karácsonyi asztalon. Az alma az egészség, a dió a családi ösz- szetartás jelképe - Stojan Boitchev élénken meséli hazájának, Bulgáriának karácsonyi hagyományait. A feldíszített karácsonyfa az ünnep egyik fénypontja, de az ajándékot sosem teszik alája, egymásnak adják át. Az asztal körül Boitcheven kívül afrikai, libanoni, mongó- liai, pakisztáni fiúk és lányok ülnek a POTE B-kollégiumá- Iban. Az idén itt töltik a karácsonyt, együtt ünnepelnek a kollégiumi karácsonyfa alatt. Illetve nem is mindegyikük, Bathisig Bandijn tanulni fog. Mongóliában nem tartják a karácsonyt, helyette szilveszterkor és a régi időszámítás szerinti új év fordulókor jön össze a család. Szilveszterkor állítatnak fenyőfát, de cukrot nem aggatnak rá, csak pénzt, ami a gyerekek ajándéka. Új évkor (január vége, február eleje) bárányt sütnek, rengeteg süteményt esznek és a gyerekektől az öregekig mindenki kumiszt iszik. A lótej erőt ad, sőt nyáron napozáshoz a bőrükre kenik, s télen kevésbé betegednek meg. Főznek még húsos gombócot is, amit a rokonokkal fogyasztanak el. Az afrikai Mali Köztársaságban a lakosság kilencvenöt százaléka mohamedán, de Pascal Diarra Desire, IV. éves római katolikus vallású. A karácsony, a húsvét ugyanolyan fontos számukra Afrikában, mint nekünk Magyarországon. Szentestén a család, a rokonok és az ismerősök ünnepelnek együtt. A felnőttek leginkább az éjféli misére mennek, de az anyák gyerekeikkel a reggeli istentiszteletre. Karácsonyfájuk az éghajlat miatt nincsen, ezért iászolokat készítenek a kis Jézusnak. Ajándékot az apa vesz a család tagjainak, főként új ruhát, amit az ünnepre föl is húznak. Ajándékokra úgysem igen maradna pénz, hiszen gyakran százan is összejönnek egy-egy családnál. 25-én viszont a szű- kebb család keresi fel egymást, s látogatják sorra a rokonokat. Pascal Magyarországon egyik barátja szüleinél, Barcson szokta tölteni a karácsonyt, de most a közeli vizsga miatt ő is a kollégiumban marad. Megtanulta a magyar szokásokat, s míg első alkalommal üres kézzel ment vendégségbe, most már vásárol ajándékot barátainak. Yasser AI Sablani számára nem volt furcsa az ajándékozás, mert odahaza Libanonban, a családtagok, ismerősök kedveskednek egymásnak kisebb, nagyobb meglepetésekkel. A karácsonyi készülődést, rokonlátogatást már 23-án elkezdik. A karácsonyfa elmaradhatatlan, csakúgy, mint a sokféle gyümölcsből álló előétel a nagy vacsoránál. A hosszú feketehaiú lány Pakisztánból hozta élményeit. Ismat Khat'ak hazájában nem ismerte a karácsonyt, de most, hogv már ötödéves, lassan megbarátkozott vele. Az idén a kollégiumi karácsonyfához is lemeav. Pakisztánban a március körülire tehető úi évet ünnepük a hét szín ünnepével. A hét színnek a vacsorázó asztalon is meg kell jelennie az ételek segítségével. A fehér a türelem, a kék a tisztesség, a piros az összetartozás, a sáriga a remény, a kevés fekete az emlékek, a nehézség, a sok zöld a termékenység jelképe. Ismat a barna színt illetően bizonytalan, de ír a családjának, válaszolják meg, mit is jelent. — És el ne felejtsem, újabban feléledt nálunk is a régi népszokás, igaz, inkább csak íalun. A gyerekek és a felnőttek 23-án este elmennek énekelni az ismerősökhöz, úgymint itt, a betlehemesek - szólal meg Boitchev. — S az 'ismerősök a dalokat finom túrós rétessel köszönik meg, mert a túrós rétes is kötelező karácsonykor. Szilveszterkor a rétesbe belesütnek apró jelképeket is, a sárgabaradkfa ágairól tört pici gallyakat, melynek mindegyike mást jelent. Szorgalmat, lustaságot, s az egyetlen pénzérme a gazdagságot. De túrós rétes helyett a diós és a mákos kalács is el fog fogyni, ha sütnek nekik a kollégium konyháján. S az illatos fenyőfa alatt összekapcsolódnak az elmélyült gondolatok, emlékek és érzelmek. Barlahidai A. Tizenhat év alatt 30000 S.O.S. hívás A bizalom vonala Egyes részletekről most sem lehet beszélni. Nem mondják meg, hogy helyileg hol szól ez a telefon, személy szerint kik veszik fel a hallgatót és főként azt nem, hogy miről beszélnek azok, akik a 12-390-et, a pécsi S. O. S. segélyszolgálat számát tárcsázzák. De azt szinte mindenki tudja, hogy ez a vonal a reményt- vesztett emberek szalmaszála. * Magyarországon néhai dr. Szabó Pál, debreceni pszichiáter szervezte meg az első S. O. S. telefonszolgálatot, majd Budapest következett és harmadikként - 1975 januárjától - Pécs. Az S. O. S. dr. Kezdi Balázs, egyetemi docens - ma a JPTE pszichológiai tanszékének vezetője — nevéhez kötődik, aki ma is a szolgálat vezetője. Harmincon kezdték és most is ennyien vannak. Közülük csak négyen alapítótagok, a többiek kicserélődtek. Elárasztotta, felőrölte őket a rengeteg tragédia, amelyekkel éveken át szembesültek. De a helyükre újak léptek. Talán pont ez az önszerveződő építkezés volt az, amely megakadályozta, hogy beteljesüljön az egykét éven belüli bukás, amit az induláskor néhányon jósoltak nekik. A 16 év alatt több mint 31 ezer alkalommal, azaz évente átlag 2000-szer hívták őket. Voltak, akik csak egyszer, és akadtak, akik többször. Egyesek rögtön azzal kezdték a beszélgetést, hogy nagy bajban vannak, mások látszólag a szolgálat céljáról, működéséről akartak érdeklődni, meg voltak olyanok is, akik állítólag csak időtöltésből tárcsázták ezt a számot, ám pár perc múlva kiderült, egészen másról van szó ... A kulcsot, amely nyitja az embereket, nehéz megtalálni. Ez a telefonvonal - mentőöv. Azoknak, akiknek nincs kivel megosztaniuk a keserűségüket, azoknak, akik szégyellik, hogy nyomasztó gondjaikba veszve nem látnak kiutat. A névtelenségben maradás, az ismeretlenség az egyik legnagyobb vonzereje ennek a telefonnak. A vonal másik végén sem mutatkoznak be. A szolgálat tagjainak száma van. Ez a megkülönböztető jelölés arra az esetre, ha valaki többször hívja őket és ugyanahhoz a csoporttaghoz ragaszkodik. A kritikus helyzeteken átsegítők csapatában pszichiáterek, pszichológusok, egyetemi hallgatók, pedagógusok, szociális gondozók vannak, akik meghatározott elméleti alapképzést követően ülhetnek a telefon mellé. Minden éjjel ketten ügyelnek, így havonta mindenkire kétszer kerül sor. Kezdettől jelképes ösz- szegért dolgoznak. A 12-390-et többségben középkorúak és fiatalok hívják. Nők, férfiak hozzávetőlegesen fele-fele arányban. Akik telefonálnak, szinte sosem csak egyetlen lelki terhet cipelnek. Többnyire akkor szánják el magukat a hívásra, amikor úgy érzik, hogy „betelt a po*há>r", minden összejött... És az utóbbi hónapokban egyre többen vannak, akik többféle megoldatlan problémával küszködnek, akik úgy vélik, képtelenek ekkora feszültségben további élni. Ha valamikor, akkor most óriási szükség van az egyénnek szóló segítségre. €z az, amit a jelen és a közeljövő feladataként az S. O. S. magának megfogalmazott. Mindehhez any- nyit, hogy Magyarországon évente csaknem 5000-en vetnek véget az életüknek önkezűen. Baranyában az elmúlt öt évben évente 180-200-an haltak meg ily módon. Az öngyilkossági kísérletek száma pedig háromszor ennyi. Török Éva A pécsi polgármester válaszol a lakók kérdéseire Egy éve kezdődött a magasház-iigy... Furcsa évforduló: egy éve döntötték el, hogy ki kell költöztetni a pécsi magasházat. Nagyon nehéz karácsonya volt akkor a házban élő családoknak. Ma jobb híreket szeretnének kapni. Abosi Tibor, aki annak idején a lakókat képviselve közreműködött a költöztetésben, az évfordulót felhasználva lapunkon keresztül juttatta el kérdéseit dr. Krippl Zoltánhoz, Pécs polgármesteréhez, hogy a válaszok is eljuthassanak mindenkihez. Mindenekelőtt idézzünk a levélből : „Ma népszerűtlen dolog egy letűnt rendszer apparátusát dicsérni, de el kell mondanom, hogy tisztesség, megértés és nagyiokú segíteni aka- rás jellemezte a tanácsiak munkáját! Házunk valamennyi /olt lakója legalábbis elfogadható körülmények között /árja lakáshelyzetének végleges megoldását. Talán nem meglepő az a bizonytalanság, amely az utóbbi hetekben tört ránk. A DN-ben szinte havi rendszerességgel olvashattunk cikkeket a ház műszaki állapotával kapcsolatban. Eljutottunk odáig, hogy több szakember kétségbe vonta a kiürítés szükségességét. Ma mindennemű felelősség nélkül ezt akárki megtehetné! Hol volt akkor a nyilatkozó jugoszláv és amerikai szakember, amikor a döntést meg kellett hozni? Az általuk is elfogadottan csökkent biztonságú épületben, amely nem lelel meg a magyar szabvány követelményeinek, ki, vagy kik tarthattak volna bent felelősséggel egy lalunyi embert? Orosz Árpád, tanszékvezető egyetemi tanár közel egyéves vizsgálatsorozat után előzetes szakvéleményét fenntartva igazolta a döntés helyességét. Ezt a tényekkel alátámasztott véleményt szembeállítani egy néhány napos látogatáson kialakított benyomással kissé furcsa, és sokunk számára elfogadhatatlan dolog!" A kérdések és dr. Krippl Zoltán polgármester válaszai: — A jelenlegi elképzelés szerint mi tesz a ház sorsai- Az önkormányzat ideiglenes gazdasági, valamint környezetvédelmi és városépítészeti bizottságának előterjesztései alapján a közgyűlésnek mielőbb döntenie kell az épület további sorsáról. Több elképzelés is született, az egyik a lakóházként történő felújítás ... — Több lakótársunk a toronyház esetleges felújítása után szívesen visszaköltözne otthonába. Van-e ennek realitása? — A korrekt és egyértelmű válasz érdekében ismertetnem kell a lakók jelenlegi lakás- helyzetét. A magasházban ösz- szesen 248 úgynevezett tanácsi bérlakás volt. Ebből 86 család lakásproblémája véglegesen megoldódott: 21-en önerőből, 26-an OTP-öröklakást, illetve szabad forgalomban szabad tulajdonú lakást vásároltak, 39-en a Mecseki Szénbányák ideiglenesen átengedett lakásaiból kiköltözve tavasszal úgynevezett tanácsi bérlakásban, elvileg végleges elhelyezést kaptak. 162 család él ma átmeneti jelleggel biztosított lakásokban: ezekből 95-öt a PIK úgynevezett üzemi keretéből, 2-t a MÉV, 13 szolgálati lakást a HM és 52-t az önkormányzat lakásügyi hatósága a lakossági célú keretéből ideiglenes jelleggel adott a rendkívüli feladat megoldása érdekében. A kérdésre visszatérve: 86 család lakásproblémája - velük egyetértésben — véglegesen megoldódott, visszaköltöz- tetésüket nem igénylik. Az átmeneti jelleggel biztosított lakásokban élő 162 bérlő — amennyiben a magasház a felújítás után is lakóházként működik — jogosan kérheti visz- szaköltöztetését. Közülük a magasházban úgynevezett „határozatlan idejű bérleti szerződéssel” rendelkező lakók visz- szaköltöztetése kötelező az önkormányzatra nézve, hiszen 'bérleti szerződésük nem szűnt meg, csak szünetel. A „határozott idejű bérleti szerződéssel” rendelkezőknél ez nem ilyen egyértelmű, de végeredményben a visszaköltöztetésük reális alternatíva. — Kötelező-e az önkormányzat számára Pécs Megyei Város Tanácsa 6/1990. (I. 25.) számú határozata, amely a lakók végleges elhelyezésének határidejét 1991. március 31- ben állapítja meg. Ha igen, milyen lépések szükségesek a határozat megvplósitása érdekében? — Ha a magashoz lakóépület marad, és a felújítás után több lakó vissza szeretne költözni az épületbe, a döntést — a felújítás időtartama és az említett határidő ellentmondása miatt — mindenképpen meg kell változtatni. Ez a visszaköltözni kívánó lakók érdekeit szolgálná. A többi bérlő ügyét hatósági eljárás keretében a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően egyedi ügyként 'keli rendezni. Így, a magas- házban a határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkezők kivételével, valamennyi bérlő lakásproblémáját véglegesen rendezni kívánjuk. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a magasházat nem lakóépületként újítják fel. Az 1991. március 31 -i határidőt mindenképpen tartani szeretnénk. — Sok lakótársunk az ideiglenes otthonát véglegesen is elfogadná. Kiutalhaták-e ezek a lakások? — Az ideiglenesen használt lakások közül azok utalhatók ki véglegesen a bentlakó bérlőknek, amelyeket a lakásügyi hatóság lakossági célú keretéből adott át. (52 lakás.) Fel kell hívnom a figyelmet arra, ihogy ez a lehetőség — így a válasz is — elvi jellegű, hiszen minden egyes ügyet hatósági eljárás keretében újra vizsgálni kell. — Mi lesz a sorsuk azoknak a lakótársaknak, akik a honvédségtől vagy az Ércbányászati Vállalattól kölcsönkapott lakásokban élnek? Megvásárolhatók-e ezek?- A „kölcsönkapott" lakásokat vissza kell adnunk és a bérlők elhelyezéséről más formában kell gondoskodnunk. A lakások megvásárlására értelemszerűen nem kerülhet sor. , — Szándékozik-e az önkormányzat a PIK készenléti lakásait (Enyezd, Jedlik Ányos utca) saját hatáskörébe vonni — igény esetén — és a jelenlegi lakóknak kiutalni?- Elvileg van erre lehetőség, egy ekkora városban viszont nem képzelhető el az — erre a legjobb példa a magasház esete —, hogy a felújítási, rekonstrukciós feladatok megoldásához, főleg a rendkívüli katasztrófaállapot elhárításához a város megfelelő szá- (mú beköltözhető lakással ne rendelkezzen. Ezek a lakások célszerűségi okokból nem lehetnek szétszórtan a városban, egy-egy épületet, lépcsőházat kell üresen hagyni. Mivel a magasházzal kapcsolatban 95 jlyen lakás „foqlalt”. erre a kérdésre ma méq, oéldául a jövő évi lakóházfelúiítási program ismerete nélkül nem lehet megalapozott választódni. — Mennyiben érinti végleget elhelyezésüket az 1055/1990. (XI. 25.) számú kormányhatározat, amely a magasházi probléma megoldására biztosított — még a Németh kormány által megszavazott — hitelfedezetet felszabadította és egyéb célokra is felhasználhatóvá tette? — A magasház problémáját így, vagy úgy meg kell oldani, ezért a hitelfedezet felszabadítása a lakók végleges elhelyezésével nem hozható semmilyen összefüggésbe. Felhasználva a nyilvános tájékoztatás lehetőségét, kérdés nélkül is szeretném megnyugtatni a magasház lakóit abban, hogy az önkormányzat inem feledkezett meg róluk. Valamennyi volt bérlő elhelyezése érdekében minden lehetőséget felkutatunk és a Polgármesteri Hivatal dolgozói, elsősorban a lakásügyi szakemberek minden tőlük telhetőt el fognak követni azért, hogy a problémájukat megnyugtatóan rendezzék. Lejegyezte: Gáldonyi Magdolna
