Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-23 / 261. szám
1990. december 23., vasárnap tu Dunanton napló 3 Minden megújulás első és legfontosabb része az erkölcsi megújulás, s csak azt követheti a gazdasági. Amikor egyik ember a másikban megbízhat, egyik nem a másik ellenében, nem annak kárára dolgozik, amikor mindenki becsüli a másik jó hírnevét, amikor a kimondott szónak is megint értéke lesz, akkor teheti meg a társadalom az első és a nagy lépéseket. A szeretet tettekre indít Beszélgetés Mayer Mihály megyéspüspökkel December 16-án készült az interjú nagyobbik része Moyer Mihály megyéspüspökkel. Éppen egy esztendeje volt a beiktatási szertartás. A karácsony alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt évre, s természetesen az új esztendőről is szó essék, amelyben mindennapi gondjaink közepette, olyan jelentős eseményre is készülni kel'l, mint a .pápa pécsi látogatása. Kora reggel van, a püspök úr még ma délelőtt Esztergomba utazik, ahonnan vasárnap folytatja útját Rámába pápai audienciára. Néhány ügyes-bajos dolgát még gyorsan el kell intéznie, pillanatnyi időm van körülnézni dolgozószobájában. Régi intarziás bútorok, mindenütt könyvek, feszületek, egy hófehér barokk cserépkályha, az egyik falon Mária Terézia korabeli gobelin, Mózest ábrázolja, amikor vizet Takaszt a sziklából. Kinn hasonló méretű: az égő csipkebokorból szól az Úr Mózeshez: vezesse ki népét Egyiptomból. A dolgozószoba mellett az ebédlői az ottani gobelin Mózes és a fáraó beszélgetését örökíti meg, amikor a bot kígyóvá változik, bizonyítandó, hogy Mózes Isten parancsára jelent meg a fáraó előtt. Mayer Mihály sötétszürke, csaknem fekete ruháiban van, a kabát nyakig gombolható, fehér nyakbetét. Úgy tűnik, ebben a ruhában dolgozik legszívesebben, a püspöki palotában több találkozásunkkor ezt viselte. Bár előző délután, amikor fotóri porter-koUégám - mai itt jártunk, reverendáiban volt. Már az elébb megkérdeztem: édesanyja is itt él? — Nem. Kisdorogon a szülői házban. Én tulajdonképpen csak egyik szobába hoztam el Szekszórdrál saját bútoraimat. A püspöki palota ugyanúgy maradt, mint ahogy Cserháti püspök úrtól átvettem, s ahogy ő Virág püspök úrtól örökölte. Ez az egyházmegye háza, a püspök csak lakja. Ebben a múzeális környezetben kell úgy dolgozni, hogy az ide betévedő a mostani idők friss levegőjét érezze. . . A társalgóasztal két oldalán két egykori pécsi püspök portréja: mögöttem Rogács Ferenc, szemben Virág Ferenc. — Ő is, miként Cserháti püspök úr és jómagam is Tolna megyéből kerültünk ide, az egykori Völgység! járásból. Érdekes, valaki szóvá is tette, de azt hiszem, senki sem vonja kétségbe, hogy Baranyáért éppen úgy dolgozunk, dolgoztak elődeim, mint az egyházmegye más részéért. — Püspök úr! Egy esztendeje ön terveiről beszélt, amelyeket rövid, közép- és hosszú távú tennivalóként említett. Egy esztendő nem túl hosszú idő, mégis megkérdem, mit sikerült megvalósítani. — Valóban három csoportba osztottam el a' feladatokat, hiszen az ember csak úgy tudja a közeli lépéseket megtenni, ha messzire tekint. Az új lehetőségek között sem volt könnyű, mégis Tolna megyében már Ikét új templomot szenteltem fel, ha nem is olyan nagy templomok, de jelentősek. Az egyik Pakson van, a másik úgyszintén ott a közelben, Pusztalhencsén. Baranyában, Boksán az egykori tűzoltószertárat alakították kápolnává, a hívek, akik eddig csak az iskoláiban tudtak összejönni, ott volt a szentmise is, nagyon örülnek, hogy új kápolnájuk van. Pécsbányatelepen megindult a Ferences nővérek szolgálata a kórházban. Talán számszerűit nincsenek sokan, de jelentőségében, mélységében, fontosságában igen. A gyógyításban a gondos ápolás máris érezteti hatását. Megemlítem az Irgalmas rendet, régi rendházuk egy kis részét már visszakapták, a felújítás után .megkezdődhet az ő betegápoló munkájuk is. Amikor nem haszonért, pénzért, hanem felebarátaik szolgálatáért végzik az emberek tegyöbb eredmények születnek. Pálosok is dolgoznak az egyházmegyében: a pécsi-lkertvá- rosi és a Pálos templomban működnek, az ő elhelyezésük még nagyon szűkös. Csaknem a csodával határos módon, de az utolsó pillanatban mégis el tudott indulni a püspöki énekiskola. A régi hagyományok felelevenítésével a zenei oktatás színvonalát kísérlik meg felemelni. Ugyancsak szép színfoltja az egyházi zenei életnek a székes- egyházi énekkar, a Bárdoskórus működése. Beszélhetünk a Ferences zárdáiban részben már felújított egyetemi kollégiumról, ahol papi felügyelettel egyetemisták találnak diákéveik idején otthonra. Megemlíthetem, hogy a iPTE-n működik a keresztény filozófiai oktatás dr. Nyíri Tamás és dr. Boros János irányításával. Ha valaki érdeklődik a filozófia, a kereszténység iránt, most kapjon pontos választ! Elmúlhat nagyon sok előítélet, ami abból adódik, hogy nem ismerjük, vagy csak nagyon felszínesen másak elveit, hitét.- Az elmúlt évben ismerkedtünk meg a Caritasszal, a Kolpinggal. ..- Igen. Ugyan megalakult az országos Caritas-központ is, de a pécsi ezt megelőzte. A szegényekkel, az elesettekkel vájó törődés, az. erdélyi menekültek segítése, a nyelvoktatás, a beilleszkedés megkönnyítése nagyon hasznos múnlka. A Kofping áldásos működése úgyszintén vitathatatlan: akár a számítógépes továbbképzés, alkáir a ruhablk- ciák, az Ágoston téri napiköri működtetése . . .- Az 1990-es esztendőben milliónyi bajunk mellett, a hitoktatással kapcsolatban feltámadt vita is borzolta idegeinket. Az állami oktatásban — vélem - a katolikus egyházban is gondot okoz ez. — A hitoktatást az egyház nemcsak önmagáért akarja. Minden megújulás első és legfontosabb része az erkölcsi megújulás és csak azt követheti a gazdasági. Amikor egyik ember a másikban megbízhat, egyik nem a másik ellenében, nem annak kárára dolgozik, amikor mindenki bekor a kimondott szónak megint értéke lesz, akkor teheti meg a társadalom az első és a rvagy lépéseket. Természetesen nagyon fontos a gazdasági helyzetünk stabilizálódása. Kell az anyagi biztonság, a pénz! De ha nincs erkölcsi alap, akkor ez a pénz megint szétfolyik, akkor ismét csak néhány ember, egy szűk réteg felemelkedését szolgálja, milliók számára pedig az elszegényedést, a lesüllyedést. Csak szilárd erkölcsi a lappaI lehet az igazságosságot és az egymásközti megbékélést szolgálni.- ön szerint tehát az erkölcs a hitoktatás függvénye? A magyar társadalmat ma megélhetési gondjainál is nagyobb félelemmel tölti el a hihetetlen mértékben romló közbiztonság.- A hitoktatás egyik eredménye lehet a közerkölcs növekedése. Megszületése, mert ez ma nem létezik. Szeretném ezzel kapcsolatban megemlíteni azt a bűvös szót, amelyet ma oly gyakran használnak: liberalizmus. Meg kellene jelölni mindig, hogy gazdasági, politkai, vagy erkölcsi liberalizmusról van szó. Néhány po- Itikai párt a liberalizmust, mint haladó eszmét állítja az emberek elé, ez esetben nagyon kétes kifejezést használ, amelyben a szabadság és a szabadosság keveredik. Ez nagyon ingoványos talaj! Az erkölcs az a fogalom, amely egyaránt vonatkozik a papra és pártvezetőre, amely érvényes az utcaseprőre, de a miniszterre is. Az erkölcsben objektivitás létezik, ezt ugyanúgy nem lehet felszeletelni, mint az igazságot. A mások munkájának, értékeinek, érzelmeinek, életének tiszteletben tartása, megóvása a hitoktatás alapvető feladata • • •- Püspök úr! ön nemrégiben a pécsi holocaust konferencián tartott előadást. A kifejezés áldozatot, élő áldozatot jelent. Van ennek mai aktualitása? Félek az igenlő választól! — Elsősorban a hitleri idők koncentrációs táboraiban elpusztított emberekre értjük a holocaust kifejezést, akik áldozatként, élő áldozatként szerepelnek az emberiség történetében. Az áldozat az Isten felé száll és az emberek felé is! Az emberek áldozata, szenvedése saját népükre, az emberiségre nézve emlékezetünkben kell, hogy maradjon, ilyen értelemben vonatkozik ez a mára is! Az újságíró lehetősége és szerencséje, hogy Mayer Mihály püspök úr, december 22-én visszaérkezett Pécsre a pápai audienciáról. Az interjú elején említett középtávú tervekről így a legfrissebb információkat is közölheti. — Az ön munkájának középpontjában most természetesen a pápai látogatás áll, mint az elmúlt évi beiktatáson említette ezek azok a bizonyos középtávú tervek, feladatok ...- Igen. De előbb még néhány mondat, információ a hitoktatással kapcsolatban. Sokszor hallottuk a vádat, hogy ha sokan jelentkeznek hitoktatásra, az egyház nem lesz képes a tanításra. Való igaz, az egyházmegyében most csak százharmincnyolc működő pap él. Az egyház azonban nemcsak a papok, hanem a megkeresztelt emberek közössége. Csaknem harmincezer gyerek iratkozott be hitoktatásra, s mégis reményünk van arra, hogy ezt a feladatot is ellássuk, hiszen 230 civil jelentkezett, hogy segédkezzék ebben a munkában. Még Cserháti püspök úr idejében alakult a hitoktatói tanfolyam, s ennek üdvös hatása most érvényesül. Az elmondottak is a középtávú, illetve most már a jelenlegi feladatok közé sorolandók, miként az 1991. augusztus 17-én tervezett, bizonyossá vált pápai látogatás Pécsett. Szombaton délelőtt 10 órakor lesz a szentmise, a pécsi repülőtéren. Az egyházmegyében, a városi ön- kormányzatnál, a püspöki karnál is működik a pápalátogatási bizottság, amely a legapróbb részletekig dolgozik az esemény zavartalan megrendezéséért.- Kérem, meséljen a mostani pápai látogatásról. . .- December 18-án, kedden fogadta küldöttségünket dr. Paskai László esztergomi bíboros, dr. Alszegi Zoltán pécsi származású Rómában élő jezsuita professzor, dr. Seregély István egri érsek, dr. Konkoly István szombathelyi, Gyulai Endre szegedi, dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi görögkatolikus püspök és jómagam voltunk a küldöttség tagjai. Ugyanis ezekben az egyházmegyékben tesz látogatást a Szentatya. A Vatikánban tett látogatásunk alkalmával különböző kérdések kerültek elő: a mi egyházmegyénkben, Pécsett a szentmise a Magyarok Nagyasszonyáról szól. Prédikációjában Így természetesen Máriáról beszél a pápa - magyarul, németül, horvátul. Köszöntőjében az országhatáron túl élő magyarokról is megemlékezik. A többi püspöktől is a liturgiával kapcsolatban érdeklődött. Az ifjúsággal, a tudományos, a művészeti élet képviselőivel kíván találkozni, ökumenikus ima-együttlétet (Debrecenben) szervezünk.- A magyar sajtóban alig- alig volt még lehetőség arra, hogy a pápa ebédjéről, magyar vendégei benyomásairól szóljunk. Erről az emberi élethez oly szorosan kapcsolódó eseményről beszélhetnénk?- A fogadóteremtől néhány szobával távolabb van az ebédlő. Az étkezés előtt és után a pápai magánkápolnában imádkoztunk, majd a csaknem egyórás ebéd közben folytattuk a beszélgetést. Az étrend? Fehér bor, makaróni, sült hús, sütemények, sajt, gyümölcs, s végül pezsgő. A Szentatya új évre üzenetet küldött „a nemes magyarnemzetnek... az 1991-es esztendőben lélekben szeretnék egyesülni veletek imádsági együttlétünkben ...” szól a szöveg, amelyet csak rövidítve tudunk közölni . .. — A püspök, hogy tölti el a karácsonyestét? Egyedül? Milyen gondolatok foglalkoztatják? — Több, mint három évtizede a karácsonyestét nem töltöm otthon szüleimmel, testvéreimmel. A teológiai főiskolán a teológusokkal, felszentelésem után a plébánián, most a püspökségen. A csa- Jádban élőknek talán furcsának tűnhet magányosságom, de ha közénk jön az Isten, ha belép Jézus Krisztus az én életembe, akkor ez a magány, ez az egyedüllét nem a ridegség, hanem éppen az az idő, az én estém, amikor én és az Isten még közelebb lépünk egymáshoz. Az éjféli misén, karácsony napján ez a találkozás az emberek felé is kifejezésre juthat... — Mire gondolok? Minden ember lelke mélyén várja a karácsony megérkezését. Valamilyen titokzatos várakozás lappang szívünk mélyén. Ez a vágy nem kötődik az ember világnézetéhez, mégis a hívő másként éli meg azt a szívből feltörő vágyat, szeretet, minta hitetlen. Azt mondjuk, a karácsony a család és a szeretet ünnepe. Valóban az, de többet jelent. Az embereket a szeretet tettekre indítja. A gyerekvilág egyszerűsége összefonódik a bölcsek mélységéivel. A harcban álló katonák maguk mellé teszik fegyverei- iket, egyes álamok elengedik túszaikat, az elfojtott jóindulatok áttörik a megkérgese- dett sziveket is. Mi a legszebb ezen az estén, karácsonykor? Szinte mindenki azt mondaná: az ajándék. Mindenki megajándékozza a másikat. Másokra gondolunk. Elfelejtjük egy kis időre önzésünket, kitörünk abból a lezárt burokból, melyet mi magunk vonunk magunk köré, s mindez kitágítja szívünket, s ez kellemes érzéssel tölt el bennünket. Talán ilyen értelemben kívánunk egymásnak kellemes karácsonyt. Én is ezt kívánom minden olvasónak, legyen bármilyen vallású, felfogású, bármilyen nemzethez vagy nemzetiséghez tartozzon is, hiszen a közénk jövő Isten sem tesz különbséget. Mindenki ajándéka kiván lenni. A Tiéd is! Lombosi Jenő Pécs megyei jogú város Közgyűlése és a Polgármesteri Hivatal dolgozói nevében Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk Pécs város polgárainak! ú Dr. Mikes Éva alpolgármester Xj, /) // Dr Krippl Zoltán polgármester l Dr Farkas Károly jegyző Dr Páva Zsolt / alpolgármester csüli a másik jó hírnevet, amiFotó: Läufer .László vékenységüket, mindig na-
