Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-19 / 257. szám
IO uj Dunántúli napló 1990. december 19., szerda szerkesztőség postájából E Nyugdíjmegállapítás - pontatlan adatszolgáltatás Az Új DN december 5-i számában, A szerkesztőség postájából című rovatban „Mikor kapok nyugdíjat?" címmel jelent meg H.-né Szilágyi Éva panasza, melyben leírtja, hogy május 17. óta nincs elintézve a nyugdíjügye. A panasszal kapcsolatban dr. Radnai László, a megyei tá rsa da I o mbi ztos í tó s í igazgató - ság igazgatója a következő tájékoztatást adta: Hartné szolgálati idejének előzetes tisztázását májusban munkáltatója kérte, mivel ő akikor még Líbiában tartózkodott. A Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal (TAKEH) igazolta a munkaviszony tartamát és azt is, hogy az még fennáll, egyben közölte, hogy o külföldi murtkavállalás tartamára — amely 1984-lben kezdődött — nyugdíjjá rulékot Hartné nem fizetett. (A külföldön munkát vállaló, ha belföldön biztosított és fizetés nélküli szabadságot kap, nyugdíj járulékot köteles fizetni, amelyet a belföldi munkáltató köteles megállapítani és megelőlegezni.) Az igazgatóság 1990. július 24-én határozattal zárta le az ügyet, közölte o szolgálati idő, valamint a korkedvezményes idő tartamát, és tájékoztatást adott arról, hogy a nyugellátást a munkaviszony megszűnése után kérelemre megállapítják. (A munkaviszony fennállása mellett — kevés kivétellel — a nyugellátás ugyanis nem állapítható meg!) Hartné július 31-én kérte az öregségi nyugdíj megállapítását. Igénye alapján a társa- da I om'bi zto sítá si iga zga tó ság adatot kért a TAKEH-tól, a TESCÓ-tól, a Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságtól, valamint adatot keresett nyilvántartásában a külföldi munkavállalás idejére történt járulékfizetésről. A TESCO időközben jogutód nélkül megszűnt, ezért „kinyomozták" a volt ügyintézőjét, és hozzá személy szerint intéztek megkeresést, sajnos, eredménytelenül, mert levelük ismeretlen jelzéssel visszaérkezett. A budapesti és a megyei tá rsa da Iambiztosítá si iga zgató - ság saját nyilvántartásaiban a keresés szintén eredménytelen volt. A TAKEH 1984. december 20-tól 1990. július 30-ig fizetés nélküli szabadságot igazolt, amelyet a munkáltató külföldi munkavállalás címén engedélyezett, és jelezte, hogy Hartné erre az időtartamra ez ideig még nem fizetett járulékot. Miután a járulékfizetés bizonyítására irányuló, minden kísérlet meghiúsult, ' november 27-én ismét a TAKEH-bez fordultak, hogy vizsgálják felül a korábbi adatközlésüket, és kutassanak adatok után. 'Ezt a kérést telefonon is megbeszélték. Amikor Hartné személyesen megjelent ügyének intézésére, az igazgatóság csoportvezetője újra megsürgette az alapos kutatást a TAKEH-nál. Ott közölték, hogy az erre vonatkozó nyilvántartásaik a pincében vannak, de közliik az adatot, de a mai napig a TAKEH-től nem érkezett. Amint az adatok megérkeznek, az igazgatóság soron kívül 'intézkedik. Ez az ügy két körülményre is rávilágít: a munkáltató, illetve adatközlő (munkabért számfejtő) késedelme befolyásolja az elintézés idejét, valamint arra is, hogy az ügyek jelentős része ilyen, vagy még bonyolultabb, és az átlagos idő alatt általában nem intézhető el. A gond az. hogy o társadalombiztosítási igazgatóságot hibáztatják késedelem esetén, holott az a legtöbbször rajtuk kívülálló okok miatt következik be — írja dr. Radnai László igazgató. Jogi tanácsadó! A szentlörinci terelőúton bukkantunk erre a buszváróra. Az ilyen kinézetű, sajnos nem egyedi eset, bármerre indulunk Baranyában, sok településen ez található. Pécsi Zöldek az egészséges környezetért Kill G., N. J. és még többen érdeklődtek o felmondási idő tartama iránt. A Munka Törvénykönyvének 27. § (1) bekezdésében előírtak szerint a felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően a kollektív szerződés határozza meg. A jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltató és a dolgozó az előírtnál hosszabb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megállapodjanak. Abban az esetben, ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a tizenöt napos felmondási idő a) a dolgozó által munka- viszonyban töltött tíz év után négy, húsz év után öt, harminc év után hat hétre emelkedik ; b) a most ismertetett időn túlmenően a vezető állású dolgozónál négy héttel, a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörben dolgozóknál két héttel meghosszabbodik. Horváth T., komlói olvasónk a foglalóról kérdezett. Polgári Törvénykönyvünk 243. §-a szerint a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Abban az esetben, ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kelt számítani, ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem Olvastam az Üj DN-'ben megjelent cikket a Feketerigó utcáról, amely valószínűleg egy új utca. Egy kérdést tennék fel, vajon tudják-e hol van a Havihegy utca? Pécs térképén ne keressék, nincs rajta. Nevéből kitűnik, hogy a mind ismertebbé váló havihegyi kápolna mellett, a Felsőhavi utca folytatása. Pécs egyik legszebb utcája lehetne, mivel gyönyörű kilátás nyílik innen a városra, de nem az. Ennek a rövid kis utcának, tán nem is nevezhető annak, nincs útja, nincs járdája. Esős időben és télen, amikor hó van gyalog is veszélyes a közlekedés. Autóval járhatatlan. Az eső olyan mély árkokat tud ásni. hogy az autók tengelyig elsüllyednek. Az itt lafelelős vcgy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visz- szatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. N. K. kérdezi, hogy mely gyermek után jár családi pótlék és azt hol kell kérni? Az 1990. évi XXV. törvény 2. §-ában meghatározottak szerint családi pótlék az után a gyermek után jár, aki a) tizenhat évesnél fiatalabb, b) tizenhat évesnél idősebb, de húszévesnél fiatalabb és alap- vagy középfokú oktatási intézmény nappali, illetőleg a dolgozók általános vagy középiskolájának ifjúsági, fiatalkorú tagozatán tanul, c) tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos. A családi pótlókra vonatkozó igényt a jogosult szóban vagy írásban egyaránt előterjesztheti. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. A családi pótlékra vonatkozó igényt a) ha a munkaadónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a munkaadónál, b) ha a jogosult munkabérét a tanácsi költségvetési elszámoló hivatal folyósítja, a tanácsi költségvetési elszámoló hivatalnál, c) ha a jogosult nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy egyéb nyugdíjszerű rendszeres ellátásban részesül, □ nyugdíjfolyósító szervnél, d) egyéb esetben a jogosult állandó lakóhelye szerinti i 11 etékes tá rsa da lom biztosító s i igazgatóságnál kel! előterjeszteni. kők saját érdekükben próbálják javítgatni. Az utóbbi időben egyre több nehezen mozgó, idős ember keresi fel a híres kápolnát. És nem emlitettem, a rengeteg turistát, számtalan külföldit, akik a város csodá- lása helyett, azt lesik hova lépjenek, nehogy elessenek. Ez az utca régi, talán egyidős a kápolnával. Itt vezet a legrövidebb út a kápolnától a belvárosba. A mi házunk 30 éve Havihegy út 1/1. címen van bejegyezve a tanácson, de a térképen, köztük a Földhivatal térképein sem a saját nevén szerepel az utca. A szállító autók, vagy akár a mentők, lehet, hogy csak félórás keresgéléssel jutnak el az itteni címekre. Krajnyák Sándor Pécs, Havihegy út 1/1. Tisztelt dr. Horvát László, Fenyves Zsolt és többi levélírók! Igen örülünk, hogy névtelen levélírók és arctalan vádak után végre van kinek címezni válaszunkat! Először is, azt hiányoljuk, hogy önök, akik szintén aggódnak városunk és a benne élők sorsáért, még soha föl nem kerestek bennünket! Csak az Új Dunántúli Naplóból pedig nem lehet képet alkotni egy szervezet tevékenységéről. Másodsorban szeretnénk kinyilvánítani, hogy mi senkivel konkurálni, versengeni nem kívánunk. Együttműködni azonban mindenkivel szeretnénk, aki városunk — e halmozottan szennyezett város — állapotán javítani szeretne. önök is írják, és ezt az értesülést már általunk tudják, hogy Pécs a harmadik legszennyezettebb levegőjű város. A levegő csak egy szó, de sajnos, kimaradt a megfogalmazásukból. A város halálozási adatai alapján két halálozási forma az, mely meghaladja az országos átlagot: a légúti betegségek és az erőszakos halálok (kiemelten az öngyilkosság). A Tüdőgondozó Intézet vezetője, Alexy főorvos abban is segített, hogy tudjuk, az ezer lakosra jutó légúti 'megbetegedés a belvárosban a legmagasabb. Mindezek alapján a budapesti Levegő Munkacsoporttal karöltve, elsősorban a közlekedés okozta levegőszennyezés problémáinak megoldásáért dolgozunk. Az egyre inkább növekvő mentális-szociális problémák szintén élesen jelentkeznek — naponta igénylik szociális munkacsoportunk segítségét, intézmények és magánemberek egyaránt. Természetesen tudatában vagyunk a radioaktivitás veszélyeinek is. Kül- és belföldi szervezetekkel, szakemberekkel mi is tartunk kapcsolatot. Azonban ez a munka pontos és gondos méréseket, értékeléseket és összevetéseket kell, hogy tartalmazzon. (A nagytétényi Zöld Jövő 3 év alatt jutott el a győzelemig.) Azonban mivel zömmel régi pécsiek vagyunk, vannak megelőző ismereteink 'is. Ezek az ismeretek sajnos, a zöld mozgalmak birtokában ritkán vannak meg — a szakemberek viszont _lismerik. Éppen e tudásunk birtokában kísérjük figyelemmel Kóbor János munkáját: ugyanis előadásában konkrétan az urán- és szénbányászok sugárterhelésének adatairól van szó. Ezzel a témával körülbelül 15—20 évvel ezelőtt már foglalkoztak, azonban ekkor „elaludtak" az ilyen irányú vizsgálatok. Nos, aki régi pécsi, és esetleg van kapcsolata régi bányászcsaládokkal is, kérdezze meg tőlük, kik, mikor és hol bányásztak először uránércet Pécsett? A németek, a megszállás alatt: Lámpásvölgyben! Tehát egyáltalán nem érdektelen tudni senkinek arról, hogy a szén, amivel pár száz éve fűtünk, mozdonyokban, kazánokban égetjük el, szintén radioaktív! Mielőtt bárki megijedne, kérjük, várja meg velünk együtt a konkrét adatokat, összehasonlítva más területek adataival. Mi épp ezért nem fordultunk eddig a nyilvánossághoz: konkrét adatok alapján szeretnénk korrekt véleményt nyilvánítani. Szeretnénk a város és környékének komplex vizsgálatát elvégezni, ezután nyilatkozni. Elnézést kérünk, de az, hogy a pellérdi tavak vize mennyi radioaktivitást mutat, önmagában nem adat. Csak akkor lesz, ha megtudjuk, mennyi a Duna vizének radioaktivitása? Mindezek mellett a rákos és egyéb súlyos megbetegedésekben rendkívül nagy szerepe van a kiskertekben fölhasznált rengeteg herbicidnek és pesz- ticidnek, az élelmiszereinkben lévő tartósítóainyagoknak, az állatok és növények termesztésében fölhasznált hormonoknak ... A kipufogógázokból egy szippamtásnyi tartalmaz annyi rákkeltő anyagot, mint amennyit egy doboz cigaretta elszívása által „nyerünk". 'Elnézést. . . nem akarunk senkit „sokkolni” — hisz mindezek ellen védekezhetünk, de csak együtt, ha a város minden lakosa, pártja és társadalmi szervezete összefog. Végezetül még egy tapasztalati tény: a bánya bezárása nem jelenti egyben a környezetszennyezés megszűnését. István-aiknát bezárták, de a Szabolcs-patak továbbra is szennyezett, locsolásra csak vizsgálat után célszerű használni a vizét. Mi, akik a „zöldek" közt dolgozunk, nem csupán saját szőkébb pátriánkra gondolunk. Egyik jelszavunk: Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan. Ezek alapján várunk mindenkit, aki nem versenyezni, rivalizálni, hanem közösen dolgozni akar. Bérces Viktória, a 'Pécsi Zöld Kör ügyvezetője Elfelejtett utca Mars-járó A rádióban nyilatkozott egy fizikus, hogy jelenleg egy Mars-járón dolgoznak, potom hatvanmillióért. Amikor a riporter rákérdez, hogy kinek a megrendelésére folyik a munka, és főleg, ki finanszírozza, a fizikus könnyedén kijelenti: a költségvetés állja a cehhet, egyébként is bagatell az ösz- szeg, hiszen csak hat forint jut minden magyar állampolgárra. Elgondolkodom, vajon hány Mars-járó kotorászik üres zsebeinkben és költi megmaradt forintjainkat értelmetlen dolgokra. Milliárdokat költünk kimustrált harckocsik vételére, ráfizetéses beruházásokra és vállalatokra, meddő szavazásokra, pártok támogatására, túlméretezett állami adminisztráció fenntartására. Közben 23 százalékos nyugdíjemelést helyeznek kilátásba, az 50 százalékos infláció kompenzálására! És eqyre-másra szaporodnak a népkonyhák! A miniszterelnök takarékosságra szólította fel a lakosságot, de vaion ki fogja le a „csekonics bárók" 'kezét, akik mór szinte kóros módon herdálják az állampolgárok keserves munkával megkeresett kevés forintjait? Toll Iván Pécs HOZZÁSZÓL AZ ILLETÉKES Mén sincs patkány az isknlában... A Vasórnapi Dunántúli Napló december 2-i számában közzétett „Patkány az iskolában” című írás Pogány Ildikó tanár (a Liszt Ferenc Zeneiskola taqia) nyilatkozatában nem felel meg a valósáqnak. Poqánv Ildikó nem „kénytelen" használni a gyerekekkel az alaqsori átjáró folyosót. ígv a cikk címében prejudikólt állítás valósáaóról sem neki, sem a szerzőnek nem lehetett módja meggyőződni. Nem felel meg a valóságnak a cikk azon állítása, mely szerint az iskola igazgatóin azt nyilatkozta volna: „Múltkor láttunk eavet". Ellenben meqfelel a valósáqnak, hoqy Gásoár Béláné nevelő a hulladékgyűjtési napon jelezte, hogy találtak egyet, melyet agyonütöttek. A Köjál saiót normatívái alapión, rendszeresen köz- egészséaüqyi vizsaólatot vé- aez iskolánk megalakulása óta. Hasonló jelenséget sem a korábbi három évtizedben, sem Imost nem tapasztaltak. Ez a hatósóai ioakörben felvett jeavzőkönweikkel bizonyítható. A Bánki Donát Úti Általános Iskola kibővített vezetőségének nevében: Simon Károly igazgató Számsorok, névsorok Szokásunkkal ellentétben válaszolunk „Tisztelt Uraim” aláírásé, egyébként névtelen levélírónknak. A magyar sajtó nem „eteti hazugságokkal a népet", amikor eltérő számadatokat közöl 1956 halálos áldozatairól. Nem volt pontos nyilvántartás erről akkoriban, s ma az egykori szemtanúk — harminc év után nem mindig megbízható — emlékezetére hagyatkozva lehet csak összeállítani a végleges névsort, számsort. Ha ugyan van, ha lesz szám, amely véglegesnek tekinthető: történészek hada dolgozik ezen, újságírók, rádióriporterek szólaltatják meg az embereket. A kutatás folyik: a rádió, a televízió és a sajtó olykor ellentmondó számai emiatt vannak, s nem azért, mert valaki, valakik tudatosan félre akariák vezetni a népet. Névvel aláírt levelére ugyanígy válaszoltunk volna. (A szerkesztőség)
