Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-18 / 256. szám

1990. december 18., kedd üj Dunantüli napló 3 Heves vita a költségvetésről I Ileroeqrilqs-qiqfiiat Pél-Pmiőnliilgioic Légi mentőszolgálat Pécs központtal? A Parlament hétfői munkanapja (Folytatás az 1. oldalról) rendezését. Mindezek érdeké­ben a bizottság kifejezte kész­ségét, hogy tárgyszerű és konstruktív megbeszéléseket folytat a román törvényhozás képviselőivel, a román külügyi bizottság tagjaival. Horn Gyula szavait köve­tően Mizsei Béla, a Független Kisgazdapárt képviselője a sa­ját, valamint pártja és Kádár János börtöneit megjárt sors­társai nevében a Parlament­ből üzent azoknak, akik a rá­koskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában vandál pusztítást végeztek, mondván: azért, hogy a helyzet Magyar- országon ilyen súlyossá vált, nem azok felelősek, akik e parcellában fekszenek, hanem azok, akik oda juttatták őket. Követelte a tettesek kézre- kerítését és szigorú megbün­tetését, valamint a temető gondosabb őrzését. Harmadikként Hagelmayer István, az Állami Számvevő- szék elnöke kapott szót, aki elnézést kért Soós Károly At­tilától, q költségvetési bizott­ság elnökétől. Hangoztatta: valóban félreérthető szavaival nem kívánta őt az előző ple­náris ülésen megsérteni. A napirend előtti felszólalá­sokat követően a plénum el­fogadta napirendjét. Szinte kizárólag adó- és költségvetési témák szerepel­nek az Országgyűlés hétfői és keddi ülésének napirend­jén. A törvényhozók elsőként lolytatják a jövő évi állami költségvetésről és az állam- háztartás vitelének 1991-es szabályairól szóló törvényja­vaslat általános vitáját, s a tervek szerint lezárják a helyi adókról szóló törvényja­vaslat általános vitáját. Megtárgyalják ezután a jö­vő évi vagyonpolitikai irányel­vekről szóló országgyűlési ha­tározati javaslatot, majd hoz­zákezdenek az általános for­galmi adóról, valamint a ma­gánszemélyek jövedelemdójá- járól szóló törvények módosító javaslatainak részletes vitájá­hoz. Megtárgyalják a társa­dalombiztosítósról szóló 1975. évi törvény módosításának új változatát. Döntöttek arról is, hogy a társadalmi szervek költségvetési támogatásának elbírálására ideiglenes bizott­ságot hoznak létre. Az elnöklő Szabad György végezetül bejelentette, hogy a rendkívüli ülésszak napirendje tovább bővült a Bős-Nagyma­rosi Vízlépcsőrendszerrel kap­csolatos országgyűlési határo­zati javaslatokkal. A Környe­zetvédelmi Bizottság benyújtot­ta az ehhez szükséges támo­gató aláírásokat. A tárgysoro­zat elfogadását követően a képviselők megkezdték a jövő évi költségvetés tervezetének, valamint az államháztartási törvényjavaslatnak az általános vitáját. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy a költségvetés kidolgozatlan, he­venyészett, tükrözi a kapkodó kormányzati munkát. Függetle­nül attól, hogy a képviselők a kormánypárthoz, vagy az el­lenzékhez tartoztak, alapvető­en bírálták a benyújtott tör­vényjavaslatokat. Egy ellenzé­ki képviselő szerint ha a be­nyújtott tormában fogadnák el a költségvetési javaslatot, 1 millió családot, mintegy 3- 3,5 millió embert hoznának lehetetlen helyzetbe, s ez megengedhetetlen. Elhangzott olyan indítvány is, hogy a ne­héz helyzetbe került lakossági rétegek további támogatására 5 milliárd forintot csoportosít­sanak át a költségvetésben. Más azt javasolta: a privatizá­ció koordinálására a Pénzügy­minisztériumon belül új csúcs­szervezetet hozzanak létre. Ugyancsak ellenzéki vélemény­ként fogalmazódott meg, hogy töröljék el a betéti kamatok után fizetendő 20 százalékos forrásadót. Kormánypárti kép­viselők mutattak rá arra, hogy továbbra is a pazarló költség- vetési szemlélet érvényesül. A közigazgatási kiadások át­csoportosításával újabb bevé­telek figyelembevételével 44 milliárd forint bevételre lehet­ne szert tenni — hangoztatta egy ellenzéki képviselő. Ezt az összeget az önkormányza­tok támogatására lehetne fel­használni. A plénum előtt - idő hiá­nyában - ezen a napon nem tudta mind a 28 képviselő el­mondani előre bejelentett hoz­zászólását. A vitában még 13- an kívántak felszólalni, ám a Házbizottság állásfoglalása iszerint hétfőn le kellett vol­na zárni az általános vitát. Az Országgyűlés ennek ellenére úgy döntött: kedden, az in­terpellációkat követően foly­tatják és zárják le az általá­nos vitát. Ez egyben azt is jelenti, hogy addia az idő­pontig lehet módosító indít­ványokat benyúitani. Elhang­zott az is, hogy hétfő estia 50 képviselő nyúitott be módosí­tó javaslatokat. Az Országgyűlés - a módo­sító javaslatok benyújtására adott egy hét haladék után — hétfőn este lezárta a helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitáiát. A részletes vitát a következő ülésen tart­ják meg. w A MÁV ünnepi forgalma A karácsonyi és év végi munkaszüneti napok összevo­nása miatt a személyvonatok közlekedésének ünnepi forgal­ma a következő: december 21-én, pénteken a munkana­pokra, december 22-én, szom­baton a hét utolsó munka­napjára, december 23-án, va­sárnap — a Hivatalos Menet­rendkönyvtől eltérően — a szabadnapokra, december 24-én és 25-én a munkaszü­neti napokra december 26-án, szerdán a vasárnapokra, de­cember, 27-én csütörtökön a hétfőre, december 28-án, pénteken a hétközi munka­napokra, december 29-én, szombaton a péntekre, de­cember 30-ó n, vasárnap — a menetrendkönyvtől eltérően — a szabadnapokra, december 31-én, hétfőn a munkaszüneti napokra, 1991. január elsején, kedden a vasárnapokra és ja­nuár 2-án kedden, a hétfői munkanapokra előírt menet­rend érvényes. A MÁV kéri az utasokat, hogy a vasúti menetjegyet és az expresszvonatokra szóló helyjegyet - a sorbanállás el­kerülése végett - az utazás előtti napokon váltsák meg. Az ünnepi forgalomban o fő­vonalakon a szerelvények a csúcsidőszakban a szokásosnál több kocsival közlekednek a kényelmesebb utazás érdeké­ben. Vegyék figyelembe to­vábbá, hogy a Hivatalos Me­netrendkönyvben csillaggal megjelölt vonatok december 22-e és január 1 -je közötti napokon a menetrendi mező alatt felsorolt napokon nem közlekednek. Az alapítvány elnöke az alpolgármesterrel tárgyalt (Folytatás az 1. oldalról) így minden terület folyama­tosan tudhatja és ellenőrizhe­ti, hogy a lakosság, a cégek, mennyivel támogatják o sür­gősségi légi és közúti mentő- szolgálatot. Elképzelésük sze­rint egy-egy nagyobb térség települései ebből a pénzből vásárolhatják meg, illetve tarthatják fenn a helikopteres mentőszolgálatot, amelyekhez a személyzetet az Aerocaritás adná. A helikopter 60-80 ki­lométeres sugarú körben, ma­gas szintű traumatológiai el­látást garantáló kórház, kli­nika mellé rendelten dolgozna.- Pécsre és Székesfehérvár­ra terveztük ezt a két heli­koptert - folytatja az elnök. - Székesfehérvárról a napok­ban kaptuk a visszajelzést, hogy megvan a pénzük ró. Az alapítvány elnöke dr. Páva Isolt, pécsi alpolgármes­terrel tárgyalt a napokban.- Nagyon rövid idő alatt kért választ az Aerocaritás tő­lünk, tekintettel arra, hogy jö­vőre már csak dollárért lehet­ne megkapni a helikoptert. Az OTP által meghitelezett ösz- szegre az a garancia, hogy az önkormányzat felvállalja a he­likopter árának összegyűjtését. „Csak” 15 millióról van szó. Igazából nem is Pécs város érdekeit szolgálná - hisz az itt élők rövid időn belül el­juthatnak kórházba, klinikára - sokkal inkább a megyének. Gyárat akar építeni Pécsett A pécsi városháza toronyórája kívül és belül. Az első képen középen jól látszik az a kis elektromos szerkezet, ami a hatalmas mutatókat mozgatja. Képünkön a besütő naptól világos az óra számlapja, amit éjszakára belülről lámpa világit meg. Zenélő toronyórák a Jakabhegyi útról Nem szabadalmaztatta, ma már Nyugaton is csinálják Az első a tihanyi apátság volt, a rhásodik. . . No, de mindegy is, hiszen Gulácsi lános, pécsi kisiparos ezidáig több mint hatvan toronyórát készített és szerelt fel az or­szág különböző helységeiben. Városházák, templomok, köz­téri épületek csúcsain ketyeg­nek a „made by Gulácsi"- órák, értékük 80 ezer és fél­millió forint között van — persze darabonként. — Hat évvel ezelőtt szerel­tem fel az első kvarcvezérlésű órát a tihanyi apátságba, s hadd tegyem hozzá: azelőtt digitális toronyórákat Nyuga­ton sem készítettek. Olyannyi­ra nem, hogy a német és osztrák szakemberek, mikor először meghallották, hogy egy pécsi műhelyben egy valójában nem is órás vég zettségű valaki ilyesmit gyárt, nem is vették komolyan - meséli Gulácsi úr. Később, mikor a plébániák egyre-másra küldték megren­deléseiket, a Lajtán túli óra­gyárak is észbekaptak. Elkezd ték gyártani a digitális to­ronyórákat ott is.- Sajnos nem szabadal­maztattam az eljárást. Nyakig voltam a munkával. Sok ba­jom volt a Találmányi Hiva­tallal is, így hát elmaradt a dolog.- Pedig ma mór saját óra­gyára lehetne. . .- Lesz is. . . Persze való igaz, hogy egy szabadalom sokat segített volna céljaim elérésében, bár az is tény, hogy a nyugatiak más úton, más szisztéma alapján jutot­tak ugyanarra az eredmény­re mint én. De a saját óra- gyárról nem tettem le. Mint Gulácsi mondja, a napokban ír alá egy együtt­működési szerződést a leg­nagyobb osztrák óragyárra1!, s ha a szerződő felek elége­dettek lesznek egymással, kö­vetkezhet a Jakabhegyi úti műhely bővítése — esetleg egy toronyóra-gyártó üzem létesítése.- Ha öt-tíz évvel ezelőtt kellő technikai és pénzügyi hátterem lett volna, ma már állna, sőt működne a pécsi toronyóragyór. Persze Így sem panaszkodom, az évi négy-öt óra előállítása is eléggé le­köt. Az országban működő hat­van Gulácsi-féle óra közül az egyik a pécsi városháza tor­nyán van. Egy baja van csak, hogy nem zenél. . . — Pedig tudna. . . Hat olyan órát készítettem eddig, mely zenélni tud. öt működik, a pécsi viszont még nem. — Úgy tudom, pontosan mutatja az időt.. . — De zenélni is tudna, hi­szen olyan programot építet­tem bele, ami erre is lehe­tőséget ad. Amikor átadtam a városnak a szerkezetet, szó volt róla, felkérnek egy zeneszerzőt, hogy komponáljon valamilyen dallamot — később kiderült, nincs rá pénz.. . Győrben ezt húszezer forintból megoldották. Aztán később itt .is kiírtak egy pályázatot, de a zsűri szerint valamennyi pályamű gyenge volt ahhoz, hogy megszólaljon Pécs főte­rén. Amíg a pécsi toronyóragyár elkészül, talán megszólal a városházi toronyóra is. . . (pauska) Lemondták a drága zacskós vizet Drávakeresztúron Lemondták a literes zacs­kós vizet a drávakeresztúri- ak, miután a 17 forintos ár több mint 20 forint fölé emelkedett. így döntött az önkormányzat, tudtuk meg Pintér Jánosné polgármes­ternőtől. Nem tudják fizetni a magas árat, és most vál­lalják azt, hogy mindenki maga hozza demizsonban, fcishordóban a jó vizet Sely- lyéről vagy Drávátokról. Az önkormányzat csak a kis­gyerekeknek képes biztosí­tani a heti 50 liter vizet, amit Drávátokról szállítanak, az ottani közkútról. Olcsóbb ez, mint a zacskós vizvá- sárlás. Azt hinnénk, hogy a mély fekvésű, Dráva-ártéíközeli településen gazdag források fakadnak, a régi ásott és gémeskuta'k ontják a vizet. Azok kiszáradóban, miután a talaj- és tájrendezés, vagyis a melioráció meg­bolygatta a talaj vízháztar­tását, vagyis gyorsan elfoly­nak a csapadékvizek, eltűn­nek a talajvizek. Egyébként több kerekeskút vize rossz m imőségű. A falucskában ott árvál­kodik az új közkút, de üzembe állítása és a hozzá csatlakozó vízvezetékrend­szer kialakítása súlyos pén­zekbe kerül. Drávakeresztú­ron 186-an lóiknak, a több­ség kispénzű nyugdíjas. Se­gítséget várnak, hogy kiépít­hessék a vízvezetékrendszert. Cs. J. a régiónak az érdeke, de fel­vállaltuk az úttörő szerepet. Mivel a helikopter 60-80 ki­lométer sugarú körben képes perceken belül segíteni, Szek- szórd, Kaposvár, Barcs, Nagy­atád, Dombóvár és a többi település is érintett a dolog­ban. Úgy néz ki, hogy a pé­csi önkormányzat anyagilag is be tud szállni a közös gyűj­tésbe és megkeressük a vá­rosban, a megyében működő cégeket, illetve a legkisebb településeken is szeretnénk közzétenni ezt az ajánlatot. T. É. Természetes anyagokból Resculini az érel­meszesedés ellen Bármilyen hihetetlen, o hazánkban bekövetkezett halálesetek fele a szív­ás érrendszeri megbetege­désekre vezethető vissza. A vérben keringő kis sű­rűségű lipoprotein (LDL) részecskékből származó koleszterin az artériák fa­lán ’kiterjedt plokkokban, foltokban lerakódik, s ér- falelváliozásokat okoz. Ez külső és belső tényezők közrejátszásával a legkü­lönfélébb szervkárosodások — például szívinfarktus, agytrombózis — rizikóté­nyezőjeként jelentkezhet. Az arterioszklerózis, azaz az érelmeszesedés meg­előzése és kezelése fontos feladat. Ám, valljuk meg őszintén, a mérsékelten alacsony koleszterin tar­talmú étrendet, táplálko­zási szokásaink megvál­toztatását nem fogadjuk kitörő lelkesedéssel - hiá­ba ajánlják az orvosok. A legtöbb ember nem vál­lalja önként a szélsősége­sen alacsony zsírtartalmú étkezést. A laboratóriumok szerte a világon, Így Magyaror­szágon is szüntelenül kí­sérleteznek olyan készít­mények előállításán, me­lyekkel csökkenthető az érelmeszesedés. A Reanal Finomvegyszergyár a na­pokban jelentkezett egy új keverékkel: a Resculini tinktúra természetes anya­gokat tartalmazó, érelme­szesedés elleni, gyógyszer­nek nem minősülő gyógy­hatású termék. A Resculi­ni gyógynövényekből - galagonyából, vadgeszte­nyéből, hársfavirágból, cseresznye- és megqyszár- ból és gyöngyajakból - készül, s elsősorban az ér­elmeszesedés különböző formáinak kezelésére, a gyógyszeres terápia és a diéta kiegészítéseként ajánlják. De enyhébb ese­tekben, illetve megelőzés­re önállóan is ihatjuk a tinktúrát - naponta há­romszor harminc cseppet vízbe, teába vagy üdítő­italba keverve, étkezés után. A Resculini a társa­dalombiztosítás terhére, orvosi vényre nem kapha-, tó, megvásárolható a gyógyszertárakban és a gyógynövényszaküzletek­ben. R. N.

Next

/
Thumbnails
Contents