Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-02 / 240. szám

Egy szociológus fejtegette, mit tenne o szegény emberek he­lyében: esetleg elmaradna a villany-, a gáz-, a fűtés- számláinak kifizetésével, de a lakbért mindenképpen törlesz­tene, mert a legfontosabb, hogy legalább fedél legyen a feje felett. Sokon számolgathatnak így, és régiós körkérdésünk nyo­mán kiderült, hogy egyre töb­ben hiába kalkulálnak, a lak­bér törlesztésére sem futja. Tudják ezt az ingatlankezelő cégek is, bár kénytelenek min­dent megpróbálni a tartozá­sok behajtására, sehol sem nevezték nemtörődömnek az adósságba keveredett embere­ket, tisztában vannak egyre nehezedő szociális körülmé­nyeikkel. ^ Széki. Tibor, a kaposvári in­gatlankezelő házkezelési igaz­gatóhelyettese hatalmas akta- kötegből sorolta az adatokat: 24 rosszhiszemű, jogcím nélkü­li — ez a jogi kategória - la­kójuk rpiatt kénytelenek a bí­rósághoz fordulni, akiknek a hátraléka 6000-től 90 000 fo­rintig rúg, és több, mint két­száz, évek óta húzódó, ha­sonló nagyságrendű tartozás miatt indított ügyük van. Idén 3 millióval nőtt a több év alatt felhalmozódott 4 és fél­milliós hátralék. A tartozás fo­lyamatosan nő, részben az emelkedő bérleti díjak miatt is. Igyekeznek részletfizetési kedvezményt adni, és kilakol­tatásra egyáltalán nem gon­dolnak. Széki Tibor megnézte a polgármesteri hivatal egész­ségügyi osztályán, hogy 6200 bérlőjüknek legalább a fele eleve lakbértámogatásra szo­rul. A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat számítógépei is egyre több nevet és összeget dobnak ki a ,.tartozás rubrikában”, idér) 576 család összesen 2 987 764 forintos lakbérrel maradt el, ez magában foglalja a fűtés-, melegvíz- és egyéb járulékos számlákat. Alig négyszázezer forinttal marad el et­től a nfem lakás célú helyiségek — üzletek, műhelyek — bérlőinek tar­tozása. A behojtási I eshetőségek — felszólítás, letiltás, bírósági végre­hajtás — mindenütt azonosak, egyébként kilakoltatással itt sem éltek, nincs is szándékukban, mint mondják a cégnél, nem a lakók hanyagságán múlik ez a helyzet, mert 99 százalékuk rossz szociális körülmények között él, egyre nehe­zebb munkalehetőségekkel. A Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalatnál csökken a lakbérrel elmaradottak száma - 1986­ban 1200, tavaly 800 —, idén 712 ügyük van, de az össze­gek itt is egyre jelentősebbek, most 3,5 milliós a tartozás. Pécsett tavaly volt legutóbb kiköltöztetés, erre már nem gondolnak. Igyekeznek min­den méltányolható körülményt figyelembe venni a részletfize­tési kedvezmények megadásá­nál. Ami meglepő tendencia másutt is, de Pécsett, igen magas összeggel, 6 millió fo­rinttal tartoznak az üzletek, műhelyek bérlői, köztük több jelentős cég is. Most készül a PIK bírósághoz fordulni a tartozás behajtásáért, de arra számít, hogy az eljárás után kénytelen lesz sorbanállni a pénzéért. Kaposváron a bérlet felmondása megijesztette a vállalkozókat, sorra fizetik be a tartozásokat az ingatlan- kezelő számlájára. Valamennyi cég átmenetinek tartja a mostani helyzetet, ugyanis a kővetkezőkben - sajnos — jóval több elszegé­nyedő bérlőre számít. G. M. A jé bornak nem kell cégér Világreklám Egy régi magyar mondás szerint a jó bornak nem kell cégér. Elfogy az reklám nél­kül is. A közismert világcégek viszont rengeteget költenek reklámra, talán imert nekik nem fogy el az árujuk. A Young & Rubicam cég jelenleg Észak-Amerika legna­gyobb reklámügynöksége és Európa legnagyobb ügynök­séghálózata: 45 országban működő 322 irodája révén több mint 6 milliárd dollárt laigalmaz világviszonylatban. Egyik kezdeményezése a nem­zetközi piacokon váló terjesz­kedés, ez a cég vette annak idején elsőnek komolyan Nyu- gat-Európát, ma pedig a ke­let-európai változások élvona­lában van moszkvai, budapes­ti, és nemsokára megnyíló prá­gai irodájával. A Young & Rubicam régi ügyfelei a Heinz, a Colgate-Palmolive, a John­son & Johnson az .Air Canada és többek között az Adidas is. Dr. Décsi Gyulával, a Young & Rubicam cég képvi­selőjével a reklámról beszél­gettünk.- Nem ismerem gz Adidas termékeit, csak azt tudom, hogy egy szuper sportcipőt szeretnék venni. Mit ajánlana?- A pesti Váci utcában reklám nélkül is állandóan hosszú sor kígyózik az Adidas bolt előtt. Magyarok, lengye­llek, csehek, románok, jugo- szlávok mind Adidast keres­nek. A volt szocialista orszá­gokban ezek a termékek egy kicsit még mindig státuszszim­bólumnak számítanak. Nem­zetközileg garantált minőség, olyan mint a farmer, elnyűhe- tetlen.- Nyugaton már régóta tel­jes a verseny, nagyobbak a követelmények.- A sportszergyártók kétfé­leképpen hirdetik magukat: közvetlen reklámmal, vagy sportesemények, egyesületek támogatásával. Ezen belül is különböző stratégiák lehetnek. A világ-reklámfilm egy hatal­mas pénzösszegért elkészített (film, amit szinte minden or­szágban közvetítenek a fo­gyasztók felé, például Tina Turner Coca Cola reklámfilm­je. A másik, hogy földrajzi te­rületenként, országonként ké­szítenek egy-egy kisebb költsé­gű reklámot, ami felhasználja a helyi szokásokat, kultúrát, például a Kodak reklámok.- Kell a reklámnak a rek­lám?- A jó reklám az, ami el­ad. Az árut a reklám viszi be az emberek lakásába. A rek­lám vizuális és verbálisán (képi megjelenés és hang­anyag szempontjából) is ötle­tes, kellemes, hangulatos le­gyen, szeressék az emberek. Ha valami unalmas, szürke, akkor nemcsak a reklám nem tetszik, de a' terméket sem veszik meg. Az árut azonosít- já az emberek a reklámmal, ha szeretik az egyiket, meg­veszik a másikat.- A műholdas és a magyar adások reklámjait nézve va­jami hiányérzete támad az embernek. Valami nem az igazi a magyar reklámokkal. — Néhány évvel ezelőtt Ma­gyarországon elsődleges szem­pont volt, hogy a vállalat megjelenjen a tévén. Ha az igazgató valakije szerepelt a reklámban, az már is csak jó lehetett. Korábban túl sokat beszéltek a filmben, mindent el akartak mondani, ezért unalmas volt. Ma a korszerű technika segítségével egy ki­csit a képi- megjelenés került előtérbe, ■vannak olyan reklá­mok, amiről pontosan azt sem tudom, hogy a jók szép kép közül mit akar reklámozni. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az ötletesség, eredetiség sze­repe. Magyarországon még mindig kevés a termékreklám, vállalatok, cégek hirdetik többségében magukat. Azon­ban a médiák drágulásával, amikor 300 ezer forint az egy perces reklám a tévében, a cégek jobban meggondolják a kiadást, a minőségi követel­mények kerülnek előtérbe. Ha a reklám nem jó eladó, ke­resnek egy másik ügynöksé­get.- Melyik az ön kedvenc reklámja?- Van egy építőgépeket kölcsönző magyar cég. A filmben megjelenik egy mun­kás és azt mondja, ha brrrrrr, zzzzzzzz, ssssss-re van szüksé­ge és közben gépek jelennek meg, akkor melyik kölcsönző segit ebben. Hajdú Zs. A pusztaszabolcsi akció okán: lrKomn%@in§iésokfí Rés a golyóálló mellényen — szolgálat kőkorszaki fegyverekkel Sokakat megdöbbentett az a hír, amely a november 29-i újságokban látott napvilágot, s melyből kiderült, hogy egy Pusztaszabolcson szerdán hajnalban végrehajtott „kommandós" akció során két speciálisan ki­képzett rendőr is súlyosan (egyikük életveszélyesen) megsérült. A körö­zött fegyveres bűnözőt végül is elfogták édesapja lakásán, ám jómagam is arra gondoltam a hír olvasásakor, hogy ez amolyan „pirusszi győze­lem” volt, hogy túl nagy árat fizettek az eredményért. Még ugyanezen a napon (csütörtökön este) a tv-híradó két kiadása részletes magya­rázatot adott a történtekre. Ebből kiderült, hogy a leg­jobban megszervezett profi ak- c ónál is közrejátszhatnak ki­számíthatatlan dolgok, vélet­lenek. (A pusztaszabolcsi elfogáshoz például előre megszerezték a kör­befogott ház alaprajzát, ám a terv­rajztól az épület felhúzásakor el­tértek a kivitelezők. Ott is volt egy ajtó, ahol o terv szerint nem lehe­tett volna.) A híradó riportjának másik lé­nyeges kicsengése, hogy még o rendőrségi speciális egységek fegy­verzete, felszerelése is komoly kí­vánnivalót hagy maga után. Igaz ez a központi Komondor Komman­dóra és a vidéki speciális csopor­tokra egyaránt. 1990. január elsejétől minden me­gyében kötelező érvénnyel létrehoz­ták ezeket az átlagosnál jobban ki­képzett, fegyveres bűnözők elfogá­sára, terrorcselekmények meghiúsí­tására alakított csoportokat. Bara­nya megyében pedig már jóval ezt megelőzően (1988 végén) megszer­vezték hasonló céllal a Mecsek csoportot a Pécsi Városi Kapitány­ság állományából. Az önvédelemre, közelharc­ra alaposan kiképzett ke­ményfiúk sikeres bevetésének esélyéről, a csoport ütőképes­ségéről, felszerelésének technikai színvonaláról Sző­ke Attila rendőr őrnagy- gyal, a BRFK közrend- védelmi osztályvezetőjével, va­lamint Piros Attila százados­sal, a Mecsek csoport pa­rancsnokával beszélgettünk. — „Kommandósoknak" már csak azért sem nevezhetjük ezeket a fiúkat, mert a „kommandós” felszerelésből csupán a terepszínű ruhájuk van meg — mondta szinte in­gerülten Szőke Attila. — Min­den más felszerelésük azonos az átlag rendőr felszerelésé­vel. A nagy szívükön, átlagon felüli hivatástudatukon kívül szinte semmilyük sincs, amivel igazán hatékonyan felvehet­nék a harcot a mind elvete- mültebb fegyveres bűnözőkkel. Mivel a bűnözők egyre mo­dernebb automata fegyverek­kel vannak ellátva, az átlag rendőr fegyverzetének, felsze­relésének színvonalát, nyugodt szívvel minősíthetjük kőkorsza­kinak. A Pusztaszabolcson be­vetett kommandósok sérülése is alapvetően a korszerűtlen golyóálló mellény számlájára írható. Egyiküknél ugyanis a mellrész és a váll páncélzatát összekötő pánt­nál hatolt be a lövedék, a mási­kuknál pedig a hasba hatolt be a gellert kapott golyó. Ez az igen sú­lyos, a mozgást jelentősen megne­hezítő mellény ugyanis a hasat jó­formán nem is védi. Modernebb golyóálló mellényeket ugyan évek óta be lehetne már szerezni, mind­ezt azonban eddig nem tették meg. A korszerűtlen típusból is csak ket­tő áll a Mecsek csoport rendelke­zésére. Késnek a beígért igazi ..kommandós” fegyverek is. Csupán ígéretből kaptak eddig bőven az életüket 10—12 ezer forintos nettó keresetért kockára tevő ..Mecsek- fiúk”, valamint parancsnokaik, és sajnos, így van ez minden megyé­ben. * Mivel a jövő évi rendőrségi költ­ségvetés reálértékben az előrejelzé­sek szerint kevesebb lesz az idei­nél is, a kilátások sem jobbak. Beszélgetőtársaim ezt az alkalmat ragadták meg arra, hogy a speciá­lis csoport hatékony felszerelésének biztosításához a megyében lévő vállalatok, pénzintézetek, szerveze­tek anyagi segítségét kérjék. Az elszaporodó (zömmel vagyon elle­ni) fegyveres bűnözés letörése ugyanis a társadalom közös érdeke. Balog Nándor Hz U| If DIU gazdasszonya Cukrozott narancshéj és töltött sertésláb Bizonyára sok gyermek kap narancsot Mikulásra, karácsonyra aján­dékba. Ne dobjuk ki a déligyümölcs héját, olcsó csemege, torta- krémbe való töltelék készülhet belőle. (Csak a cukor kerül pénzbe.) CUKROZOTT NARANCSHÉJ. Hozzávalók, annyi súlyú cukor, amennyi a narancshéj. Vékony laskára vágjuk a narancshéjat. (A fehér belét nem kell kikaparni.) Hideg vízben áztatjuk három napig, úgy, hogy a vizet naponta cseréljük. A negyedik napon — annyi vízben, omeny- nyi éppen ellepi — puhára főzzük a narancshéjat. Ezt követően hozzá­tesszük a cukor háromnegyed részét, és 15—20 percig lassú tűzön főz­zük, majd félretesszük. Másnap, hozzáadva a maradék cukrot, és ismét 15—20 percig főzzük. Félrtesszük, és harmadnap megismételjük a 15—20 perces főzést. A cukrozott narancshéjat még forrón, csavaros tetejű üvegekbe tesszük, vagy celofánnal légmentesen lezárjuk. (Gő­zölni, dunsztolni nem kell.) Sokáig eltartható, vajas kenyérre, süte­ménybe, vajas tortakrémbe kitűnő. TOLTOTT SERTÉSLÁB. Hozzávalók: személyenként 1 sertésláb, a fözö- vizbe fokhagyma, vöröshagyma, szemesbors, borókabogyó, babérlevél, só; a töltelékhez személyenként 1 zsemle, hagyma, só, bors, főtt és nyers tojás, zöldpetrezselyem. A jól megtisztított, egész sertéslábakal a fenti fűszerekkel gazdagon megszórt vízben teljesen puhára főzzük. Kicsit hagyjuk hűlni, majd a láb középső csontját kivesszük, de az apróbb körömcsontokat meghagyjuk. A középen keletkezett üregbe áz­tatott zsemléből, főtt és nyers tojással, dinsztelt hagymával, borssal, petrezselyemmel készült tölteléket helyezünk. A bürkét visszaigazítjuk a töltelék tetején, hogy a láb megtartsa eredeti formáját. Kizsirozott tepsibe tesszük, melléhalmozzuk a maradék tölteléket. Fóliával lefed­ve, majd fedő nélkül kicsit pirítva, zsírral locsolva sütjük, savanyú­sággal tálaljuk. Mivel a sertésláb már főtt, csak annyi ideig kell sütni, míg a töltelék is megszilárdul. (Kb. 25 perc.) W. M. Varga Róbertnek a jobb­horog a kedvenc ütésfajtája másokkal szemben, önmagá­val zemben legjobban azt szereti, ha csikkeket próbál el­nyomogatni saját testén, de mint vallja, próbálkozott már harakirivel is. Érdekes jelenség ez a ma­gas, jó felépítésű fiú. ül ve­lem szemben, és mindent elismer. Bevallja, most nyu­godt, mint mindig, ha nincs benne alkohol. De ha jön o pia, még az emlékezőtehetsé­ge sem az igazi. Nem em­lékszik pontosan arra sem, hogyan ütötte le őt az egyik pécsi cukrászda közelében egy hölgy. Valami táskaránci- gálásig eljut az emlékezete, meg hozzáteszi, a hölgy meg­lökött, én pedig visszalöktem, meg ilyesmi. Aztán jött egy betörésnyi féldeci, egy újabb betörésnyi nagyfröccs, és most itt, a pécsi rendőrségi fogdá­ban a pihenő. De legalább meleg van, mondja, megzör­Rabolni akart a volt ökölvívó Most először padlóra került ren a bilincs a kezén, és ar­ról érdeklődik, hogy van még olyan barátnője, aki ez­alatt a röpke idő alatt nem látogatta meg. Egy hónapja csupán néhányon jöttek közü­lük. Idő van. Háromszori gépkocsifeltö­réssel és rablás kísérletével vádolják ezt a 19 éves fia­talembert, aki szemmel lát­hatóan amolyan „bulinak" veszi a találkozást az újság­íróval. Korábban, junior or­szágos bajnok, ökölvívóként ő is kapott ugyan ütéseket, de jobbhorgai ellenállhatatlanok voltak. Megrázta apja halála, aki 200 ezer forintot hagyott rá. A pénzt egy hónap alatt sikeredett elszórakozni az al­kalmi barátokkal és barátnők­kel. A barátnők közül legszí­vesebben egyébként egy ná­lánál egy-két évvel- idősebb, szőke, göndör hajúra emlék­szik, és vár. Várt mindig is. Sokszor arra a pillanatra, hogy lábbal vagy egy puszta karmozdulattal bs- lökje egy autó pillangóabla­kát és onnan magnót lopjon el, meg amit talál. Csende» ember, ez a címe annak a dalnak, amit a legjobban kedvel. Varga Róbert is csendes ember, mint elmondja, egé­szen addig, míg meg nem iszik mondjuk öt lityi bort. Utána tör, zúz, megver em­bereket, akár kérésre is. Nem kis büszkeséggel hozzáteszi viszont, hogy nőt csak egy­szer ütött meg, akkor is fél­reértésből, mert elhajolt vala­ki előle, vagy ilyesmi. Nem tudom, mentségére mondható-e, de ez a több­szörös juniorbajnok, volt ököl­vívó magát sem kíméli. Csik­kek is sercegtek már a kar­ján, mutatja a foltokat, kés is karcolta már testét, és több mint tízre saccolja azoknak a sérüléseknek a számát, amit maga okozott magának, Nem fájt, teszi hozzá boldog arc­kifejezéssel, legfeljebb más­nap éreztem egy kicsit. A ser- cenés hangja viszont tetszett, hallom tőle. Varga Róbert eredetileg Istvándiban lakott, onnan el­költözött, majd Pécsett csavar­gó» az utóbbi időb'en. Rab­lás kísérlete és többrendbeli gépkocsifeltörés miatt várja á tárgyalást. Sokszor, amikor be voltam rúgva, úgy éreztem, én vagyok a „jani”, erre szúr­tam rá, mondja befejezésül és még egyszer megkérdezi a rendőrtisztet, hogy az a bi­zonyos hölgy vagy hölgyek nem érdeklődtek-e arról, hogy esetleg itt a fogdában meg­találhatják. x (bozsik) vasárnapi 5

Next

/
Thumbnails
Contents