Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-15 / 253. szám

IO qj Dunántúli napló 1990. december 15., »ómból — Volt kollégám negyedik hónapja járja a várost munkáért. Hiába. Már fé­llek attól a perctől, amikor megint rám nyitja az ajtót: nem tudsz valami helyet? Mit mondjak neki? Neki, akinek az apja a főnököm volt, neki, akivel éveken át együtt dolgoztunk, aki mellettem volt művezető? Mit mondjak a családapának, aki most, 53 éves fejjel munkáért házal a városban? Több pénzért színvonalasabb szolgáltatás A pécsi szervezet korszerű javítóműhelye a Hengermalom utcában Negyedikbe kapcsolva? Tizenkilenc ezer tagja van a Magyar Autóklubnak Baranyában Közgyűlés után, új ciklus elején Vágni lehet a csöndet Kál­mán Árpád szavai után. Mind­annyian elnézünk valahova, fel sem tűnik, hogy hallgatunk. Akár hátra, akár előre pörget­jük gondolatban az időt, egy­aránt nehéz beszélni arról, ami a fejükben forog. Hátuk mö­gött több évtized, amit ennél a vállalatnál töltöttek, előttük a kényszerpálya, a korenged­ményes nyugdíj, amelyről egyelőre nem tudni pontosan, hogy valóban kapják-e addig, amíg elérik a tényleges kor­határt. Kétszázhatvankét — 1931, 32, 33-as születésű férfi, és 1936, 37, 38-as születésű nő adatait készítették elő a korengedmé­nyes nyugdíjhoz a BÁZIS-nál az elmúlt napokban. Ök az első csoport, januárban követ­kezik a második és lesz egy harmadik is. Popp László mun­kaügyi osztályvezető helyettes segítségét kértem ahhoz, hogy beszélhessek néhányukkal. Az első akivel találkozom, meg­döbbent: közeli rokonom. Hir­telen átszalad bennem, hogy nem etikus róla is írni, de Papp László nem osztja a vé­leményem. „Évtizedek óta a legjobb, legszorgalmasabb dolgozóink közé tartozik, nem Így képzeltük az elválást." * Valószínűleg ö sem. Bár sokszor szóba került, Lukics Mihály sem várta a nyugdíjas éveket. Legfeljebb csak any- nyira, hogy akkor talán több ideje lesz az unokákra, a szőlőre. Inkább azt számolgat­ta, hogy miként tudja segíteni o fiatalokat. Amit ő akart - egy családi házat —, azt még 1959-ben felépítette. Nyolc évvel azután, hogy a vállalat­hoz jött dolgozni, mint villany­szerelő.- Mindig volt munkánk, akadtak olyan érvek is amikor túl sok. Mégis ezek voltak a legszebbek. Az ország külön­böző részein dolgoztunk. So­sem felejtem el, amikor 1981 tavaszán a fővárosban meg­kaptuk egy 196 lakásos épü­let belső elektromos szerelését. Mondtam a gyerekeknek: ez hosszabb, mint a Fradi-pálya, ki tudja mikor leszünk vele kész? Karácsonyra költözhet­tek a lakók. Hajrá idején nem volt se szombatjuk, se vasárnapjuk. Hétközben is jobbára csak ar­ra voltak jók az esték, hogy a Mccseknádasdon most o legtöbb embert foglalkoztató kérdés: mikor kapnak végre és milyen működési formában teljes körű telefonszol­gáltatást? Az előzetes tárgyalások és meg­egyezések nyomán megindult Me- cseknádasdon o telefontársoság szervezése oz előfizetők toborzásá­val. Eddig már hóromszázhatvon magánszemély és kisiparos vállalta, hogy oz OTP folyósította kedvező Nem mindegy, hogy egy kiló sertéscomb kétszázötvenöt fo­rintba kerül, vagy megkapni kétszáztizenháromért! Ugyan­ennyiért méri a rövid karajtis Kersák Lászlóné. aki végzett­ségénél és gyakorlatánál fog­va ülhetne egy jó meleg iro­dában, ehelyett szülei mes­terségét folytatva fagyoskodik a fűtetlen húsboltban. Néhány szót váltunk bent, aztán ki­megyünk a hóesésbe: kint ke­vésbé fázunk, mint a boltban. Kérdem, hogyan bírja órákon át ezt a hideget? — Van, hogy éjfélig bontom műszaki rajzot átnézve össze­álljon fejében a kép: ki hol folytatja, vagy kezdi másnap a munkát. Mostanában túl hosszúra nyúlnak az éveken át rövidnek tűnt esték. Már nincs szükség a holnap tervezésére, de talán jobb is így. Ki tudja, vajon ha kellene, tudna-e még két éven át, 60 éves koráig dolgozni? Sokszor és egyre jobbon fáj a dereka, nem engedelmeskedik a lába, néha ki sem tud egyenesedni. Vak­vágányon Elhasználta az idő az 56 éves Nemeskéri Istvánt is, aki mostanáig Sellyéről ingázott a vállalat különböző munkate­rületeire. Gyomorfekéllyel kín­lódik. Ö már 15 éves fejjel, még az édesapja mellett kez­dett dolgozni. Egy vállalati munkás dinasztia tagjaként a kőműves mesterséget, édesapja szakmáját vitte tovább.- Másfél hónapja tudom, hogy el kell mennem, pedig szívesen dolgoztam volna to­vább. Nincs választási lehető­ségem, ez is jobb a semminél. Mégis a további munka le­hetőségét tervezi. Egy rokont, egy ismerőst emleget, akik al­kalmi elfoglaltságot ígértek neki. Bár most még úgy kal­kulálja, hogy a kettejük nyug­díja - az édesanyjával él együtt - a kerttel, állattartás­sal kiegészítve - elég lesz a megélhetésre, de ki tudja, mi lesz jövőre, meg azután. Nincsenek tartalékai, nem tud mihez nyúlni. A házat, amely ben élnek, még az édesapja építette . . . * Kálmán Árpádot, a villa­mosüzem vezetőjét úgy tűnik nem érdekli, mit mondanak a kollégái. Ám amikor felnéz, egy ideig nem tud megszólal­kamatozású közműfejlesztési hitelből előteremtik a beruházáshoz szüksé­ges mintegy tizenötmillió forintot A 244. sz. Jogi Munkaközösség közreműködésével még meg kell ta lálniuk a község és a Távközlési Vállalat számára együttesen is leg elnöyösebb (telefon) társasági for­mát. Generálkivitelezőként ..Net com" Kft. jöhet számításba. S ha már ezen is túl vannak, vajon meg tudják-e győzni a végközpon a féldisznókat, hogy másnapra legyen hús. Tényleg hideg van, de annyira nincs most pénze az önkormányzatnak, miből kérjek akkor fűtést? In­kább kifagyoskodom a telet. — A válaszadást kedves mo­sollyal szünetelteti, majd meg­lepően folytatjo: - Hát néz­zen körül! Minőségre szebb árut kívánni sem lehet. Ne­kem mindenem a hús. Ezért vállalok bármilyen terhet. Korábban - októberig - ez csak hatósági húsbolt volt, o kiírás szerint még ma is az. De ténylegesen már nem. Az ni. Nem röstelli a könnyeit. Bár ő is ugyanabban a cipő­ben jár, mint a többi kétszáz­hatvanegy, nem magáról be­szél. Mindenről, ami o válla­lat »sorsáról eszébe jut. A rosszul sikerült fejlesztésekről, amik miatt kártevőknek tekin­tik őket. Líbiáról, meg a fúzió­ról a somogyiakkal, amelyek kivétel nélkül hozzájárultak a vállalat gyengüléséhez s oda vezettek, hogy a BAZIS név ma felér a megbélyegzettséggel. De az akkor még több ezer dol­gozó ugyanúgy nem tehetett minderről, mint ahogy most sem tud tenni oz ellen, ami van. •se A vállalat egyezkedik, alku­dozik. Pillanatnyilag ott tarta­nak, hogy a most korenged­ményes nyugdíjba menők nyugdíjának ötven százalékát ők fizetnék, a másik ötven százalékról azonban még nincs döntés.- November végén itt járt a Munkaügyi Minisztérium illeté­kese, de nem kaptunk egyér­telmű választ — mondja Popp László. — Márpedig, ho mi most elindítunk 262 embert, akkor amíg el nem érik az öregségi nyugdíjkorhatárt, nekik ezt garantálnunk kell. Itt van egy levél, olvassa. Azért mutatom, hogy érzékelje, mi­lyen sorsok húzódnak meg a számok mögött, hogy miért fél­nek az emberek a holnaptól, miért viselik egyre nehezebben a bizonytalanságot. A levelet egy karbantartó dolgozójuk írta, kérve a kor- engedményes nyugdijat. A most 29 éves, születésétől kezdve ápolásra szoruló, sú­lyosan beteg fiára és a fiú gondozásába belerokkant fe­lesége állapotára hivatkozva írja, hogy számára nincs is más lehetőség, hisz ezután ne­ki kell gondoznia mindkettőt. És vannak, akik nem írnak, okiknek a korengedményes nyugdíj sem reménytkeltő le­hetőség. Akik nem tudják, hogy meddig lesz itt munkájuk, s ha már nem maradhatnak, va­jon kellenek-e valahol? Akiket már megkoptatott az ingázás, a szabad ég alatti munkahely, s akik közül nagyon sokan már most hiába érdeklődnek másutt munkalehetőség után. T. É. tot várhatóan szállító BHG-t, hogy mielőbb és minél olcsóbban port nerük legyen? Mivel ez a BHG nak sem ígérkezik rossz uzietnek, mert országos referenciáról van szó, remélhető, hogy ök is felkarolják az ügyet. A mecseknádasdiak bíznak ben­ne, hogy talán már a jövő nyárra megszűnnek a most még oly annyi ro gyötrő telefongondjaik. M. L. önkormányzat szervezésében - dr. Patonai Iván kerületi főállatorvos irányításával — a magángazdáktól felvásárolt sertéseket Hars Tibor hentes levágja, tisztítja, felezi, Ker- sók Lászlóné pedig bontja és kiméri. Mindketten az önkor-' mónyzat alkalmazottjai. Taná­csi dolgozóként csak a kény­szervágásokat és a hatósági húskimérést végezték, csekély díjazás ellenében. Most viszont mindenki jól jár: az állattartó gazdáknak kilónként három forinttal többet fizet az önkor­mányzat, mint a húsipari vál­lalat (jelenleg a pincehelyi felvásárlási ár így hetven fo­Az emlékezetes taxisblokád miatt két részletben megtar­tott közgyűlésének második felvonására december elején kerített sort o Magyar Autó­klub. A MÁK legfelsőbb fóru­mán több lényeges döntés született. Mindenképpen első helyre kívánkozik, hogy majd' duplájára emelkedik a tagsá­gi díj (1991. január 1-jétől 600 forintot kell fizetni), s hogy az Autólub is tagja lett az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, ami azt jelenti, hogy markánsabban képvisel­heti az autóstársadalom érde­keit. A baranyai elképzelésekről, a tervekről Koncz István, a Magyar Autóklub Baranya Me­gyei Szervezetének elnöke és dr. Varga Lászlóné megyei titkár adott tájékoztatást. Amellett, hogy majd’ két­szeresére nő a tagsági díj, a javítási szolgáltatások ára is emelkedik vagy 40 százalék­kal. Ezért joggal merülhet fel a kérdés: érdemes-e a klub tagjának maradni? A megyei szervezet önállóan gazdálkodik, így lehetőségük van sokféle „csábításra": bar a havi 50 forintos díj nem sok, tudomásul kell venni, csak akkor maradnak, illetve lesz­nek új tagok, ha az autósnak ez megéri. S hogy megérje, Baranyában például javítási szolgáltatásoknál 30-40 szá­zalékos kedvezményt adnak rokkantaknak, nyugdíjasoknak. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a tagoknak jövőre is az idei bruttó áron javítják kocsijai­kat. Ugyancscx kedvezmény­ben részesülnek a klub törzs­tagjai. A műszaki szolgáltatások te­rén magasobb színvonalú munkát szeretnének nyújtani. Az elképzelések szerint beve­zetik a három műszakos mun­karendet — a szerelők éjszaka is dolgozhatnak, természete­sen csak az, aki önként vál­lalja —, lehetőség lesz na­gyobb autójavításokra, s nem utolsósorban olyan javítási rint kilogrammonként); a hen­tes és a húskimérő az eddigi alapfizetésre kap kétszáz-két­száz forintot levágott és el­adott sertésenként; a lakosság más településeken élőkhöz vi­szonyítva tizenöt százalékkal olcsóbban jut húshoz - és még mindig marad az önkor­mányzatnak is némi hoszna. Most heti kilenc-tiz sertést vágnak, tudnák a dupláját is. Majd ahogy a piac igényli . . . * Horváth László hentest nem találom jókedvében. Ö a má­sik pincehelyi húsbolt vezető­szisztémát alakítanak ki — úgynevezett hálódiagramos programot —, mellyel éssze­rűbbek lesznek a munkafolya­matok. Természetesen az is alapvető cél, hogy minél job­ban kihasználják a pécsi, Hengermalom utcai műszaki bázist. így a közeljövőben olojcserét, gumiabroncsok le- és felszerelését, akkumulátor­kölcsönzést is végeznek, s a népszerű utánfutó-szolgáltatást bővítik, bevezetik a vonóho­roggal felszerelt autók vizs­gáztatását, s az átalánydíjas téli autójavítást. Járművezetők képzését, ok­tatását továbbra is vállalják, maximálisan alkalmazkodva a tanulókhoz. Azoknak pedig, akiknek nincs rutinjuk a téli. havas-jeges utakon történő vezetésben, 10 c-rás gyakor­lati továbbképzést szerveznek. A Magyar Autóklub is felka­rolja azokat a törekvéseket, melyek a balesetmentes, biz tonságos közlekedést tűzik cé­lul. Ezért például a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács aktivistáival közösen, iskolák meghívására vállalkoznak a gyermekek helyes közlekedésre való nevelésére. A klub utaz­tatási tevékenysége hallatla­nul népszerű a tagság köré­ben, elsősorban azok a vi­szonylag olcsó utak - üdülés Ausztriában, az NSZK-ban, Ju­goszláviában, Olaszországban, Franciaországban — kedveitek, melyeknél az Autófub telepí­tett lakókocsijaiban lehet meg­szállni. Újdonság lesz a jövő évben, hogy Pécsről induló társasutakat is szerveznek kül­földre és belföldre egyaránt, például lehetőséget kínálnak az Országház megtekintésére. A Magyar Autóklub megyei szervezetének információs szol­gáltatása — Pécsett, a Sallai je, az üzletet a Simontornyai AFÉSZ-tól bérli. Dicsérem szép áruját, s kérdem, mit szól a konkurenciához. — Ez nem konkurencia, az lesz a jó, a másik bolt - mondja lehangoltan. — Három hete a jövőmön gondolkodom. Ez a szakmám. Én nem tudom olcsóbbá tenni az árut. Vala­hogy csak lesz . . . Dr. Tóth László polgármes­ter terve világos: ahol terme­lődik az élelmiszer-alapanyag, ott lehessen olcsóbban hozzá­jutni. A beiktatása után két héttel - október közepétől - részben már megvalósult ez az elképzelés Pincehelyen. utcai irodában, valamint a Hengermalom utcai műszaki bázison — mindenféle tájékoz­tatást megad az utazóknak autópálya-használati díjakról, bankok nyitva tartásáról, ha tárátkelési lehetőségekről . . - Ezen túlmenően a szükséges térképeket, hitelleveleket, kü­lönféle idegenforgalmi kiadvá nyokot is megvásárolhatják a klub tagjai, sőt újabban ki sebb-nagyobb ajándéktárgya kát is. 1991-ben bővül az országúti segélyszolgálat, de ami már most is üzemel: Pécsett a tag ság rendelkezésére áll o hi- deginditó szolgálat. A vidéki tagok joggal kifogásolják, hogy ha az Autóklubnál akar­ják javíttatni kocsijaikat, ak­kor a megyeszékhelyre kell jönniük. Éppen e panasz or voslására bővítik az úgyneve­zett mini műszaki állomások számát — jelenleg csak Szi­getváron működik ilyen a me­gyében —, az a cél, hogy legalább a városokban, illet­ve a nagyobb községekben legyenek ilyen mini-bázisok. Ehhez vállalkozó autószerelő­ket keresnek . . . A klubnak érdeke, hogy mi­nél több tagja legyen, ugyan­akkor az autósoknak is fon­tos, hogy speciális érdekeiket képviselje egy szervezet, s hogy minél szélesebb kö­rű szolgáltatást vehessenek igénybe. Az Autólub megyei szervezete nem nyereségérde­kelt, nem oz a célja, hogy megggazdagodjon a tagok­ból; az nyilvánvaló, hogy el kell tartania magát - állami támogatás nincs -, de ha képződik eredmény, azt „visz- szaforgatják", s különböző kedvezményeket nyújtanak. Roszprim Nándor Es nem állnak meg az ol­csóbb húsnál! Pincehelyen lesz olcsóbb tej is: a tsz - töl vásá­rolják meg a négy százalék körüli zsírtartalmú tejet. Ezt három-négy forinttal adják li­terenként kevesebbért, mint a bolti ár, de nem szabad fe­ledni, hogy ez teljes tej, azaz tejszín és túró készíthető be­lőle otthon. A tejmérö a hús­bolt mellett lesz - ugyanott, ahol régen már működött ha­sonló. És mellette marad még hely a kenyérárusitásra is. Mert mint a faluban megtud­tam — bár a polgármester er­ről szerényen hallgatott - a pékség átvételén is gondolko­dik az önkormányzat, mégpe­dig azért, hogy olcsóbbá te­gye a kenyeret is . . . L. Cs. K. Telefontársaság alakul Mecseknádasdon A pincehelyi Magyari László rádió-tv műszerész bizal­mat szavazott egy idegennek, amikor leadta voksát a polgármester-választáskor. Sokan vélekedtek ha­sonlóan a községben - igy lett az iregszemcsei termelőszö­vetkezet állatorvosa, dr. Tóth László negyvenévesen Pince­hely polgármestere. Rögtön megválasztása után korábbi la­kóhelyéről, Nagyszokolyról családostól átköltözött Pincehely­re. A közel háromezer lakosú község polgármesterének első teendője az volt, hogy olcsó húshoz juttatta az itt élőket. A pincehelyi példa Hús, tej, kenyér - olcsóbban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents