Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-14 / 252. szám
1990. december 14., péntek új Dunántúli napló 5 Nem nagy ügy? Holnap melyikünk lesz a kárvallott? A minap a fővárosban újságárust raboltak ki és vertek meg, tegnap meg az újság kézbesítőnk panaszolta el, majdnem sírva, hogy gúnyt űztek vele. Meséli, hogy szerda reggel a pécsi, uránvárosi 47-es körzetében, míg az egyik lépcsőhöz földszinti lakásaiba és levélszekrényeibe kézbesítette az előfizetett újságokat, valaki elvitte a kétkerekű kézbesitökocsiját, benne az újság okikat, a kapuzárás lépcsőházak kulcsaivá1!. Igaz, hosszas keresgélés után végre megtalálta egy bokorba bedobva a kocsit, benne az újságokkal, de a kulcsos- táskája már hiányzott. Nem tudtam megvigasztalni. Igaz, megbüntetni se tudom a tettest, mert ismeretlen. Viszont egyre szomorúbb vagyok. Fegyveres rablótámadás pénzszállító postáskocsi ellen, OTP-kirablás, Pécsett meghiúsított posta rabló si kísérlet, és még sorolhatnám. Mit hoz a holnap? Nem elég az egyre szo- rongatóbb anyagi helyzetünk, még ez a terrorhullám is? (Vagy a 'kettő egymással szorosan összefügg?) Azzal igyekeztem megvigasztalni nyugdíjaskorú kézbesítőnket, hogy még örülhet, hiszen nem vitték el a még kézbesítet- len újságjait. Holnap melyikünk lesz kárvallott? M. L. fi népművelők évzáró közgyűlésén: Homokora-szindroma a közművelődésben A hasonlat könnyen értelmezhető. A baranyai népművelők úgy érzik, talpuk alól most már végképp és homokként kezd elperegni az idő. És csak különalkukkal megkötött pozíciók, piacra dobható értékek révén lehet átverekedni a homokóra szűk torkán. És még mindig marad a kérdés, talpára forditható-e ismét a homokóra, nem roppan-e bele maga az egész intézményhálózat - megha- tározhatók-e az önfenntartás, illetve az önkormányzati belátás határai? A Magyar Népművelők Országos Egyesülete helyi, megyei szervezetének tegnapi, évzáró ülésén először a titkári teendőkről színészi pályája érdekében lemondó Stenczer Béla beszélt a köz- művelődés lakóhelyi esélyeinek különbözőségéről, amit a jelenlevők összetétele is példázott. A közgyűlésről ismét azok hiányoztak, akiknek az érdekképviseletére a legnagyobb szükség lenne most is - a községeknek, a kistelepülések képviselői. A szakbizottsági ülésekről híreket hozó Bokor Béla, a megyei művelődési központ igazgatója a szakmán belüli, az érdekeket összekuszáló megosztottságról beszélt, önjelölt és némiképp öncélú szervezetek létrejöttéről, amelyek közt kérdéses a segítő szándékú kézfogás. A levegőben lógó döntések közt van egy, amely a művelődési intézményeket - ezt az épületekben, eszközökben megtestesült hatalmas vagyont - tulajdonjogilag is megszabadítaná a művelődési tárcától és a megalakítandó Kulturális Vagyonalap részévé tenné. Mig a művelődési házak eladásának megakadályozására javasolt moratóriumot az SZDSZ és a FIDESZ képviselői leszavazták ezeken a tárgyalásokon. Az elmondottakat, a tagság véleményét — amelyben hangsúlyt kapott, hogy a közművelődésnek elsőként kezdeményezve, önerőből is meg kell újulnia — Újvári Jenő múzeumigazgató, a NOÉ helyi elnöke foglalta össze, aki egyúttal beszámolt soproni vándorgyűlésük tapasztalatairól is. Az idei megyei Lemle-díjat Dretzky Katalin, a pécsváradi művelődési központ vezetője érdemelte ki. B. R. Negyedik alkalommal Huszonéves profik Műszaki informatikusok számítógépes csodái Tervrajzból térbeli megjelenítés Már a svéd Mecmann cég is érdeklődött két, októberben végzett műszaki informatikus üzemmérnök számítógépes programja iránt — kezdő szakemberekről lévén szó, ez nem rossz indítás. Riszterer Tamás és Fent Tamás Zoltán a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán három éven át azért tanult, hogy a számítástechnika profijává váljon. A gépész informatikusok különböző vezérléseket, rendszerfelépítéseket, szimulált működtetéseket mutattak be tegnap Pécsett, az MTESZ nagytermében, a Neumann János Szómítógéptudo- mónyi Társulat és a Szervezési és Vezetési Társaság megyei szervezete felkérésére. Dr. Áts László főiskolai docens, o nemrég végzett fiatal szakemberek volt tanára (aki egyben az NSZJT megyei elnöke is) elmondta, hogy első Ízben jelennek meg diploma- munkákkal nyilvánosság előtt. Mindezt azért teszik, mert a friss diplomás műszaki informatikusok tudásszintje magas, ugyanaiklkor a magyar társadalom ezt kevésbé érzékeli. Pécsi cégek képviselőit és oktatási intézmények tanórait hívták meg, de sajnos, mindkét részről csekély volt az érdeklődés. Akik viszont eljöttek, nem csalódtak, sőt többnyire ámultak. A két gépész informatikus is érdekes dolgokat produkált a számítógéppel az általuk írt több ezer soros programok segítségével, az építész informatikus üzemmérnök Maretics Piroska bemutatta építőipari szervezési modelljét (folyamatos foglalkoztatós költség- és anyagkíméléssel, a lehető legrövidebb építési idővel), aztán végül jött Szekenka Mihály egy igazán mutatós rendszerrel: egy épülettervrajz alapján készített számítógépes térbeli megjelenítésével. Szekerka Mihály a Landler Jenő utcai foghíjbeépítést dolgozta fel diplomamunkájában. Túlzás nélkül állítható, hogy csodát varázsolt a vetítővászonra, amikor az épület tervrajzából, a vonalas vázon át eljutott a makettig, azt forgatta tetszőleges nézőpontból és síkban, majd belépve a bárba, a belső tér kialakításával játszott. A számítógépes képekről videofelvétel készíthető, ezáltal már a tervezési stádiumban látszik, hogy milyen lesz maga az építmény. Hogy mindennek mi az értelme? Az építész által megtervezett építmény a tervrajzon kusza vonalak szövevénye a legtöbb megrendelő számára. A számítógépes eljárással felélednék a vonalak, láthatóvá válik, hol kell módosítani, mi nem illik a környezetbe, melyik szin a legmegfelelőbb. Sőt egy meglévő épülethez, épületegyütteshez tervezhető a iparik is. A frissen végzett épitész informatikus - két volt diáktársával együtt - a térbeli megjelenítést megrendelésre elvégzi, vagyis e szolgáltatás magyarországi elterjesztését vállalja. (Elérhető a Pollack Mihály Műszaki Főiskola közvetítésével!) L. Cs. K. Keresztény péntek esték - Család, gyermekáldás Régi könyveket, iratokat újítanak fel a Pécsi Levéltár restaurátor műhelyében Fotó: Proksza László Közgyűjteményi tudományos napok Először: szomszédos megyék Kilépés az erkölcsi zűrzavarból Engedményes könyvvásár A Fúzió Szakszervezetek kulturális Központja szeptember óta könyvkölcsönzésen kívül könyvárusítással is foglalkozik. A Pallas Könyvkiadó könyveit terjesztik elsősorban, munkahelyi bizományosokon keresztül. December 14- én, 15-én, 16-án a pécsi vásárcsarnokban rendkívüli árengedményes vásárt rendeznek a Pallas Kiadó könyveiből, melyek között ott van például Moldova: A harmadik majom és Maurice: Jézus élete című könyve is. Az árusítás a vásárcsarnok nyitva tartási idejében folyik. A helyismereti, helytörténeti kutatás az a terület, mely a leg inkább összekapcsolja a levéltárosokat, a muzeológusokat és a könyvtárosokat. Ez az együttműködési lehetőség adta évekkel ezelőtt azt az ötletet, hogy megrendezzék a pécsi közgyűjteményi tudományos napokat, melyen a kutatással foglalkozó munkatársak beszámolhatnak munkájuk legújabb eredményeiről. Tegnap a pécsi Művészetek Házában immár a negyedik alkalommal találkoztak a kutatók, de első ízben hívtak vendégelőadókat a szomszédos megyékből, a Tolna Megyei Levéltárból, a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeumból és a Somogy Megyei Levéltárból. A pécsiek elképzelése szerint jövőre a Baranyával foglalkozó, horvátországi közgyűjteményeknél dolgozó kutatókat is felkérik, vegyenek részt a Baranya Megyei Könyvtár, a Baranya Megyei Levéltár és a Janus Pannonius Múzeum kétnapos rendezvényén. A IV. közgyűjteményi tudományos napok vendégeit tegnap először Surján Miklós, a Baranya Megyei Könyvtár igazgatója, majd dr. Aknai Tamás, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektorhelyettese és dr. Vonyó Józsel, a pécsi Várostörténeti Múzeum vezetője köszöntötte. Csütörtökön Dél - Du ná ntúl múltjával foglalkozó előadások hangzottak el. Ma 9.30-kor folytatódik a nyilvános konferencia. Az érdeklődők az első állandó pécsi színházról, Perczel Miklós pályájáról, a magyarországi németek 1944 -1948 közötti megpróbáltatásairól és Illyés Gyula bonyhádi gyermekéveiről hallhatnak előadásokat. Délután dr. Bőn Péternek, a JPTE adjunktusának vezetésével műhelybeszélgetést tartanak egyházi és világi szakemberek közreműködésével a pécsi-baranyai egyházi emlékekről, gyűjteményekről. Keresztény péntek esték — Család, gyermekáldás címmel előadássorozat indul december 14-én Pécsett, a Baranya Megyei Kórház-rendelőintézet szülészeti osztályának tantermében, az Eötvös utca 1-ben (bejárat a Fészek Áruház mögött). A bevezető előadást ma 16.30 órakor Mayer Mihály megyés püspök tartja a Család, a társadalom legkisebb sejtje címmel. Január 11-én dr. Surján László népjóléti miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Nagycsaládosok Egyesületének az elnöke A család szociális jövője című előadása következik. — Magyarországon a családmodell felbomlóban van, az erkölcsi válság általános. A fő szempontja ezért a péntekenként! előadássorozat megszervezésének a család védelme és tisztelete, valamint a családi élet helyreállítása — mondotta Nádor András, a Keresztény péntek estéket megszervező Kereszténydemokrata Néppárt Pécs városi vezetőségének a tagja. - Míg az ország lakossága csökken az alacsony népszaporulat miatt, a válások és az abortuszok számának statisztikájában hazánk a világelsők között van. Keresztény szemszögből kívánjuk ezeket a problémákat megközelíteni az előadássorozatban. Így is szeretnénk segíteni a kilépést az erkölcsi zűrzavarból. Gyermek- és szülész-nőgyógyász orvosok előadásai mellett jogi témák is sorra kerülnek. Hans Rehleld Németország főkonzulja a német csalódról fog előadást tartani. A Keresztény péntek estéken Bankó Zoltán evangélikus és Szénási János református lelkészeket is hallhatják majd az érdeklődők. Sz. J. Harminc kilométernyi vízvezeték Fenyőfakínálat Pécsett Segítik a kisnyugdíjasokat Évek óta súlyos gond Pécs- újhegyen a szennyvíz elvezetése, valamint az egészséges ivóvíz hiánya. A tanács javaslatára öt évvel ezelőtt szervezőbizottságot hoztak létre, most szerdán pedig viziközmű- társulatot alapítottak. A mintegy 30 ipécsújhegyi utcáiban több mint 600 családot érint a csatornaépítés. Megállapodtak abban, hogy a továbbiakban a többség akarata érvényesül. A két elektromos közkút és a 30 kilométer hosszú vízvezeték kialakításával ‘három fcft.-t bíztak meg. A nagy felfordulással járó munkát télen csak közterületeken kívül, a burkolat megsértése nélkül, nyáron pedig szakaszosan végzik. A szerződéseket o napokban fogják aláírni a kivitelezőkkel, így előreláthatólag január 2-től kezdődik a kivitelezés, ez várhatóan 1992. végéig tart. A Róka utcából többen is szerették volna a társulatba lépni, de kiderült, hogy erre most nem kerülhet sor, mert ott kevés a ház, így többet kellene fizetniük a lakóknak. Minden családnak százezer forinttal kell hozzájárulnia a költségekhez, ehhez az Országos Takarékpénztár 3—7 százalékos kamattal, 10 éves lejáratú kölcsönt nyújt. A társulás pénzügyi ellenőrző bizottsága olyan tartalékalapot létesít, amelyből fedezik a kispénzű, 60 év feletti nyugdíjasoknak a törlesztéseit. A pénzügyi bizottság arról biztosította a társulat tagjait, hogy a most fciszómitott költségek később sem emelkednék. (Folytatás az 1. oldalról) Az árusok a helypénzt, drága fuvart panaszolják, a permetezést, vesződséget, a vásárlók az árakon csóválják a fejüket. Tavaly 150 forint körül mérték a fát. A tapasztalatok szerint a nagy vásárlási rohamra ünnep előtti napokban lehet számítani. Mint a vásárcsarnok piacfelügyelőjétől, Völgyi Istvántól megtudtuk, idén is annyi árus van, mint tavaly. Bőségesen lesz fa, csak az árak dönthetnek abban, valaki fa nélkül kénytelen ünnepelni. lehet, hogy az árusok idén is a kivárás taktikáját alkalmazzák: karácsony előtt egy-két nappal már lehet alkudni, hiszen aki már kivágta a fát, nem akarja eldobni. Tavaly a 150 forint helyett 100-ért is adták. Érdemes tehát később körbenézni. Idén az Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság már nem adott el a Zöldértnek és az áfész- éknek fát: maga nyitott boltot a íMegyeri úton, ahol szombaton és vasárnap is árusítanak 8—16-ig. Az ötezer fa közül a lucfenyő méterét 170, az ezüstfenyőét 300, o duglasét 200, az erdeiét 100, a feketefenyőét pedig 120 forintért kínálják. A gally kilója 6 forint, ez keddtől kapható. Gyökeres fenyőt nem árusítanak. A Zöldért piaci boltjaiban is megjelentek a héten a fenyőfák, az uránvárosi, a kertvárosi és a Búza téri piacon, valamint a Korvin Ottó utcában, Vasason a Bethlen Gábor utcai és a rácvárosi boltokban. Átlagáron, 200 forintért megy a lucfenyő. Állítólag akadnak, akik 250—300 forintot is el'kér(né)- nek a lucfenyő méteréért, de ilyennel én nem találkoztam. Sz. L I.
