Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-13 / 251. szám

Mire futja, községi önkormányzatok? Azt mondja a riportban a községi polgármester, az lehet a minimális programjuk, hogy ne kelljen egyetlen intézményt se bezárni és oz ellátás szemernyit se essen vissza. És meg­valósítani mindazt, ami nem kerül pénzbe. (8. oldal.) Budapest­Becs világkiállítás Feltételes bejegyzés Dr. Baráth Etele kormány­biztos és Wollgang Schüssel osztrák gazdasági miniszter szerdán Párizsban benyújtotta a kiállítások nemzetközi iro­dájának az 1995. évi Buda­pest—Bécs világkiállítás felté­teles bejegyzési kérelmét. A kérelmet az iroda elfogadta. A feltételes bejegyzés azt jelenti, hogy a két rendező­nek az iroda jövő évi — vár­hatóan május végén, vagy jú­nius elején tartandó — köz­gyűléséig keli vegleges vá­laszt adnia a «iállítás pénz­ügyi feltételeiről, pontos he­lyéről és a lebonyolítás rend­szeréről. Teller Ede kitüntetése A Magyar Köztársaság ru­binokkal díszített zászlórendjét vette át szerdán a washing­toni f magyar nagykövetségen lellei Ede, a világhírű atom­fizikus. A tudóst, akit a Magyar Tudományos Akadémia a kö­zelmúltban választott tiszteleti tagjává, az amerikai tudomá­nyos és társadalmi élet szá­mos képviselőjének jelenlété­ben Zwack Péter nagykövet köszöntötte. Szent-Györgvi Albert emlékérmek A Magyar Természettudomá nyi Társulat kémiai szakosztá­lya és a Magyar Kémikusok Egyesülete Szent-Györgyr Al- bert-emlékérmeket osztott ki Bu­dapesten: a kitüntetettek kö­zött egy pécsi tanár és egy pécsi diák is van. A dijat 1987-ben alapították, és a nemzetközi kémiai diákolim pián kiemelkedő eredményt el­ért tanulókat jutalmazták vele, Így Kóczán Györgyöt, aki a XX. diákolimpián aranyérmes lett, s 1990-ben érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumban. Ugyancsak Szent-Györgyi-díjat kapott Kromek Sándor, a Nagy Lajos Gimnázium taná­ra, aki az elmúlt húsz év alatt 13 olimpikont nevelt fel tanítványai közül. Á román attasé Pécsett A Pécsett működő Magyar— Román Baráti Társaság a de­cember 14-i (pénteki) ülésén emlékezik az egy évvel ezelőtt — 1989 decemberében - tör­tént romániai fordulatra, a Ceausescu-diktatúra bukására. A Lenau-bázban fél 5-kor kezdődő összejövetelnek román .vendége is lesz: Octavian Oh teann, a budapesti román nagykövetség kulturális és saj­tóattaséja. Ez alkalommal mu­tatják be a forradalmi ese­ményekről készült román vi­deofilmét, amelyet magyar kö­zönség még nem látott. Az ülés jelentős eseménye lesz annak a levélnek a fel­olvasása, amelyet Paskai László bíboros, prímás, esztergomi ér­sek küldött a pécsi társaság­nak, a főpásztori áldását ad­ta a. magyar és a román nép megbékélése érdekében foly­tatott munkájára. A rendezvény nyitott, min­iden érdeklődőt szívesen lát a társaság vezetősége. KÖZÉLETI NAPILAP ántüli I. évfolyam, 251. szám 1990. december 13., csütörtök Ara: 5,80 Ft Törvényjavaslat a volt egyházi ingatlanokról Szóvivői tájékoztató a rendkívüli kormányülésről- A kormány szerdán megtar­tott rendkívüli ülésén törvény- javaslatot fogadott el a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről — tá­jékoztatta az esti órákban az MTI, a rádió és a televízió munkatársait László Balázs kormányszóvivő. A törvényjavaslat lényege, hogy az egyházaktól és a kü­lönböző telekezetektől kártala­nítás nélkül elvett - államo­sított - ingatlanok jó részét ismét az egyházak kezelésébe adják. A mintegy 10 év alatt meg valósuló reprivatizációs prog­ram azokat a néhai ingatla­nokat érinti, amelyek egyko­ron az egyházak hitéletét, ok­tatói-nevelői, illetve kulturális és egészségügyi misszióját szolgálták. A tervek szerint azok az ingatlanok kerülhet­nek ismét egyházi kezelésbe, amelyek továbbra is ezen funkciókat szolgálnák. Döntés született arról is: az intézkedéseket oly módon kell végrehajtani, hogy azoknak legalább jövőre ne legyen semmilyen költségvetési von- zata. Ezért olyan ingatlanokat vesznek „előbbre’', amelyekhez az önkormányzatok — a tulaj­don jelenlegi kezelői — ma­guk is térítésmentesen jutot­tak. így aztán az egyházak is ingyenesen kaphatnák vissza. (Folytatás a 2. oldalon) r Bőd Péter Ákos Baranyában Karácsonyig döntenek a MÉV sorsáról Csődöt jelent a Mecseki Szénbányák? Párbeszéd Komlón a város jövőjéről Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter tegnapi baranyai útja alkalmával lá­togatást tett a megye két legnagyobb cégénél, a Me­cseki Ércbányászati Vállalat­nál és o Mecseki Szénbá­nyáknál. A tárca vezetője a jövő heti kormányülésen ter­jeszti o kabinet elé az'urán­bánya sorsával foglalkozó mi­niszteri javaslatot.- Az előterjesztés, néhány más tárca által vitatott pont­ja ellenére, összeállt, finisébe érkezett tehát a döntési fo­lyamat. A javaslat megtétele előtt azonban mindenképpen szükségét láttam annak, hogy személyes tapasztalatokkal egészítsem ki eddigi informá­cióimat - indokolta látoga­tását a miniszter. A MEV V Bányaüzemének 10-es szintjén tett rövid bá­nyajárás után Bőd Péter Ákos a vállalat vezetőinek 'kísére­tében találkozott a vegyes­vállalati partner, az ír Glen- car cég képviselőivel. A rö­vid, zárt körű tárgyalás té­mája vélhetően a felelősség- vállalás mértékének megálla­pítása volt. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar-francia belügyi együttműködés Rendkívül hasznos ta­pasztalatokat hozott fran­ciaországi tanulmányutam, és a jövőben a két or­szág belügyminisztériuma között szoros lesz az együttműködés — mondta Horváth Balázs belügymi­niszter a Párizsban dol­gozó magyar tudósítóknak. A magyar belügyminiszter francia kollégája, Pierre loxe meghívására érkezett Franciaországba, és ked­den este írta alá a két minisztérium együttműkö­désének kibővítéséről szóló nyilatkozatot. Szerdán ha­zautazott a francia fővá­rosból. Közlése szerint igen szí­vélyes fogadtatásban volt része, és a jól előkészített program módot adott mind a rendészeti, mind a köz- igazgatási munka megis­merésére. ■H 1 . J'/m'/fa ... K oiszerüsitették és bővítették az ABC-t Sásdon. így gondolákat alakítottak ki, nagyobb lett a hűtőkapacitás. A helyi áfész 300 000 forintot költött o munkára. Fotó: Horváth Norbert Országos tudományos konferencia Pécsett Szövetkezetek és piacgazdaság Kérdéses tulajdon — osztható vagy oszthatatlan? Jó lenne konferenciát ren­dezni arról, hogy milyen szö­vetkezetek működnek a piac- gazdaságban! - E következte­tésre a legutóbbi Pannónia szövetkezeti szakembertalálko­zó résztvevői jutottak. A Pan­nónia szervezője, a Pécs-Bara- nyai Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat nem volt rest, s meghirdette a Szövetkezetek és piacgazdaság című orszá­gos tudományos konferenciát. Az országban hetven szövet­kezeti vezető döntött úgy, hogy eljön Pécsre, a Palatínus Ho­telba, s aktívan közreműködik a tegnap megkezdett és pén­tekig tartó tanácskozáson. A konferencia megkezdése előtt beszélgettem a tegnapi elő­adókkal, Gaál Gyula tudomá­nyos kutatóval, országgyűlési képviselővel, Claude Vienne y egyetemi tanárral (Franciaor­szág) és Teliér Gyula tudomá­nyos kutatóval, országgyűlési képviselővel. Gaál úr hangsúlyozta, hogy soha jobbkor nem lehetett volna összehívni ezt a konfe­renciát, ugyanis olyan pilla­natban vagyunk, amikor rend­be kell raknunk a szövetkeze­tekkel kapcsolatos gondolata­inkat, dolgainkat, jogszabálya­inkat - a tisztázásra azért is szükség van, hogy a szövetke­zetekben dolgozóknak legyen valamilyen jövőképük. Kérdé­semre elmondta, hogy a ma­gyarországi foglalkoztatottak egynegyede dolgozik különbö­ző típusú szövetkezeteknél, és nemcsak ennek a több mint 1 millió embernek és család­jának a sorsáról van szó, ha­lnem közvetve az egész társa­dalmat érinti a szövetkezés jö­vője. Teliér úr beszélgetésünk so­rán egy még lezáratlan prob­lémakörre utalt: a szövetkeze­ti tulajdon oszthatóságának, illetve oszthatatlanságának kér­désére. A hazai szövetkezetek kényszer hatására jöttek létre. A vagyon jelentős részét nem azok a személyek hozták létre, akik most a szövetkezetben vannak (kivéve az 1982 után alakult kisszövetkezeteket!).- Nem partom igazságosnak vagy jogosnak, hogy pusztán azért, mert most éppen X vagy Y van a szövetkezetben, a felhalmozott vagyont meg­kapja, elvigye gazdasági tár­saságokba — mondta Teliér úr. — A vagyon egy részének az új szövetkezeti eszmét, a munkahelyteremtést kellene (Folytatás a 2. oldalon) n-------------------­É pítészeti Nívódíjak Az év (egyik) lakóháza Pécsett épült Leszállás o MÉV V. üzemében. Bőiről a másod ik Bőd Péter Ákos. Fotó: Proksza László Átadták az 1990. évi Épí­tészeti Nívódíjakat, valamint az Év Lakóháza pályázat dí­jait szerdán a 'Környezetvé­delmi és Területfejlesztési M misztériumban. Építészeti Nívódíjban és a hozzá tartozó pénzjutalom­ban az idén öt pályamunka részesült, további három al­kotás pedig miniszteri di­cséretet kapott. Ugyancsak a rendezvény keretében értékelte a mi­nisztérium az Év Lakóháza országos nívódíjpályózatra beérkezett munkákat is. Ma­gas színvonalú, következetes építészeti módszert tükröző megoldásaiért három pálya­mű részesült díjazásban, to­vábbi öt épület alkotóit pe­dig dicséretben részesítette Keresztes K. Sándor környe­zetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter. Az év lakó­háza címet az idén a Deb­recen, Tanácsköztársaság út­ja 68/B. alatt álló, Kováts András tervezte, szabadon- á I ló, egyemeletes, laposte­tős családi ház, a Buda­pest, II. Nyári Pál u. 6. alatti, Ráday György tervez­te tetőtér-beépítéses családi ház, valamint a Pécs, Mik­lós u. 20. alatti foghíjbe- építéses családi ház — ter­vezője Dévényi Sándor — érdemelték ki.

Next

/
Thumbnails
Contents