Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-12 / 250. szám

1990. december 12., szerdo aj Dunantüii napló Ha csütörtök: akkor közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése legutóbbi ülésén megalkotta szervezeti és mű­ködési szabályzatát, amely 1991. január 31-ig hatályos. Ebben a szabályzatban arról is határozott a testület, hogy mikor és milyen időközönként ülésezik. Július és augusztus (hónapok kivételével havonta tart rendes ülést a közgyűlés, (mégpedig lehetőleg a hóna­pok első csütörtökjein. Érde­kesség, hogy ez idáig a felhal­mozódott teendők miatt át­lagban kéthetente tartotta üléseit a testület, s ezek egyi­ke sem esett csütörtöki napra. Közterület­tisztítás vállalkozásban Pályázatot hirdetett a Vá­rosgondnokság a jövő évi kézi közterülettisztításra vál­lalkozóknak. A pályázatra ki­lenc érvényes árajánlat érke­zett, amelyek közül a legked­vezőbbeket fogadták el. Ezek szerint 1991-ben a város I. körzetében (Irányi Dániel tér— Zsolnay-domb-Meszes) Árvái István kisiparos, a II. körzet­ben (belváros), Kása Imre kis­iparos, a III. körzeté­ben (Mecsek-oldal) az ,,Ori­gó" B. T., IV. körzetében (Uránváros) Gering Béla vál­lalkozó, az V. és VI. körzeté­ben (régi Kertváros, Kertvá­ros) Agárdi Erzsébet kisipa­ros végzi a közterületek kézi takarítását. Téli forgalom- biztosítás . A Városgondnokság a sí­kosság elleni védekezésről szóló tájékoztatójában elírás miatt félreérthető információ Is szerepelt, s azt a hamis il­lúziót keltette, mintha mente­sítést rendelni is lehetne. A pontosított szöveg így hang­zik: „Síkosság esetén a leg­fontosabb közjárdákon, busz­megállókban és kijelölt gya­logátkelőhelyeken végeznek kézi mentesítést mintegy 40 000 négyzetméter felületen. Az utak állapotáról a Város- gondnokság ügyeletese tud in­formációt adni a 12-290-es telefonon." Kérni, vagy kérdez­ni — ez valóban lényeges kü­lönbség. Erről a tél első ha­vas napjaiban a város jó né­hány polgára személyesen is meggyőződhetett. Karácsonyi bűvészparádé A Mecseki Kultúrpark kará­csonyi bűvészparádét rendez december 24-én 16 órai kez­dettel a Munkácsy Mihály ut­ca 31. szám alatti Akvárium- Terráriumbán. A programmal a karácsonyi készülődéssel el­foglalt szülőknek kívánnak se­gíteni. Az Akvórium-Terrórium műsorában fellép Fülöp Gyula bűvész és a Szivárvány Gyer­mekház ifjú bűvészeinek cso­portja. A Mecseki Kultúrpark kísérletnek szánja a karácso­nyi programot: amennyiben Jelentősebb érdeklődés mutat­kozik iránta, havonta egy al­kalommal vasárnapi bűvész- matinékat rendez az Akvárium- Terráriumbán. Átfogó tájékoztató Pécs város helyzetéről Igények és lehetőségek szorításában Pécs jövője az itt élő emberek aktivitásától, véleménynyilvá­nításától, építő kritikájától, toleranciájától függ. Meg kell te­hát kezdeni a párbeszédet. Felvetődhet a kérdés, hogy miért most került erre sor? Egy ekkora város életének, belső össze­függéseinek, s a konkrét problémáknak a viszonylagos megis­meréséhez is idő kell. A helyzet értékelésével viszont nem le­hetett tovább várni, egyrészt kötelességünk a tájékoztatás, más­részt közeledik a karácsony, s amit el kell mondanunk az nem lesz éppen karácsonyi ajándék . . . Beszámolónkban igyekeztünk átfogóan értékelni a város hely­zetét, függetlenül attól, hogy az önkormányzatnak lehetősége lesz-e befolyásolni a város életét meghatározó egyes folyama­tokat — fogalmaz bevezetőképpen a pécsi önkormányzat ve­zető tisztségviselőinek Írásos tájékoztatója. Hétezer lakásigénylő Pécsett a lakáshelyzet ka­tasztrofális, a lakásgazdálko­dás — amely kellő cserealap­pal e gondokat enyhíthetné — ez év végére mélypontra ju­tott. A helyzet súlyosbodása 1987. évtől nyomon követhető. A gazdasági gondok miatt az állami lakásépítés minimális­ra csökkent, jelentősen emel­kedtek a lakásárak és a ka­matterhek. Az infláció hatá­sára visszaesett a magánerős lakásépítés és a fizetők épes vásárlóerő. Ezen csak némileg enyhített az igénylők egyes rétegeinek nyújtott pénzügyi támogatás, amelynek pénzügyi feltételei egyre bizonytala­nabbak. A város lakásállomá­nyának jelentős hányada el­öregedett, műszakilag lerom­lott állapotban van. Újabb gondokat jelentett a Romá­niából áttelepülők elhelyezé­se, amely — mivel központi támogatásból fedeztük, így jó­részt indokolatlanul — lakos­sági - feszültségek forrásává vált. A gazdálkodás egyensú­lyát vécéképp felborította a 'magasház műszaki állapotá­nak problémája, amely 227 család kiköltöztetését, tehát ugyanennyi lakás soronkivüli felhasználósát tette szükséges­sé. A kérdés máig sem lezárt, mivel a felhasznált lakások egy részét gazdálkodó szer­vek, közületek adták kölcsön. Ez a váratlan helyzet lehetet­lenné tette az 1989 áprilisá­ban jóváhagyott lakáselosztá­si névjegyzék realizálását, amelyen jelenleg mintegy 120, még el nem helyezett igénylő szerepel, s igy az 1990-es év­re újabb elosztási névjegyzék nem készült. Nyilvántartásaink­ban több mint 7000 igénylő­szerepel. Szociális bérlakás ez évben nem épült, ugyanakkor tömeges igény lenne garzon- házi és nyugdíjasházi elhelye­zésre. Jelenleg az OTP-lakásokat 30 000 Ft/m'--es áron ‘ kínálják, s így — a fizetőképes kereslet hiánya miatt - gondot okoz a garzonházakban élő fiatal házaspárok OTP-lakásokba történő továbbköltöztetése, az üres OTP-la'kások eladása. Az önkormányzat a hatályos jog­szabályok alapján dolgozik. Az országos új „lákóskoncepció"- ról sok szó esett, de érdemi döntés mindeddig nem szüle­tett. így a restanciákra figye­lemmel valószínű, hogy nem kerül sor az eddig el nem bí­rált ügyekben új, 1991. évi la­káselosztási és lakásvásárlási névjegyzék készítésére. A város és a régi több év­tizedes fejlődését a kitermelő­centrikus ipar határozta meg. Ma ez komoly feszültségeket okoz. A bányák gondjai is­merték, a Bázis Építőipari Vál­lalat is komoly gondokkal küzd. A kitermelőiparon kí­vüli területek nagyobb részé­nek helyzete is rosszabbodott, saját problémáikat is nehezen tudják megoldani. A város „hagyományos” iparában nem alakultak ki olyan húzó ága­zatok, amelyek dinamizálni tudták a város gazdaságát, képesek lennének ellensúlyoz­ni a depressziós hatásokat. Szolgáltatás területén egyre Zsúfolt középiskolák A közoktatás területén gon­dot jelent, hogy egyes általá­nos iskolák zsúfoltak, másutt viszont nincs meg a megfelelő gyermeklétszám. A nagyárpá- di lakótelepen nincs oktatási intézmény. Valamennyi közép­iskolánk rendkívül zsúfolt, csak különböző' szervektől bérelt'he­lyiségekben tudtuk elhelyezni a megnöve'kedett tanulólétszá­mot. Ez a helyzet — az egyéb gondokon túl - súlyos terhe­ket ró az önkormányzatra. Fo­kozza az ágazaton belüli fe­szültséget az IMS-technológiá- val épült oktatási intézmé­jobban érvényesülnek a piac- gazdaság szabályai. A szolgáltatók oda települ­nek, ahol a rentabilitás és a gyors tőkemegtérülés biztosí­tott. A szolgáltató vállalatok, szövek.=zeték egyre kevésbé tartják meg a peremterületi városrészekben egységeiket. A belvárosban a szolgáltatás ágazatonként kielégítő. Kertvárosban több területen eimaradt a szolgáltatások igény szerinti fejlesztése, ezért szükséges a helyi adottságúk fegyelembevételével, pályázati rendszer útján új beépítési lehetőségeket biztosítani a vállalkozók számára. nyék fenyegetett állapota is. A művészeti közintézmények művészi életén belül jelentős eredmény, hogy 1991-ben már működni fog a nagyszínház. Ugyanakkor a nagyszínház működéséhez szükséges több­letköltségeknek még nincs fe­dezete. Nincs a színháznak műhelyháza, a Szimfonikus Ze­nekarnak megfelélő próbater­me, s megoldatlan a színé­szek lakáshelyezete is. Nem egyértelműek a pécsi művé­szeti és közgyűjteményi intéz­mények jövőbeni tulajdon és finanszírozási kérdései sem. A város gondjai és a visszaigényelt egyházi vagyon Új ingatlanigények Nem jobb a helyzet a nem lakás céljára épült helyiségek - kel kapcsolatos gazdálkodás terén sem. Az ingatlanáWo- mány leterhelt, a vóros koráb­bi fejlesztése nem tudta kö­vetni a regionális szerepkör­ből adódó igényeket. A hiány­gazdálkodás összes problémá­ja mellett még súlyosbítja a helyzetet, hogy az ingatlanok tulajdonjogának, bérletének, használatának módia nem kö­veti a város tényleges érde­keit. Az önkormányzati hatás­kör korlátozott, a piacgazda­ság „ingatlanfelszabadító” ha­tására pedig valószínűleg még több évet várni kell. A gazda­sági és társadalmi élet fel­lendülése új igénylőket tá­masztott, amelyek egyrészt nem kivannak (tudnak) új épületet építeni, másrészt va­lamennyien ragaszkodnak ön­álló épülethez, helyiséghez. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a pénzügyi forrásók hiánya miatt csökkentek a kisajátítási lehetőségek, új jelentős épü­letigények merültek fel, ugyan­okkor a felszabaduló épüle­téket a kormány zárolta és — feltehetően — értékesíteni kí­vánja. A továbblépés lehetősége és egyéb önkormányzati érdekek miatt is pontosítani kell a vá­ros általános rendezési tervét, szűkíteni kell a tilalmak és korlátozások körét. Ezzel pár­huzamosan szükséges az ön- kormányzati tulajdon számba­vétele, s különböző létesítmé­nyek, területek kihasználtsá­gának, felhasználási módjá­nak vizsgálata. Az egyházi vagyon vissza­adásának kérdése nemcsak a városi önkormányzatot érintő kérdés Az egyházak igényeit elsősorban a társadalom által támasztott igény szempontjá­ból kell megközelíteni, s kielé­gíteni. Az Országgyűlés még nem döntött e kérdésben, s mivel Pécs város épületállo­mánya nagyon leterhelt, a vá­ros az ellátási problémák sú­lyosbítása, megfelelő kormány­zati ellentételezés nélkül nem tud újabb ingatlanokat hasz­nálatra vagy tulajdonba át­adni az egyházaknak. Az egyeztetési munkáknak termé­szetesen tovább kell folytatód­ni, de alapjaiban a város gondjai határozzák meg a to­vábblépés lehetőségét. Elégtelen segélykeretek Az egészségügy területén - az egészségügyi ellátás át­szervezésére vonatkozó orszá­gos jellegű koncepció ismere­tének hiányában - csak a je­lenleg is önkormányzati irá­nyítás alatt álló intézmény- rendszert vizsgáltuk. Jéllem- zőek az inflációból adódó pénzügyi gondok, a szakmai elvárástól elmaradó gép- és műszerbeszerzés, az épületek felújításának problémái. Egyre többen szorulnak rá a szociális gondoskodás kü­lönböző formáira. Az elmúlt évtized fejlesztéseinek ellené­re kevés a szociális otthoni férőhely. Az otthonok maximá­lisan kihasználtak, az elhelye­zésig a várakozási idő több hónap, néha 1-2 év is. Mind nagyobb az igény az idősek klubjaiban biztosított napi kétszeri étkezésre, gon­dozásra. A gondokon csak enyhített a Karikás F. utpában közel múltban átadott 60 férő­hely, de nem fogja megolda­ni az igények kielégitését a jövő év elején a Laki I. ut­cában átadásra kerülő 30 férőhely sem. A házi gondozást igénybe vevők száma folyamatosan emelkedik, ezért évente 1—2 újabb hivatásos gondozó be­állítására volna szükség. A szociális étkeztetési formát jelenleg 1327 fő veszi igény­be, mintegy 30 százalékuk Közműfejlesztések válaszúton térítésmentesen. A növekvő gazdasági nehézségék miatt egyre többen szeretnék igény­be venni e szolgáltatási for­mát. Évről évre emelkedik a szociális segélyt igénylők szá­ma is. Egy jellemző szám: az 1990. évi 65 milliós segély­keret kimerülőben van. A gyámügyi munkában — az életkörülmények roszabbodása miatt — a munka súlypontja áttevődött a veszélyeztetett családok megsegítésére. ,A gyámügyi segélykeret (14,5 millió) időarányos felhaszná­lása megtörtént, a következő évre keretemelés lenne indo­kolt. Javíthatna a helyzeten újabb — komplex tevékenysé­get nyújtó — családsegítő köz­pont beállítása. Komoly gon­dot jelent a hajiéktalanok el­helyezése . annál is inkább, mert bizonytalan a jelenlegi intézmény (Gomba u. 7.) to­vábbi helye és költségvetési fedezete. Gondolkodnunk kell ingyenkonyha létesítéséről és működési feltételeinek bizto­sításé ról. Egyre nagyobb feladatot jelent a rehabilitáció, a csök­kent munkaképességű dolgo­zók részére nehezebb egész­ségi állapotuknak megfelelő munkakört biztosítani. Nőtt az átmeneti és rendszeres szociá­lis járadékot igénybe vevők száma. a megyeszékhelyű vállalatok. A munkanélküli segélyesek száma folyamatosan növekszik. A novemberi 835 fő, amely mintegy 1,2 százalékos mun­kanélküliségi rátát jelent. A bejelentett betöltetlen mun­kahelyek száma folyamatosan csökken, már 900 alá esett. A munkaerőpiac ellentmon­dásai : — az egy munkaviszonyban nem álló állást keresőre va­lamivel több mint fél mun­kahely jut, — a szakmák és a nemek közötti eltérő kereslet-kiná'lat különbözősége további gon­dok forrósa, — területi feszültség, hogy a munkaerő-kínálat 60 százaléka Pécsen kívüli, a munkahely- kínálat közel 60 százaléka a megyeszékhelyen van. A munkaerőpiaci ellentmon­dások oldására folyamatosan születtek, illetve születnek- in­tézkedések. Sport, működési zavarokkal A város sportélete 1991. évben jelentős próbatétel előtt áll. Az 54 spartegyesület és 47 diák-sportszervezet már ez évben is működési gondokkal küzdött. A versenysport terü­letén a működési zavarok alapja, hogy az elmúlt évti­zedekben a versenysportot bázisvál la latok, „szponzorokra" szervezték. Ez megszűnt. A központi költségvetés kivonul a sport támogatásából. Ma még egyértelműen nem lehet tehát tudni, hogy mennyire marad magára az önkor­mányzat a gondokkal. Nincs Pécsnek átfogó fejlesztési terve A súlyponti és legnagyobb feszültségeket hordozó kérdé­sek rövid áttekintése is meg­alapozza azt a megállapitóst, hogy a pénzügyi gazdálkodós és tervezés legnagyobb pró­batétele az 1991. évi pénz­ügyi terv és költségvetés ösz- szeáliítása lesz. A költségvetés-készítés ilyen gondjai mellett kérdéses, ho­gyan tud „tervezni" az ön- kormányzat? A szakemberek szerint: — Alapvető gond, hogy a városnak — s itt ezen nem az önkormányzati tulajdon­ban, irányítás alatt intézmé­nyeket kell érteni! - nincs átfogó, egységes fejlesztési terve. — Hiányoznak a fejlesztés infrastrukturális feltételei. — Az energiaszolgáltatás egységes rendszere hiányzik, kérdéses, hogy az ezeket biz­tosító vállalatok nyereségérde­keit formában történő működ­tetése megfelelő, fenntartható forma-e? — A közlekedésfeileszés egyik legfontosabb feladata a belváros forgalomcsillapítása, s ehhez kapcsolódóan az érintöutak befejezése, megfe­lelő számú és méretű parkoló elkészítése. — A hírközlés területén tovább kell lépni: ez a város fejlődésének egyik feltétele. A lakossági telefonellátás mel­lett mindenképpen javítani kell a Budapest-Pécs telefon­összeköttetés feltételeit. — A vízellátás terén a víz- vezetékhálózatok további ki­építését gátolja a vízbázis behatároltsága és a tározó­kapacitás fejlesztésének prob­lémái. — A csatornázás lakossági segítséaael történő fejleszté­sét feltétlenül folytatni lenne érdemes, de ehhez a társu­lások pénzügyi támogatását is fokozni kellene. Ennek pénz­ügyi feltételrendszere jelenleg bizonytalan. Egyes területek csatornázási gondjai egyre feszítőbb lakossági követelé­sekkel állítják „szembe" az önkormányzatot. — Tervezési feladatok tehát lennének. Az elsődleges prob­léma mégis az 1991. évi költségvetés öszeállítása, ami­kor a közgyűlés első alkalom­mal fog igazán szembenézni az igények és a lehetőségek közti különbséggel. nék, személyeknek kell vállal­niuk. Elfogadhatatlan egy olyan álláspont, amely — akár Nincsenek húzó ágazatok átmenetileg is - a gondók megoldását a pécsi - és más helyi - önkormányzatoktól vár­ja. A kormányzati szintű ki­vizsgálás és pénzügyi segít­ség elengedhetetlen. A város élete szempontjá­ból nagyon fontos útépítések évek óta elmaradtak az anya­gi fedezet hiánya miatt. Ilyen a belváros elkerülését szolgáló „körgyűrű" befejezése, a 6. sz. főútvonal keleti bevezető sza­kaszának megépítése. A forgalmi rend betartása és betartatása mind a lakos­ság, mind a hatóságok részé­ről elégtelen és komoly prob­lémát jelent. A belvárosban jelentős forgalamcsillapitási in­tézkedéseket kell hozni, még akkor is, ha az egyes szemé­lyeknek, csoportoknak jelentős érdeksérelmet okoz. A közvilágítás egyre na­gyobb költségeket jelent. Jó volna korszerűbb, kisfogyasz- tású lámpatesteket üzemeltet­ni, ennek azonban költség- kihatásai vannak. A költség- csökkentés szükséges, ennek módját beható vizsgálatoknak kell megelőzni. A gázvezeték-hálózat - kö­szönhetően a magántőkének — az elmúlt években óriási mér­tékben fejlődött. A hosszú tá­vú gázigények és további fej­lesztések lehetőségének bizto­sítása érdekében a II. sz. gáz­átadót minél előbb meg kell építeni. A város elérte a vízellátási kapacitás határát. Növelni kell a vízkitermelést és a víz- beszállítást, ugyanakkor a vá­rosi hálózat fejlesztése Is in­dokolt. A külterületi közmű- fejlesztést lehetőleg a csator­názásokkal együtt kell elvé­gezni, viszont ez szükségessé teszi az új szennyvíztisztító te­lep építésének gyorsitását is. Folytatni kellene a pinceprog­ramot, amelynek viszont bi­zonytalan a központi . for­rásfedezete. Növekvő munkanélküliség IMS ~ nemcsak önkormányzati felelősség A város munkaerő-piacának kereslet—kínálat-jellemzői egy­re nagyobb eltérést mutatnak. A munkaerő-kínálat megha­ladta az 1700 főt, döntő többségük munkaviszonyban állt, de azt valamiért „elvesz­tette”. 1990-ben eddig 1300 névszerinti létszámcsökkentést jelentettek be a pécsi, illetve 'nagyságrendje még ma sem mérhető fel. A szakmai viták hasznosak, de a felelősséget a döntéseket hozó testület­Az IMS-technológiával készí­tett épületek problémái az ön- kormányzat egyik legnagyobb gondját jelentik, s ennek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents