Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-11 / 249. szám

1990. december 11., kedd üj Dunántúlt napló 3 Az Országgyűlés elfogadta az illetéktörvényt 1 KS,t*‘5ge, Mg,u",< mW Számháború az oktatásügyben is A támogatásokról egy megyei kiadvány tükrében Kedvezőbb helyzetbe kerülnek a vidéki színházak? Módosult ugyan az általános iskoláknak juttatott 4180 forintos fejkvóta — egységesen 30 ezer forintot javasol a költségvetési tervezet, azonban ezt az összeget az előzetes számolgatás szerint Is ki kell sok helyütt egészíteni. (Gimnáziumi diákonként 44 ezer forint/fő, szakközépiskolai tanulónként 54 ezer forint/fő, szokmunkásképzős diákként 33 ezer forint/fő.) Am ha a tervezett bevételeket, azon belül az egyes tételek forrásoit nézzük, kiderül, hogy jövőre még önál lótla na bbok lesznek az ön- kormányzatok. (Folytatás az 1. oldalról) a napirend előtt szót kérve, s elutasítva a kormány beter­jesztését. A továbbiakban ki­fejtette: a beterjesztett kár­pótlási törvény tervezete nem­csak erkölcsileg, jogilag és po I i titka i lag e If oga d hatatlan, hanem szemben áll az FKgP és az MDF között létrejött megállapodásokkal, nevezete­sen a választási szövetséggel, o koalíciós [megállapodással és a három párti megállapo­dással is. Torgyán József nyilatkozatá­ra az MDF nevében reagált Kónya Imre frakcióvezető. Ki­fejtette: az MDF neim ke­vésbé elkötelezett a 40 év igazságtalanságainak felszá­molása mellett, mint az tfiKgiP. A kormányzó pártok •mindent megtettek annak ér­dekében, hogy az ország jö­vőjét egyedül biztosító priva­tizációt összhangba hozzák az igázságtétel igényeivel, s en­nek szerves része a tulajdon­jogban elkövetett jogtalansá­gok orvoslása. A kormány elő­terjesztett javaslata lehet, hogy nem a legmegfelelőbb megoldás, de frakció-megálla­podások és egyeztető tárgya­lások után, az Alkotmánybíró­ság döntéséneik ismeretében, a realitások és az ország érde­keit figyelembe véve, megfe­lelő kiindulópontnak tekinthe­tő. Az SZDSZ-frakció részéről szót kérő Soós Károly Attila — reflektálva az elhangzottakra — visszautasította, hogy a kormányzó pártok a törvény- javaslatok kapcsán elmulasz­tott egyeztetéssel rabolják a plenum idejét, éppen aíkkor, amikor rendkívül fontos tör­vénytervezetek várnak vitára és elfogadásra. Űjabb törvénytervezeték na­pirendre vétele után a képvi­selőik elfogadták a hétfői ülés­nap tárgysorozatát. 1. A külföldiek magyaror­szági befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény mó­dosításáról szóló törvényjavas­lat általános vitájának folyta­tása ; 2. Határozathozatal az ille­tékekről szóló törvényjavaslat- ‘ban; 3. A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módo­sításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 4. A szakképzési hozzájáru­lásról és a Szakképzési Alap­ról szóló 1988. évi XXIII. tör­vény módositásáról szóló tör­vényjavaslat általános vitája; 5. A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségveté­séről és az államháztartás vi­telének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése; ó. A helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitá­ja; 7. A köztisztviselőik jogállá­sáról szóló törvényjavaslat ál­talános vitájának folytatása; 8. Interpellációk és kérdé­sek. A hétfői ülés kezdete után egy órával kezdhették csak meg a napirend szerinti vitát a képviselők: ekkor tértek rá a külföldiek magyarországi be­fektetéséről szóló törvényjavas­lat általános vitájára. Horváth Aladár (SZDSZ), a napirend előtti utolsó felszó­laló bejelentette, hogy az •idáig megosztott ciqány szer­vezetek - érdekellentéteiken felülemelkedve — létrehozták a Magyarországi Roma Parla­mentet. A Roma Parlament — mint a képviselő szavaiból ki­derült - a cigányság polgáro­sodásához és társadalmi in­tegrálódásához szükséges in­tézmények megteremtésén fá­radozik majd. Mindemellett fontosnak tartia, hoqy a ci­gányságot megillessék a nem­zetiségi és kisebbségi jogok, valamint a kulturális és a po­litikai autonómia. Határozathozatal az illetékekről Mindössze két felszólalást követően lezárult a külföldiek •magyarországi befektetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája. A képviselők döntése értelmében a törvénytervezet részletes vitája a jövő héten folytatódik. Ezek után az illetékekről szóló határozathozatallal foly­tatódott a plénum munkája. Tekintettel arra, hogy a tör­vényjavaslathoz mrnteqy 150 módosító indítvány érkezett, a határozathozatal várhatóan több órát vesz majd iqénybe. Az Országgyűlés az esti órákban - két és fél órás vita után - a jóváhagyott módosí­tó javaslatokkal együtt, 239 szavazattal, . 4 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az illetékekről szóló törvényja­vaslatot. A törvény a szektor- és versenysemlegesség elvét követve a lakosságot és a gaz­dálkodó szervezeteket egyaránt érintő fizetési kötelezettséget állapít meg, megőrizve az il­letékek bevált tagozódását. A jogszabály egyebek között ki­mondja: az okiratba nem fog­lalt ajándék akkor illetékköte­les, ha a forgalmi értéke a 150 ezer forintot meghaladja. A képviselők egyetértettek az­zal is, hogy szűnjön meg a proaressziv illeték, azaz érték­határtól füaqetlenül lineáris leqyen az illeték mértéke. A gépjármüvek átirási illetéke is változik: a 3 évnél fiatalabbak után köbcentiméterenként 6, a 3-6 év közöttiekért 4. a 6 év felettiekért pediq köbcentimé­terenként 3 forint az illeték. A képviselők vita nélkül dön­töttek arról, hogy a családi pótlék összegét 1990. novem­ber 1-létől az év végéig, gyer­mekenként 100 forinttal eme­lik. A további emelés az új költséqvetés ismeretében tör­té nhet. A tervezettnél korábban végzett hétfőn az Országgyűlés A szakképzési hozzájárulás­ról, valamint a Szakképzési Alapról szóló törvény módosí­tásának általános vitáját le­zárva a plénum a tervezettnél korábban, este 8 óra helyett már fél hétkor befejezte hét­főn a munkáját. A plenáris ülés után a képviselőkre ez- íúttal nem várt többletmunka, a Házbizottság azonban rend­kívüli ülést tartott. Ugyanis jövőre a feléről a kétharmadára — az idei 108,2 mill táráról 175,6 mi IIiáidra — •nőne majd az állami támo­gatás részaránya a költség- vetésen belül, mint azt Szántó Anikó, a Heti Világgazdaság november 10-i számában elem­zi, ami azt jelenti, hogy ez a pénzhónyad normatív támoga­tásiként, valamint címzett és •céltámogatásként érkezne az önkormányzatokhoz. Ezzel a még tovább központosított pénzügyi irányítással a kor­mány föltehetően kiegyensú­lyozó szerepet is szeretne be­tölteni a „szegénység" és „gazdagság" n ive Hálására — •például a helyben képződő személyi jövedelemadó felét vonná el a költségvetés, hogy azután visszaossza — és a visszaosztás logikájából követ­kezően „egyáltalán nem biz­tos, hogy az adott önkor­mányzat által befizetett részt ugyanaz a település kapja.” (Szántó) Jó lenne, ha ez a „köz­pontosított” logika, amely még oz önkormányzati tulajdonjo­got sem tisztázta, csak átme­neti lenne, és nem vezetne idő előtt az önkormányzati gazda-szemlélet, s ml több, érdekeltség sérelméhez. Az ok­tatásügy szempontjából azon­ban most az a kérdésünk, szükség van-e törvényi szabá­lyozásra, hogy az iskolák szi­gorúan megkapják a normatív támogatást? Mit jelenthet majd ez a finanszírozási rend a gyakorlatban? Mi a véleménye Brandstötter Györgynek, a megyei művelő­dési osztály megbízott vezető­jének, akinek az irányításával az év elején készült el és je­lent meg a Baranyai Művelő­dés 1—2. összevont számában egy teljes körű megyei felmé­rés az oktatási intézmények el­múlt két évi - az 1988-as és 1989-es - költségvetéséről? — A valóságérzék hiánya kö­vetelni azt, hogy egy iskolára 30 ezer forintot költsünik ak­kor is, ha mondjuk, ott az egy tanulóra eső kiadás — például egy kedvező infrastrukturális háttér esetén — 28 ezer forint. Sokan persze, úgy hiszik, hogy ezt a 2 ezer forintot „elvet­ték", és nem gondolnak arra sem, hogy vannak .sókkal költ­ségesebb iskolák, amiket ugyanúgy fenn kell tartani. Eddig a megyei vezetők az Országos Tervhivatalt és a Pénzügyminisztériumot keresték fel és kértek pénzt, s ehhez minden év szeptemberére ősz- szesiteni kellett az igényéket. Kétségtelen, hogy a megyék­ben egymás közt is gyakran hiányos volt az információ, ami főként akkor okozott gondot, amikor váratlan, kényszerítőén adódó kiadásokra kellett át­csoportosítani a pénzüket. Most viszont nem tudom, hogy a művelődési tárca tizenöt- húszfős kuratóriumának lehet-e annyi információja, helyismere­te, hogy a címzett és céltá­mogatásokról dönthessen. Vá­dolhatnak persze, elfogultság­gal, állásféltéssel, de tény, hogy a megyei tanács embe­rei rendszeresen járták a me­gyét, s volt összehasonlítási alapjuk arról, hogy például Kölked vagy Monyoród van-e szorultabb helyzetben. — Kik lehetnek a címzett, illetve céltámogatás kedvez­ményezettjei Baranyában?-A művelődési ágazat 1991- es támogatására előterjesztett javaslat szerint parlament elé kerül a nemzetiségi oktatási intérmények segítése, többék közt a pécsi Leőwey Gimná­zium felújítása, áfával együtt 150 milliót fordít az ország ar­ra, hogy a Pécsi Nemzeti Színiház rekonstrukciója befe­jeződjön. Miután a parlament a feladatcsoportók szeriint is dönt az állami támogatások nagyságáról, a pénzre — vagy­is a céltámogatásokra — pá­lyázatok útján, minisztériumi — a már említett kuratóriumi - döntéssel lehet szert tenni majd az elképzelések szerint. — A javaslat szerint a fo­gyatékos gyerekek nevelése- ellátása, az egyházi létesítmé­nyek kiváltása és a kistelepü­léseken létrehozandó kollégiu­mok kiemelt, akár 100 száza­lékos állami támogatásban ré­szesülnének. — Véleményem szerint a na­gyobb vitát nem is a címzett és céltámogatások, hanem a normatív támogatások megha­tározása kavarja, majd. Gyer­mek- és ifjúságvédelemre ele­gendőnek látszik a pénz, Így az egy-egy állami gondozott­ra jutó 198 ezer forint 1991-re 210 ezerre emelkedik, növek­szik a gyógypedagógiai ellá­tásban részesülők fejkvótája is, viszont ami az óvadákat-'isko- lákat illeti, nagyon változatos a kép a közzétett felmérés szerint. Például Pécs „legol­csóbb" iskolája a Berek utcai volt 1989-ben, ahol egy ta­nuló iskoláztatása 13 ezer 637 forintba került, míg a másik véglet az Istenkúti Általános Iskola 43 810 forinttal. Hasonló módon ingadoznak a költsé­gek az óvodákban, Komlón például 19-29 ezer forint kö­zött. Persze, az egy főre jutó kiadások alacsonyabbak a nagylétszámú intézményekben, és fordítva. A gazdálkodás színvonalától a helyi körülmé­nyekig, igen sok összetevője lehet a költségek szélsőséges alakulásának. A tervezett 30 ezer forintos fejkvóta most ta­lán még elég lesz — de nem szabad felélni a normatív tá­mogatást az iskola működésé­re, különösen, ha azt alacso­nyabb költségszinten tudja tar­tani! A kistelepülésék kislét- számú óvodáinak költsége a 15 ezer forintos normatív tá­mogatás többszöröse, ezék az intézmények tehát lehetetlen helyzetbe kerülnek. Ezért ami az óvodákat illeti, ki lehetne alakítani egy olyan, a meg­szűnt gyermekintézményeket kompenzáló támogatási for­mát is, amely azókat a szülő­ket segítené — mondjuk, az óvodákra elkülönített összegek egészéből —, akik óvodás ko­rú gyereküket otthon nevelik, és szükségből Is csak egy ke­reső van a családban. . — Mi lesz a színházak, a művelődési házak sorsa? — Nem kapnak normatív pénzt a közművelődési és mű­vészeti intézmények, kivéve a színházakat. Okulva abból, hogy az egységes, egy néző­re számított 230 forintos kvó­ta a vidéki színházak költség- vetésében okozott 300 milliós hiányt (Budapesten ugyaneny- nyi többlettel),a vidék jövőre 450 forintot, míg a főváros a terv szerint 300-at kap né­zőnként. A könyvtárak, mú­zeumok, levéltár és más, terü­leti feladatokat ellátó kulturá­lis intézmény sorsa teljesség­gel bizonytalan. Egy-egy je­lentős intézmény sorsát a me­gyei jogú városok presztízsnö­velő szándékkal is felvállalhat­ják. Annál is nehezebb kér­dés ez Pécsett, ahol jövőre várhatóan már 8—10 ezer munkanélküli lesz. Bóka Róbert A Budapesten tartózkodó Claire Kenneth világhírű írónőt de­cember 9-én baleset érte: az utcán megcsúszott és combnyak­törést szenvedett. Az I. számú sebészeti klinikán megoperálták, állapota megfelelő. MTI TELEFOTÓ Liftjavítások Hosszabb életűek a felvonók Jóval olcsóbb, mint a csere A PIK megrendelésére idén harminchat liftet újít fel Pécsett az Otthon Elektronika Kft. A tízemeletes házak, zömében tizenkét—tizen­három éves felvonói ezek, amelyeknek nagykorbantartását üzemeltetésük tizedik évében ojónlja a gyártó Ganz MAVAG, egyébként a liftek tervezett élettartama húsz év. A mostani felújítással, amely a villamos vezérlőket érinti, ez az élettartom sokszorosára nő, jóval odébb halaszthatják a költséges iiftcserét. Az ugyanis ma másfél—kétmillió forint, míg a mostani fel­újítás költsége egy felvonón 150—240 000 forint + az áfa. Nagy Gábornak, a kft. ügyvezetőjének saját tervezésű vezérlőit szere­lik be, amelyek már jól vizsgáztak mintegy horminc házban, például a 39-es dandár útján, ahol három—négy éve volt a mostanihoz hasonló korbantnrtás, és az ottani, 27—28 éves liftek jól működnek. Most a Bajcsy-Zs. utca 8. és 12., a Földes Ferenc 1., az Erdei Ferenc utca 3., a Szigeti út 2/B. és a Krisztina tér libben lakók számíthatnak a liftszerelőkre, ami azt jelenti, hogy maximum húsz napig nélkülözik a felvonót, de omennyiben mozgáskorlátozott lakó kéri, a szakemberek segítenek neki feljutni az otthonába, és minden érintettet levélben, időben értesítenek a várható kellemetlenségekről. A javítás után, az első két hónapban az emberek nagyobb türel- mér« sxámita nah, mert a villamos vezérlőkbe egy-egy felújítás során legalább ötszáz új olkatrészt építenek be, emiatt gyakoribb a zavar, de aztán minimálisak a hibák. Ez az érdeke is a kilencven liftet üzemeltető kft.-nek, mert szigorú szerződés szerint dolgozik: a be­jelentéstől számított négy órán belül a helyszínen kell lennie a szere­lőjének, és a Lift egy hónapban nem állhat 72 óránál többet, illetve havonta ötnél többször nem hibásodból meg, mert az már az üzemel­tető komoly vesztesége. Az idei statisztikájuk viszont jó: januárban 150—160, novemberben fele ennyi bejelentésre kellett csak kimenniüfc. O. M. Olcsó csirke, pulyka és hal a pécsi kínálatban •Bár az ország szegény, az emberek pénztárcája is la­pos, idén karácsonykor azért még Ikerül lhősétől az asztal­ra. A termelők legalábbis •mindent elkövetnek ennek ér­dekében. A reménypusztai tsz óktó- •berben már a harmadik olcsó, vágott csirkét árusító boltját nyitotta meg. A reménypusz­tai, a pécsi Diana téri és Tol- Ibuhín úti üzletekben a 117 forintért kapható egész csir­kén kívül combot, mellet, bel­sőséget és tojást is kínálnak — nagykereskedelmi áron. Az ünnepekre gondolva, egész decemberben karácsonyi ak­ciót indítottak, így a csirke ára tovább csökkent: 100 fo­rintra. Várhatóan decemlber 17-én újabb boltot is nyitnak az uránvárost piacon. A Baromfifeldolgozó és For­galmazó Közös Vállalat saját boltjaiban (Pécsett, a 48-as téren, a Vásárcsarnokiban és az Edison úton) szintén ol­csóbban kínálja a csirkét és a 'karácsonyi pulykát. Mind­kettő kilója 110 forint körüli áron kapható. Jövő hét öle­Mi kerül az ünnepi asztalra? A pécsi Baromfifeldolgozó Edison utcai boltjában folyamatosan kapható csirke-, kacsa- es pulykahús Fotó: Proksza László jétől a boltokon kívül gépko­csiról is árusítanak majd. Ré­gen várt ötletként, idén ‘ki­sebb kiszerelésben is „kapha­tóik a Baromfifeldolgozó Vál­lalat termékei. A téli Ihalvásár keretében a Halértékesítő Vállalat is ol­csóbban kínálja az ünnepi asztalra a pontyot és a busát. Saját ‘boltjaikban - az Ybl M. utcában, a Vásárcsarnok­iban és a Bem utcában — a ponty 105, a busa 45 forintba 'kerül kilónként. A Ha'lértéke- sitő Vállalat ünnepi kínálatát jövő 'héten már a harcsa és a natúr fiié is 'bővíti. P. V.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents