Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-10 / 248. szám

1990. december 10., hétfő aj Dunántúli napló 5 Mit eszünk a Del-Dunäntülon? Megszűnt a pécsi Vitamin vendéglő Mielőtt bárki is hozzám­vágna valamilyen nehéz tár­gyat, szeretném kijelenteni, nem szoktam mindig mindent készpénznek venni abból, ami újabba n a könyv- és újság - piacon korszerű táplálkozás címén megjelenik. Egyrészt úgysem tudnám betartani, mert sem elég időm, sem elég pénzem, de alapanyag­választékom sincsen ezekhez, ugyanakkor az egymásnak el­lentmondó javaslatokból sem lehet mindig kiválasztani az igazit. Az viszont nem kétsé­ges, hogy korszerűsítésre szo­rul a táplálkozásunk. Leg­alább étkezési szokásainkon kellene módosítani az egész­ségünk érdekében, ha már a vegyszer- és egyéb szennye­zésmentes élelmiszerekre alig kapunk lehetőséget. Gondolni kellene az idegenforgalomra is, s arra, hogy az állandóan emlegetett Európa-'házban en­ni is szoktak, csak nem zsi­Nesze neked, modern táplálkozás... ros cubákokat agyonfőzött, ecetezett savanyúsággal, ola­jos krumplival. Mindezekre azért is gondol­tam most, mert megszűnt az ország első vegetáriánus ven­déglője, mely Pécsen várta a •betérőket. Lehet, hogy aján­latában nem volt igazán ve­getáriánus vendéglő, mivel az étlapon elsősorban rántott zöldségfélék szerepelték, s nem tálaltak egyéb, a vege­táriánus konyhára jellemző ételeket, de mégis felüdülést jelentett az egyhangú vendég­lői kínálatban. Sajnálom, •hogy megszűnt, melynek oka állítólag anyagi. Kevés volt az ülőhely, s mivel a zöldségek, sajtok árai lassan a húsén is túlszoladnak, az üzlet nem volt üzlet. Igény viszont lenne a vege­táriánus ételekre, s ezt nem én találtam ki, de például a reform és natura termékeket kínáló boltokba járók erősítet­ték meg. Nem egy Pécsre lá­togató amerikai, ausztrál ven­dég véleménye is az, hogy szívesen jönnének erre több­ször is, csak a gyomruk nem bírja az Ízletes, ám nehéz magyar kosztot. Felhívtam több pécsi, szekszárdi, kapos­vári éttermet, szállodát és vendeglátórpari vállalatot, mi erről a véleményük, és terve- zik-e húsnélküli ételek készí­tését, netán sajátos vendéglő nyitását? Ez utóbbira egyér­telműen tagadó volt a válasz. A pécsi Palatínus vagy a kaposvári Kapósban úgy nyi­latkoztak, kímélő, diétás éte­leket főznek, a Palatínus ét­termében a következő idegen- forgalmi idénytől feltüntetik az egyes ételek kalóriameny­nyiségét. A pécsi Xavér étte­remben, vagy a szekszárdi Kis pipában is azt mondták, a vendég kérésére rántanak sajtot, zöldséget, s némely ebből az étlapon is szerepel. A Baranya Megyei Vendég­látóipari Vállalat igazgatója, Farkas Zoltán maga is pártol­ja a nyers, vitamin-rostdús ételeket. A vendéglőikben ezeket mégsem tudják meg­valósítani. Sajnos, a korszerű­ség és a gazdaságosság nem esik egybe, mondta, hozzáté­ve, bizony kitartó tőkével kéne rendelkeznie annak, aki ilyen típusú étkezést szándékozrta megvalósítani. Igaz, egyre fíbben igénylik, mégha nem is tömegesen. Talán, ha egy alapanyag termelő céggel le­hetne társulni, Ijp valaki fel­karolná az ügyét,- előbbre le­hetne lépni. Nem zárkóztak el a Somogy megyei vendég­látónál sem, de kétségeiket fejezték ki az anyagi fedeze­tet illetően. Én mégis azt gondolom, egy-két újfajta zöldségétellel máris megpróbálkozhatnának. Recept akad bőven, s talán éhes száj is ... B. A. Villanásnyi siánkfiiás, síelés A budafai sípályán az erős olvadás miatt a síelőknek tegnap délben már nem volt érdemes a hegyre felkutyagolni. Fotó: Proksza László Az első havas hétvége Nem okozott fennakadást a közlekedésben Jubilál az áruház A kaposvári Domus Aruház bővítette eladóterét, Így is készülve fennállásuk tízéves jubileumára. Az új bútorok mellett most használt bútorok adásával, vételével is foglal­koznak. Az évfordulóra külö­nösen gazdag árukészlettel ho­zakodtak elő, köztük a kere­sett elemes konyhabútorok kí­nálatával. Az áruház ezüstva­sárnap nyitva tart, leltárjukat a két ünnep között és január legelején tartják. Rendőrségi törvényt és új szolgálati szabályzatot! Ülésezett a Független Rendőrszakszervezet II. kongresszusa „Rabszolgatörvénynek'' minő­sítették a rendőrökre vonatko­zó szolgálati viszonyt szabá­lyozó törvényerejű rendeletet a Független Rendőrszakszervezet II. kongresszusán felszólalók. A szombaton Siófokon megkezdő­dött háromnapos fórumon rá­mutattak arra is. hogy a tör­vény semminemű munkavállalói jogot nem biztosít a rendő­röknek. Ezen a rendkívül me­rev és a rendőr kiszolgáltatott­ságát okozó rendszeren kíván­tak rést nyitni, amikör egy évvel ezelőtt megalakították szakszervezetüket. A felszólalók kritikái és pa­naszai mind arra mutattak, hogy a rendőrök gondjainak megoldásához elsődlegesen szükség van egy gondosan előkészített közszolgálati tör­vényre, erre alapozva a rend­őrségi törvényre és az új szol­gálati szabályzatra. Még az ébredés is más volt pénteken, hajnalban, amikoris ö régi hólapátok koppantak az ablakok alatt. Az öreg ház­tetők kivirultak hókabátjukban, s az utcák hangosan vissz­hangozták a gyerekek újjon- gósát: Szállnak a hópihék! A háromévesek közül többen most látták életükben először a fehér vendéget. A felnőttek egy része mormogott, de so­kan örömmel nyugtázták a ha­vazást. A hét végén pedig előkerültek a szánkók és sí­felszerelések, s ha a sífelvo­nót nem is indították be a Misinán, vagy a budafai pá­lyánál, o sportolni vágyók jó­kat csúszkáltak o 6 centiméte­res hóban. Vasárnap azonban a déli 6 Celsius-fokos meleg elolvasztotta a hó nagy részét, s a meteorológusok előrejelzé­se szerint ma még melegebb­re számíthatunk. A hétvégi havazás nem oko­zott fennakadást a közleke­désben. Sem a Volán, sem a MÁV-információk nem számol­tak be a távolsági autóbusz- járatok és o vonatok késésé­ről. A Közúti Igazgatóság ügye­letén elmondták, nagy hóelta- karitásra nem volt szükség a hétvégén. Jegesedés ugyan előfordult, főként az alsóbb­rendű utakon, s Pécs környé­kén. Szombaton egyébként öt ■homok és egy sószóró autójuk vonult ki. A homok helyett szórnának salakot is, de a salak hiánycikké vált, mivel a pécsi Gázmű mögötti salak­begy elfogyott, s így csak Mohács környékén jutnak némi salakmennyiséghez. Az idén két új gépet állítottak munká­ba. Ezek a gépek nedvesített sószóró berendezések, melyek­nek előnye, hogy hidegebb, >-8 Celsius-fok fölötti hőmér­sékletnél is hatékonyabbak, mint a hagyományos sószóró gépek. A Köztisztasági Válla­lat ügyeletese arról tájékozta­tott, hogy vasárnap délutánig nem volt dolguk, de szomba­ton öt kocsijuk szórta a pécsi utakat. A tavalyi homok-só keverék arányán a környezet védelme érdekében változtat­tak. Míg a korábbi években egy résznyi sómennyiséget. A só keverékét terítették, idén két rész homokkal keverik az egy résznyi sómennyiséget. A felüljárókra, aluljárókra a cu­korgyártás melléktermékéből előállított vinasz nevű hóol- vesztó szeszt spriccelik, amely környezetbarát és a felül járók vasszerkezetét sem rozsdásit- ja. B. A. Hétfői jegyzet Arcunk változása A Vasember című világhí­rű lengyel filmben a szak- szervezeti vezető (előtte vil­lanyszerelő) valami olyasmit mond a menyasszonynak, hogy gratulál, s nagyon re­méli, hogy házassága de­mokratikus házasság lesz. Wajda egyik legismertebb alkotását szombaton este vetítette a tévé, s mert nem először láttam a filmet, ’megpróbáltam nem a törté­netre, inkább a részletekre irányítani figyelmemet. Pró­báltam meglesni, mitől lesz jó film a filmből, mitől lesz klasszikus a rendezőből. Nem sikerült. S nemcsak,, mert megfelelő előtanulmá­nyok híján eleve reményte­len volt vállalkozásom, de mert a részletek közül iga­zából csak egyre- tudtam fi­gyelni. S ez a részlet nem más volt, mint maga Lech Walesa, ha Walesa egyál­talán „részletnek" neverhe­tő. Figyeltem az arcát, s mert a film előtt éppen a HVG-t olvasgattam, képte­len voltam túltenni magam a tényen: a Vasember for­gatása óta Lengyelországban (is) fonákjára fordult min­den. Tudom, túlzás, ’hogy Lengyelország mai és akkori állapotai összefüggésbe hoz­hatók lennének Walesa film­béli és a héten a Heti Vi­lággazdaságban megjelent képével. De hát az is túlzás, amit a történelem időnként megenged magának. Walesa a filmben még egy esküvő utáni köszöntő­ben is a demokratizmusról beszél. A HVGjben megje­lent fotójához viszont akkori arcának semmi köze sincs. Emitt, o fotón, Walesa egy ősz bajuszú, elhízott nagy­apó, a vásznon pedig egy energikus fiatalember be­nyomását kelti. Demokratiz­mus? Ugyan. . . Nemes Gá­bor tudósító a lengyel el­nökválasztás kapcsán ezt Írja: „Ma még talán nem tudni, milyen lesz Walesa pozíciója. A ravasz politikus most mindenesetre elindult jobbról a centrum felé. Vé­gül is akárhogy szerzi meg az elnökséget, ha egyszer már az övé - és a parla­ment kellő jogkört ad neki- ismét megpróbálkozhat személyi hatalma ki­építésével." Tíz év ennyit jelent. Az illegalitásba kényszeri- tett Nobel-békeáijasról — nyilván nem minden alap nélkül - egyébként ugyanezt írják a világlapok is. Persze, joggal kérdezik •most, mi közünk nekünk Walesához? Tulajdonképpen tényleg nem sok. A tíz évnyi különb­séghez annál inkább. Mert hát van nálunk is egy réteg, •mely — szinte Walesáikkal egy időben — jó néhány évvel ezelőtt a demokratikus jog­állam létrehozását tűzte ki célul, s igen nagy szerepe volt abban, hogy sikerült el­jutnunk odáig, ahol jelen­leg vagyunk. E réteg — egy­kor szintén B-listázott - vezére néhány napja a kö­vetkezőket találta mondani: „Márpedig abban teljes az egyetértés pártunkban, hogy­ha most új választásokat Ír­nának ki, az végzetes lehet a demokráciára nézve." Azt nem tudom, miért? Bár új választásokról jelen­leg szó sincs, de ha van egy demokratikus választási törvényünk — s azt hiszem, azzal, hogy a jelenlegi az, csak Krassó úr vitatkozik - akkor a választás eredmé­nye nehezen lehet „végzetes a demokráciára nézve". Másra nézve végzetes le­het, de a demokráciára semmiképp. A Walesáról szóló HVG-cikknek a szer­kesztők egyébként , a „Gőg és Demagóg" címet adták. Pauska Zsolt Igényesnek eladó Böngészem az apróhirdetéseket. A vicceknél is jobban tük­rözik a közállapotokat. Kedvenc visszatérő jelzőm az „igényes­nek eladó”. Igényesnek kínáltak már házat, autót, kutyát és macskát. Az igényteleneknek meg úgy kell. Csakúgy, mint or­szágos méretekben. Nemrégiben hallgattam a rádióban vala­milyen fővasutas nyilatkozatát, hogy vesznek (vagy csinálnak?) olyan vasúti kocsikat, melyeket elsősorban a nemzetközi vo­nalaikon járatják, mert ugye egy nyugati utas igényes, a ma­gyar viszont beül a koszosba is, a leszakadt toaléttajtajúba, ahol a csapból még senkinek sem sikerült vizet fakasztani, s ahol a rideg büfékocsiban egy aszalt zsömléért akármennyit is el lehet kérni. Beszéltem kereskedőkkel, akik hunyorítva ecsetelték, milyen árut kínálnak külföldre, ahol ugye az egész­ségügyi előírások igényesebbek, mit a hazaiaknak, akik bizo­nyára megveszik a boltban a másodosztályút, vagy az export­ból visszamaradottat is. S nálunk - legalábbis eddig - nem egyeztek a környezetvédelmi mutatók sem, más igényesebb or­szágokéval, mert nálunk annak is örülhettünk, ami volt. De más a bútor, más a dzseki, más a dísztárgy, ami -az igénye­seknek megy, és más ami az úgymond igényteleneknek. Hogy közvetlenül ezt senki sem mondta? A helyzeten keveset vál­toztat. Szegény ember addig nyújtózkodjon, amíg a takarója ér, tanácsolja a közmondás. De azt nem, hogy a takaró lyukas legyen, s darócból készüljön, ne valamilyen emberbaráti anyagból. S azt sem mondja, hogy a szegény embernek ne le­gyenek igényei, elvárásai. Ezennel tiltakozom is az „igényes­nek" megkülönböztető jelző ellen. Apróhirdetésekben és orszá­gos méretekben egyaránt. Mert ha még sokat hallom, hátha beletörődöm, s elhiszem, hogy a nem igényeseknek még az is jó, ha azt tanítják nekik, 2x2 = 5. Barlahidai A. Teljesen önálló megyek Horgászok a pác ellen Új működési szabályok A dél-dunántúli régióban több tízezernél is több horgász fő gondja most, hogy erre az évre immár a tényleges pecá- ■zással alighanem fel kell hagy­niuk: mi legyen a jövőben? Pontosabban: hogyan? A gon­dolat nem egészen újkeletű, amennyiben már 1989 tava­szán felvetődött: időben meg kell fogalmazni az országos mozgalom új alapszabályát, igazodva a változó társadal­mi, gazdasági körülményekhez. Ami a gyakorlatban azt je­lenti : változtatni kell a túl­zott centralizmuson, lényege­sen nagyobb fokú önállóságot biztosítva - pénzügyi, dönté­si téren is -a különböző egye­sületeknek. Érdekessége a ki- kristólyosodási folyamatnak: •miközben többféle nézet, fel­fogás hangsúlyozta a mozga­lom megújításának fontossá­gát, abban megegyeztek, hogy az országos szövetségre to­vábbra is szükség van. A horgászok novemberben tartott országos közgyűlésén úgy döntöttek: olyan alapsza­bályt fogadnak el, amely a fo­kozatos megújulást biztosítja, s az alapdokumentum sarka­latos pontjai legyenek többek között az önkéntesség, a hor­gászok önkormányzati szervei­nek működése, a megyék tel­jes szabadsága. Az önállósághoz egy pél­da: azok az egyesületek, ame­lyekben 5000-nél több felnőtt tag tömörült, maguk dönthe­tik el, hogy a területi, vagy az országos szervezetben kíván- nak-e működni. Vagyis elkép­zelhető az is: vízrendszerekre, régiókra figyelemmel önálló, szövetségi jellegű horgász­szervezetek alakíthatók. Változások lesznek egyéb­ként a „csúcson" is. Eddig fő­titkár állt a Magyar Horgá­szok Országos Szövetsége élén, az új alapszabály ügyvezető elnökről beszél, aki a szövet­séggel meghatározott ideig áll munkaviszonyban. Ha nem jól végzi a dolgát, elköszönnek tőle .. . Az önkormányzati szervek — központi, megyei és fővárosi szinten — csak saját szerveik­re hozhatnak kötelező érvé­nyű döntéseket, megváltozik tehát a horgászmozgalomban az alá- és fölérendeltségi vi­szony. Teljesen önállóak a •megyék is, az itt működő kül­döttközgyűlések tagjai az egyesületek által delegáltak lesznek. E szinten is meghatá­rozott időre alkalmazzák az Intéző Bizottság titkárát. A megyei küldöttközgyűlés — és ez is markánsan új - önálló­an dönthet saját költségveté­séről, zárszámadásáról, va­gyonmérlegéről. Itt jegyzendő meg: amikor az alapszabályt szerkesztő bizottság dolgozott, a legfontosabb problémának a gazdálkodási és vagyoni kérdések rendezése bizonyult. Teljesen új szabályok szület­tek: az országos választmány állapítja meg az éves- tagdí­jat, ezzel együtt azt is, hogy ebből milyen részesedés illeti meg a megyei IB-okat. Amihez fontos háttér: a választmány tagjait az egyesületek delegál­ják - aligha tűnik el Így „süllyesztőben" az egyesületek, azaz a horgászok érdeke. M. A. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents