Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)
1990-12-01 / 239. szám
1990. december 1., szombat uj Dunántan napló 11 — A rendelőintézetek új igazgatója: dr. Ütő Tamás I _______________________________■_______________________________________________________________J A z egeszsegügyi intézményekben az elmúlt hónapban a munkahelyi kollektívák szavaztak arról, hogy kit kívánnak a jövőben az intézetük élére vezetőnek. Több helyen a volt igazgatókat erősítették meg pozíciójukban, ám vannak, intézmények, ahol új vezetőre voksoltak. Őket -mutatjuk be sorban, amint átvették a hivatalos megbízatást. (A dolgozók választása nem a hivatalos kinevezés, ez az önkormányzatok, illetve a megyei főorvos joaa és feladata.1 Most először a pécsi Egyesített Eaészséqüayi Intézmények úi iaazgatóiát — mint a meqválasztás és a kinevezésben is óz elsőt — dr. Ülő Tamást kértük meg, beszeljen arról, mit jelent számára ez a bizalom és milyen elképzelésekkel indul? (A munkahelyi szavazáson a 235 érvényes szavazat közül 192 voksolt dr. Ütő Tamás mellett.)- Ezelőtt három hónappal >méa véletlenül sem iutott volna eszembe, hoay most itt fo- aok ülni az iaazaatái székben - mondia dr. ütő Tamás.- Azért biztosan voltak en- ,nek már előbb előielei. . .- Semmiféle előiele nem volt é« nem is foglalkoztam vele. Én már voltam meabí-. zott iaazqatóía ennek az intézetnek, 1975-től 73-1 cg láttam el ezt a feladatot. 78-tói 80-iq a Munkácsy utcai rendelőintézetnek voltam az intézetvezető főorvosa, s 80-tól azt a feladatot kaptam, hogy az I. kerületi rendelőintézetet vegyem át — amely a Fekete Gyémánt téren volt —, mégpedig azzal a megbízatással, hogyha felépül a Lánc utcai intézet, majd én leszek a vezetője. 1982-ben át is adták. 1983-ban Budapestre küldtek vezetői továbbképzésre, és amikor onnan hazajöttem, közölték velem, hogy már nincs szükség rám mint vezetőre. Átszervezés miatt - szólt az indoklás. A pártbizottságon tudomásomra hozta Nem felszámolják, átszervezik az akkori első titkár, hogy nem tart alkalmasnak erre a feladatra.- Több évi intézetveZetés után? — Nézze, én számot vetettem azzal, hogy a vezetői hierarchiában én egy bizonyos szintnél tovább nem juthatok. Vallásos ember vagyok, s a hitemet az elmúlt évtizedekben is gyakoroltam, azonkívül én soha nem voltam — és nem vagyok — semmiféle pártnak tagja. Az én véleményem szerint egy orvosnak az legyen a fontos, hogy fajra, nemzetiségre, vallásra és pártállásra való tekintet nélkül a legjobb tudása szerint lássa el a betegeket. Tehát én ilyen előzmények után nem foglalkoztam azzal, hogy én vezető legyek. Az orvosigazgató-választásról szóló rendelet megjelenése után kerestek fel a kéréssel. Először elutasító volt a válaszom, ám egyre többen agitáltak, hogy adjam be a pályázatot. A határidő letelte előtt két éjszakát nem aludtam, gyötrődtem, mit tegyek, végül beadtam. Az eredmény engem is meglepett. — Nem a legideálisabb időszakban vette át az intézet vezetését. Az általános pénzhiány sújtja az egészségügyi ágazatot is és azok a tervezetváltozások — amit egészségügyi reform néven emlegetnek - éppen a rendelőintézeti hálózatot akarja felszámolni.- Nem megszüntetni, hanem átszervezni óhajtja a reform- tervezet a járóbeteg-ellátást. Én teljesen egyetértek azokkal a központi elképzelésekkel, hogy az ún. kétpólusú beteg- ellátást vezessek be, aminek lényege az alapellátás - családorvoslás és a klinikai kórházi ellátás. -Azonban mindenképp számolni kell 'azzal, hogy az elmúlt években sok helyen komoly anyagi ráfordítással épültek rendelőintézetek. Pécsett is a három intézet sokezer járóbeteget lát el. Ezeket a betegeket, bármilyen átszervezés is lesz a jövőben, továbbra is el kell látni. A kórházak, klinikák pedia ehhez se hellyel, se személyzettel nem rendelkeznek. Nagy valószínűséggel ezek a rendelőintézetek látják el továbbra' is ezt a feladatot, csak valamelyik kórházhoz integrálva, annak szakambulanciájaként. Ez számunkra nemcsak névváltozást fog jelenteni, hanem minőségi különbséget. Mégpedig azt, hogy az itt dolgozó orvosok szakmai színvonala megegyezzen a klinikák, kórházak orvoséival, sőt a cél az, hogy valamilyen rotációban végezzék a fekvőbeteg- és a járóbeteg-ellátást is. Erre most is van példa, a megyei kórház szülészorvosai |már évek óta ezt a gyakorlatot folytatják, így alkalmuk van arra is, hogy például egy terhességet az első jelentkezéstől a szülésig ugyanaz az orvos kisérje végig. A változásokhoz az első lépésre rövidesen sor kerül. Várhatóan rövid időn belül megjelenik az a rendelet, amely szerint már nem lesznek a rendelőintézetekhez szervezett orvosgyakornoki állások, hanem annak a klinikának,, kórháznak az -állományába kerülnek, ahol a szakmoi gyakorlatot végzik.- Az elképzelések biztatóak, ám ehhez személyi feltételek szükségesek.- Hiszen az évekig rendelőintézeti beteg- ellátáshoz szokott orvos - hogy sarkítsam a dolgot - nem fog tudni például operálni, vagy az üzemi orvosok sem lesznek egyik napról a másikra munkahygiéniküsok.- Természetesen meg kell teremteni ehhez a feltételeket. Mi itt Baranyában mór léptünk ez ügyben, az orvosi kamara vezetőségével együtt egyéves továbképző tanfoiya- mot indítunk el a közeljövőben. A részvétel önkéntes, ez lehetőség azoknak, akik fel akarnak készülni a magasabb színvonalú betegellátásra. Tehát senkinek nem kell félni, itt senki nem marad munka nélkül, csupán a rrrinőA pécsi dr. Veress E. utcai rendelőintézet laboratóriumában Proksza László felvételei A családorvoslás gondolatával is egyetértek, de csak úgy, hogy a nagyon jól szervezett és nagyon jól működő gyermek-körzeti orvosi hálózat megmaradjon, egymást kiegészítve a felnőtt körzeti orvossal. A jövő évben kell felkészülni arra, hogy a bölcsődék kiválnak az intézményből, természetesen ezt az önkormányzatokkal kell egyeztetni, hogy a továbbműködés mikent biztosítható. Ugyancsak az elkövetkező években válnak ki az üzemorvosok is. A KÖJÁL munkaegészségügyi osztályához fognak tartozni, s az eddigi gyógyító tevékenységet felváltja a megelőző munkaegészségügyi tevékenység. ség változik meg. Én, amikor megválasztottak, azt kértem, csak négy évre kapjam meg e kinevezést. Engem ez a négy év doppingolni fog, hogy a maximumot hozzam ki magamból, ugyanakkor ha nem felelek meg annak, amit tőlem vártak, lehessen törvényes lehetőség arra, hogy lecseréljenek. Természetesen ettől az intézettől — akárhogyan is szervezik majd át — nem szeretnék megválni, hiszen az orvosegyetem elvégzése óta, 30 éve, itt dolgozom, ez az első és egyetlen munkahelyem, és innen szeretnék nyugdíjba menni — de nem biztos, hogy mint vezető. Sarok Zsuzsa Herkules öntőkancsó és falmaradványok magasabban helyezkedtek el, mint a Jókai utca. Az északi épület egy részletét, a fürdőt és a hozzá csatlakozó kutat a helyszínen megóvva később bemutatjuk. A- fürdőépületből kivezető csatorna árkában egy amfora és egy vizeskancsó töredékeit találtuk. Mindkettőt Herkules életéből vett jelenetek diszitik A mázatlan vizeskancsót kéz és lábmosásnál használták Latin neve quttuaripm, ami megközelítőleg csöpögtető öntőedényt jelent. Herkules aki az olimpiai játékok mi toszbéli megalapítója volt, aki nek ábrázolásai a gimnaszio nokban és a fürdőkben (e he lyeken testgyakorlást is űztek) fordulnak elő. A gyógyító források istenének is tartották. Nyilvánvaló, hogy a fürdéshez használt edényeket az ő életéből vett motívumokkal díszítették. A vizeskancsó legjobban kivehető medailonjá- ban és az amfora oldalán a nemeai oroszlánnal viaskodik, mögötte látható híres buzogánya. Egy mezőben madárábrázolást látunk, talán utalásként a sztimfaloszi tóban élő ragadozó madarak elűzésére. A fül alsó részén a sziklához láncolt Prométheusz látható, akit Herkules szabadított meg. Egy másik medailonban a hős portréja van: haja és szakálla rövidre nyírva. E, valóban ritka edények töredékein túl számos luxustárgy igazolja a ház urának későhellenisztikus ízlését. A 4. századi tartományi székhely itt lakó és nyilván gazdag polgárának nevét valószínűleg soha nem ismerjük meg, de személyiségére, ízlésére e tárgyakból következtethetünk. Kárpáti Gábor Fiatal polgárok gyülekezete egyenruhában Jog és tisztelet Somogy megye ösztöndíjasaként 1935-ben a Ludovika Akadémián,. 1940 őszétől a Vezérkar Hadiakadémián tanult, amelyet két évvel később kitüntetéssel végzett. Háromszor teljesített szolgálatot a fronton, 1944-ben megakadályozta Kőszeg város megsemmisítését. Hat évvel később a Hadi Akadémia (ma Zrínyi Miklós Akadémia) alapító parancsnoka volt, előléptették vezérőrnaggyá, többször kitüntették. 1951 augusztusában letartóztatták és halálra ítélték, majd öt évvel később szabadon engedték. Csatlakozott Nagy Imre köréhez, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság és a Köztársaság Forradalmi Honvédelmi Bizottmányának elnöke, később megválasztották a Nemzetőrség főparancsnokává, rábízták Budapest katonai parancsnokságát. 1956. november 4-én Nagykovácsiban harcolt a szovjet csapatok ellen, majd elhagyta az országot. Az Egyesült Államokban, a Columbia Egyetemen történelemtanári diplomát szerzett, 1963- ban doktorált, majd professzor, illetve intézetigazgató lett New Yorkban. Megkapta az „Év tanára" kitüntető címet. Király Béla nyugállományú vezérezredes ma Kaposvár országgyűlési képviselője. Több mint húsz évet foglalkozott hadtörténelemmel. — Milyennek látja a Magyar Honvédséget a máig hires Ludovika Akadémia egykori diákja? — Még nagyon messze van attól, amilyennek az új köztársaság hadseregét látni szeretném. A honvédség nem más, mint fiatal polgárok gyülekezete, egyenruhában. Minden, az állampolgárokat megillető jog és tisztelet, illetve kötelesség rájuk is vonatkozik, nekik is kijár. Sajnos, mások a gyakorlati tapasztalatok. A Szovjetuniótól átvett tiszti magatartásforma nem felel meg a demokrácia követelményeinek, az állampolgári jogoknak. Ezen a téren társadalmi szemléletváltásra van szükség, el kell fogadtatni az emberekkel és a katonákkal, hogy nincs semmi különbség egy tábornok és egy honvéd között. A közkatonáknak is meg kell adni a tiszteletet.- Az elmúlt évtizedekben a hadsereg is a párt közvetlen irányítása alá tartozott. . .- A honvédségnek két istene volt az elmúlt időszakban: a párt és a Szovjetunió. A több mint négy évtizeden keresztül az emberekbe nevelt szemlélet nem változik és nem változtathatjuk meg egyik napról a másikra. Ha ezt tennénk, figyelmen kívül hagynánk a katonák emberi mivoltát. Azonban alapvetően bízom benne, hogy a tiszti kar hű az esküjéhez, még akkor is, ha egyelőre nem változott meg a gondolkodásmódjuk. Kulcsfontosságú kérdésnek tartom 1956 megértését. Azonban még nem látom a tömeges megnyilvánulást, csak tétova embereket. Nem agymosásról van itt szó. Konkrét, bizonyítható dokumentumokat tárunk könyveinkben az emberek elé. Eddig több mint 40 ezer kötetet osztottunk szét. A tiszti karnak meg kell mutatni, hogyan értelmezze és tanítsa ‘56-oh Kíváncsi vagyok, megértik-e a fiatalok a mi akkori gondolatainkat, problémáinkat.- A honvédség haditechnikája, eszközei is mind a Szovjetunióból valók . . .- Ez igaz, de a technika terén is mostohagyerekként kezeitek bennünket! Nézze még az elavult eszközöket, még a környező országokénál is sokkal gyengébbeket kaptunk, ma már csak ócskavasnak jó az egész. Technikai forradalomra van szükség a hadseregben! Ezért örülök, hogy a kormány felvette a kapcsolatot a NATO- val. Korszerű haditechnika kell ahhoz, hogy megnyugtatóan rendeződjön a haza védelmének kérdése.- Volt olyan időszak - nem is olyan régen —, amikor Budapesten a katonák nem mertek egyenruhában kimenni az utcára.- Egy nemzeti társadalom katonája büszkén viseli az egyenruhát, mert / szeretet és tisztelet övezi. Elképzelhető, hogy nem szolgáltak rá erreá megbecsülésre a tisztek, de nem hiszem, hogy honvédség- ellenes hangulat alakult volna ki az országban. Annál is inkább, mert a kiskatonákat stoposként szinte mindenki felveszi. És ha én befogadok valakit az autómba, benne megbízom. A katonák nem vesztették el a lakosság bizalmát, csak a tiszteknek kell megváltozniuk, másként viselkedniük, emberségesebben bánni a honvédekkel. A hadseregnek elsősorban a szellemiségre és a nemzethez való viszonyra kell épülnie. Ha a kiskatona megelégedve megy haza, és csupa jót mesél a parancsnokairól, akkor megtettük az első lépést a változás útján.- Létszámleépítés, csapatösszevonások, bizonytalan munkahelyek, kétségek jellemzik ma a honvédséget.- A fiatal tiszteknek biztos állása van a hadseregnél. A századoknál rengeteg betöltetlen tiszti hely van. Ide kell a jól képzett, az új haditechnikát ismerő katona. Szívügyemnek tekintem a honvédség sorsát és úgy segíthetek a legtöbbet, mint az az apa, aki nem csak dicséri a fiát, hanem kritizálja is, A hibák elmondása többet segít, mint az állandó elismerés. Nem is apának, hanem '56-os nagyapának érzem magam, aki bátran megmondhatja rosz- szalló véleményét az unokájának. Aki felismerte ezt, az tudja: ez az igazi szeretet. Hajdú Zsolt A pécsi Teréz u.—Jókai u. sonkán az év folyamán három nagyméretű késő római-kori épület töredékeit tártuk fel. Különösen szerencsés terület ez, hiszen az előkerült padló-
