Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-08 / 216. szám
IO aj Dunántúli napló 1990. november 8., csütörtök Megjelent a Baranyai helytörténetírás 1989. c. tanulmánykötet Baranya megye a magyar történelemben Kushi diéta A jövő század élelmiszereiből rendeztek alkalmi kiállítást Gyógyulás a rákból Nemsokára kapható a Pharmatrade gyógynövénycsalád A napokban jelent meg a Baranya Megyei Levéltár évkönyve „Baranyai helytörténetírás 1989" címen Szita László szerkesztésében. A benne foglalt tanulmányok általában 1988-ban íródtak, és az abban foglaltak helyes értékeléséhez ezt is feltétlenül figyelembe kell venni. A vaskos kötetbe foglalt tanulmányok négy nagy csoportba vannak osztva. Az első fejezet címe: „Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya XIII-XX. századi történetéből". A magyar jogállamiság kialakulásának egyik megnyilvánulását mutatja be Koszta László a pécsi székeskáptalan hiteles helyi tevékenysége keretében eddig kiadatlan, XIII. századi oklevelek alapján. Szita László a török alóli felszabadító hadjárat újabb adatait ismerteti. Egy falu mindennapi életét ismerjük meg Kiss 1. Géza úriszéki adalékaiból. Odor Imre Bonanya megye szerepét mutatja be a napóleoni háborúk korában. Simon V. Péter az 1848-as baranyai eseményeket tárgyalja. Márfi Attila Pécs város dualizmus korabeli egyesületeit ismerteti. A 'két világháború közötti idők eddig feltáratlan történetét ismerjük meg Komanovics Józsefnek az 1930-as és 1940-es években Baranya megvében lezajló telepítésekről, Rozs Andrásnak a Turul Szövetség szervezetéről és baranyai működéséről, Vörös Vincének az aranykalászos gazdamozgaioimról, Von yó Józsefnek a Nemzeti Egység Pártia baranyai működéséről és Vargha Dezsőnek a pécsi szegénysegélyezésről írt tanulmányéiban. A könyv második fejezete Baranya mezőgazdasági és ipari fejlődésének történetéhez készült tanulmányokat foglalja össze. Itt olvashatjuk Király Istvánnak a Baranya megyei szarvas marha-tenyésztés 1848 és 1944 közötti fejlődését bemutató tanulmányát, ifj. Szita !Lászlónak a délkelet-dunántúli juhtenyésztésnek a két világháború közötti történetét. T. Mérey Klára Dél-Bananya ipara és kereskedelme a XIX. század második felétől az első világháborúig c. tanulmánya, Erdösi Ferencnek Baranya megye XIX. sz. végi helyiérdekű vasútjairól szóló értekezésével együtt bizonyítja azt a tényt, hogy a töröktől oly sokat szenvedett területen az első világháború előtti évtizedekre a gazdasági élet szépen fejlődik, és ha még nem is érte el az „osztrák sógor" színvonalát, de ezt erősen megközelítő, korszerű képet tár a történelmet kutatók szeme elé. A harmadik fejezetben a XIX. századi Baranya kormányzattörténeti képét ismerhetjük meg. Nagy Imre Gábor tanulmányában Mohács város köz- igazgatását mutatja be az 1860-as évek első felében. Tegzes Ferenc folytatja a BaIrodalmunk egyik legsokoldalúbb egyénisége: irodalom- történész, kiváló kritikus, esztéta, költő, író, szerkesztő, egyetemi tanár, politikus stb. Apja, Gyulay Antal még y- nal írta a nevét, az erdélyi kir. kormányszék számvevői osztályánál szolgált; édesanyja Hajós Sára, erőszakos, konok asszony volt, aki azonban kedvelte a művészeteket, hajlott a lírai ábrándozásokra. E szülőket mondhatta magáénak az 1826. január 25-én Kolozsvárott született Gyulai Pál, akinek jellemében érdekesen érvényesült édesanyja természete: irodalomszeretete és kérlelhetetlen kritikai képessége. Életművében a hatódó és a visszahúzó erők egymást váltogatták. ranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „különleges alakulatai" ismertetését. Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez címen foglalja össze a negyedik fejezetben a kötet a jelenlegi ismertetőt készítőhöz legközelebb álló tanulmányokat. Nem csökkentve a fentebb ismertetett tanulmányok értékét, bocsátassék meg, ha ezeket a tanulmányokat alaposabban ismertetem. Hisz az elmúlt évtizedekben talán ez a témakör volt az, amely a történelemkutatás területén a leghátrányosabb helyzetben volt. Rajczi Péter a Miasszonyunkról nevezett női kanonok- rend volt pécsi tanítónőképzőjének történetén keresztül egy volt szerzetesi iskola életéi mutatja be, és egy olyan iskolatípusét, amely talán igen sok tanulsággal szolgálhat még ma is az ezzel foglalkozóknak. Komlósi Sándor a pécsi óvodák történetével foglalkozva, bemutatja a kisdedóvás fejlődésének képét 1845 és 1866 között. A XVIII. századi betelepítések, illetve ilyen telepített falvak életét ismerjük meg Galambos Ferencnek: Winkler Mihály, a „közjó" előmozdítója a XVIII. században c. művéből. Érzésem szerint a tanulmányban közölt korabeli anyagok forrásérté- kűek az abban szereplő községek történetével foglalkozók számára', sőt azt valószínűleg 'határainkon túl is érdeklődéssel fogják olvasni. Ugyancsak egy 'korszak 'hiteles képét mutatja be Sonkoly Károly Kubinyi Elek bólyi plébánosnak az 1852— 1885 között írt naplójának ismertetésével. Kultúrtörténetileg értékes adatokat rögzít Kovács Emil abban a tanulmányában, amelyben a baranyai református egyházmegye templomainak 1983-as állapot szerinti hangszereit mutatja be. Baranya és Pécs orvostörténelme képekben címen Sülé Tamás tanulmánya nélkülözhetetlen lesz mind önkinek, aki a pécsi egyetem,, illetve annak orvosi kara, vagy a Pécsi Orvostudományi Egyetem történetével kíván foglalkozni. Az orvos szerző tanulmányát, a témában megjelent numizmatikai emlékek bemutatásával és azok szakszerű ismertetésével kapcsolja össze. A napjaink szellemi harcában a történelmi tudat fejlesztése életfontosságú kérdés. A történelmi tudat helyes alakulásában elsősorban a tényeknek van jelentős szerepe, de nem önmagukban, hanem az ok-okozati 'kapcsolat logikai összefüggésének bemutatásával. És a most ismertetett tanulmánykötet mindenben eleget tesz ennek a követelni énynek. A kötetet német és horvát nyelvű összegzés egészíti ki. Dr. Farkas Gábor, a történettudományok ■ doktora 1848 előtti életszakaszát meghatározta a kolozsvári ref. kollégium gimnáziumi, bölcseleti, jogi és teológiai osztályainak kitűnő végzése, a dé- si alispán, majd Bethlen János grófék kollégista fiainak tanítása. Kolozsvár ifjúsági vezéreinek egyike, aki utcai tüntetéseken tüzes beszédeket mond, miközben alkalmi dalszövegeket ír. A fővárosba .Teleki Domokos gróf titkáraként kerül, ahol a tavaszi hadjárat idején lelkes verseket ír. (Székelyek, Hadnagy uram), majd Hoynau vérengzését átKushi professzor keze végigsimított a beteg asszony homlokán, arcán, állón. Mélyen a szemébe nézett és elkezdte sorolni a panaszait. A teremben ülők nem hittek a fülüknek, amikor az asszony kezelőorvosa megerősítette a diagnózist: rák. Néhány, pillanattal később a professzor máris . az általa kidolgozott diéta néhány összetevőjét sorolta, amellyel bizonyítottan eredményt ért el a gyógyításban. A betegek szemében reménysugár csillant. Az emberiség nagy része nap mint nap tudatosan vagy tudatlanul . azon munkálkodik, ■hogy elpusztítsa önmagát. Magyarországon is rohamosan növekszik a magas vérnyomásban és a szívbetegségben szenvedők száma, egyre több rákos és allergiás megbetegedést tartanak nyilván, ezek közül nem egyet népbetegségként emlegetnek. Éppen ezért 'kísérte fokozott érdeklődés Michio Kushi, a világhírű japán természet- gyógyász professzor - a rák és más gyógyíthatatlannak tartott betegség természetes gyógyítását elősegítő diéta kidolgozójának - magyarországi látogatását. A professzor alqpelve, hogy a legtöbb betegség az élelmezésre, a táplálkozási szokásokra vezethető vissza. A század elejétől kezdve rohamosan emelkedett 'a kalóriadús ételek, a húsok, az állati eredetű termékek, a zsírféleségek és a cukor fogyasztása. Ugyanakkor jelentősen lecsökkent a gabonatermékek és a zöldségfélék aránya a tápkozza meg: „Viharrá nővén - Járom a világot, - Szálljon a zsarnokra, - Vér, sóhajás, átok!” Pesten megismerkedett Vö- rösmartyval, Arany Jánossal, Eötvös Józseffel, Jókaival. Berlini, párizsi, majd müncheni tanulmányutak után művészi Ismeretekkel gazdagodva tér vissza Pestre, ahol 1858. július 31-én oltárhoz vezette Szendrey Máriát, Petőfiné húgát. Petőfiről már négy évvel előbb, '1854-ben tanulmányt jelentetett meg Petőfi Sándor és lírai költészetünk címmel. láíkozásban. A húsfogyasztás növekedésével fokozódott a szervezet felesleges energiabevitele, ami a salakanyagok felhalmozódásához és a betegségek kialakulásához vezetett. Kimutathatóan ettől az időponttól kezdve növekedett a betegek száma. A Kushi-diétában, d makrobiotikus táplálkozásé a főszerep. Az étrendben elsősorban a természetes élelmiszerek fogyasztására helyezik a hangsúlyt. Az elfogyasztott táplálék több mint fele elsősorban gabonaféle, rizs, köles, hajdina, árpa, rozs, búza. A legkülönfélébb elkészítési variációkat ismertette a professzor a levestől a kenyérig. Az étrend második legfontosabb elemei a zöldségfélék, a szója és a különböző tengeri eredetű növényék. Míg az állati eredetű élelmiszerek — hús, tej, túró, stb. — szinte teljesen eltűnnek az étlapról. Az alkohol és a kávé is csak nagyon minimális mennyiségben fogyasztható, viszont teából kifejezetten sokat isznak. Az USA-ban a rákkal diagnosztizált betegek 40 százaléka kezdett diétázni, és ezek közül majdnem minden második páciens a makrobio- ti'kus diétát választotta. Az esetek egyharmadában nagyon pozitív eredmény született, csak a diéta hatására teljesen megszűntek a panaszok. A másik harmadnál nem Ebben Petőfi forradalmár szerepét nem hallgatja ugyan el, de családias és tájleíró verseit többre értékeli. Finom, telibetaláló megjegyzései még ma is értékelhető alapot nyújtanak a Petőfi-kutatóknak. Költő ideálja Arany János, aki - szerinte - „ott áll nyugodtan, menten a szív idealizmusától”, egy középkori költő naivságával s egy újkori művész öntudatával emelve föl az alkotó fantázia nagyszerű építményét. Több kritikája foglalkozik Kemény Zsigmand regényeivel. Azért tartja őt jó regényírónak, mert az életet emelkedett nézőpontból fogja föl, gondosan ügyel a szenvedélyék hű festésére, a lélektani kifejletre. Keménnyel szemben erősen támadja Jókai írói munkásságát, kifogásolva, hogy „szakmánybán dolgozik", nincs érzéke a zárt szerkezetre, a cselekmény lehet egyértelműen a diétával magyarázni a javulást, mert más kezelést is kaptak a betegek, míg a többiek abbahagyták a diétát. Amerikai és kanadai egyetemek tudományos vizsgálatai bizonyítják a diéta eredményességét a rák, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és egyéb betegségek esetében. A magvakban, zöldségekben, gyümölcsökben, a tengeri növényekben elegendő tápanyag van, semmiből nem szenved hiányt a szervezet. — Az élelmiszerek hatnak a tudatunkra is! Ha helyesen táplálkozunk, akkor helyesen működik a gondolkodásunk is — mondta Kushi professzor, aki egy portugáliai börtön példájával igazolta ezt. Veszélyes bűnözők tértek át a makrobiotikus diétára, akiknél jelentősen csökkent az agresszivitás, megváltozott a viselkedésük. Sikeresen alkalmazzák a diétát a fiatalkorúak rehabilitációs központjában is. Magyarországon a Központi Élelmiszerkutató Intézet is elkezdte a makrobiotikus termékek gyártását. A Phanma- trade Kft. által kifejlesztett gyógynövénycsalád nemsokára kapható lesz a Natura boltokban. A betegeknek az Élet Háza Alapítvány, Budapest 1366 Pf.: 31. címen adnak tájékoztatást. szövésében legkevesebb súlyt helyez a lélektani fejlődésre. Elismeri azonban Jókai műveinek érdekességét, természetességét. Vajda Jánosra is kardot ránt. Nem csoda, ha őt is támadják, pedig ekkor mára túlméretezett személyi hatalom birtokosa: a Budapesti Szemle szerkesztője, eqyetemi tanár, a Kisfaludy Társaság elnöke, a főrendiház tagja, stb. Az új törekvések, .a fiatal tehetségek mellőzése miatt még a vicclapok is kikezdik: „Ama bizonyos Pál és Tepertyü Janó egy Budapesti Zsemlében.” Ady Endre „egy forradalmi korszak ittfelejtett s becsületes múmiájának" nevezi. 1909. november 9-én halt meg, 83 éves korában. A Kerepesi temetőben nyugszik, felesége, Szendrey Mari mellett. Tóth István dr. Emlékeivel nem tud mit kezdeni... Rómeó nem felejt Rómeó élő személy. Negyven felé közeledik, halántéka őszes, szeme mélabús, és úgy általában sem olyan, mint névadója. Pedig amúgy nem öreg, ha nem derülne ki a kora, tán ki se tudnám találni. Rómeó utálja, ha Rómeónak szólítják, szája keskeny vonallá préselő- dik, keserű grimaszt vág- Ami'kor szóba elegyedünk, már túl van az első fröcs- csön. Ő ráér, én ráérek. Soha az életben nem látjuk majd egymást, miért ne beszélhetnénk? Leszázalékolt vagyok, mondja, egy negyven százalékos aouka. Mit szólok ‘hozzá? Hát mit szólhatnék? Rómeó maqa elé néz, tartása görnyedt, mintha súly nyomná örökké. Nem érzi, csak suqár- zi'k belőle a bánat._ Elveszett ember lett, és nem tudja, miért. 'Mert ő mindent megtett. A házasság tizenkét éve alatt csodájára jártak a barátok, az egyre kevesebb cimbora. Ugratták, ha látták, hogy tömött cekkerrel hazafelé botorkál, ha délelőttö'kön át faqyoskodi'k a két gyerekkel a játszótéren, míg az asszony odahaza takarít. De ő városi férj volt, és városi apuka, ha kellett, mosott, az ingeit maga vasalta, segített, ahol tudott a féleségnek. Csak későn, amikor már nem volt mit tenni, vette észre, hogy .kicsúszik a kezéből az erő, hogy egyre többször hallgass a neve, hogy az asszony már naponta mondja a gyerekeinek: na persze, az a híres apátok. Rómeó semmit nem ért. Nem tudja, miért nem volt rá tovább szükség, és mindenki elől titkolja, hogy szinte úgy rúgták ki a lakásból. Tizenkét évéért még százezer forintot sem kapott. Most albérletben lakik. A válás óta - öt éve - azért próbált egy s mást. Keresett társat baráti unszolásra, hirdetéssel, meg a véletlen segítségével. Nem tudni, miért, valahogy mindenkivel úgy járt, mint egykor az asszonnyal. Nem tudja, miért, és az eszébe sem jut, hogy tán nem ő a hibás, egyedül. Most már alig próbálkozik. Reggel dolgozni megy, este haza, a cimborák nyakán örökké nem lelhet. Kutat a múltban, keresi, hol rontotta el, de semmit sem talál. Most még nem iszik sokat. Inkább csak üldögél a presszóban, hogy emberek között legyen. Egyik cigarettáról a másikra gyújt, és vár. De nem történik semmi. Rómeó marad, és nem felejt. De az emlékeivel nem tud mit kezdeni. Hodnik I. Hajdú Zs. Pécsi utcák — híres emberek Gyulai Pál
