Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-07 / 215. szám

io uj Dunántúli napló 1990. november 7., szerda szerkesztőség postájából S Növényvédelem Időszerű munkák Napjainkban a növényvéde­lem elsődlegesen a kémiai vé­dekezésre épül. Előnye a gyors és totális hatás, továbbá a megoldott technikai háttér. A növényvédőszerek kiterjedt használata azonban környezet- védelmi szempontból bírálat tárgya, mivel akut és krónikus módon veszélyeztetik a fel­használót és fogyasztót és az ember számára hasznos élő­világot. A kémiai védekezéseken kí­vül lehetőségek széles skálája áll rendelkezésre — elsősorban kis- és hobbikertekben - a ká­rosítok elleni harcban. Az őszi időszakban a mechanikai, fizikai védekezé­seket kell előtérbe helyezni. Elsődleges feladat a terület meatisztítása a kint maradt zöldségnövények maradványai­tól, mely a következő évben primer fertőzési forrásként sze­repelhet. Legjobb megoldás a szára­dó növények gyökerestől tör­ténő eltávolítása, összegyűj­tése, megsemmisítése (40 ern­es mélység alá ásása vagy el­égetése). Komposztkészítésre felhasználni csak egészséges növényi maradványokat sza­bad. Ajánlatos a komposztá­lásra szánt anyagot KARBA- MID (46%-os nitrogénműtrá­gya) 2%-os oldatával beön­tözni, lehetetlenné téve ezzel a gombabetegségek szaporító­képleteinek áttelelését. ügyel­jünk arra is, hogy a komposz- tálóba minél kevesebb gyom­növénymag kerüljön. Talaj­munkák megkezdése előtt az őszi műtrágyázást is el kell végezni. Kiszórásra a 8-21-21 NPK komplex műtrágyát ja­vaslom 3-5 dkg/m- mennyi­ségben. Szőlőben, gyümölcsösekben ,még a talajmunkák megkez­dése előtt ajánlatos elvégezni a lehullott lomb összegyűjté­sét, vagy 2%-os karbamid (műtrágya oldattal történő ön­tözését (1—1,5 l/m- mennyi­ségben). Távolítsuk ei a fák­ról a beteg vesszőket, gyü­mölcsmúmiákat. Ezt követően permetezésre is lehetőségünk van. A vesszőkön telelő gom­babetegségek ellen réztartal­mú (BORDÓILÉ, RÉZOXIKLO- RID 50 WP, ROKKOL stb.) 1-2%-os és kéntartalmú), NEDVESÍTHETŐ KÉN, THIOVIT, MICROTHIOl SPECIAL, SUL- iFUR 900 FW stb.) szerek 0,5—1%-os töménységű kombi­nációját alkalmazhatjuk. A permetezést lemosószerűen vé­gezzük el. A kártevők összegyűjtésére hullámpaoírbóJ vágott 15-20 cm-es csíkokat helyezhetünk a fák törzsére 30-50 cm-es ma­gasságba. Ezeket a csíkokat februárban el kell távolítani és eléaetni. Kevésbé alkalmazott mód­szer a kéreakaaarás. Drótke­fével vagy kéreakaDaróval a tél folyamán a fák törzseit és vÓ7Ógait megtisztítva eredmé­nyesen védekezhetünk a oaizs- tetvek és a kéregreoedésben telelő molykártevők ellen. A keletkezett kaparékot ösz- sze kell gyűjteni és elégetni. Az elszárad* vázágakat fűré­szeljük le (eayenes metszlap- pal) és fasebkezelő anyaggal egyenletesen vonjuk be. A csonthéjasokon a mézga- folyás helyeit kacorkéssel tisztítsuk meg és a keletkezett sebzést kezeljük. A beteg, kivágásra szánt fák gyökereit is szedjük ki és le­hr őleg helyben égessük el. Helyükbe lehetőleg ne ültes­sünk azonos fajhoz tartozó nö­vényt. Ha a fa gyökerein gyö­kérgolyvát találunk, akkor a fa helyét lehetőleg konyhakerti növénnyel hasznosítsuk. Mál­na, köszméte, ribizke, josta növényeknél távolítsuk el és égessük el a beteg, száradó hajtásokat, gallyakat, utána BORDÓILÉ-vel permetezzük le a növényeket. Czigány Csaba Á nemszavazó választókhoz! Nagyon jó középkori mon­dás, nem lehet megtenni, hogy a kecske is jóllakjon,, meg a káposzta is megmaradjon. Pe­dig egyesek ezt szeretnék ma isi A kapitalista, főleg gyilkos eszközöket gyártó és környe­zetszennyező mamutcégek még jól profitál-nak, de már vi­lágszerte kibontakozóban van a polgári de-mókrácia, ezzel párhuzamosan halad a nem­zetek önállósulásra való tö­rekvése. Hogy versenyezhetnénk ve­lük, kiuzsorázott, eladósodott országunkban, ahol ugyan sokan jól élnek munka nélkül is, azok a vezetők és közéleti­ek nem érzik még a nép ba­jait, panaszait, nem érthetik, hogyan is érthetnék, amikor nem tudják, mi az a nyomor. Viszont az is igaz, hogy törté­nelmünk folyamán mindig az volt a rossz, ami éppen az adott korban volt, mert az is igaz nja, hogy nem járunk mezítláb, ennivaló is akad - ingyenkonyha —, ha nem is mindig hús, és nagyon nagy még a flanc is egyeseknél. Az­tán létezik a kényelmet szol­gáló technikai eszközök gar­madája, mégsem tetszik ... és miért? Azért, mert egyesek könnyen jutnak hozzá, korrupt csalás­sal, a megnemérdemelt javak­hoz és jogokhoz, ez bántja a jóérzésű, szorgalmas, becsü­letes embereket. Ez olyan igazságtalanság, amit nehéz elviselni az átlag állampolgár­nak, hát még azoknak, akik leszorultak a perifériára, an- mák is az aljára —, rokkontak, (Név nyugdíj nélküli anyák, idős­korúak, munkanélküli fiatalok tízezrei, és ez a kategória óráról órára nő. Ez aggaszt engem is, mi­lyen jövője lesz utódainknak? Amikor mi is pocsékoljuk a meglévő javainkat. Csak na­gyon kevesek mertek tenni el­lene, még szólni is alig, mert mindenki ráhajtott, nehogy le­maradjon. Megéltem, hogy gazdasági és politikai veze­tők is belátják ezt, de későn! Az már nem segít, hogy meg­bukott a központi irányításra épült egypárt-diktatúra, mert ezt nekünk kell jóvátenni! Hiába várjuk a sültgalambo­kat! Egyrészt nem csodálkozom, hogy kevesen mentek az ur­nákhoz, utálják már a képmu­tatást, a köpönyegforgatókat és ezzel együtt az egész poli­tikai cirkuszt, de a passzivitás káros az egyénre és a társa­dalomra is, mert így újra az ügyeskedők és állást halmo­zóknak hagynak zöld utat. Hogy a becsületes állampol­gár háborog és útálkozik, nyögdécsel, attól még nem fog megváltozni semmi. A tár­sadalom jövője most az ál­lampolgártársaim kezében van, csak sajnálom, hogy nem tud­nak vele élni! Ez is bűn, mert itt van a soha vissza nem té­rő történelmi lehetőség. Az utódaink majd bírálni fognak és jogosan, hogy nem voltunk képesek a történelem kínálta lehetőséggel élni. Az a kevés szavazat nem a nép többsé­gét képviseli, én úgy érzem, gondolom mások is. Egy kisnyugdíjas liász-vájár és cím a szerkesztőségben) Ellentmondó vélemények a hulladéklerakóról Közvéleménykutatást tervez az ércbánya Az Új DN augusztus 14-i számában Kolsovszky Rudolf, a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat vezérigazgató-helyettese azt nyilatkozta, hogy a la­kosság 60-70 százalékát sike­rült megnyerni, hogy a veszé- lyeshulladék-tárolót a nyugati Mecsekbe telepítenék. A ter­vezett tároló Pécstől öt kilo­méterre lenne. Majd az au­gusztus 29-i számban, felteszi egy olvasó a kérdést: „mire alapozza őn ezt a kijelen­tést?" Tovább folytatva a gon­dolatsort, Pécsett sem tájékoz­tatás, sem felmérés nem tör­tént ebben az ügyben. Vá­laszt a lakosság nem kapott és gondolom, egyoldalú, hiá­nyos, kozmetikázott, félreveze­tő információra nem is tart Váratlan segítség az úton Nyolcvanhat éves múl­tam, rosszul látok és hal­lok, mégis elindultam gya­log, hogy az idegklinikán fekvő, beteg feleségemet meglátogassam. Egy ked­ves autótulajdonos felvett az úton. Nagyon fáradt voltam, de hazafelé is gyalog indultam. A Zsol- nay utca elején úgy érez­tem, nem tudok tovább menni, ekkor kaptam új­ra segítséget. Intettem egy autósnak, aki meg­állt, és hazáig vitt, pedig az úticélja csak a Zsol- nay-domb volt. Nehr József Vöröshadsereg út 57. igényt. Most én is megkér­dem: milyen alapon bátorko­dott ön ezt kijelenteni? Egy atomtemető —, a katasztro­fálisan szennyezett Pécs mel­lé - telepítése beláthatatlan következményekkel járhat - ír­ja Vass Béláné pécsi olva­sónk. Kolsovszky Rudolf vezérigaz­gató-helyettes, a következő tá­jékoztatást adta: Vállalatunk szakemberei és magam a különböző fórumo­kon történt véleménycserék és elbeszélgetések alapján jutot­tunk arra a» következtetésre, hogy a közvélemény 60—70 százaléka veszi tudomásul a hulladék tárolásával kapcso­latos elképzeléseket. Természe­tesen a mi véleményünket bárki szubjektívnak minősítheti és ezt el kell fogadnunk. Objektív véleményt csak egy rajtunk kívülálló személy vagy szervezet adhat. Az elmúlt időszakban vállalatunk tett ilyen irányú lépéseket, de nem sok sikerrel. Azt tudjuk és látjuk, hogy ha a hulladéktároló kutatásai sikeresen befejeződnek, akkor mindenképpen közvélemény­kutatást kell kezdeményeznünk egy rajtunk kívülálló, országo­san ismert közvéleménykutató intézetne!. Ki képviseli a nyugdíjasokat? Azon a bizonyos érdek­egyeztető tárgyaláson -, me­lyet a televízió is közvetített — hiába kerestem a két és félmillió nyugdíjas képviselő­jét, nem találtam. Pedig az ország lakosságának egyne­gyedét kitevő millióknak ugyancsak szükségük lenne az érdekképviseletre, hisz őket sújtja legjobban az infláció, ők vannak kitéve leginkább a megélhetési nehézségek okoz­ta megpróbáltatásoknak. Egyes nyugat-európai orszá­gokban külön pártjuk, szak- szervezetük van a nyugdíja­soknak és tekintélyes a bele­szólási joguk országuk ügyei­nek intézésébe. Nálunk jobb híján az idős emberek képviseletét jelenleg a Nyugdíjasok Egyesülete lát­ja el, sajnos azonban vélemé­nyüket a legritkább esetben kérik ki az illetékesek. Az elmúlt események tanul­sága következtében, a jövő­ben bizonyára többször fog összeülni az Érdekegyeztető Tanács, hogy döntsön a la­kosság —, és benne a nyug­díjasok életkörülményeit köz­vetlenül befolyásoló kérdések­ben. Jó lenne, ha az idős embe­rek megbecsülését nemcsak szavakban, hanem tettekben is bizonyítanák azzal, hogy képviselőjüket — beleszólási joggal — meghívnák ezekre a tárgyalásokra. Toll Iván Pécs Felújították Pécsett, □ JPTE központi épületének tetőszerkezetét. Ennek keretében került sor a 45 méter magas, Rákóczi úti egye­temi torony acéllemez kupolájának vegyi kezelésére, átfestésé­re, amelyet Bilonka István pécsi toronybádogos végzett. A to­rony teraszán egykor csillagvizsgáló működött, ennek emlékét őrzik a vizsgáló berendezések még látható tartó elemei. Fotó: Bilonka István Egy olaszországi utazás kellemetlenségei Vita az utasak és a Volán között Emberség a rendkívüli helyzetben Tragikus és felejthetetlen nap volt nekem szeptember 25-e, amikor súlyos baleset ért. A hatos úton állt velem fejtetőre a Wartburgom. Hat ember viaskodott nyomorult életemért, kiszabadítottak és hosszú percek után véresen, benzinesen kúsztam ki a meg­rogyott ablakon. Talpraállítottak, aztán "sa­ját lábamon tettem meg húsz métert. Leültem a túloldalon, a korlát szélére és keseregtem kedves kocsim láttán. Egy is­meretlen megkérdezte - biz­tos hivatalos volt -, hol a hulla? Feleltem, én vagyok. El­nézést kért és sajnálatát fe­jezte ki. Milyen szerencse, apró mell- zúzódássál megúsztam min­dent. Am azóta is el nem fo­gyó hálával gondolok azokra az emberekre, akik a robba­násveszélyes kocsironcs mellett csak az én életemmel voltak elfoglalva, a rohammentős or­vosokra, akiknek éreztem sze- retetét, ugyanúgy, ahogy a 400 ágyas sebészeti ambulan­cián. Az ismeretlen rendőr még ott, a tolóágyamon nem­csak vígasztalt, hanem telve volt szeretettel és részvéttel. Férgeit József Pécs-Vasas Rágott kiflit vettem Ot kiflit vásároltam október 31-én délelőtt a pécsi, Bem utcai hús­boltban. Otthon vettem észre, hogy az egyik rágott volt — talán egér vagy patkány tette? Nekem min­denesetre elment a kedvem a kifli­evéstől. Nem kellene megnézni az eladónak, hogy mit tesz a zacs­kóba? Varga Lajosné, Pécs A pécsi Szivárvány Gyer­mekház néptáncegyüttese egy­hetes olaszországi vendégsze­replésen vett- részt Follonicá- ban, a Pannon Volán autó­buszával. Az út programjában szerepelt egy esetleges római kirándulás is, amely nem va­lósult meg. Felvetődött, hogy a hazafelé vezető utat, kerü­lővel, Róma felé tesszük meg De ezt a megoldást is elve­tettük. A döntés csak az in­dulást megelőző napon szü­letett meg. A gépkocsivezetők azonban mindvégig a Rómába történő utazást sugalmazták, még olyan áron is, hogy a távolságot tévesen jelölték meg. Indulásunkat' reggel hét órára terveztük - de csak terveztük, mert a gépkocsive­zetők nem jelentek meg erre az időpontra. Ekkor egy olasz szülő az egyik sofőrtáskóval a kezében érkezett, amelyet az autóbusz melletti fenyőfák alatt talált kinyitva, felforgat­va, üres pénztárcával. Rabló- támadásra gondolva, azonnal a gépkocsivezetők szállására siettünk, akik kopogtatásunk­ra ébredtek, s közölték, hogy nem tudtak a hétórai indu­lásról. Feltételezték, hogy biztosan bemásztak az autóbuszba, s megnyugtattak bennünket, hogy a pénztárcában nem volt pénz. Nem is ellenőriz­ték, hogy a táskából hiány- zik-e valamilyen irat. Nyolc óráig vártunk rájuk, majd is­mét a keresésükre indultunk. Ekkor a közeli étteremben ép­pen számlájukat rendezték. A helyszínre érkezve az autó­buszt nem vizsgálták át, a csoport 'vezetőjének magyará­zatot nem adtak, s elnézést sem kértek. Mi, szülők, nem tudhatjuk, hogy hivatalosan közölték-e a gépkocsivezetők­kel az indulás időpontját, de hogy tudták, az tény, mert egyikünktől megkérdezték. Er­re megjegyzésük csak az volt, hogy „lesz abból tíz óra is". A leírtakhoz, úgy gondol­juk, nem kell kommentárt fűz­ni. Gépkocsivezetőinket imég nem érintette a társadalmi változások szele. Ők még ott tartanak, hogy mi vagyunk őértük, s nem fordítva. Min­denesetre, a táskalopás meg­rendezése elég tehetségtelenül sikerült. Az utazáson részt vett szülők • A Pannon Volántól a kö- vetekező tájékoztatást kaptuk: Meghallgattuk dolgozóinkat, az általuk elmondottak azon­ban jelentősen eltértek a le­vélben közöltektől. Ezek tisz­tázására, a felelősség bizonyí­tására személyes megbeszélés vált szükségessé. Kiderült, hogy a visszaindu- lás időpontját a túra vezető­je vagy annak megbízottja a gépkocsivezetőkikel nem kö­zölte. Az autóbusz, gépkocsi- vezetővel együtt történő ren­delkezésre bocsátása során a feladatokat (indulás, útvonal, megállások helye) a megren­delőnek kell közölnie a gép­kocsivezetővel. A bemutatott videofelvétel­ből és a felek által elmon­dottakból megállapítható, hogy a tervezett — de a gépkocsi- vezetőkkel nem közölt — 7 órás indulás helyett 8.23-kor indultak el. A gépkocsiveze­tők — a korábbi napok gya­korlatának megfelelően — a videofelvételek tanúsága sze­rint 7.46-kor értek az autó­buszhoz. A videofelvétel azt is bizo­nyította, hogy az autóbusz va­lamennyi felső, elhúzható ab­laka nyitva maradt előző es­te, ami a táskalopóst rendkí­vül könnyűvé tette. A feltéte­lezett „megrendezett önbetö­rés" nem nyert bizonyítást, de ezzel nem is érhették vol­na el céljukat a gépkocsive­zetők, mert ez nem indokolta volna a római Magyar Kon­zulátus érintését. összefoglalva, a két gépko­csivezető olymértékű munkakö­ri kötelezettségszegést, mely alaipján fegyelmi felelősségre- vonásban részesithetők, nem követtek el, illetve nem nyert bizonyítást. A túra vezetőinek határo­zottabb, következetesebb ma­gatartásával, intézkedéseivel, valamint a gépkocsivezetők szolgálatkészebb, udvariasabb magatartásával, megfelelőbb hozzáállásával elkerülhetőek lettek volna a megtörtént és joggal kifogásolt események. A történtekért mindkét dol­gozónkat írásbeli figyelmezte­tésben részesítettük, az ügy tanulságait levontuk, és a ha­sonló esetek elkerülése érde­kében a jövőben hasznosítjuk. (A felek jogainak és kötele­zettségeinek indulás előtti pontosítása, tájékoztatása.) Az utazásuk során ért kel­lemetlenségüket őszintén saj­náljuk, melyért ismételten el­nézésüket kérjük. Albert Ferenc forgalmi igazgatóhelyettes; Dr. Kiss Elemér üzemigazgáfó >

Next

/
Thumbnails
Contents