Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-07 / 215. szám
1990. november 7., szerda aj Dunántúli napló 3 Ke puíse lot est ü let í ülés Szigetvaron ~ ¥ Bár a tagság új, a tegnapi képviselőtestületi ülés Szigetváron még a volt tanácsüléseknél is hosszabbra sikereEles vita a kórházigazgató körül „Alpolgármester egy is elég a városnak” dett. Az elnyújtott, sokszor nem a lényegre törő viták már a napirendi javaslat elfogadásával kezdődtek, ahol Fekéte Mátyás képviselő az egyik pont eltörlését indítványozta. Nevezetesen, hogy a szigetvári kórház orvos-igazgatóját ne most nevezze ki a testület, mivel a kórház pénzügyi helyzete nem teljesen ismert előttük. Véleménye szerint szakmai bizottságnak kell az igazgató személyéről dönteni. Darázsi Mátyás polgár- mester elutasította a javaslatot, mondván, a kinevezési jog a képviselő testületet illeti meg. Ezek után nekiláthattak a szigetvári önkormányzat legfontosabb feladatai megvitatásának. Elsősorban a polgármester munkájának segítésére és egyes önkormányzati feladatok ellátására alpolgármesterekre van szüksége Szigetvár városának is. A két jelölt közül azonban dr. Hompola György úgy vélekedett, hogy Szigetvárnak elegendő lenne egyetlen alpolgármester is, így az egy személyre történő titkos szavazás után végül Karsai András tehette le az eíküt e tisztségre. A polgármesteri hivatal feladatkörének feltárására és ennek a képviselőkkel való ismertetésére a testület hattagú igazgatási-ügyrendi ideiglenes bizottságot választott meg, melynek elnöke dr. Fekete István lett. A tennivalók részletes megismerése után a jövőben hasonló bizottságokat kívánnak létrehozni gazdasági, igazgatási, intézményfelügyeleti, valamint városfejlesztési és környezetvédelmi feladatkörökben is. Több javaslat elfogadása után a képviselők visszatértek a kórházigazgató ügyére. A négy pályázó közül szakorvosok által választott dr. Bacsó Barnabást több képviselő nem tartotta alkalmasnak e poszt betöltésére. Hivatkozási alapjuk a városban terjedő mendemondák voltak, melyék között dr. Bocsa Barnabás elleni fegyelmj eljárás, szakmai alkalmatlanság, még pártviták is szerepeltek. Éles hangú vita után a testület elfogadta dr. Bacsa Barnabást a szigetvári kórház igazgató-főorvosának azzal a kitétellel, hogy a polgármester fél éven belül átfogó pénzügyi és szakmai utóvizsgálatot rendel el. Napirendre került a volt MSZMP-szék'ház hasznosítása is. Mivel a mozgalmi házra, óvodára, kollégiumra, áruházra, házasságkötő teremre stb. korábban tett javaslatok egyike sem aratott tetszést, az önkormányzat pályázatot ir ki a ház hasznosítására. Elképzeléseik szerint egészben adnák el a volt székházat, a bevételt pedig egészségügyi és oktatási célokra fordítanák. Pataki V. Fontos tények a bányászok sugárterheléséről Ehető csomagolás. A Corblan International holland szoftvercég pattogatott kukoricát használ polisztirolhab helyett a programok csomagolásához. Az ehető csomagolóanyag, amelyet a cég rendelésére a szokásosnál kevesebb olaj felhasználásával készítenek, drágább, mint a hagyományos, de nem szennyezi a környezetet. (Folytatás az 1. oldalról) károsodás gazdasági értékelése témakörében. Terítékre kerültek a levegő, az ivóvíz és az élelmiszerek által közvetített ártalmak és az ezzel kapcsolatos megbetegedések, a környezeti ártalmak genetikai következményei és mindezek gazdasági hatásai, következményei. Bennünket baranyaiakat, de főleg azokat, akik a bányákban dolgoznak, közelebbről is érintett egy előadás, mely az urán- és szénbányászok — szervezetbe kerülő rádióaktív izotópoktól származó - belső sugárterhelésének meghatározásáról szólt. Kóbor József kísérleti biofizikus — a Pécsi Orvostudományi Egyetem Biofizikai • Intézete tudományos munkatársa - előadásának leglényegesebb gondolatai az alábbiakban összegezhetők: A világ uránbányáiban az elmúlt évtizedekben általában magas határértékeket engedtek meg a szabályzók. Nem volt ez alól kivétel a helyi uránbánya sem, aminek hatása főleg a bányászok tüdejének sugárterhelésében nyilvánult meg. Ma már a MÉV képes tartani a lényegesen szigorúbbá vált nemzetközi mércéiét. Kóbor József mint biofizikus 3 kórbonctan által szolgáltatott minták segítségével kimutatta, hogy az uránbányászok téstében visszamaradó sugár- terhelés nagyobb a nem uránelő#* •Il| A megtestesülések és elmúlások alakváltó mágiáját - ha a történelem egészét nézzük — legfeljebb ha kö- rétni tudjuk. De nem ismerjük a jelenideijét. ieggyak- abban nem is vagyunk tisz- ában azokkal a folyamatokra!, amelyek körülvesznek, kö- ülindáznak bennünket. Későn /esszük észre, aimi egyszer- :sak megelőz bennünket, és nőst még észrevétlenül igyon, de arcot ad a jövőnek. Minél több a racionális magyarázat, annál irracioná- isaibb, hogyan is fognak köz- e bennünket a házak, hogy itcókká, városokká nőjenek, is csak annál irracionálisabb i városok arcát bekonmozó Jeges, benzingőzös lüktetés, nago a város a maga égtől s földtől elszigetelt, tévelygő •mbereivel egy elektromos irammal, lóerőkkel, vízveze- ék-artériákkal működtetett, igyonbetonozott művi világion. bányász férfiakénál, de kiderült az is, hogy a szénbányászok és uránbányászok között nincs lényeges különbség ebből a szempontból. Ennek magyarázata, hogy a szénbánya levegőjében szintén nagy tömegben van jelen a radioaktiv radon gaz. A következtetés: hasonló jellegű védelmi intézkedések és rendszeres megfigyelés szükséges itt is. Az előadó még hozzátette, a szóbanforgó bányászok belső sugárterhelésének kialakulásában nagy szerepet játszhat a dohányzás is. Fontos mindehhez hozzátenni, hogy fent részletezett ártalmak egészségkárosító hatása nem különíthető el az egyéb károsító hatásoktól. A radioaktivitás nem egy kiemelt külön veszélyeztető tényező, pontosan nem határozható meg, károsító hatása nem választható el, egységet alkot a többivel, és csak valószínűséggel adható meg. Ha egy bányász, vagy egy pécsi lakos rákot kap, akkor csak az esélye valószínűsíthető annak, hogy ettől kapta. Ez éppen olyan — tette hozzá az előadás után kérdésemre Kóbor József — mint, amikor az autós résztvesz a közlekedésben és ezzel megvan a valamekkora esélye arra, hoav elgázolja egy autó. A bányász helyzete ehhez képest a taxisofőréhez hasonlítható, aki foglalkozásából adódóan sokkal többször megy ki a forgalomba. Azaz ahogy az úton sem szoktunk lépten- nyomon félni, ugyanígy nem indokolt a különleges félelem a bányáktól, illetve a sugárhatástól. B. B. Építészek, bátorság! Erőt, erőtlenségünkben fogódzót mégis csak ez a művi világ adhat. Vajon hogyan? Csillagnaptárak és szárnyas emberekre váró men- hírek, zikkuratok és piramisok helyett csendes utcákkal, emberbarát épületekkel. A neves pécsi építőművész, Dévényi Sándor szentendrei kiállítása erről próbálna üzenni az itthoniaknak is. Azoknak, akiknek a villámsújtotta, o harapó, a bikafejes vagy a lakodalmas ház ma már mindennapi, téralkotó környezetükké vált Pécs sok más törékeny, veszélyeztetett szépségével együtt. A kiállítás helyszínén, a Vajda Lajos Stúdió pincegalériájában készített beszélgetés pedig azt példázza, milyen csekélyke lehet a szó, különösen ha az építészetről akar elmondani valamit. Először is megtudjuk, hogy Dévényi profi, hogy bátor, hogy sok hangszeren játszik és vagány, s hogy az organikus építészet képviselője. Másodszor azt is, hogy nemcsak bátor, nemcsak sok hangszeren játszik, de ahhoz hasonlóan organikus, mint Makovecz, és hogy ez a különböző stíluselemeket ötvöző eklektika csak itt, a mediterrán Pécsett születhetett. Majd lelkes mél- tatói közül valakitől azt halljuk, hogy bátor ugyan, de neki Dévényi eklekticizmusa soha nem tetszett (!), de mégis jó az, amit csinál, mert robosztus, expresszív etc., és persze sok hangszeren játszik. . . Végül természetesen eljutunk az európaiság igen markáns gondolatához is, hogy Pécs különböző kultúrák keresztezési pontja és Európában van. Következésképpen, aki Pécsett otthon van, az európai. Kénytelen vagyok a pécsi benzingőzben ennél pesszimistább lenni. Főként e műsor gondolati komponálatlansága, s azzal együtt a hiányzó kérdések miatt. Először eldönte- ném, csak a szakma véleményét akarom-e tolmácsolni, áttekintve az eddigi életművet, amely a mezopotámiai rizalitokon, az ősi udvarházakon át az égre nyiló opeiono- kig, a barokk csigaformókig egy sereg hatást ötvözni próbál. Vagy a szakma vergődéséről politikusabb szólni, a szemléleti szűklátókörűségről, aminek általában a szegénységünk a szövetségese? Vagy meg akarom kérdezni a házak „gyanútlan" lakóit is; mit jelent az, hogy a tervező egyetlen megbízójával sem veszett össze? .Egyáltalán milyen ezekben a házakban élni? Hogyan lehet belakni, fűteni? Vagy csak a pragmatikus gondolkodás földhözragadt logikája, ha rákérdezünk, hogy mennyibe kerül ez a bátorság forintról forintra? A látványon túl ez is segített volna, hogy Osskó Judit á 11 ítá só ról meg bi zo nyosod j u n k, miszerint Dévényi Sándor nemcsak bátor, de tehetséges is. Bóka Bábért Baranyai kezdeményezés országos visszhangot vár... Keresztény alapú nevelés - óvodákban Újból zöld utat kaptak az óvónők Jó hírrel kezdődött tegnap kora reggel az óvónők klubjának összejövetele: folytatódhat néhány pécsi — és egy kozár- mislenyi - óvodában a keresztény alapú nevelés. Bár a minisztériumból érkező levél keményen tilt, dr. Andráslalvy Bertalan miniszter gyors telefonnal annulálta ügybuzgó főosztályvezetőjének döntését. Miről is van szó tulajdonképpen? Az év elején társadalmi igényként jelentkezett - szülők és óvónők határozták el -, hogy az országos direktívaként kiadott óvodai nevelés programját — mely keret az abba jól beillő, s az azt kiegészítő keresztény alapú nevelési rendszerrel egészítik ki. Ezt kidolgozták dr. Bakó Gyöngyi bajai docens segitségével, s a magyar püspöki kar egyik prominens tagja véleményével bevezették. Mint azt Bányainé Jurás Gyöngyi, az ökumenikus Keresztény Iskolai Társaság titkára elmondotta, tanfolyamot szerveztek, s 51 óvónő kapott tanúsítványt, miszerint végezheti e nevelési programot. Pécsett négy - a Geisler Eta utcai, a Türr István utcai, a Nagy Jenő utcai és a József Attila utcai - óvodában, és Kozármislenyben indítottak a tanácsi és minisztériumi közös megállapodás jegyében egy-egy óvodai csoportot e kiegészítő szisztémával szeptemberben. Kísérletként. Azóta, mint azt az óvónők tegnap is elmondották, igen szépen haladnak, s kezdeményezésükről az ország több vidéke felől érdeklődnek, örömükbe mégis némi üröm vegyült, hiszen hivatalos pecséttel próbálták szándékaikat keresztülhúzni. A tiltás indoka kézenfekvő - magam is láttam a levelet—, miszerint állami óvodában keresztény nevelés nem kívánatos. Ezzel szemben — mint azt a megbeszélésen Velkovics Gézóné, a Geisler Eta utcai óvoda vezetője is említette -, feltehetően a szülőknek is joga van eldönteni, hogy gyermekeiket milyen világnézet szerint kívánják nevelni. S nem kizárólagosságra törnek, hiszen minden érintett óvodában más elven nevelendő csoportok is akadnak, s ez már maga garancia arra, hogy helyben konszenzus teremtődjék. Példaként hallhattuk: külföldön, nem egy országban jól megfér egymás mellett a különböző ideológiai alapú — s nem politikai ideológiáról, pártszempontokról van szó — nevelés. S nem kell föltétlenül egyházi kezelésű óvodának lennie annak, ahol a nevelés alcpfonalát a keresztény hit és erkölcs adja. S mindezeknek jelen állapotainkat nézve igaz- sáatartalma vaskosabb, hiszen belátható, sok időnek keil még eltelnie addig, míg az egyház a saját intézményrendszerét ismét kiépíti, s eleget tud tenni a társadalom közvetítette igényeknek. Sommázva a tegnapi óvónőösszejövetelt: úgy tűnik, amennyiben a helyi szándékokat az önkormányzatok fölvállalják, támogatják — mint ahogyan az óvodai nevelés ügyében is történt — könnyen elsimíthatok az indulatok. Ezt fogalmazta meg Petren Fe- rencné, a pécsi városi önkormányzat illetékes osztályának óvodai előadója is, kívánva sok örömet és sikert e valóban állampolgári kezdeményezésnek. Kozma Ferenc Minőség, gyorsaság, választék Exportlehetőségek Németországba Zsúfolásig megtelt kedden a Hunyor Szálló nagyterme, ahol — a Német Külkereskedők Szövetsége és a Dél-dunántúli Regionális Gazdasági Kamara közös szervezésében - német kereskedőházak képviselői találkoztak leendő magyar partnereikkel. A résztvevőket köszöntötte dr. KrippI Zoltán, Pécs város polgármestere, és Rehleld úr, német főkonzul. Mint mondotta: Németországnak az a véleménye, hogy Európa nem ér véget országuk keleti határainál, és Németország szeretne hatékony segítséget nyújtani Magyarország számára. E mai találkozás — az üzletemberek személyes kapcsolatfelvétele - is e célt szolgálja. Nyugat-Európa piaca elsősorban vásárló piac, amely a minőségre koncentrál, ezért nehéz oda bejutni — mondotta dr. Tschorn úr, a német Szövetségi Gazdasági Minisztérium képviselője. Németország ma Magyarország legnagyobb kereskedelmi oartnere, a forgalom meghaladja az évi 7 milliárd márkát. Németországban sok száz kereskedőház van, különféle szakmákra és országcsoportokra szakosodva, tevékenységük behálózza az egész világot. Az itt résztvevő 9 kereskedő- ház kb. 1000 céget, 4500 le- rakatot képvisel, és a német exportnak mintegy 30%-át bonyolítja le — tájékoztatott S/e- mann úr, a Német Külkereskedők Szövetségének képviselője. Vannak köztük autóalkatrészeket és garázsipari berendezéseket, élelmiszereket és élvezeti cikkeket, szerszámgépeket forgalmazó cégek. Az itt jelenlévő 65 magyar cégtől gyors ajánlatot várnak. Néhány jótanácsot is kaphattak a résztvevők, például hogy ne termeljenek soha a piac megkerülésével; ne a tömegtermelésre, hanem inkább a jó minőségre, a választékra, a tisztaságra, a szép kivitelre, csomagolásra koncentráljanak; ne pillanatnyi haszonra, hanem inkább tartós kapcsolatokra törekedjenek, és ehhez vegyék igénybe az ilyen „jószolgálati" vállalatok segítségét. Siemann úr szerint a német kereskedőhó- zák segítségével érdemes lenne felújítani a régi KGST-kap- csolatokat is. A lényeg az, hogy 1993. január 1-jén, Európa kibővült, hatalmas piacán Magyarország is jelen legyen. Miközben a hazai kis- és nagyobb cégek a prospektusokat nézegették, partnereik tárgyaló listájára iratkoztak fel, Siklói Tamástól arra kértem választ: mit szeretnének elérni ezzel ,a találkozóval. A Kamara ügyvezető Igazgatója szerint - miközben a gazdaság egészének szerkezeti váltásra van szüksége — a mik- roszféra kínálati szerkezetét is meg kell újítani. Meggyőződése azonban, hogy már ma is számtalan olyan terméket állítanak elő Magyarországon, amelyet el lehet adni, csak meg kell találni a vevőt. Lehet, hogy ezek még jórészt tömegtermékek, lehet, hogy a most létrejövő kapcsolatok nem lesznek tartósak, mégis sokat segíthetnek. Az akciót jövőre megismétlik, de addig is, ha valaki német nyelvű ajánlatával a Kamarához fordul, segítenek számára partnert találni. S. G.
