Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-30 / 238. szám

’ecs. Kossuth ter I Mi lyen jövő vár a termelő­szövetkezetekre? (Folytatás az 1. oldalról) sága van o mezőgazdasági szövetkezésnek. Ezért a szö­vetkezeteket nem is lehet le­radírozni - mondotta a hall­gatóság nyilvánvaló egyetér­tését kiváltva. Az más kérdés — és termé­szetesen döntő szempont hogy a leendő szövetkezete­ket már mint a magántulaj­don működési formáját kell felfogunk. Egy speciális tár­sas vállalkozásként, amely­ben nem a profitérdekeltség lesz a döntő, hanem a- tagok érdeke. Ehhez a jelenlegi ter­melőszövetkezeteket mielőbb magántulajdonosi szövetkeze­tekké kell tenni. A vagyon felosztása után az önkéntes újraszövetkezés következhet. Mint Margittal' Miklós TESZÖV-titkár elmondta, a Baranya megyei tsz-ekben a vagyon felét már nevesítették, a további nevesítésekre jog­szabályi lehetőség már nincs. Az országban néhány terme­lőszövetkezetben a társasági formába való átalakulást vá­lasztották, ám ezt a megyei szövetkezeti vezetők nem tart­ják megfelelő formánok a me­zőgazdaságban. így Baranyá­ban ilyetén átalakulásra még nincs is példa. Egységes ál­láspontjuk, hogy a szövetke­zésben látják a jövőt. B. N. Kényszer- ' pihenőn a liftek November 8-án .megálltak a felvonók a pécsi Baíjcsy-Zsi- limsziky u. 4. alatti tízemele­tesben. November 28-ig a PIK .megrendelésére liftjavítás lesz — szólt az értesítés a ja­vítást végző Otthon Kft. szó­rólapjain. A munkások viszont csak 24. után érkeztek, óim a lift azóta sem jó. A lalkó'k hiába fordultaik a PIK-hez, a .kft. - hez, a beváltatlan ígéretek mellett szerepelt olyan indok is az ,,Illetékesek” válaszai között, hogy a dolgozók táp­pénzen vannak, nincs alkat­rész . . . Az egymásba fűződő kérdé­sek pedig választ érdemelné­nek; .miért vállalják ezt a mun­kát 20 napra; ha nem dolgoz­nak, miért áll a lift? Meglepő az is, hogy november 29-én, a határidő után egy nappal még mindig gyalog kénytele­nek felfelé ciipekedni az idős lakók az emeletekre. Pénteken este a Pécsi Nem­zeti Színházban megelevene­dik a harmincas évek népsze­rű színpadi szerzőjének, Hu- nyady Sándornak, A három sárkány című darabja. A fekete szárú cseresznye, A vörös lámpás ház, és más ismert darabok, novellák, karcolatok szerzője Bródy Sándor és Hunyady Margit szerelméből született 1890- ben, más források szerint 92- ben, Kolozsvárott. Mint szüle­tési évének dátuma, égés? élete is a kétségek, bizonyta­lanságok között telt. A csalá­di háttér bizonytalanságában — hiszen a neves író élte ma­ga életét, anyja a kor művé­szeti életének vezető személyi­A három sárkány Jávor Pál/Fedák Sári nyomában sége, színésznő, műfordító, író - Hunyady már gyerekkorá­ban a színházhoz fordul vi­gaszért: először színikritikus, később nagysikerű darab író, a Vígszínház háziszerzője lett. összesen 13 darabját mutat­ták be, szinte osztatlan siker­rel, melyre garanciát jelentet­lek a nagy nevek is, mint Jávor Pál, Fedők Sári, Gom­baszögi Ella. A Veszprémi Petőfi Színház felkérésére, 1984-ben Szakonyi Károly a mai kor számára fel- frissítésként, dramaturgiai, nyelvi változtatásokat végzett a darabon, melyet nagy si­kerrel játszottak Veszprémben. Péntektől a pécsi közönség is részesedhet a boldog béke­idők hangulatát idéző elő­adásban, melynek szereplői „a magyar középnemességből va­lók". Az előadás szól szerelemről, a sárkányok megenyhüléséről, színésznőről, korlátáiktól meg­szabadult dorbézoló férfiak­ról, a nyírborzatői világról - minderről sok-sok humorral, Pécsett is parádés szereposz­tásban, melyből csak néhány név: Sólyom Kati, Sebők Klára, Péter Gizi, Mester Ist­ván, N. Szabó Sándor. A mostani bemutatóval mutatko­zik be rendezőként Moravetz Levente. Z. M. Hatvanéves a mezőgazdász- képzés Szentlőrincen (Folytatás az 1. oldalról) lőrinci intézmény, amikor egy évvel ezelőtt megkezdődött fa­lai között a gazdaasszonykép­zés. A privatizáció megindu­lásával még nagyobb szükség lesz a szaktudásra, éppen ezért a magasszintű gyakorlati képzés elengedhetetlen felté­tele a tangazdaságok újbóli életrehivása. A jubileumi ünnepségen Új­helyi , Imre emlékplakettet ad­tak át Vörös Vincének, az Or­szággyűlés alelnökének, dr. Hárskúti Lászlónak, a Földmű­velésügyi Minisztérium osztály- vezetőjének, dr. Szűcs Pálnak, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetőjének, dr. Farkas Istvánnénak, a Gödöllői Ag- rrátudományi Egyetem Tanár­képző Intézete igazgatóhelyet­tesének, Harmatos lózselnek, a' mohácsi „Új Barázda" Ter­melőszövetkezet elnökének, Cyenis Antalnénak, az iskola igazgatóhelyettesének, gróf Zichy Henriknek, és Nagy Fe­renc József földművelésügyi miniszternek, aki hivatalos el­foglaltsága miatt nem tudta személyesen átvenni. Az Ag­rártudományi Egyesület Bara­nya Megyei Szervezete által alapított Baranya Mezőgazda­ságáért emlékplakettet első­ként Litter József igazgató kapta meg. Az egész napos rendezvény- sorozat keretében a vendé­gek megkoszorúzták Újhelyi Imre szobrát, megtekintették az iskolatörténeti kiállítást, a tankonyhát és -varrodát, vala­mint Tarcsapusztán a gyakor­lati oktatási központot. Tantos Dezső, a szentlőrinci „Úttörő" Termelőszövetkezet elnökének javaslatára az egykori diákok megalakították a Szentlőrin­cen Végzett Gazdászok Klub­ját is. Sz. K. Márkus kenyér (Folytatás az 1. oldalról) pécsi vállalat is. A Pécsett fél­kilós cipó formában forgal­mazott termék legfőbb jel'lem- zői: a szervezet számára nél­külözhetetlen kalciumot tartal­mazza olyan arányban, hogy fogyasztása nem okoz mész- veszteséget, így védi, erősíti a csontrendszert, gátolja a csontritkulást. Magyarországon több mint 6 millió ember él csontritkulásra utaló pana­szokkal, ami nagyrészt a hely­telen táplálkozás eredménye. A betegeken kívül a terhes anyáknak is ajánlott a Már­kus kenyér fogyasztása, mivel a magzat fejlődése, majd a szoptatás sok meszet hürít ki szervezetünkből. A Márkus-ter- mékek semmilyen •mennyiség­ben nem okoznak meszese- dést, kőképződést, mert a mészsből csak annyi szívódik fel, amennyit a szervezet az­nap igényel. Pécsett még a próbasütések folynak, ezért .nagyon kis mennyiségben csak a szakbol­tokban, a Konzum, a Lila, az uránvárosi, a Testvérvárosok terei és a Kodály Z. úti ABC- kben .vásárolható a Márkus cipó. December 10-től kizáró­lag délutáni szállítással ren­delhetnek a boltok nagyobb .mennyiséget is. A kereslet mér­tékétől függően a 22 forintos (ajánlott ár) cipó után a sü­tőipari vállalat Márkus zsemlét is kíván gyártani. A Már­kus család mellett pedig ter­mészetesen saját termékeiket is folyamatosán gyártják, szem előtt tartva az egészséges táplálkozás elvét. Pataki V. I Aranypénzek, ékszerek tűntek el A Siklósi Rendőrikapitányság bűnügyi osztálya nyomozást folytat ismeretlen tettesek el­len, akik 1990. november 9-én 10—12 óra közötti időben aj­tóbetörés módszerével beha­toltak Harkányiba, a Táncsics M. utcában egy magánházba, és onnan többek között az alábbi családi ékszereiket tu­lajdonították el: Nyolc darab, 1900-lban ki­adott, 20 filléres nagyságú arany 10 koronás pénzérmét, egy kövesgyűrűt, középen ru­binikővel, szélei bnilliáns kővel kirakva; egy pár fehérarany­ból készült fülbevalót függő­vel (a fülbevalóban 1—1 4 mm-es briflkő, a 15 mim hósz- szúságú, csepp formájú füg­gőkben 3-3 kisebb .méretű brillikő látható); két 3 cm hosszúságú, ovális alakú arany medált, házilagos bevéséssel (egyikben „Zsoltinak- a kézál­lásért", a másikban „Pistinek a magasugrásért” felirat); két karikagyűrűt, az egyikben „Jancsi 1918”, a másikban „Klári 1954” .felirat látható; egy Ferenc József korabeli, duplafedélű arany zsebórát, melynek fedelei cizellált dí­szítéssel vannak ellátva. Kérjük, hogy aki a cselek­mény elkövetésével vagy az elvitt tárgyakkal kapcsolatban bármilyen érdemleges infor­mációval rendelkezik, tájékoz­tassa a Siklósi Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályát a 73/21-311 és a 72/80-000 tele­fonszámon vagy bármely rend­őri szervet, rendőrt. (Az illusztrált aranypénzek a fotón felnagyítva láthatók.) Parkolás a tilosban Tegnap ismét hatalmas mennyiségű árut nyeltek el a Domus Aruház parkolójában várakozó jugoszláv buszok csomagtartói Fotó: Szundi György Megjöttek a jugoszláv bevásárlók Itt voltak és ma is jönnek a .jugoszláv turisták, három pa­pos nemzeti ünnep lévén oda­át. Csütörtökön 14 óráig 15 ezren lépték át a határt Drá- vaszabolcsnál. Később is szá­mosán érkeztek, de ekkor már a kifelé menők voltak több­ségben. Pénteken nagyobb for­galomra lehet számítani, mondták a Vám- és Pénzügy- őrségen. Ez a roham nem volt akko­ra, mint a katasztrofális nyári elözönlések, de meg lehetett érezni. A pécsi Konzum Áru­házban a napi 20—25 ezer vá­sárló helyett 33 ezren fordul­tak meg. A csütörtöki nap­közbeni mérések alapján az áruház rekordforgalomra szá­mít. A Közterület-felügyelet ko­ra délutánig hatvanszor bírsá­golt és egy tucatnyi autót szállíttatott el. Az ok általá­ban a tilosban parkolás volt, a kárvallottak pedig mindig jugoszláv állampolgárok. A rendőrség megerősített szolgálattal készült fel Pécsen, Mohácson és Siklóson. Külö­nösebb fennakadás, valamint forgalmi dugó nem történt se­hol. Pécsett " a rendőrségnek azonban a taxisokkal gondja volt — tudtuk meg Dránovits Pál őrnagytól, a megyei főka­pitányság közlekedési osztá­lyának a vezetőjétől. Mint el­mondta, a taxisok nem csak saját területükön álltak le, ha­nem másutt is, és ezzel zavar­ták a közlekedést, így például a pécsi Bem utca jobb olda­lán akadályozták a buszfor­galmat és az árufeltöltést. A taxiközpontok segítséqét előre kérte a rendőrséq a bevásárló­turizmus könnyebb lebonyolí­tására, ezért a történtek miatt a későbbiekben szigorúbban fognak fellépni az ilyen kihá­gások ellen. Sz. J. Színházi fesztivál December 1—5-ig rendezik meg Gödöllőn a stúdió- és alternatív színházak találko­zóját, amelyre Pinter: Haza­térés (Veszprém), Garaczi László: Imoga (Debrecen), Spiró György: A vénasszony (Pécsi Harmadik Színház), Osborne: Hétvégi ház (XI. Színház),, Goldoni: Karnevál­végi éjszaka (Kaposvár), Eörsi István: Sírkő és kakaó (Eger) és Ibsen: Kísértetek (Miskolc) című előadásokat hívták meg. A zsűri (Koltai Tamás, Balassa Péter, Fodor Géza, Pályi András és Taub János) háromszázezer forintos első díjat ad ki. A második díj kétszázezer, a harmadik díj százezer forint. A rendez­vény fő szponzora az MTA- Soros Alapítvány. A Pécsi Harmadik Színház 1988-ban is részt vett Spiró: Csirkefej c. előadásával a gödöllői színházi eseményeken. Konferencia a keresztény közéletlségröl Immár harmadik alkalommal szervez konferenciát a Keresz­tény Értelmiségi Műhely. Ta­lálkozóiknak rendszeresen a pécsi Művészetek Háza ad otthont, ahol legelőször ép­pen egy éve tartották első ülésüket. Májusban volt a második konferncia, mostanra pedig megjelenik ezek anya­ga nyomtatásban a Vigília Könyvkiadó és a Pannónia Könyvek együttes gondozásá­ban. Pénteken délután 3 órai, szombat délelőtt 9 óra kez­dettel történészek, tömegkom­munikációs szakemberek, szo­ciológusok, lelkészek keresnek választ a kereszténység ma­gánélet és közéleti vonatko­zásait illetően, hogy jelen kell-e lenni a sajtóban, rádió­ban tv-ben a kereszténység­nek. Ha igen, milyen formá­ban. Az egyházaktól függet­len keresztény szervezet egyik legfőbb céljának a civil tár­sadalom átalakításában a ke­resztény értékek párhuzamos jelenlétét tartja. Vámtarifa­tanfolyamok A KOTK, a Vám- és Pénz­ügyőrség, valamint a Dél-du­nántúli Gazdasági Kamara az alábbi tanfolyamokat indítja az új kereskedelmi vámtarifá­ra való átállás felkészítésére, a vállalatoknál és vállalkozá­soknál a vám területén dolgo­zók részére: A közép- és felsőfokú vám­ügyi szakvizsgával rendelke­zőknek egyhetes (öt napos) továbbképzés december 3-7- ig. Az glopfokú vámügy­szakvizsgával rendelkező sta­tisztikusoknak, bonyolítóknak, szállítmányozóknak, üzletkötők­nek és külkereskedőknek egy­napos továbbképzéseket tarta­nak december 10., 11. és 12- én. A tanfolyamokat a Dél-du­nántúli Gazdasági Kamara székházában rendezik (Pécs, Bem u. 24.), jelentkezni ugyan­ott lehet december 1-jéig. Húsz pécsi kisiskolást oltottak be veszettség ellen Aggodalomra nincs ok, jelentkezett a kóborló kedvű kutya gazdája Húsz kisiskolást kellett be­oltani a pécsi Petőfi utcai Általános Iskolában, miután mindnyájan hozzáértek egy veszett-gyanús kóbor kutyához. A gyerekek elsősök és máso­dikosok, akik hiába írták le a szelíden viselkedő, mindenkit nyaldosó kutyus küllemét, a szakemberek nem találták meg az állat gazdáját. így nem tudni, vajon veszettség ellen kapott-e oltást az ala­csony, foxihoz hasonló, bar­nás, hosszú szőrű kutya, amely azóta is időnként feltűnik az iskola körül. A hatóságok fő­ként a szülők kérésére úgy döntöttek, hogy ezök után a biztonság miatt elvégzik a ve­szettség elleni megelőző vé­dőoltást a kicsik körében. Maga az igazgató, Légrádi István végezte a felmérést, járta végig az osztályökat, derítette ki, hogy hány gye­rek fogta meg a kutyát. írásunk elkészítése után csütörtökön délután kaptuk az értesítést az iskola igazgató­jától, hogy jelentkezett a ku­tya gazdája, aki közölte, hogy az eb be volt oltva. De gyakran csavarog, megszökik otthonról. Bobi névre hallgat, nyakában bőrszírja felfüg­gesztve fémbiléta található. Azon a szám: 19-340. Jó lenne, ha a gazdák job­ban ügyelnének állataikra, hogy azok „ne kóborolhassa­nak el", a fentiekhez hasonló, izgalmat, és költséget okozva. Cs. J. Premier a Pácai Nemzeti Színházban Az arany tizkbronás elő- és hátoldala

Next

/
Thumbnails
Contents