Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-29 / 237. szám
IO üj Dunäritüli napló 1990. november 29., csütörtök Előzzük meg a bűncselekményeket! Nyílt levél A gazdasági és társadalmi válság elmélyülésének több éve tartó folyamata, majd sokkszerű felszínre törése a bűnözés mértékének és intenzitásának rohamos növekedéséhez is vezetett. Megjelentek a közrend felbomlásának első jelei. Rendkívüli mértékben meggyengült a vagyonbiztonság, ellenőrizhetetlenné vált bizonyos területek, objektumok közbiztonsága, erősödik és terjed a ’ szervezett bűnözés. Ezek a folyamatok megyénk, elsősorban Pécs közrendjére és közbiztonságára is jellemzők. Tapasztalatunk, hogy a bűnözésben bekövetkezett mennyiségi változások az utóbbi időkben már szerkezeti átrendeződéssel is jártak. Gondoljunk az egyre szaporodó lakásbetörésekre, az erőszakos bűn- cselekmények sokféleségére és gyakoriságára, a gyermek- és fiatalkorúak fokozódó veszélyeztetettségére, vagy az egyre inkább szervezetté váló gépjárműfeltörésekre és devizakereskedelemre. A rendőrség már képtelen optimális szinten megbirkózni a megnövekedett követelményekkel. Ehhez egyelőre sem személyi, sem technikai biztosítékai nincsenek. Ezért új utakra, megoldásokra van szükség a bűnözés elleni küzdelemben: a hangsúlyt át kell helyezni a bűncselekmények utólagos regisztrálásáról azok megelőzésére. Ez idáig szinte teljes egészében a rendőrség vállalta magára a társadalmi jellegű bűnmegelőzést, javarészt társadalmi munkában. Ahhoz viszont, hogy a rendőrség egy önálló bűnözést elhárító rendszert kialakítson, nem rendelkezik a szükséges feltételekkel. Tud viszont tanácsot adni, védelmet, segítséget nyújtani és a szükséges megelőző intézkedések megtételére idejében ösztönözni, jelzéseket adni. A megyei rendőrfőkapitányság megelőzési alosztályát ez a szándék vezérli, amikor az Új Dunántúli Napló hasábjain, rendszeres időközönként, nyílt levél formájában a különösen elszaporodó, az állampolgárok biztonságát erőteljesen veszélyeztető bűncselekmények tapasztalatait és azok kivédésének praktikus módjait közreadja. Csillaggarázsban Tisztelt Olvasó! Hazánkban a személyi tulajdonú gépkocsiállomány mór meghaladja -az 1,8 milliót, és folyamatosan nő az igen drága, nyugati típusú autók száma. A gépkocsik zöme „csillaggarázsban" parkol, s a tulajdonosok többsége még a szokvány védekezés legalapvetőbb szabályairól is megfeledkezik. Pedig a gépkocsi önmagában is nagy érték - nem beszélve arról, ami hol szükségszerűen,, hol teljesen feleslegesen benne van. Nem egy esetben a tulajdonos szinte . „páncélszekrénynek" használja gépkocsiját: pénzt, különböző értéktárgyakat tárol benne. Megnőtt a gépkocsik kényelmi és szórakoztató-berendezéseinek száma is, s ez szintén hat a bűnözésre. Baranyában 1989-ben 198 esetben került sor gépjármű önkényes elvételére („kicsit autókázunk vele"), 1052(!) esetben gépjárművek feltörésére. Nézzük meg, milyen károsodás érheti az őrizetlen, szabó lyosan parkoló gépkocsit:- ellopják, hogy alkatrészként felhasználják, vagy eladják, illetve hamis adatokkal értékesítsék;- jogtalanul használják, esetleg szórakozásból, s használata során a megrongálódás veszélyének teszik ki, illetve más bűncselekmény elkövetésére használják fel;- az utasteret, csomagteret kinyitják és kifosztják;- leszerelik az alkatrészeit (antenna, tükör, embléma, kerék, pótfényszóró, stb.), vagy leszívják üzemanyagát;- más gépjárművel sérülést okoznak és továbbhajtanak a fór rendezése nélkül. A gépkocsik egy részét sajnos mégcsak fel sem kell törni, hogy a benne lévő értékekhez a tolvaj hozzájuthasson. Ugyanis sok olyan autó áll az utcán, de különösen a garázsokban, amelyek utas- és csomagtere nincs lezárva, ablakai nyitott állapotban mradnak. Nagymértékben megkönnyíti a bűnözők dolgát az autó mechanikai elhasználódása, a gépkocsik műszaki állapotának romlása. Az idős gépkocsik zárszerkezete viszonylag könnyen nyitható. Egyes zárakhoz elég egy meghajlított drót, s a riasztó nélküli autó ajtaja engedelmesen nyílik. A bűnöző a gépkocsi ellopásának vagy meg- lopásának mindig a legegyszerűbb módját választja. Ha portyázása során nem lelt eleve nyitva hagyott autóra, akkor a pillangóablakos kocsikat keresi. Itt tud ugyanis a legkisebb zajjal behatolni. Gyakori még az ajtók ún. drótos módszerrel való kinyitása, a hátsó szélvédőüveg kiemelése, vagy egyszerűen a durva — ablakbetöréses — módszerrel való feltörés. A tolvajnak, aki el akarja lopni a gépkocsit, elég egy pillantást vetnie az adott járműre és máris látja a gyenge pontjait. Kívülről látszik, hogy be van-e kapcsolva a kormányzár, vagy sem. A bekapcsolt kormányzáras kocsik elvitelét viszonylag ritkán kísérlik' meg. A gépkocsikat — kufcs hiányában — a gyújtás- kapcsoló rövidre zárásával, illetve a gyújtóskapcsoló cseréjével tudják indulásra kész állapotba hozni. Az esetek döntő többségében azonban nem a gépkocsik elvitele, hanem azok ki„Csillaggarázsban . . fosztó sa a cél. Az autóban hagyott értékes holmik szinte felkínálják magukat a tolvajnak. Ingerli őt az ülésen hagyott csomag, diplomatatáska, fényképezőgép, s az értékes rádiómagnó. A gyakorlott tolvajnak 4-5 másodpercébe kerül betörni a pillangóablakot, ugyanennyi időbe, hogy kikapja a könnyen mozdítható tárgyakat és máris odébbállhat. Joggal tehető fel a kérdés: hogyan védhetné meg gépkocsiját? Létezik-e egyáltalán olyan védelem, amely maximális biztonságot nyújt? A gépkocsi teljes biztonságát szavatoló rendszert a jelenlegi technikai-anyagi feltételek között nem tudunk ajánlani. De tudunk olyan védelmi lehetőségekkel és taktikai tanácsokkal szolgálni, melyek alkalmazása a .jelenleginél jóval nehezebbé teszik a gépjárművek sérelmére tervezett bűncselekmények megvalósulását. A gépkocsija fokozottabb védelmét biztosítják egyrészt technikai eszközök alkalmazásával (elektronikus autóőrző- riasztóberendezések), másrészt az ún. szubjektív rendszerhez tartozó védelmi megoldásokkal. Az előbbivel itt nem kívánunk foglalkozni, velük kapcsolatban érdemi felvilágosítást, sőt szolgáltatást a Pécsett működő bármelyik vagyonvédelmi tanácsadótól kaphat. Néhány szót azonban szeretnénk szólni a szubjektív védelmi rendszerről, vagyis arról, hogy az autótulajdonosok milyen megelőző intézkedéseket tehetnek gépkocsijaik védelme érdekében. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők : — Gépkocsiját tartózkodási- helye közelében, biztosnak ítélt (rá látási távolságban lévő) parkolóhelyen állítsa le. Kerülje az elhagyatott, éjszaka ■kivilágitatlan területeket. — Ne hagyja jóró motorral egy pillanatra sem magára a kocsit. Leállításakor azonnal vegye magához gépkocsi- :n kulcsait, ügyeljen arra, hogy a kulcsok illetéktelen kezekbe ne kerüljenek, mert azok másolása nem okoz különösebb gondot. Ne hagyja a járműben tartalékkulcsát. — Ellenőrizze kiszálláskor, hogy minden ablak fel van-e tekerve, az ajtók és a csomagtartó jól be van-e zárva és a korrriányzár hallhatóan bekattant-e. — Gépkocsija azt mutassa a tolvajnak: „Innen nincs mit elvinni!" Ezért jármüvében ne hagyjon „kirakatként" csábító értékeket, semmilyen olyan tárgyat, amely felkeltheti a tolvaj figyelmét. Ez elsősorban az ülésekre vonatkozik, de érdemes gondolni a kesztyűtartóra és a csomagtartóra is (Egyes országokban a kiürített kesztyűtartókat demonstrative nyitva is hagyják). Fontos, hogy készpénzét, személyi- és gépkocsija okmányait se hagyja járművében. — A hosszabb időre leállított gépjármüvét rendszeresen ellenőrizze. A bűncselekmények megelőzése, megszakítása szempontjából igen fontos az autósszolidaritás. Ha valami rendellenességet észlel autóstársa gépkocsiján, azonnal közölje a tulajdonossal, vagy a rendőrséggel. Erősen fertőzött területeken fontos lebet a kollektiv védelem megszervezése is. — Sokakat megtéveszt a házhoz tartozó kert vagy a házhoz épitett garázs látszólagos biztonsága. Azonban a profi bűnöző nem retten meg az ilyen szituációktól sem. Ezért az előbbiekben felsorolt biztonsági intézkedések az ilyen ingatlannal rendelkezőkre is vonatkoznak. 'Ha családiház-tulajdonos, a fentieken túl javasoljuk még kerítése megerősítését és a jelzőszerepet kiválóan betöltő kutya tartását. — Csak részben idetartozó, de megszívlelendő tanács, hogy gépkocsi-felszerelési cikkeit csak üzletből vagy meg- ’bízható személytől szerezze be. Gondoljon arra, hogy az alkalmi árusoktól beszerzett, tisztázatlan eredetű felszerelések a későbbiekben kellemetlenségeket okozhatnak. Abban a reményben, hogy a fenti tanácsokkal elősegítettük gépkocsija és egyéb vagyontárgyai védelmét, tisztelettel üdvözli önt: a megyei rendőrkapitányság megelőzési alosztálya Korszerű növényvédelem Réztartalmú szerek A legősibb gombaölő szereink tartoznak ebbe a csoportba. A szerves hatóanyagtartalmú szerek megjelenéséig egyeduralkodók voltak a növényvédelemben. Kontakt hatásúak. Élelmezésegészségügyi várakozási idejük hosszú (21 — 30 nap). Eredményesen használhatók lisztharmat és szürkerothadás kivételével a gombabetegségek, valamint a baktériumok ellen a gyümölcs-, szőlő- és zöldségnövények védelmére. Gombaölő hatásukat a spórákban felhalmozódó réz-ion igen alacsony koncentrációja fejti ki. A réz nemcsak a gombákra, hanem a védendő növényekre is toxikus. A növények egy részénél már kis mennyiség is fitotoxicitást okoz, ezért a rézre érzékeny almafajtáknál piros-bim'bós állapotig, csonthéjasoknál csak rügyfakadásig használható. A növények rézmérgezése perzselés, lomb- és gyümölcshullás formájában jelentkezhet. Szőlőben a réztartalmú szereket a fővirágzás után három héttel használhatjuk, mivel korai használata fürtritkulást okozhat, borszőlőnél ügyeljünk* a 30 napos élelmezésegészségügyi várakozási idő betartására is. Gyümölcsösökben hatékonyan használhatjuk lemosó permetezésre az alma- és körtefa-varasodás, monília, csonthéjasok .levéliikasztó és tafrinás, valamint moníliás, a málna didimellás betegségei ellen. A zöldségtermesztésnél hagy- imaperonoszpóra ellen . tapadásfokozó anyag hozzáadásán val, uborkatermesztésnél szögletes levélfoltosság (baktériumos betegség) és a peronosz- póra ellen nyújt védelmet. A burgonyánál és paradicsomnál a levélbetegségek (fitoftóra és alternária), paprikánál a baktérium ellen hatásos. A réztartalmú szereket minden esetben nagy permet- lé-mennyiséggel juttassuk ki (7-10 1/100 m2). Rézgálic - Bordóilé készítésére használható fel. 1 kg rézgálicot 0,5-0,6 kg oltatlan mésszel vagy 1,5-1,8 kg sza- lonnás mésszel vagy 1—1,2 kg mészhidráttal közömbösíthetjük. Szőlőperonoszpóra ellen 0,5-1,5%-os, gyümölcsfák, szántóföldi növények és zöld- ségnövények 0,2-2%-os töménységben használhatjuk. Bordóilé-alapanyag, Bordói por — Lemosó permetezésre gyümölcsösökben 2%-os töménységben, tenyészidőszak- ban 1%-os koncentrációban juttatjuk ki. Csak önmagában juttatható ki, más szerrel nem keverhető. Badacsonyi rézkénpor - Szőlőben fürtperonoszpóra és lisztharmat, almatermésűekben varasodás és lisztharmat ellen 10-17 dkg/100 m- meny- nyiségben porozásra használható. Őszibaracknál és mandulánál nem javasolt. Badacsonyi rézmészpor — Szőlőfürt-peronoszpóra (10-17 dkg/100 m-), burgonyavész ellen (17-25 dkg/100 m'). Mindkét porozószernek az élelmezésegészségügyi várakozási ideje: 21 nap. Rézoxiklorid 50 WP, Rézoxi- klorid 450 FW, Rokkol 400 SC — A Bordódénál könnyebben oldódik, más szerekkel keverhetők. A szőlő, a gyümölcs, a zöldségfélék, valamint a szántóföldi növényekre egyaránt használható. Dózisuk 0,2—0,3%, növényfenológiától függően. Cuprosan Super D, Miltox Special, Recin Super — Réz- és szerves-hatóanyagú Cineb kombinációja. Mindkét hatóanyag kontakt hatású. Vizben jól oldódnak. Felhasználható szőlőben peronoszpóra és szőlőorbánc, feketerothadás ellen 0,3—0,5% töménységben. Almatermésűeknél varasodás, monília, csonthéjasoknál levél- likasztó betegség, monilia, levélfoltosságok, valamint őszibarack tafrinás levélfodroso- dása ellen. Burgonyában, zöldségfélékben fitoftóra, peronoszpóra, alternária és szep- tóriás levélfoltosságok ellen. Szegfűben rozsda ellen. Ridomil Plus, Sandolan C — A réz mellett felszívódó szerves hatóanyagot tartalmaznak. Hatásuk nagyobb biztonságot nyújt, mivel a szerves hatóanyag gyorsan felszívódik a növénybe, ahol a hajtáscsúcs felé vándorol. A szerves hatóanyag felszívódása miatt esőálló. Felhasználási területe megegyezik az előzővel. Mikai C-64 - Hatása eltér az előzőtől: a szerves hatóanyag felszívódva a qazda- növény természetes védekezési mechanizmusának kiváltásával fejti ki gombaölő hatását. A gyökér és hajtások felé egyaránt vándorol. Eredményesen alkalmazható az uborka-peronoszpóra ellen is. Curzate Super CZ - A réz és Cineb hatóanyag mellett felszívódó hatóanyagot tartalmaz. Trimilol, Kupfer Phaltan - A réz mellett Ortho-Phaltan hatóanyagot tartalmaz. Elsődlegesen szőlő-peronoszpóra és szürkerothadás ellen használható. Kusor 450 FW - Szőlő védelmére használható, a réz mellett szisztemikus lisztharmat elleni hatóanyagot' tartalmaz. Czigány Csaba Jogi tanácsadó Nagy G. kérdése, hogy próbaidőt mennyi időre lehet kikötni és azt meg- hosszabbithatják-e? A Munka Törvénykönyvének 23. § (2) bekezdése szerint a munkaviszony - létesítésekor írásban próbaidőt is ki lehet kötni. Ennek tartama harminc nap, a kollektív szerződés vagy a felek azonban a munkaszerződésben ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb bárom hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. * A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatta munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. A végrehajtási rendelet 18. § (1) bekezdése szerint, ha a munkáltató a dolgozót a próbaidő elteltével más munkakörben vagy alacsonyabb személyi alapbérrel kívánja foglalkoztatni, erről legkésőbb a próbaidő eltelte előtti harmadik napon Írásban köteles értesíteni. Ha a dolgozó a próbaidő elteltével tovább dolgozik, munkaköre, illetőleg munkabére az értesítésnek megfelelően alakul. Áthelyezés, továbbá kinevezéssel, illetőleg választással történő alkalmazás esetén próbaidő nem köthető ki. S. J. kérdése, hogy menynyi a felmondási idő? A Munka Törvénykönyvében szabályozottak szerint a felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mértékét a munkaviszonyban töltött idő tartamától és a végzett munka jellegétől függően a kollektív szerződés határozza meg. A munkáltató és a dolgozó az előírtnál hosszabb, de hat hónapot meg nem haladó felmondási időben is megállapodhatnak. Balog T. a határozott idejű munkaviszony iránt érdeklődik. Az Mt. V. 17. § (1) bekezdésének előírása szerint határozott időre szó! a munkaviszony, ha annak tartamát a munkaszerződés naptárszerűen vagy más alkalmas módon határozta meg. így meghatározható a munkaviszony időtartama annak a munkánaka megjelölésével is, amelynek elvégzéséig a munkaviszony tart, feltéve, hogy a munka- szerződés megkötésekor a munka időtartama a szakmai tapasztalatok és a munka természete alapján megközelítő pontossággal előre látható. Határozott időre szóló munkaviszony létesíthető a beteg vagy más okból bizonytalan időre távol lévő dolgozó helyettesítésének tartamára is. A dolgozót a helyettesítés valószínű tartamáról tájékoztatni kell. A határozott idejű munka- viszonyok határozatlan idejűre történő változásával kapcsolatban az Mt. V. 17. § (3) bekezdése a következőképp rendelkezik. A harminc napnál hosszabb tartamú, határozott időre létesített munka- viszony határozatlan időre szólóvá alakul át, ha a dolgozó a munkaszerződésben meghatározott időtartam eltelte után a munkája irányításával megbízott dolgozó tudtával egy munkanapot meghaladóan a munkáltatónál tovább dolgozik. A harmincnapos vagy annál rövidebb időre létesített munkaviszony ilyen esetben csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létesítették. H. D. hosszúhetényi olvasónk a házastársi pótlékra jogosultság iránt érdeklődik. A 89/1990. (V. 1.) MT. sz. redelet 212. § (1) bekezdése értelmében házastársi pótlékra az jogosult, akinek a sajátjogú nyugellátása a havi 5500 forintot nem éri el. Ez az összeghatár a nyugellátások emelésére vonatkozó külön jogszabály szerint emelkedik. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjast az után a vele együtt élő házastársa után illeti meg házastársi pótlék, a) aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort — ötvenöt életév — betöltötte vagy rokkant, és b) akinek a nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az állandó özvegyi nyugdíj legkisebb összegét - 4400 forintot — nem haladja meg. Az öregségi, munkaképtelenségi stb. járadékosok tekintetében a szabályozást a fenti rendelet 212. § (3) bekezdése tartalmazza.
