Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-29 / 237. szám

1990. november 29., csütörtök aj Dunántúli napló 3 Csörgőlabdával játszanak a gyerekek a délelőtti foglalkozáson Zajlik az élet a látássérült gyerekeknél Öröm és üröm Számítanak az önkormányzatok segítségére Szeptemberben fogadta az első óvodásokat és iskoláso­kat Pécsett a Látássérült Gyermekek Rehabilitációs Köz­pontja. Az eltelt hónapokban a sok öröm, gondtalan játék mellett, azért üröm is vegyült az itt dolgozók életébe. Akad­tak, akik soknak találták az egy hónapra fizetendő térí­tési díjat. — A Látássérült Gyermekek Rehabilitációs Központját egy alapítvány hívta életre, ezért az intézmény fenntartását sa­ját magának kell megoldania — mondja Puloi Mária gazda­sági vezető. - A térítési dí­jak megállapításakor azonban figyeltünk arra, hogy a szü­lőknek ne kelljen a vak gye­rekeknek járó személyi jára­dék teljes összegét befizetni­ük, hiszen a hétvégéken ott­hon vannak. A megemelt csa­ládi pótlékot is -megkapják a szülők, arra sem tart igényt az intézmény. A bentlakó gye­rekek havonta 3000 forintot, a bejárók ennek felét fizetik. A vakok személyi járadéka ha­vonta 5150 forint. Lehetőség van az étkezési és egyéb dí­jak visszatérítésére is, ha a gyerek hiányzik és a szülők ezt időben bejelentik. Nemrég Pécsett járt a Ma­gyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének főtit­kára. Megtekintette az intéz­ményt, és ígéretet tett arra, hogy segít pénzügyi, gondjai­kat enyhíteni. Ugyanis, mint kiderült, az intézmény minimá­lis összegű állami támogatást kap: a bejáró gyerekek után 9000, a bentlakók után 20 000 forintot, ami félhavi működ­tetésére elegendő. Az ország­ban működő állami intézmé­nyek 140 000 forintot kapnak gyerekekként évente, ezenkí­vül a szülőktől megvonják a felemelt családi pótlékot, és a személyi járadékot is teljes egészében be kell fizetni a gyerek ellátásáért. — Az intézményünkbe járó gyerekek - mondja dr. Sebes­tyén Ibolya gyermekszemész, az alapítvány elindítója -, a tornafelszerelésükön kívül sem­mit nem hoznak be, mindent az intézmény költségvetéséből fizetünk. Közvetlenül a Fűzfői Papírgyártól rendeltürvk hat­féle speciális, a gyengénlá- tóknak való füzetet, írólapo­kat. A bentlakó gyerekeknek váltóruhájuk van, ágyneműt kapnak. A Jurisics úti Iskolá­ba járó gyerekek menzájától a biztosítási díjon át a hang­szerek, a Braille írógépek megvásárlásáig, mindent a re- hobiiltációs központ intéz és fizet. Nemrég kaptunk aba­kuszt - vak számológép - az NSZK-ból. A bejáró gyerekek közül is vannak olyanok, akik rendszeresen egész nap az in­tézményben étkeznek, mert korán reggel érkeznek, vagy este későn mennek haza. Fi­zetniük ezért külön nem kell. Sikerült elintézni azt is, hogy mindegyik gyerek rendelkez­zen vakigazolvánnyal, és köz- gyógye I látási számmal. Sokan itt kaptak szemüveget — in­gyen -, mert kiderült, vala­mennyit látnak. Az intézményben dolgozó nevelők közül három a Juri­sics úti Iskola állományában van. Annak idején a városi tanács művelődési osztálya csak ezzel a feltétellel adott három státuszt - amiből ké­sőbb kettő lett -, és 42 000 forintot havonta az összes já­rulékos költségével együtt, ami 30 000-re fogyott. Ez elég nagy pénzügyi zavart okoz, mert már igazán senki sem tudja nyilvántartani, hol meny­nyi pénz van. Az éjszakai ügyeleti díjat viszont az in­tézménynek kell kifizetnie. A ■Rehabilitációs Központ jobb­nak látná, ha minden pénz, státus náluk lenne.- A pécsi Látássérült Gye­rekek Rehabilitációs Központ­ja regionális intézmény - fe­jezi be beszélgetésünket dr. Sbestyén Ibolya -, éppen ezért fenntartása az önkor­mányzatok feladata is lenne. A költségekhez Pécs-Baranya egy nagyobb összeggel, míg Tolna, Somogy kevesebb pénz­zel járulhatna hozzá. Sz. K. A Vörös Sárkány a pécsi Minaretben A fővárosi Vörös Sárkány kí­nai étterem mintájára kínai ét­termet alakítottak ki a pécsi Minaretben, ahol negyven­féle ételkülönlegességet kínál­nak. A két szakács, Kárász József és Bán Csaba a Vörös Sárkányban készült fel. Kínál­nak a Minaretben például bambuszsalátát, szójába ázta­tott füstölt tojást, szecsuáni rákot, wonton levest. Az ötlet Pintér György étteremvezetőtől származik, aki áprilisig próbál­kozik .az újfajta szolgáltatás­sal, utána ismét a magyar jel­leget veszi fel a Minaret étte­rem. Lapja lett Sellyének Sellye és környéke néven közéleti havilapot jelentetett meg a sellyei önkormányzat azzal a céllal, hogy a lakos­ságot jobban bevonják a iköz- ügyekbe, a döntések, határo­zatok előkészítésébe. A szer­kesztőség a művelődési ház­iban működik, és számít az ol­vasók, a polgárok észrevéte­leire, leveleire. Főszerkesztő: Pintér György. Tisza-túrát szervez a Napfénytúra Megalakult Baranya megye első vízítúrás sportklubja, és iNapfénytúra néven bejegyez­ték a Cégbíróságon. Alapítói 14-en vannak, mindnyájan ter­mészet- és sportbarátok. Első akciójukat' jövő nyárra terve­zik, amikor hat hét alatt vé­gigutaznak csónakokkal a Ti­szán, a forrástól a torkolatig. A túravezetők szekszárdiak lesznek. A klub irodája egy családi háznál működik, a iPorth János utca 15-ben. Ér­deklődni lehet Pallér Gézánál, a 26-477-es és a 21-996-os telefonon, ugyanis a Tisza-tú- rára várják a jelentkezőket, A mohácsi képviselőtestület elnapolta a szervezeti szabályzat vitáját A Mecsek Fűszért új, ön- kiszolgáló raktáráruházát épít Pécsett, a Verseny utcában. Az alapokat három hónappal ezelőtt rakták le, az átadásra karácsony előtt kerül sor. Az új önkiszolgáló és diszkont- áruházban egy helyen vásá­rolhatnak a kis- és nagyke­reskedők, valamint a város lakói, és az országban har­madikként itt vezetik be a vo­nalkódos rendszert. A Mecsek Fűszért az elmúlt években egymás után nyitotta meg a kiskereskedők részére önkiszolgáló raktárait Bara­nya és Tolna megyében, for­galma ebben- az évben jelen­tősen megnőtt. A jobb és kul­turáltabb kiszolgálás érdeké­ben elsőként a szekszárdi ön- kiszolgáló óruház eladóterét növelték meg, és vezették be a számítógépes nyilvántartást. Ennek segítségével egyidőben tudják kiszolgálni a vevőket, valamint a kis- és nagykeres­kedőket. A szekszárdi áruház bővíté­sével párhuzamosan kezdte meg a CSOMÉP Pécsett, a Verseny utcában egy 1300 négyzetméteres önkiszolgáló raktáráruház építését. A ter­vek szerint karácsony előtt már meg is nyílik. Itt is beve­zetik a kettős kiszolgálást, a vonalkódos rendszert és az árukészletet számítógéppel tartják nyilván, öt pénztárnál fizethetnek a vásárlók. A ki­adott számlán szerepel a ter­mék egységára, súlya, és az azért fizetendő összeg, vala­mint az áfa is. A kis- és nagykereskedők már a pénz­tárnál megkapják a számlát, ezzel kikerülhető a felesleges adminisztráció. A Mecsek Fűszért jövő évi tervei között szerepel, hogy újabb önkiszolgáló raktárakat nyit január elején Komlón, nyáron Szigetváron. Az év má­sodik felében Mohácson egy 2000 négyzetméteres diszkont­áruházát adnak át. Pakson a jelenlegit kétszeresére fejlesz­ti. Rendszeresen megtartott áruvásárlási akciókat itt is szeretnék folytatni, hogy egyes vegyiárukhoz, kozmetikai cik­kekhez, élelmiszerekhez, festé­kekhez kedvezményesebb áron, olcsóbban juthassanak a vevők. Sz. K. Mohács képviselőtestületének elmúlt keddi ülése ismét éj­szakába nyúlt. A város első tíz hónapjá­nak pénzügyi, mérlegét máso­dik alkalommal vehették ke­zükbe a képviselők, külön ké­résükre a pénzügyi osztály ve­zetője majd hat oldalt kitevő magyarázó szöveggel próbálta megvilágítani mindazokat a fogalmakat, melyeket a szá­mok takarna^. A részletező mellékletekkel együtt vaskos­ra kerekedett előterjesztést jó negyven percig boncolgatta, elemezte Kunovszki István, aki a gimnázium matématika ta­náraként „készült" is e téma­körből. Hosszú számológépes „slejfni" igazolta szorgossá­gát, de az egyezőséget csak Héjjas Attiláné osztályvezető különórája segítségével ismer­te fel. A napirendi pontok tárgya­lását megelőzően többségi szavazattal úgy foglaltak állást a testület tagjai, hogy Mohács Város önkormányzatának szer­vezeti és működési szabályza­ta tervezetét zárt ülésen vitat­ják meg. Az írásos anyagot átolvasva valamennyi olyan rendelkezés, amely a város la­kóira vonatkozik és érdekelhe­ti őket, kinek, mi a vélemé- inye a város leendő cimeré- ről, a zászlóról, az intézmé­nyeken elhelyezkedő több nyelvű feliratokról, az ülések gyakoriságáról, időpontjáról, arról, milyen forgatókönyv szerint zajlanak a viták, mi­lyen feladatokat szánnak a polgármesternek, alpolgármes­ternek, jegyzőnek, vagy milyen lesz a rendeletalkotások me­nete? Végül is minderre még zárt ajtók mögött sem került sor, jhiszen valamivel fél 11 után már nem volt erejük az SZMSZ vitájához . . . . November 30-án ezért ismét összeülnek. Arról kedd éjszaka már nem esett szó, hogy zárt ülésen, vagy sem. Berta M. Vonalkód, számítógépek Jövőre Komlón, Szigetváron és Mohácson is Üzletemberképzés amerikai módra Dale Carnegie vállalkozó üzletemberképző iskolát alapított az USÁ-ban. Módszere egyre népszerűbb, ami köszönhető a Siker­kalauz című világhírű könyvének is. Magyarországi követői sze­retnék, ha a hazai „siker—üzletember tréning” jól beválna, ezért november 29-én, 15.30-kor Pécsett, a JPTE közgazdaságtudomá­nyi Icar rektori aulájában bemutatkozó előadást tart két Car- negie-követő, Kiss Gábor és Kristóf András. A rendezvény házi­gazdái: az M. K. T. Ifjúközgazdász Klubja és a Közgazdász- hallgatók Egyesülete. Kicsi vagyok én ..ha megnövök, be is megyek én ... Fotó: Szundi György Már az fs eszembe jutott, hogy ha ez így megy tovább, rokoni, baráti ikapcsolbtok szakadnak meg azok miatt, akiknek a konfekció szerint tervezettnél rövidebb a kór­juk. Ha lenne persze kordjuk, megtoldhatnók a karjukat - így talán sikerülne előállítani azt az üdvös állapotot, hogy Lakótelepi mágneszár - csak felnőtteknek egyik kezünkkel a kaputelefon gombját nyomva, másikkal a kaput ráncigálva „Szezám tá­rulj” mormogás közben a ka­pu kitáruljon. De nincs kardunk, viszont lakótelepi 'lakásaink lépcső- házajtajára biztonsági okok­ból mágneszárat szerelnek fel (vállalkozó kisiparosok jó pénzért), hogy illetéktelen fe­zektől óvjuk vagyonúnkat. A lépcsőházba pedig ki lopni jár,- ki valamit bevinni megy, ki csak egyszerűen be szeret­ne jutni. A szerencsés kulcs­tulajdonosokról most ne szól­jon a fáma, de szóljon a szomszéd házból átugró ba­rátokról, az iskolából haza­térő gyerekekről, a vidékről érkező nyagymamákról, azok­ról, akiknek a -szabványnál rö­videbb a karjuk. Pedig az ötlet jó. Itt az új divat, amely kenyeret ad az iparosnak, védi a Jakót az ügyetlenebb betörőktől (mert az ügyesebbje alig hinném, hogy nem találta még meg az ellenszerét), és véd a fent említett gyanútlan állampol­gároktól is. Mágneszárban is van per­sze többféle. Van, amelyet folyton nyomni kell, s van olyan, amelyet nem kell nyom­ni az idő alatt, míg az ajtó­nyitással bajlódunk. Ez utóbbi némileg szerencsésebb konst­rukció, csak az rejtély, hogy mikor melyik ütemterv alkal­mazandó. Félreértés ne essék, nem vagyok a technika ellensége, és sem magam, sem lakótár­saim javait nem kívánom be­törők martalékává tenni, csu­pán néhány dolgot nem értek. Ha két bejárata van egy lépcsőháznak, miért csak az egyiknél van kaputelefon, s ha a kaputelefon nélküli ol­dal tárva-nyitva áll, miért kell a másik oldalon felszerelni a méregdrága biztonsági zárat. Nem értem, miért kell az egybeépített házakból álló la­kótelepet körbejárnom, hogy a néhány lépcsőházzal odébb lakó barátomhoz átjussak né­hány bíztató szóért. Az esti közös teázásokról §gy időre, amíg újra el nem romlik a mágneszár, le kell mondanunk, mert a gyerek kicsi, korán fekszik, a kapu-, telefon pedig éktelenül csö­römpöl, és különben is rövid a karom . . . Z. M.

Next

/
Thumbnails
Contents