Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-27 / 235. szám
1990. november 27., kedd űj Dunántúli napló 3 Rész-Vétel Alapítvány A munkavállaló is tulajdonos lehet Lehetőség a talpraálláshoz, de nem csodaszer Ultrakönnyü repülők Nyíregyházáról. Hobbi, kiképzés, munkarepülés lehet a felhasználási területe azoknak az ultrakönnyű repülőgépeknek, a melyekből a tervezett ötös széria első darabja elkészült a Repülős Szolgálat nyíregyházi üzemében. A kétüléses gép összsúlya 150 kilogramm, 50 lóerős motorjával másfél órát repülhet, végsebessége pedig 130 km/óra. Képünkön: készül az ultrakönnyű repülőgép a kísérleti műhelyben. IMS-konferencia Pécsett Elhamarkodott volt a magashoz kiürítése? A jugoszláv és az amerikai professzor nyilatkozik az épületek megerősítéséről November 28. Gázszünet Pécsett és környékén November 28-án 11 órától 13.30-ig szünetel a gázszolgáltatás Pécsett, Nagykozárban, Romonyán, Bogádon és Kozármisleny- ben, mivel a Gáz- és Olajszállító Vállalat a Béta és a Pécs közötti gázvezetéket csögörény segítségével megtisztítja a lerakodott szennyeződésektől. A DDgáz kéri a mintegy 35 000 családi és csaknem 30 nagyfogyasztót, köztük gyárakat, ipari üzemeket, termelőhelyeket, hogy a kért időpontban ne használják a gázkészülékeket, így a fővezetékből nem juthat be szennyező anyag a városi vezetékrendszerbe. A házi nyomásszabályzókat 13.30 után mindenki állítsa visz- sza, nincs szükség a szerelők kihívására. Ma már Magyarországon sem elképzelhetetlen, hogy a dolgozók is tulajdonosai lehessenek a vállalatuknak. A tervek szerint, a részvényeket részletre vásárolhatják meg, a törlesztést a nyereség rájuk eső részéből fizetnék ki. A Munkavállalói Részvénytulajdonlási Program ehhez ad segítséget. A Rész-Vétel Alapítvány az elmúlt év végén alakult meg Budapesten. Tagjai szociológusok, közgazdászok, jogászok. Céljuk elsősorban az ipari vállalkozások támogatása, egy Munkavállalói Részvényvásárlási Program kidolgozásával. A törvénytervezet elkészült, a Munkaügyi Minisztérium szakemberei kézhez kapták. A világ fejlett és fejlődő országaiban már hosszabb ideje működnek és egyre szélesebb körben terjednek az ESOP különféle változatai: a magántulajdonosok körét szélesítő és o hitelhez jutást demokratizáló programok. Ennek keretében a munkavállalók hozzájuthatnak a saját vállalatuk tulajdonjogához, amihez nem szükséges a saját megtakarításaikat felhasználniuk. A részvények egy részét egy kedvezményesen visszafizethető hitelkonstrukció keretében megvásárolhatják, ezzel érdekeltté válnak nemcsak munkahelyük, bérük megtartásában, hanem a vállalat jövedelmének növelésében, és hosszú távú piaci sikerek megalapozásában is. Ennek mintájára dolgozta ki az Alapítvány a Munkavállalói Részvénytulajdonlási Programot. — Az ESOP-pal ellentétben ez nem jelent plusz tőkeforrást - tájékoztat Németh Gyula, a kuratórium tagja. — Ugyanis ott új részvényeket bocsájtanak ki, tőkeemelésre is sör kerül. A Munkavállalói Részvénytulajdonlási Prograra- ban a dolgozók tulajdonosai lesznek a vállalatnak, de ennek következtében nem lesz több pénze a cégnek. Ez nem csodaszer, csak egy lehetőség a fennmaradásra. Magyarországon már van olyan vállalat, ahol a dolgozók közül többen tulajdonosok lettek. Az IBUSZ-részvényeiből az Állami Vagyonügynökség kedvezményes feltételek mellett részletre - adott el részvényeket a dolgozóknak. A Rész-Vétel Alapítvány által kidolgozott Munkavállalói Részvényvásárlási Program azonban más jellegű. A tervek szerint a munkavállalóknak nem kellene a részvényekért fizetni, ugyanis feltételezhetően nem rendelkeznek számottevő megtakarítással. Az elképzelések szerint az osztalék után nem kellene adózniuk, de ezt az összeget a részvény kifizetésére kellene felhasználniuk. A Zala Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat is csatlakozott a Rész-Vétel Alapítványhoz. A vállalat igazgatója, Barta András elmondta: Az Alapítványt életrehívó Lukács János szociológus előadását hallotta a munkavállalói részvényekről. Jónak tartotta az elképzelést. A kezdő lépéseket a vállalatnál már megtették. Egy Szociálpolitikai, foglalkoztatási és résztulajdonlási alapítványt hívnak életre. Sz. K. Felvonultatta eddig szerzett vizsgálati eredményeit, kísérleteinek tapasztalatait mindenki, aki ma Magyarországon az IMS-probléma megoldásában dolgozik. Kicsi lett a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola előadóterme, nagyobbá kellett vonulniuk az érdeklődőknek a tegnap délutáni IMS-konferencián, amelyet dr. Krippl Zoltán pécsi polgár- mester nyitott meg. A rendkívüli érdeklődés annak is szólt, hogy külföldi előadókat Ígért a szervező műszaki főiskola és a polgár- mesteri hivatal. Valóban eljött dr. Brosko Petrovic, a belgrádi IMS Intézet professzora, és Robert M. Darvas, a Michigan Egyetem professzora.- Mindketten meglepő kijelentést tettek: felesleges volt a pécsi magasház kiürítése. Miért? Petrovic professzor:- Mélyen úgy érzem, hogy ez rossz akció volt, ebben az épületben nem jelentkezett azonnali életveszély miatt beavatkozásra szükség. A korrózió előrehaladása lassú folyamat, van elég időnk, sőt sok időnk van a legmegfelelőbb megoldások kidolgozására. Darvas professzor:- Teljesen egyetértek. Mindketten ugyanerre az álláspontra jutottunk, elhamarkodott volt a kiürítés, ráadásul a polgárok körében hisztériakeltésnek bizonyult. Akik IMS- házban laknak, most azt hiszik, hogy fejükre hull az épület, pedig erről szó sincs. Én láttam olyan házat, amelyik négyszer olyan leromlott állapotban volt, mint a pécsi magas épület, és még ma is áll.- A magyar szakértők a PU paszta alkalmazására vezetik vissza a korróziót, önök szerint mi az oka az acélkábelek korrodálásának? Darvas professzor:- Petrovic professzor előtt nem is mondanám, de szabad kloridos anyagot feszitett vasbeton közé nem engednék be, mert nincs olyan beton, ami nem engedi át például a vizet, és megindul a kémiai folyamat. Petrovic professzor:- Amikor kidolgoztuk az IMS szisztémát világosan leírtuk, hogy csak kényes és finom munkát igénylő kivitelezéssel alkalmazható. Tévedésünk abban volt, hogy nem tiltottuk meg kifejezetten az alkalmazását. Későn ébredtünk fel.- Hogyan lehet rendbeten- ni az IMS házakat? Darvas professzor:- Megpróbálom nagyon egyszerűen megfogalmazni. Ha a kábelek korrodálódnak, megszűnik a kapcsolat az oszlopok és a födémek között. Nagyon egyszerű módon, mondjuk négy darab szögecs- csel ezt a kapcsolatot helyre lehet állítani. Ilyen megoldást javasoltak az Orosz Árpádék a Budapesti Műszaki Egyetem vasbetonszerkezetek tanszékéről, és hasonló gondolatokkal jött a MODULTERV Kft. is. — Petrovic professzor milyen megoldással ért egyet? — Nagyon sok van, néhány nagyon drága, és a házak belső térképzését, esztétikáját rontja. Én az utólagos feszítést javaslom, hiszen ezzel foglalkozom. Két módja van: teljesen kicserélni a kábeleket, illetve hozzáadni az új kábeleket, de ezt még alaposan elemezni kell. Amennyiben a pécsi szakembereknek szükségük van a véleményemre, állok rendelkezésükre. — Ugyanezt ajánlom én is - mondta Darvas professzor. Megkérdeztük Orosz Árpád professzort, a BME vasbeton- szerkezetek tanszékének vezetőjét is, mi a véleménye az egy .évvel ezelőtti előzetes szakvéleményének kritikájáról, amelynek nyomán kiürítették a magasházat. Fenntartja akkori álláspontját, és azért a döntésért vállalja a rá háruló felelősséget - mondta. Gáldonyi Magdolna Tiibingeni történész Pécsett Több mint egy hónapig Pécsett ta rtózkadik és kutatóimunkát folytat, előadásokat tart egy tübingeni történész, dr. Christoph Fichtner. Korábban előadást tartott a JPTE Föld raj ztudomónyi Intézet Földrajzi Információs Központjában, amikor az megkezdte munkáját, sőt speciális kollégiumot vezetett földrajzi témáiban. November 26-án az MTA Regionális Kutatások tKözipontjában „ Német városok a középkorban" címmel tartott előadást. Mégis beázott a ház Pénteken tettük szóvá a pécsi Móra Ferenc utca 48. lakóinak aggodalmát: félnek az esőtől, és a beázástól, mert az otthonuk felett most építi be a PIK a tetőteret. Fodor Tamás, az Ingatlankezeő Kivitelező önelszámoló egység- vezetője megnyugtatott mindenkit, gondosan dolgoznak, kizárt a lakások leázása. Nos, nem kellett sokáig várni, a hétvégén a legfelső szint három lakásában előve- ihették a lavórokat, mert a szobákban is csepegett az eső, tönkretéve a bútorokat. A lakókkal együtt várjuk az ígért gondos munkát a PIK- től. A KVALITERM Épületgépészeti Szolgáltató Gazdasági Munkaközösség Baranyában megkezdi a padlófűtések élettartamát és gazdaságosságát növelő kezelését, a TV .Felkínálom" c. műsorában ismertetett korszerű vegyianyaggal Előjegyzés telefonon, 8-15 óráig (72)26-544/16-os melléken (5456) Arcok a múltból... Aki a pécsi rádiózás bölcsőjét ringatta „Hazabeszélünk” címmel sugároz e héten a Magyar Rádió mintegy 30 órányi műsort, a rádiózás 65 évnyi történetéből — melynek kezdete 1925. december 1 -je, ekkor indult meg a műsorszóró rádiózás hazánkban. Az RTV Újság címlapja még ennél is korábbi időből származó képeket tár (az olvasó elé, és ebből a (h)őskorból bukkantam rá egy hasonló pécsi fotóra. Solti Lajos egykori postafőtanácsos áll rajta, fülhallgatóval, kezében ernyővel, lábánál titokzatos (rendeltetésű táskával, mellette keménykalapja. Hiteles dokumentuma ez a rádiózás pécsi megteremtése történetének. A fotográfia 76 évvel ezelőtt készült. Előzményéhez tartozik, hogy 1914. február 16-án, este 6 órakor izgatott férfiak ültek az akkor épülőfélben levő kereskedelmi iskola (ma az egyetem Rákóczi úti épülete) tornyának egyik szobájában, egy furcsa alakú készülék előtt. Nem kisebb dologra vállalkoztak az újításra törekvő kísérletezők, minthogy az akkor még alig ismert dróttalan távíró útján szikratáviratot vegyenek fel. 9 óra felé járt az idő, amikor az egyik jelenlevő: Setényi Jenő postatiszt fülére illesztette a készüléket. Végre 9 óra 10 perckor Selényi Jenő papírra vetette az első mondatot: „Norddeich... L'air íróid brouillé du nord pluie..." Azaz, norddeichi jelentés szerint a levegő hideg, köd, északon eső. Valamennyien örömmel sóhajtottak fel: a kísérlet sikerült. A Solti Lajos által megépített első kísérleti rádiókészülék igen egyszerű volt: egy Kohinoor ceruzából és egy ólomérckristályból állott, az antenna egy kimustrált, ócska esernyő drótváza volt. Solti a szikratávirat felvétele után inyomban táviratban jelentette a sikeres vételt Foltért Károly postavezérigazgatónak. Másnap este ismét megkísérelték a vételt. Ez alkalommal Nord- deich, Párizs, Moszkva és még egy ismeretlen állomás jeleit vették. A sikeres kísérleten felbátorodva, Solti beadványban tkérte Nendtvlch Andor polgármestertől, hogy a városházán rendezzenek be egy helyiséget, athol Pécs, is bekapcsolódhat a világ szikratávíró forgalmába. Ugyanakkor terjedelmes memorandumot intézett az akkori kormányhoz, melyben stúdió- és rendőrségi rádióállomás eszméjét vetette fel. A nem mindennapi érdetkességű memorandumban többek között ezt olvashatjuk: „Egy felvevő készüléket állítottam egybe, mely bárhol kifogástalanul működik, s melynek segítségével a Nord- deich által adott közép-európai időjelzést, meteorológiai híreiket, valamint a párizsi bör- zéközleményeket minden községben, pusztán, tanyákon lakók felfoghatják. Mindezekre való tekintettel kérem Nagyméltóságodat, hogy ezen készülék beszerzését elrendelni méltóztassék . . . Egyidejűleg kérek engedélyt arra, hogy a Gellért-hegyen, mint Magyar- ország ideális gócpontján, egy adóállomást rendezhessek be. Ennek segítségével ugyanis közölném az ország egész lakosságával mindazon híreket, melyek közérdekűek. Pécs, 1914. február 25. Solti Laijos m. kit. posta-távirdatitkár." Kérelmét a koraibeii hatóságok elutasították, kioktatva Soltit, hogy „... magánkedvtelésre szolgáló rádióállomások egyáltalán nem engedélyezhe- tők. Egyúttal jelentse, mi annak a játékkereskedőnek a címe, aki ily rádiókészülékeket árusít? Pécs, 1914. márc. 3-án. Brunner sk. igazgató”. E szigorú eltiltás sem kedvetlenítette el Solti Lajost. A Mecseken állította fel készülékét. Az I. világháború alatt több Ízben fogta Párizs, Moszkva sifrirozott háborús táviratait. A katonai hatóságoknak nem merte átadni ezek •szövegét, mert az akkor még városi rendőrség állandó „érdeklődésével” tüntette ki. Solti 76 évvel ezelőtti tevékenységével a közérdekű rádiózás alapjait fektette le, és ha nem gáncsolták volna el, ima talán jelentős szerepe lenne a rádiózás népszerűsi- tésében. Amit a hatóságok annak idején még fantasztikus dolognak minősítettek, az ma — amikor önálló rádió- és tévéadók működnek városunkban — már egészen természetes. Ha ezekre gondolunk, jusson eszünkbe az az ember is, aki a rádiózás pécsi bölcsőjét ringatta. Dr. Nádor Tamás Solti Lajos, fülhallgatóval, lábánál a titokzatos táskával
