Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-24 / 232. szám

1990. november 24., szombat aj Dunántúli napló 5 Nemzeti mozgalom a pécsi Széchenyi gimnáziumban A „legnagyobb magyar” nyomában Széchenyi Péter és Andrásfalvy Bertalan is csatlakozott Visszavonulás helyett offenzíva A pécsi Garancia Moszkvát ostromolja Volgák és Ladák „hátra a re”-a, Toyota díszkísérettel Amikor két-bórom kollé­gámnak megemlítettem, hogy a pécsi Garancia Szövetkezet Moszkvába szállít személygép­kocsikat, első reakcióként megkérdezték, hogy „csak nem Ladákat?". így hát Komáromi István elnöknek én is ezt a kérdést tettem fel elsőként. — Kicsit furcsa, de így igaz. Többek között Ladákat és Vol­gákat is szállítunk a Moszk­vában létesített valutás üzle­tünkbe. Évek óta törekszünk a szovjet piacon való megje­lenésre, érmék jegyében nyi­tottuk meg az említett üzletet moszkvai partnerünkkel. Ami a Ladákat és a Volgákat il­leti, kint elég kemény az áruk. Egy új Volgáért 15 000 dol­lárt is elkérnek, úgy, hogy órainkkal megférünk a nagy szomszéd piacán. A Garancia Szövetkezet már ezt az üzletet megelőzően is kapcsolatba került a szovjet autóbiznisz képviselőivel. A nemrégiben megalakított svéd —magyar GARMA fCft.-ben ugyanis a svéd cég mögött döntő részben szovjet tőke áll. a partner részéről szov­jet állampolgárságú igazgató­val. A GARMA nevét már csak azért is érdemes megje­gyezni. mert ez a. vegyes- vállalat hozza be jövőre a ha­zai utakon futó Ladák döntő részét. Hogy kik forgalmazzák őket, az már egy más kérdés. — Akkor terjeszkednek kelet felé. amikor a legtöbb cég (az objektív gazdasági körül­mények.' valamint a kormány­zati döntések következtében) visszavonulást fújt... — Mint mondottam, ez már régóta szándékunkban állt. Most csak kihasználjuk a le­hetőséget. s mivel a használt nyugati autókra igen nagy igény várható odokrnt, hát mi zömmel használt nyugati autókat kívánunk megfizethe­tő áron forgalomba hozni Moszkvában. A szerződés megköttetett, már outákat is adtunk el. Éppen most küld­tem el egy árajánlatot har­minc darab Toyotára. Mint megtudtuk, nemcsak „autós offenzívóról" van szó. Garancióék egy árubemutatót is szerveznek a moszkvaiak­nak, melyen többek közt a TSZKER, a Konzum Rt. és a Cipőipari Szövetkezet jelenik meg Baranya megyéből. Re­méljük, az autós üzlethez ha­sonló sikerrel. B. N. Országos mozgalmat indít útjára mai alakuló ütésén a pécsi Széchenyi István Gimná­zium és Szakközépiskola. Az iskola diákjai és történelmi­honismereti szakköre kezde­ményezésére gróf Széchenyi István születésének 200. évfor­dulójának tiszteletére meg­alakítják a Népi Ifjúsági Szö­vetség Gróf Széchenyi István Baráti Körét, «mely az em­lékév után is működni kivan. Céljuk a „legnagyobb ma­gyar" szellemi, politikai és kulturális hagyatékának ápo­lása, időszerűsítése. Ehhez az ország középiskoláin kivül bárki csatlakozását várják. — A baráti kör megalakítá­sában az iskola 2/g osztályá­nak nagyon nagy szerepe volt — mondja Nagy Lajos tanár úr, ügyvezető elnök. — Az ötlet kipattanása Után ők voltok az elsők, akik felaján­lották, hogy iskolai bált ren­deznek. melynek bevételét alapítvány formájában e cél­ra ajánlják fel. Erre azután megmozdult az egész Széche­nyi: egy tanár kolléga 10 000 forintot adott, a TIT 50 000-t, segítségét ajánlotta fel a Ma­gyar Néppárt—Nemzeti Pa­rasztpárt, a szülők, nagyma­mák. Mostanra több mint 300-an léptek be a baráti körbe, többek között a Me­Tegnap közgyűlést hívott össze a Pécs-Baranyai Kulturá­lis Kamara. A Magyar Kultu­rális Kamara önálló tagjaként áprilisban másodikként alakult meg a baranyai szervezet, a fővárosi mellett vidéken az egyetlen szakmai érdekképvi­seleti szervként A már jelen­tős létszámmal rendelkező tes­tület közgyűlésének először adott helyet az MTA Regio­nális Kutatások Központjának tanácsterme, ezzel is -jelezve a vendéglátók együttműködé­si szándékát Ennek jegyében üdvözölte Csefkó Ferenc, a központ ügy­vezető igazgatója, majd Tóth József professzor főigazgató- helyettes a tanácskozást, amely Gergely Jánosnak. a kamara elnökének beveztő szavaival vette kezdetét. A cseki Szénbányától, az 500-as ipari szakmunkásképzőből, a Zipernovszkyból, de jelentkez­tek volt izéchenyistók, Fekete Gyula író, és a gráf ameri- kában élő 23 éves, festő-le­származottja, Széchenyi Péter, sót. Andrásfalvy Bertalan kul­tuszminiszter is. Szava község­től 700 négyszögöl területet kaptunk (amit kempingként szeretnénk hasznosítani), a község malmát pedig Széche­nyi Péter alkotóházzá alakítja át számunkra. Az évforduló megünneplé­sén kívül a kör tervei között évente 3 megyei és egy or­szágos pályázat kiírása, az alapítvány kamataiból pedig tehetséges diákok díjazása szerepel. Támogatják többek között a külföldi kapcsolatok felvételére irányuló kezdemé­nyezéseket, ösztöndíjakat osz­tanak ki rászoruló diákoknak, 'rtémet, délszláv nemzetiségű tanulóknak, valamint segítik a hazánkon kivül élő magyar nemzetiségű diákok a 5zéohe- nyiben folytatott középiskolai tanulmányait. Pályázatokat adtok be további pénzszerzés céljából, de segíti őket a So- ros-olapitvány és volt széche- nyisíként dr. KrippI Zoltán, Pécs polgármestere is. P. V. kamarai cél világos kijelölé­sében megállapodva az intéz­ményi érdekképviselet straté­giai kérdéseit vitatták meg. Döntöttek abban, levélben, majd a sajtóban is közzé te­endő felhívásban fordulnak az önkormányzatokhoz, illetve a kormányzathoz, mert a bara­nyai helyzetkép alapján jog­gal tartanak a kultúra teljes kiárusításától, a kézen-közön gazdátlanná vált művelődési házak elszaporodásától, a színház, a nagy és kiskönyvtá­rak további sorvadásától, és bíznak abban, hogy szakmai segítségük, közzé tett tapasz­talataik révén kevesebb lesz a később korrekcióra szoruló rendelet, kevesebb a kiszolgál­tatott, mert tovább már nem piacosítható érték. B. R. Levélben fordulnak az önkormányzatokhoz Tanácskozott a Pécs-Baranyai Kulturális Kamara A beteg nem tartotta be az orvosi utasításokat Lopunk csütörtöki számában cik­ket közöltünk arról, hogy Streicher Zoltán, a Baranya Megyei Kórház volt betege utcai plakátokon ma- mutatta el az intézményt. mert nem találta neyfetelónet a kórház orvosainak munkáját: Nyilatkozott a kórház jogásza, sebészeti osztály- vezetője, és információkat adtunk az ügy bíróság előtti esélyeiről is. Alább a sebészeti osztály levele olvasható. Az Űj Dunántúli Napló 1990. november 22-i száma­iban „Több száz plakát a bel­városban" címmel megjelent újságcikk által közölt ellent- .mondó és téves adatok a té- " nyék közlését teszik szükséges­sé. Mivel a beteg írásbeli nyi­latkozatában felmentést adott az orvosi titoktartás alól, így {ehetőség nyílik a betegség lefolyásának közlésére. Strei­cher Zoltán (1966. 02. 26., te- yeli lakos) 1990. április 4-től 23-ig, illetve június 18-tól 29- ig feküdt osztályunkon. Felvé­telét megelőzően autó utasa­ként balesetet szenvedett,. melynek következtében jobb combcsontja a középső har­madban eltört. Megoperáltuk, velőűr szegezés történt. A 19. napon térdtoma javaslatával otthonába bocsátottuk. Ismé­telt ellenőrzés során a törés gyógyulását észleltük, de az ilyen típusú sérüléseknél gyak­ran észlelt térdizületi mozgás­korlátozottság a vártnál las­sabban javult. Emiatt került sor a második felvételére. Ki­lenc napos aktiv gyógytorna mellett a térdízületi mozgások lényegesen javultak, mely ar­ra utalt, hogy a tornakezelés­től eredmény várható. A további ellenőrzések is azt erősítették meg, hogy a beteg az utasításainkat • nem tartja be. Utólsá ellenőrzésre 1990. október 4-én jelentke­zett, a korábbiakhoz képest romló térdiunkcióvol. Rehabili­tációs intézetben csontritku­lást állapítottak meg a térd- izületeket alkotó csontokban, ami mozgáshióny következmé­nye. További tornakezelést ja­vasoltunk, melynek teredmény- telensége esetén kisebb mű­téti beavatkozást helyeztünk kilátásba, ezért osztályunkra visszarendeltük. Baranya Megyei Tanács Kórház-Rendelőintézet sebészeti osztály Holnap az UJ lfDII-ben A VILÁGTALAN PORNÓSZERZÖ ÁLNÉVEN PUBLIKÁL „Andrea úgy furulyázott, mint egy bugaci pásztor" * BÚTORBOTRÁNY NAGYKANIZSÁN? Nem bocsátják el az irodavezetőt * CSEREÜDÜLÉSEK A NAGYVILÁGBAN On is bekerülhet a katalógusbal Anne Marie Cousteau COUSTEAU KAPITÁNYÉK BAJÁN NEM AKART A VÍZEN JÁRNI... „Kaposvár: 8-10 méter után ráhajolt a vízre, kifújta az összes levegőt, majd elmerült” * MAGYAR KÉZILABDÁZÓK NYUGATON A profi Füzesi, Marosi és Putics * DÉL-KOREÁBÓL IS VISSZAVÁGYOTT Hajba, a kenukirály Pakson Eurodiab Pécsett Dr. Anders Green, az odensei egyetem professzora. Nemzetközi tanácskozás a gyermekkori cukorbetegségekről (Folytatás az 1. oldalról) betegség okainak kutatására nemzetközi szervezet alakult. Sajnos, a betegség okát ma még nem ismerik, sőt eddig az sem volt ismeretes, hogy az egyes országokban milyen az előfordulási arány. Ennek Irizsgólatára az Európai Gaz­dasági Közösség Kutatási ala­pot hozott létre, s két évvel ezelőtt megalakult az Eurodi­ab nevű nemzetközi társaság. Tizennyolc ország vesz részt a programban. A kutatások első fázisa most lezárult, s a tár­saság életében ez a pécsi konferencia tulajdonképpen történelmi jelentőségű, hiszen itt számolnak be először nyil­vánosan a kapott eredmények­ről. A kutatóprogram elnöke dr. Anders Green, az odensei (Dánia) egyetem professzora. Öt kérdeztem, milyen ered­ményt hozott a kutatás? Green professzor elmondta, hogy a 18 országban összesen Í27 kutatási központot hoztak létre. Ezekbe a központokba futottak be a hozzájuk tarto­zó régiókból az összes cukor­beteg gyermekekkel kapcsola­tos adatok. Mivel a betegség okát egyelőre nem ismerik, az első lépés az kellett, hogy le­gyen, hogy feltérképezik hol, milyen arányban fordul elő. Igen érdekes odatokat kap­tak. A legalacsonyabb a meg­betegedések száma Olaszor­szágban és Izrpelben, és a legmagasabb Finnországban. Tízszeres a különbség. (Ma­gyarország a középmezőnyben van). Ugyanakkor tanácstala­nul állnak például azelőtt, hogy az Olaszországhoz tar­tozó Szardiriia-szigetén még a finnországi adatot is meghala­dó o megbetegedések száma. A kutatásokban döntő jelen­tőségű, hogy ezeket az elő- fgrdulósi arányokat megismer­ték, hiszen Így az egyes he­lyekre koncentrálva folytathat­ják a vizsgálódást, keresve a genetikai életmódbeli és kör­nyezeti összefüggéseket. A professzor elmondta, na­gyon örül. hogy a Pécsi Gyer­mekklinika elvállalta ennek a döntő fontosságú tanácskozás­nak a rendezését, hiszen a 27 központ közül a pécsi a leg­nagyobb. A pécsi klinikán működő kutatási központ vezetője dr. Soltész Gyula docens, kérdé­semre elmondta: Magyaror­szágon sajnos a megbetege­dések száma növekvő tenden­ciát mutat. Évente körülbelül 170—180 új esetet jeleznek. Eddigi következtetéseik szerint genetikai és környezeti ténye­zők egyaránt okolhatók, de hogy melyik milyen arányban, s ezen kívül még milyen eddig imeretlen tényezők a felelő­sek, ennek kiderítését a továb­bi kutatásoktól remélik. i S. Zs. Sikertelen pályázat Nincs új vezérigazgató a Hunornál A közelmúltban lejárt an­nak a ipályázatnak a határ­ideje, amelyet a Hunor Kesz­tyű- és Bőrruházati Vállalat vezérigazgatói posztjának be­töltésére hirdettek meg. A pályázati felhívás nem járt sikerrel — tájékoztat Hornyok István, a vállalati tanács el­nöke. Mindössze egyetlen (külső) pályázó akadt, de ő sem felelt meg a (kiírási kö­vetelményeknek, a vállalatról alkotott elképzelései komoly- tatanok voltak, a pályázatot ezért a vt elutasította. Most — december 10-i ha­táridővel — új pályázatot ír­nak ki. A tapasztalatokból okulva bővíteni szeretnék a pályázók körét, ezért a mű­szaki-közgazdasági mellett a jogi végzettséget is elfogad­ják, a nyelvtudást nem köve­telménynek, hanem elönynék tekintik, és eltörlik az életkori határt' A vállalati tanács azt szeretné, ha vállalaton belül *is akadna vállalkozó, olyan, aki ismeri a cég — korántsem könnyű — helyzetét, és van­nak elképzelései a jövőről. Ha a második forduló is si­kertelen marad, új pályáza­tot mór nem írhatnak ki. Eb­ben az esetben a vállalat államigazgatási felügyelet alá kerülne, élén kinevezett igaz­gatóval, akinek feladatává tennék, hogy egy év alatt pri­vatizálja a vállalatot. Ami a megkezdett tárgyalásokat il­leti, azok lényegében zavar­talanul folytatódnak a volt vezérigazgató vezetésével. S. G. Pécsi zene­szerszám-kutató A vonóshangszer-javitós szerszámai címmel tartott dia­vetítéses előadást Gál György, pécsi vonóshangszerjavitó és szerszámgyűjtő az MTA veszp­rémi akadémiai bizottságának jnovemberi ülésén. Az előadás 1989-ben benyújtott első díjat nyert pályázatának anyagát tartalmazta, középpontjában a mindenkori magyarországi hangszerészet bemutatásával, 'melynek alapja 19 éves gyűj­tőmunkája. Régi hangszereket és az előző századok magyar herngszerjavitóinak mestercím­kéit kutatja. Több éve az akadémia veszprémi munkabi­zottságának, szeptembertől ipedig a nyelv- és neveléstu­dományi szakbizottság tagja. ‘Emellett pedig a havonta megjelenő pécsi Iparos Új­ság főszerkesztője november óta. Számos európai országtól eltérően Magyarországon még Inem jelent meg a magyar hangszerészet történetét ösz- szefoglaló kiadvány, ezért publikálná Gál György hama­rosan elkészülő könyvét, vár­hatóan egy németországi ze­neműkiadó gondozásában. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents