Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-21 / 229. szám
1990. november 21., szerda uj Dunántúlt napló Megalakult a Kórusszövetség Baranyában . „Amatőr mozgalom, de az egész társadalomra kihat” Tulajdonképpen a dolgok elébe vágva - hiszen r országos szövetség még nincs — novemberben Pé- F esett megalakult a leg- i jobb pécsi és baranyai kórusok magába tömörítő l érdekvédelmi szervezet, a Kórusszövetség. Hogy miért volt erre szükség, arról s kérdeztük a szövetség el- j • nőkét, Villái Aurél karna- j ! gy°tA korábbi gyakorlat, hogy az amatör művészeti I mozgalom gazdája a ta- \ nács volt, a struktúraváltással megszűnt. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi rangú pécsi, baranyai kórusélet gazdátlanul maradt. Az viszont teljesen lehetetlen, hogy akár a kétévente megrendezendő nemzetközi fesztiválokat: a Pécsi Kamarakórusfeszti- vált, a Komlói Gyermekkórusfesztivált ezután a saját zsebükből finanszi- I rozzák a kórusok. A szponzorok felkutatása sem jelenthet végső megoldást, hiszen bármelyik nyugati országban szétnézünk, jelentős önkor- - mányzati,- városi támogatásban részesül a kórusmozgalom. Mert egyszerűen belátják azt a tényt, hogy a művészeti értékek jelentőségén, a hírnéven túl az adott városnak turisztikai, anyagi haszna is van, pl. a fesztiválok révén. A Kórusszövetség tehát érdekvédelmi szerve| zet, amely a 150 éves tradícióval bíró pécsi kó- 5 rusmozgalom védelmében < jött létre, hogy alkalomig adtán az önkormányzattal í kapcsolatot teremtve, jj j: anyagi és erkölcsi támo- } I gatást kapjon a várostól. 1 j - Véleményem szerint jj is szerencsésebb lenne a r helyzetünk, ha az önkor- í i mányzatban az oktatás és l í művelődés szétválasztásá- ! | val mindeqyikre külön-kü- 1 | lön több figyelem és pénz | I jutna. Rendkívül szomorú f lenne, ha ilyen okok miatt I a hagyomány megszakad- | na, hiszen nagy veszteség f, lenne mind a muzsika 3 kedvelőinek, mind az 1 előbbi okok miatt, a városnak is — mondja Ti I - Iái Aurél. Z. M. Különféle erőgépekhez gyártanak alkatrésze két német exportra a Pannonautó műhelyeiben. Fotók: Proksza László Hegesztőket, lakatosokat vennének fel A Pannonautó 1987 óta folyamatosan növeli exportját - Idén 800000 DM-es bevételt várnak A pécsi Pannonautó 1987- íben kezdte meg az exportra való termékelőállítást. A nyugatnémet partnernek két fontos kikötése volt: egyrészt a •szállítási határidők pontos betartása, másrészt a szerződésekben ‘rögzített minőségi munka teljesítése. Nyugati alkatrészgyártás karosszérialakatosokkal, szerelőikkel, a hazai anyagbeszerzési lehetőségek között? — tették fel önmaguknak a kérdést. — A több lábon állás érdekében mégis belevágtak a kudarc esélyét is magában hordozó kapcsolatba. A negyedik év végén már határozottan állíthatják, hogy megérte! — Tíz fővel kezdtük az alkatrész-előállítás . építőipari jellegű gépekhez — tekint vissza a kezdetre Stráhl Ferenc igazgató, s ma már oda jutottunk, hogy ezen a területen több mint harminc embert foglalkoztatunk. Az első évben még csak 3—4 millió forint volt az exportbevételünk, tavaly viszont már 20—22 millióra nőtt ez o szám. Az 1990-es évet várhatóan 32—35 millió forintos (800 000 DM-es) exportbevétellel zárjuk, s elmondhatjuk, hogy tovább kell bővítenünk az exportra dolgozó szakemberek létszámát. Ha egy cégnél vagy annak egy üzeménél nem a létszám- leépítés, hanem az okoz fejtörést a vezetőknek, hogy miként állíthatnának termelésbe új gépeket és szakembereket, az már önmagában örvendetes. Hogy a termelésbővítés valutabevételt eredményez, az kifejezetten kedvező nemzet- gazdasági szempontból is. Némiképp meglepő viszont, hogy a Pannonautó azon hirdetése, melyben hegesztők és általános lakatosok felvételét hirdette meg, lényegében hatástalan maradt. A létszámot csupán néhány segédmunkással tudták bővíteni. — Mi lehet az oka, hogy most, amikor más cégeknél a szakemberek :egy részének bizonytalanná válik az állása, ■ önök nem tudtak kellő számú képzett munkást lelvenni?- Meglepő módon a csőd szélén álló cégeknél jóval nagyobb fizetéseket vettek fel, mint amennyit mi tudunk ajánlani felvételükkor. Hetven— nyolcvan forintos órabérek reményében érkeztek hozzánk, amit mi nem tudunk minden további nélkül beígérni. Nálunk sem lehetetlen ezt a fizetést elérni (idén 150 000 fóti nt körül alakul dolgozóink éves átlagjövedelme), de előbb teljesíteni kell. A Pannonautónál nem emelhetik a csillagos egekbe az exporttermékek árát, azt ugyanis nem viselné el a nyugati vevő. Ők inkább a termelékenység növelésén a számítógépes termelésirányítás tökéletesítésén törik a fejüket. Csődhelyzet nem kényszerít ki náluk kényszerű lépéseket, hisz van eladható termékük. Ehhez keresnek „megvehető" munkaerőt, ami sokkal megnyugtatóbb helyzet, mint a meglévő munkaerőhöz eladható terméket keresni. Az igazgató tehát alapvetően nyugodt. Ha nem jön munkaerő, belső átképzéssel köny- nyítenek gondjaikon. (Balog) Indexen vagyok Tapintom a csuklómat, mérem a pulzusomat, a vérnyomásomat. Gyanakszom. A nézettségi és tetszési indexemmel valami komolyabb baj lehet. Erre a hétre egészen lerobbantam. Éppen akkor, amikor a televízió még pályázatot is • hirdet, lévén kíváncsi valamennyiünk indexére. Amikor végre bevaflhatom, hogy az idegenforgalmi műsorok közt'a Stúdiót kedvelem a legjobban már hosszú évek óta. Télvíz idején is nyomon követhetni az időjárás változásait a Kanári-szigeteken, Cannes-ban vagy az Egyesült Államok nyugati partvidékén, Valamint művészeirtk romló •közérzetét a Jurta Színház környékén. Sajnálhatjuk, hogy a Győri Balettről olyan kevés szó esik mostanában. Amikor végre bevallhatom, mennyi kényes témától és tehertől •megszabadultunk, hiszen a hazai oktatásügyet, negyven év csökevényét, jövőnk meg- rontóját is kiiktathattuk a műsorból, és a művelődés megroggyant házaiba is szabadon beköltözhetnek a denevérek. Amikor végre bevallhatom, mennyivel szebbek a díjátadó ünnepségek, milyen jó, hogy erre a hétre két díjátadó ünnepség is jutott. Mi, magyarok, szeretjük a protokollt. ‘És végre bevall hatom, szeretem a tévé Új Nagy Magyar Irodalmi Műsorait is. Ezek a műsorok mostanában késő estékre tolódnak, elmélyültséget követelnek, van bennük mindig egy kis szex, egy kis fűszer is. így lehet a legbizto- sabban kicsukni azt a sok tolakodó, könyöklő, magukat újnak vélő magyar írót, akik •mind nyilatkozni, szerepelni szeretnének, holott még be kellene érniük, felnőtté kellene válniuk. Holott többségük még biztosan, hogy szűz, betegesen ártatlan, amellett nagyszájú, handabandázó, igazságokkal dobálódzó alak, arra való, hogy útban legyen. Itt van mindjárt ez a köpcös kis izgága, a Mikszáth Kálmán. Ez is most kopogtat, hogy időszerű mondanivalója lenne! Meg a Móriicz, meg a Kolozsvári Grandpierre. Méghagy időszerű! Csupa kellemetlenkedő, követelődző alak! Méghogy az ő Írásaikban, i^ van szex?! A televízió műsorszerkesztői joggal vélik úgy, hogy ezeknek a téveteg, az irodalommal .most ismerkedő telkeknek az öntudatra gerjedt, nagy magyar fallikus irodalom gyöngyszemeiből kellene szemelgetniüik, s ehhez elsőként Czére Gyöngyvér stílusát kellene tanulmányozni, a.ki idejében nyitott új fejezetet ellankadó irodalmunkban. Meg ott van Németh László, Sánta Ferenc, Mészöly Miklós is, akik mégiscsak vidékiek. Nem ismerik az életet. Meg a Nádas, Gombosszegről. Na, ő néha benne volt mostanában (a tévében), amúgy csupa új arc. Erőszakos mind. Ottliik, Szentkuthy, Déry, Mórái, Hernádi, Vészi, hol az egyik, hol a másik Karinthy. Sőt, azt is mindenki tudja már. hogy az Esterházy grófi származék. Könnyű neki. Nála a kritikusok már azt is elismerik, hogy a Kis Magyar Pornográfia című, a kor szavát hallató művében Rákosi pajtás szép kopasz feje a legizgatóbb. Különösen ha tiszaija. De hol van ez a mindezidáig indexen tartott Nagy Magyar Pornográfiától? Na ugye. A vasárnap esti irodalmi műsor egyes, életben is megjelenített betétjeit, s a hozzá fűzött bölcs kommentárokat látva abban mindenesetre biztosak tehetünk, hogy Bebascu és Punoilina sírig tartó szerelme révén az eddigieknél is te rmé kenyeb b mag ya r—f ra ncia irodalmi kapcsolatoknak nézünk elébe. Persze keltett volna valami archív felvétel is, hogy lássuk, Apollinaire a kis •vörösesszőkével hogyan rázza a rongyot. Bóka Róbert A baranyai községi krónikaírás jövöje A Baranya Megyei Tanács 1971-es rendeletével az egész megye területén bevezettette a községi krónikairást, az illetékes községi tanácsok feladatává téve azt, hogy a székhely- és a társközségekben évenként községi krónikát vezessenek a községi tanács által fizetett tiszteletdijért fölkért krónikaírók. A szakmai felügyeletet a Baranya Megyei Levéltár látta el, évenként értékelvén az Évkönyvből, összefoglalóból és Dokumentumgyűjteményből álló összeállítást. 1977-ig megyei-, 1984-ig járási-, azóta városkörnyéki referensek bírálják el a következő év május 31-ig beküldendő krónikákat, látják el tanácsokkal a krónikásokat. A munkát értékeltünk, kicseréltük tapasztalatainkat, a kiváló krónikások jutalmat kaptak. Ez évben a helyzet gyökeresen megváltozott. A megyei tanács ezt a rendelkezését is visszavonta, ebből azonban sok községi tanácson azt a helytelen következtetést vonták le, hogy megszűnt a krónikaírás, nem kell krónikát vezetni ! Most, hogy az önálló községi önkormányzatok megalakultak, kell, hogy helye legyen a községi krónikaírásnak, meg kell találni a módot annak a •képviselőtestületnek, amelynek választásánál nagy súllyal esett latba az . a tény, hogy tagjai hosszú ideje ott élnek a községben, jó lenne, ha ezt az ezer szállal való kötődést azzal is megerősítenék, ha a korunk eseményeit több oldalról szabadon rögzítő krónikát tovább -vezetnénk éppen abban a korban, amikor nagy változások zajlanak le a községekben is. A községi önkormányzatok demokráciája azzal a felelősséggel is jár, hogy felelősen gondolkodjanak a községük múltja és jelene megörökítéséről, érzékeljék azt, hogy az események minél szélesebb körű megörökítésével használnak leginkább. Találják meg a módot arra, hogy a növekvő anyagi nehézségek mellett is jusson támogatás a krónika írásra! Ennek egyik módja a több község összefogása, közös krónikás megbízása, a költségek megosztása. A megváltozott helyzetben a Baranya Megyei Levéltár kész együttműködni a községi ön- kormányzatokkal, és ha fölkérik rá, szakmai segítséget nyújt a továbbiakban is, őrzője lesz a községi krónikáknak a jövő kutatói számára. •Ezt nyilvánították ki a Szigetvár Városi Könyvtárban Szigetvárról és városkörnyékéről megjelent polgármesterek és krónikások - Szigetvár, Bük- kösd, Almamellék, Drávátok, Hetvehely, Ibafa, Felsőszent- márton, Somogyapáti -, akik ikivétel nélkül a krónikaírás továbbvitelét mondották ki, és ezt javasolják a megye többi községének is, hogy ne szakadjon meg az az országos példa, amelyet Baranya követett 1972-től mostanáig a‘községi krónikaírás széles körű bevezetésével a jövő nemzedékek számára. Dr. Vargha Dezső Bemutató a Hotel Pannóniában Az érdeklődök működés közben ismerkedhettek meg a különféle másológépekkel Fotó: Proksza László Számítástechnika, iroda- technika, orvosi műszerek Négy cég, a Digital, az Euro-Cal, az Optimum és a Temporg számítástechnikai, irodatechnikai és orvosi műszereit bemutató kétnapos kiállítás nyílt tegnap a Hotel Pannónia különtermében. A szegedi Euro-Cal 2—3 hónapja az amerikai Hewlett- Packard cég termékeit forgalmazza, többek között nyomtatókat, lézernyomtatókat, plottereket (színes rajzgép) és világszínvonalú orvosi műszereket. A termékekre egy évig teljes, két évig alkatrész-garanciát vállalnak. Könnyen teszik, mert állítólag ezek a gépek szinte soha nem hibásodnak meg. A szegedi Digital Kft. programjait a taiwani Datex és az amerikai Novel cég fejlesztette ki, a kiállításon az új LANsmart hálózati operációs rendszerrel, tintasu- ga.ras- és lézernyomtatókkal, plotterekkel, valamint ügyviteli szoftverekkel szerepelnek. Az Optimum Kisszövetkezet pedig fénymásolókkal jelentkezett, a a legmodernebb színes technikával. A bemutatót szervező pécsi Temporg saját fejlesztésű softwa re - ekkel, ha rd wa re -e kkel, i ro da te óh n ika i b erem d e zé sek kél, telefaxokkal, fénymásolókkal, telefonokkal és más újdonságokkal is jelentkezett: az édesanyáiknak ajánl köny- nyen .kezelhető, fájdalommentes és higiénikus mellszívókat, valamint érintésre működő polarizáló fogorvosi lámpát, amelynek fénye megköti a — már sok helyen használt — új fogtömő anyagot, és az otthoni gyógykezeléshez ‘készült inhalálót. Ezeket a termékeket a zalaegerszegi Arcus Kisszövetkezet gyártja. Tröszt É. Egy eég. ahol nem leepitenek...
