Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-20 / 228. szám

1990. november 20., kedd uj Dunántúli napló 3 Hiányoznak az árak, drágábban adják az osztályon kívüli árut Baranya >megyében működik or országban a legeredménye­sebben a fogyasztói érdekvé­delem. Az utóbbi időben azonban ennek ellenére a ke­reskedelmi és piacfelügyelet munkatársai egyre több helyen tapasztalják: a kereskedők ha­nyagul tüntetik fel az árakat, ami súlyos gond, mert azok állandó változása miatt, o ve­vők nem veszik észre, mikor számláznak többet a megvásá­rolt áruért. Mind többen teszik szóvá: a boltokban becsapják őket. Rosszul mérnek, többet számolnak. Az emberek egyre inkább keresnek jogorvoslatot sérelmeikre, nem nyugszanak azokba bele, és egyetlen le­hetőségük a kereskedelmi felü­gyelőség, ahol kivizsgálják pa­naszaikat. Becsapják a vásárlókat A Boranya Megyei Kereske­delmi- és Piacfelügyelőség né­hány hónappal ezelőtt Pé­csett 27 üzletben 33 próba­vásárlást végzett, ebből 13 esetben számláztak • többet, például az árjelzés nélküli termékért 60 forint helyett 103,20 forintot, a burgonyáért, karfiolért, citromért, kígyóubor- kóért — együttesen — a 198,90 helyett 205,30 forintot fizették. Meglepetéssel tapasztalták; hogy nagyarányúvá és általá­nossá vált a vásárlók megká­rosítása, szinte minden helyen, valamilyen módon megrövidí- tették a vevőket. A kereskedelmi felügyelők­kel néhány panasz nyomába eredtünk. Egyik olvasónkat a Budai állomással szemben ta­lálható ABC-ben csapták be. Első alkalommal 6, míg má­sik esetben 30 forinttal fize­tett többet. Mint kiderült pa­nasza netn volt egyedi, ha­sonló bejelentés miatt már jártak az üzletben a keres­kedelmi felügyelők. A próbavásárlás már kelle­mes meglepetést hozott, egyik pénztárnál sem számoltak többet.- Jó érzés látni, hogy ér­demes volt szóvá tenni a hiányosságokat — mondja Pá- hoki Lászlóné kereskedelmi felügyelő. — A zöldséges rész­nél is minden az előírásoknak megfelelő, kint vannak az árak és osztályba sorolták a termékeket is. A legnogyobb gondot ugyanis szinte minden üzletben az jelenti, hogy az árakat nem tüntetik fel, és a vásárlók nem tudják, hogy mi mennyibe kerül. Meghatáro­zott ára pedig ma már csak néhány élelmiszernek van. Nem volt ennyire kedvező a tapasztalatunk a Zöldért Koráját Aladár utcai boltjá­ban. A frissen vágott csirkét szabálytalanul lefagyasztották, a hűtőpulton több a minősé­gi előírásoknak nem megfele­lő terméket árultak első osz­tályú áron. A szabványon kí­vüli korholt 44 forintért kínál­ták, amit ottjártunkkor módo­sították 30 forintra. A 130 fo­rintos tv-paprikó.nak a fele rohadt volt, elszineződött, bar- nult. —• A Baranya Megyei Keres­kedelmi és Piacfelügyelőség tíz hónap alatt 149 alkalom­mal végzett vizsgálatot a vá­sárlók megkárosítása, árdrá­gítás miatt, ebből 72 esetben kellett bírságot kiszabniuk az előírások be nem tartása miatt. Si. K. 1992-től társulhatunk az Európai Közösségekkel (Folytatás az 1. oldalról) • Antall József a konferenciá­ról elrhondotta: szerződéses megállapodásokat, az európai biztonság és együttműködés további fejlődését várja a csúcstalálkozótól. A kormányfő aláhúzta, hogy Magyarország számára elvá­laszthatatlan a politikai, kato­nai és gazdasági biztonság - a gazdsági bizonytalanság ugyanis politikai bizonytolan- ságot vonhat maga után, s ez aztán általában is veszé­lyeztetheti a stabilitást. A ka­tonai biztonságról szólva meg ismételte, hogy a Varsói Szer­ződés elvesztette létalapját, katonai szervezete gyakorlati­lag megszűnt, és Magyaror­szág mindenképpen kilép ab­ból, ha az nem szűnik meg formálisan is az év végéig. Aláhúzta, hogy Magyarország megfelelő szinten kívánja tar­tani fegyveres erőit. Gazdasági kérdésekről szól­va elmondta, hogy Magyar- ország 1992. január elsejéig megkötheti társulási megálla­podását az Európai Közössé­gekkel; az erről szóló tárgya­lások rövidesen megkezdőd­nek, a teljes jogú tagság el nyerése azonban csak az év­tized második felében lehet reális célkitűzés. Hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország mind politikai, mind gazdasáqi ér­telemben kiegyensúlyozott irányvonalat követ, gazdasági kapcsolatait is kiegyensúlyozot­tan kívánja folytatni. „Ezért is óhajtjuk azt, hogy Francia- ország növelje beruházásait" .- közölte. Utalt rá, hogy az óbölbeli válság súlyos gazda­sáqi károkat okoz Magyaror­szágnak (ennek összegét 500 millió dollárban adta meg), de arra kell törekedni, hogy ez ne akadályozza meg a gazdaság helyzetének norma­lizálását. A miniszterelnök egy kérdés­re válaszolva határozottan el­ítélte a nacionalizmust, alá­húzta azonban, hogy Magyor- orszgg kitart, a nemzeti ki­sebbségek jogainak védelme mellett, amelyeket az általá­nos emberi jogok részének te­kint. - A nemzeti v kisebbsé­gek jogait Magyarországon is érvényesíteni kívánjuk, ak­kor is. ha részarányuk vi­szonylag alacsony - hangoz­tatta. - Elítéljük a nacionaliz must, de azt nem szabad ösz- szetóveszteni a hazafisággoi, a jogos nemzeti érzéssel. Szerinte a nacionalizmus ve­szélyes lehet, de az európai egység megvalósulása, az eu­rópai együttműködés és a biz­tonság. megteremtése segíthet elhárítani azt. • Az igazi ve­szély a szegénység, a gaz dasági helyzet romlása lehet, mert az társadalmi kóvetkez- menyeket vonhat maga utón, növelheti a nacionalizmus, a szélsőséges magatartás veszé­lyét - vélekedett rádiónyilat­kozatában Antall József, A Gyertyafenykeringő című darab előadásához készülődnek a szereplők Vándorszínészek Baranyában «> Örömöt adnak és kapnak a falvakban A falvak többségében 30- 40 éve nem volt „színház", történtek szervezések színház- látogató buszok indítására, de azok egyre drágábbak lettek, így csak egyes színészek hak­ni műsorai jutottak el a vidéki községekbe. Ennél többet kell adni, mi­ni színházat kell eljuttatni a legkisebb falvak aprócska kul- 'túrházaibo is - mondta né­hány pécsi színész, akik hét­végi szabadnapjaikon jármű­re szállnak, hogy számos' ki- sebb-nagyobb baranyai köz­ségben fellépjenek. N. Szabó Sándor vezetésé­vel tavaly négy színművész turnézott a falvakban, ebben az évben már hatan róják az utakat egy-két tagú zenekar­ral. Ahol tavaly jártak, oda ismételten meghívják a ván­dortársulatot, de újabb he­lyekre is vórjág az utazó ked­vű színészeket, így Erdösmecs- kére, Gerdére, Lánycsókra, Nagypálra és Szentdénesre. A színi társaság az egészévad­ban vállalja a vidéki fellépést. Folyamatosan bárhová, ahon­nét megkeresik őket. A falvak művelődési házai szervezik az előadásokat. A színészeket az sem zavarja, ha nincsen öltöző. Fel- és levetik a jelmezeket a függöny mö­gött is. A társulat kis, mobil díszleteket visz magával, hogy színház-szerű legyen az elő­adás. Kis operetteket, zenes játékokat es kislétszámú pró­zai darabokat terveznek szín­re vinni. Most a Gyertyafény- keringó című operett van so­ron- Ha kilépünk a színház épületéből, ugyanúgy színé­szek vagyunk, és életben akar­juk tartani a színházszeretetet. A dolgos, de mégis szűkös hétköznapok után könnyedebb műfajra van igényük az em bereknek. — mondja Unger Pálma, a vándorszínészek egyi­ke.- Régivágású tisztelettel es nagy szeretettel fogadnak ben­nünket ezekben a falvakban - mondják a vándortársulat tagjai: Dévényi Ildikó, Fillár István, Moravecz Levente és Nádházi Péter. - Nagyon sok iót és melegséget tapasztó lünk, az elhivatottság mellett ezért is megyünk szívesen. Ezek a sikerélmények csodálatos emlékek. Örömöt szerzünk, és ez nekünk is öröm. Sí. J. „...be jól vagyon dolga r És halljanak csudát, iri­gyelnek bennünket! Pedig évtizedeken keresz­tül mennyire másképp volt minden. Hányszor hallottam, bárcsak lett volna annyi eszük őseinknek, hogy pár­száz kilométerrel nyugatabb­ra telepednek le. . . Mi irigykedtünk egyfolytában, irigyeltük a nyugalmat, a bőséget, a tisztaságot, a le­hetőségeket. Ha ez megvan, a politikusok akár a fejük tetején is táncolhatnak, fü­tyülünk rájuk. No, ez utóbbi mára meg is valósult, minek folyomá­nyaképpen a fent vázolt álomképek távolabbra lib­bentek, mint valaha. Bár mondá valaha egy torzon- borz-szakállas német filozó­fus, „hoqyha a történelem vonata élesen kanyarodik, sokan kipotyognak belőle", dehát azért mégis! És akkor azt kell halla­nom, hogy vannak, akik ta- kargatnivaló szégyenünk után sóvárognak. Kezdődött egy bécsi isme­rőssel. Kijelentette, hogy azért szeret Magyarországra járni, mert itt olyan szép romosak, a templomok, a mű­emlékek, és általában min­den. Eredeti, hamisítatlan hangulata van a városoknak, utcácskáknak, minden épp össze akar dőlni, messziről látszik, milyen finom, régi darabok. Bezzeg őnálúk ott­hon vagy a néhai NSZK-ban minden csillog-villog, még tisztességesen le se pergett a vakolat a házakról, újra­festik, kijavítják a tetőt, föl­kövezik az utcát. Kibírhatat­lan. Rend, tökély, sehol egy félig romokban heverő klasz- szicista palota, csorbán me- redezö reneszánsz portál- dísz. Hát, ilyerv dicséretet sem kapott még senkitől a ma­gyar műemlékvédelem. Ha Ráday Mihály ezt hallotta volna! Nem sokkal később egy svájci barátommal beszél­gettem, aki el volt kesered­ve. Nem látott maga előtt életcélt. Elnézést, nem haj­léktalan volt az illető. Pa­naszolta, -hogy otthon nincs miért küzdenie, mert volta­képp bármit megkíván, csak ki kell érte nyújtania a ke­zét. Ha elvégzi az egyete­met, adva van előtte egy biztos karrier, különösebben megerőltetnie sem kell ma­gát akkor, mikor a kezdő fi­zetéséből tud magának ven­ni egy japán kocsit vagy Volkswagen Golfot. És hogy mennyire nem a pénz szá­mít! Svájci barátom megval­lotta, hogy egyszerűen iri­gyel bennünket, mert nálunk még annyi mindent lehet tenni, törekedni a szebbre, a jobbra, "hogy elérjünk va­lahová jelenlegi szerényke állapotunkból. Mert Svájc­ban már nem nagyon lehet „még szebben, még jobban, kalapács koppon, szív dob­ban”, sőt a szinten tartás­hoz se kellenek különösebb erőfeszítések. El is határozta- így a barátom -, hogy el­megy valami Isten háta mö­götti országba, Bulgáriába vagy Albániába, ahol szem­mel látható, és nemcsak autóban, víkendházban, jachtban, kanári-szigeteki utazásban mérhető eredmé­nye van a munkájának. Mit mondjak, megsajnál­tam szegényt. Egy derék, becsületes, jobb sorsra ér­demes gyerek, akit megbék- lyóz és fölfal a jólét. De — és ez már valami undorító kelet-európai fertőzés lehet- nem tudtam elhessegetni azt a gondolatot, én hogy' dobnám oda magam: tépje­tek, marcangoljatok, tietek vagyok szőröstül-bőröstül! Méhes Károly Húsz törvényjavaslat kerül a partok elé? Nélkülözhetetlen az egyeztetés (Folytatás az 1. oldalról) tok esetében egyeztetik néze­teiket, így lehet elkerülni ugyanis, hogy véget nem érő parlamenti vita alakuljon ki. Az említett húsz törvényjavas­Amerikából jöttem... Az elmúlt nyáron három hónapot töltöttem az Egyesült Államokban: o Camp Ameri­ca szervezésében egy New York melletti táborban dől goztam. Pályázat révén jutot­tam el ide, mint a JPTE első éves, magyar—művészettudo­mány szakos hallgatója. Ez az intézmény többféle nyári munkára fogad fiatalokat o világ minden tájáról. Működ­tet műveszeti,' sport- és egészségügyi táborokat is. A Camp Shane, ahol én tartóz­kodtam, az utóbbi .csoportba tartozik: túlsúlyos (magyarul: elhízott) amerikai gyerekeknek kilenc hetes programot szer­vez gondosan összeállított na­pirenddel, szigorú diétával és napi nyolc órát kitevő, válto­zatos sportfogiolkozással, Mi­kor a kilencedik hét is letelt, egy rögbicsapat érkezett, s. a fogyókúrás tábor edzőtáborrá alakult. Mi, dolgozók, a tábor mei- iett laktunk kényelmes faha zakban. Napi munkánk befe­jeztével tetszésünk, szerint rendelkeztünk szabadidőnk­kel. Mivel a tábor eg/ nagy kiterjedésű erdőségben, a Catskill’sben terül el, sokat kirándultunk, szabadnapjain­kon pedig bejárhattunk a kö­zeli világvárosba, New York­ba. Megismertük a hires Broadway-t, s gyönyörködtünk a Monhattan felhőkarcolóinak lenyűgöző látványában. Cso­portunkba minden külföldi fia­tal más-mas országból érke­zett, Írországtól egészen In­diáig, így hát sok érdekessé­get meséltünk egymásnak or szagainkról. Meglepett, hogy amerikai társaim milyen ke­veset tudtak Magyarország­ról, bar ők egyébként is haj, lamasak arra, hogy érdeklő­désük tekintetében is előny ben részesítsék saját országu­kat, melyre, joggal, nagyon büszkék. Igen barátságosak, s többnyire derűsek. Úgy érzem, hogy o nyár folyamán sike­rült megismernünk egymást, sőt össze is barátkoztunk. Bi zoáy, mikor a program befe­jeződött, szomorúan vettünk búcsút. A tábori munka után lehe­tőségünk nyílott arra is, hogy kedvezménye^ feltételekkel utazgathassunk. Társaimmal együtt két hétig barangoltam e hatalmas országban, bejár­tunk több államot. híres nagyvárosokban fordultunk meg. Nekem Washington és az elegáns. Boston nyerte meg leginkább a tetszésemet. A legnagyobb élményt mégis a Niagara vízesés megtekintése jelentette. A nevezetes termé­szeti látványosság egy han­gulatos 'kisváros közvetlen szomszédságában található, s egy sétányon egészen meg lehet közelíteni. Éjszakánként a kanadai oldalról színes fé­nyekkel világítják meg az aláomló vízfüggönyt, s ez a kép szinte rabul ejti a szem­lélőt. Az utolsó néhány napot .ismét New York-ban töltöt­tük, s végül innen indult ha­zafelé a repülőgép is. A tó bor a zsebpénzen kívül a repülőjegyet is biztosította. Ez a nyár felejthetetlen élményt jelentett számomra, ezért sze- renék még egyszer részt ven­ni e programon. Néhány nap­pal ezelőtt megkaptuk az idei pályázati felhívásokat. A Carjip America jövőre is várja g jelentkezőket, Így szívesen fo­gadja magyar fiatalok, egye­temisták érdeklődését. Nagy Réko lat jelentős része olyan, amely nél nélkülözhetetlen a pártok közötti előzetes egyeztetés. A koimány eredetileg úgy tervezte, hogy előbb a pár­tokkal tart megbeszélést a beterjesztendő törvényjavas­latokról, majd azt követően kerülhet sor az Országgyűlés illetékes bizottságainak a vi tájára, valamint a törvényter vezgt parlamenti megtárgya ’ásóra. A hétfői megbeszéle sen azonban a pártok frak cióvezetői azt javasolták: Cse réfjék föl a sorrendet. Előbb kerüljön sor a beterjesztett törvényjavaslatok bizottsági vitájára, ahol felmerülhet szá­mos szakmai észrevétel, arrie lyet figyelembe vehet a kor­mány. A hatpárti megbeszélő seket pedig a bizottsági vita után és a parlamenti vita előtt tartsák meg. Erről végül is létrejött a megállapodás, és így a tervezettel ellentét­ben nem hétfőn, hanem csak pénteken kezdik meg a meg­beszéléseket a jövő évi sze­mélyi jövedelemadó, általános forgalmiadó és vállalati nye­reségadó törvények tervezeté­ről. Ugyancsak pénteken vi­tatják meg a külföldiek ma­gyarországi befektetéseit . sza­bályozó törvényjavoslatot. Szer­dán és csütörtökön az emlí­tett törvényjavaslatokról már szp lesz a parlamenti bizott­ságok ülésqin.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents