Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-18 / 226. szám
Csoóri-ügy: végképp lezárva Talán a Duna-gate ügy óta nem kavart semmi akkora port a közvéleményben, mint Csóori Sándor a Hitelben közölt egyik írása. A megrázkódtatás főleg az irodalom berkeit érintette, barátságok, kölcsönös tiszteletek foszlottak egyszerre semmivé, míg a másik oldalon baráti kiállások, „megvédések" jelentek meg írásban és szóban. Az ügy, mivel egyes írók bejelentették kilépési szándékukat, az író- szövetséget is érzékenyen érintette, és rendkívüli gyűlésen foglalkozott a történtekkel. Hogy azóta hol tartanak a dolgok, arról Csuhái István, a Dél-dunántúli Iró- cíoport titkára számol be:- Tartani már szerencsére sehol sem tart. Jókai Anno elnök vezetésével az írószövetség megjelentet egy közleményt, amelyben nagyon sajnálatosnak tartja ezt a fajta „összecsapást", és reméli, hogy mindezt úgy meg lehet oldani, hogy ne váljék az írószövetség kárára. Ezzel a vitát lezártnak tekinti. — Ezek után viszont magától adódik a kérdés, hogy nem fog-e mindez a jövőben újtent megtörténni: ez. vagy az iró nyilatkozik, esetleg ilyen vagy olyan párt színeiben, mire tiz másik megsértődik és kilép az írószövetségből? — Nem hiszem, hogy ez gyakorlattá yálhat, sőt meggyőződésem, hoay a népiurbános vita ilyesfajta anakronisztikus leágazása (hisz én ennek tartom az egész Csóori-ügyet) teljesen el fog tűnni. Egyszerűen nem lesz jelentősége. Új generációk veszik át a helyet, akik számára ez a fajta kétpólu- sosság nem lesz fontos, nem is érdekli őket. Most is kiviláglott, hogy csak az idősebb generáció az, amelyik még mindig érzékeny az ilyesfajta kérdésfeltevésre. Mondom, bizonyos vagyok benne, hogy az idő múlásával nem fogunk ilyesmivel találkozni. Nem is csupán depolitizálódásról van szó, hanem egyszerűen nem lesz mit depói i ti zá I ni. Az Írók Írni fognak. Méhes Károly A kagyló mellett: Bajor Imre Olli, a fodrász „Berobbant a sztoriba” ni. Ha jót találok ki, elfogadják.- Egyébként is ilyen kreatív?- Borzasztó lusta vagyok. Ezt a tulajdonságomat most - szerencsére? sajnos? - nem tudom gyakorolni, a Játékszínben öt darabban lépek fel, most próbáljuk a hatodikat, Woody Allen a Lebegő fénybuborék című darabját.- Mi az, amit igazán szeret? Amiben jól érzi magát?- A színház, természetesen.- Mitől borul ki teljesen?- A tehetségtelenségtől. Rosszul reagálok rá, cinikus leszek.- Milyen emberekkel tud együtt dolgozni?- Azokkal, akiknek van humoruk. Ez az alap.- Család?- Szüléimhez erősen kötődöm. Majdnem mindennap náluk vagyok, ez a mentsváram. Aztán van egy kutyám, Charlie, fekete spániel.- Most harmincnégy éves. Mit tervez még magának?- Úgy ötvenéves koromig még azért élhetnék. Már, ha a tizenhárom rákomtól tudok.- Ezt most komolyan mondja?- Hát... Az orvosok mindenesetre jót röhögnek rajtam.- Végül: ' mit csinál majd Olli a következő teleregén y- részben?- A csuda tudja. Ez még csak most alakul . .. Jó, hát hagyjuk alakulni. Csütörtökön úgyis kiderül . . , Hodnik Ildikó Sztárok a pódiumon Hosszú telefonálgatás után sikerül végre — előadás előtt - elkapnom Bajor Imrét. Mig keresik a Játékszínben, ahol este föllép, azon tűnődöm, mi lenne, ha azzal kezdeném a beszélgetésünket: „Csók és csóközön, Ollit keresem!" Mert hát ő, a Szomszédokból ismert homokos frizőr, sokak kedvence lett, mióta csak betette hajkeféit Gábor Gábor, úr szalonjába . . .- Hogyan veszi, hogy - mit tagadjuk -, szeretik?- Nagy örömmel, természetesen. Ezért csinálom, ez a cél. Ezért folyik a munka, a harc, az élet. . . Különben meg eléggé gátlásos vagyok, nem járok sokat az utcán, de így is sokan megismernek, leszólítanak. Ha színházban játszom, és ott van egy csapat középiskolás kamasz, néha még be is szólnak nekem. Aztán abbahagyják . . .- Ollit ízléstelenül is meg lehetne formálni, de ez az Olli mégsem az. Hogyan sikerült ilyenné tenni?- Hát, ha most nagyképű akarok lenni, azt mondanám, ez a tehetség.- Miért, ha Így van, mondjuk már ki.- Egész életemben ilyen figurákat csináltam, mindig pengeélen táncoltam a nagyszerű és a tűrhetetlen között. Olli egyébként úgy került be a történetbe, hogy Horváth Adóm rendező időszerűnék látta, ha valaki berobban o sztoriba, egy színfolt, valami túlzás, jellegzetesség.- Mennyire saját szövegek azok, amiket hallunk?- Van lehetőség improvizálA nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ vezetése négy előadásból álló pódium bérletsorozatot indít. A nyitóelőadásra csütörtökön, 18.30 órai kezdettel kerül sor, amikor Moór Marianna és Hegedűs D. Géza vendégszerepei a dél-zalai városban. A további programban Koncz Gábor,- Csákányi Eszter és Kul- ka János, valamint a záró rendezvényen Gálffy László estjére kerül sor. Á felesegetnem merte megbüntetni Leonards, a Széchenyi téri seriff „A többiek féltök eHtöi a helytöl.. / A csengő hángját bentről ordítás követi, majd megjelenik a *Dr. Doktor Sándor utcai lakása ajtajában véres fejjel Leonard Lajos rendőr zászlós, akit a pécsi Széchenyi téren Leonaraoként ismernek, - Sit down, please! - mondja tökéletes angolsággal és a piciny, de takaros konyhában a székre mutat. Elmeséli, hogy már jelezték érkezésemet, a csengetés hallatán felugrott és beverte fejét. Érdeklődöm, sokan tudják-e hol lakik? Nem csinál titkot belőle, hiszen sokan látják reggelente, mikor elindul a kismotorjával szolgálatba. — Ez a járgány az én lábam - mondja és előkerül egy üveg brandy, melyből egy-egy kupicával lehajtunk. - Az emberek, akikkel asszociálok, gyakran kérdezik, hogy miért nem szólok rá koldulókra vagy a cigányokra. Mondom mindig: várjunk kicsit, talán kapunk valami igent, hogy most és ekkor, ezt és ezt lehet csinálni. Sokszor az ember csak téblábol és inkább azt mondja: nana, többet ne forduljon elő! A szabálytalan kerékpárosokat sem figyelmeztetjük, mert az állampolgár azt mondaná, mit izélünk velük, mikor annyi a betörés. Szemet hunyunk a külföldiek esetében is, mert hogy jön ki, hogy megbüntetem az osztrákokat és közben a rendőrújság megírja, hogy rendőrautókat kaptunk tőlük. Én mindig is olyan voltam, ha valakinek három gyermeke volt, azt nem bírságoltam meg. Csqk azt nem szerettem, ha hülyének néznek.- ön mindig tagadja, hogy nem büntette meg a feleségét, amikor átment a tilosban. Engedje meg, hogy most szembesítsem önöket! Ezt már a háttérben csendben ülő, vékony termetű Leonardné sem hagyja szó anélkül és megjegyzi: - Drága bírság lenne, mert a dupláját vonnám le a zsebpénzéből! Az utcán ő a zászlós, itthon én az őrmester.- Csak arról találnak ki mindenfélét, akit szeretnek — állapítja meg bölcsen Leonardo, akit a téren mindenki így becéz. - Engem a parancsnokaim is akceptálnak, már minden kitüntetést megkaptam, csak a törzszászlósi cs'Jlqg és a disztőr hiányzik.- Ha lelajánlanának égy rendőrkapitányi rangot, elfogadná?- A szívemből beszélt, mert olyan személyektől hallottam, akik asszociálnak velem, és komoly beosztásban vannak, hogyha újabb választás lenne, még az anyósuk is rám szavazna. Nem is csodálkozom, hiszen nyugatnémet idegenforgalmi kiadványban is szerepeltem. Megírták tréfaképpen, hogy a Losonczi sofőrjét pár éve megbüntettem és azt is, hogy milyen magas színvonalon (szerb-horvát, orosz, német, olasz nyelvtudással) segítem az idegenforgalmat.- Ha másként alakul az élete, mi lehetett volna önből?- Pék szakmát tanultam, kenyeret sütöttem, kézzel dagasztottam. Amelyik be van vágva — eltérek a tárgytól — azt hiszik az a jó, pedig az a keletien. Katonaság után lettem rendőr. Itt, a Széchenyi téren komoly beosztású emberek laktak és nehéz volt őket rendre utasítani. Én mertem csak idejönni, a többiek féltek ettől a helytől. így lettem a tér seriffje. Tizenötezer forint fizetést kapok kézhez, de ha a külföldi a büntetésből néhány forintot nem kér vissza, mit csináljak, lőjek utána . . . ? Stausz Csaba BuJek-avatás Keszthelyen Egyetemeinken régi hagyomány, hogy a tanévkezdést követően, ősz végén, ünnepélyes bál keretében avatják egyetemi polgárrá az első éves hallgatókat. Nos, ami Pécsett a gólyabál, az Keszthelyen, az Agrártudományi Egyetemen a gazdászok bu- lek-bálja. Szombaton este, az új egyetemi polgárok átestek a közel két évszázados hagyományos vizsgán és eskütételen. Az ünnepélyes ceremóniát kivilágos-virradatig tartó bál követte. Ma este gyimesi és moldvai csángó táncház zárja a sokak számára minden bizonnyal egy életre emlékezetes rendezvénysorozatot. Sz. Cs. A Feszty Körkép Kaposváron Kiskunmajsa után Kaposvár volt a következő állomása a Feszty Körkép Illusztrációja című vándorkiállításnak. A magyarok első bejövetelét ábrázoló eredeti Feszty Körkép reprodukcióját Győri Lajos budapesti fotóművész készítette. Az 5,4 méteres átmérőjű, kör alapon elhelyezkedő vászontdbló (az eredeti 17 tablóból álló fekete-fehér változata) annyiban más, hogy a reprodukciót tartó 90-szei 11/ '-’yzetméter alapterületű paravánon "cry „bejárat" is elhelyezkedik. A mi eredetije Pusztaszeren tekinthető neg, de a nedvességtől vizesedést, penészesedést kapott alkotást most Budapesten restaurálják. Á kacsótai tűzgömböket Pesten is látták Hírül adtuk lapunkban, hogy a baranyai Kacsóta határában Simon Tihamér és két vadásztársa november 5-én 19 órakor hét sárgós-biboros színű, csillagnál valamivel nagyobb tűzgömböt látott, amelyek nyújtott háromszög alakzatban haladtak Pécs irányába. Értesítést kaptunk Budapestről Kun Istvántól, aki ugyanezen a napon 19 óra 02 perckor öt, gyorsan mozgó, csillagnál valamivel nagyobb, rövid csóvát is húzó objektumot figyelt meg a főváros egén, amelyek az ország déli része felől érkeztek. „Repülőgépek nem lehettek, tízszer repültem már, ismerem a repülés szabályait. A horizonttal párhuzamosan repültek, nem a Föld felé" - irta a megfigyelő a szerkesztőségünkbe küldött levelében. Ha a Kacsótán észlelte objektumok haladtak Pestnél, akkor a Pest—Pécs közötti utat két perc alatt tették meg. Cs. J. Mint arról már lehetett híradásokat hallani: egy gépkocsifeltörések és lopások miatt körözött pécsi férfi egy héttel ezelőtt életét vesztette az ausztriai Schachendorf (Csaj- ta) helységben a csendőrökkel való dulakodás során. A 33 éves Szabados Endre lános és 24 éves társa, a szintén pécsi Botlik Imre, november 10- én, szombaton lépték át illegálisan az osztrák-magyar határt, s nem messze a zöld határon való átkelés helyszínétől összetűzésbe kerültek egy osztrák határőrizeti járőrrel. Miután a hatósági emberekkel szemben gázsrayt használtak, el tudtak menekülni, ám rövidesen mindinkább magukra vonták az osztrák csend- Őrség figyelmét. Rechnitzben (Rohoncon) gépkocsikat törtek fel, s belőlük 200 000 schiltingnyi értéket tulajdonítottak el. Vasárnap este éppen egy lopott kocsival haladtak Csajta területén, amikor a csendőrök igazoltatni akarták őket. A Ménes leültess & halaiba Ausztriában eldördült a csendőr pisztolya Míg a pécsi nyomozók ügyüket vizsgálták, a gyanúsítottak leléceltek pécsi bűnözők menekülni próbáltak, s eközbfen a közelben parkoló gépkocsikba hajtottak. A sérült járműből kiugró Szabados Endre ekkor a csendőröknek rontott, akik közül az egyik (az illetékes osztrák államügyész jelentése szerint jogos önvédelemből) a fegyverét használta. A lövés halálos volt, az életét vesztett Szabados Endre társát pedig a helyszínen letartóztatták. Nagyjából ennyit lehetett Imegtudni a Bécsben hétfőn kiadott jelentésből. Hogy Magyarországon miért körözték a két férfit, arról a pécsi kapitányság gyárvárosi rendőrállomásán kértünk információkat. Prisztács Zoltán bűnügyi vezető elmondta, hogy a már 16 évet börtönben töltött Szabados, valamint társa ellen néhány nappal az Ausztriában történtek előtt indult meg a rendőrségi eljárás. Maga Szabados Endre indította el a mindkettejük lebukásához vezető történetsort azzal, hogy feljelentést tett a vele egy háztartásban lakó Botlik Imrére. (Szabados Botlik édesanyjával élt együtt, s a közös háztartásban úgy tűnik, nem igazán fért meg a két férfi.) — Tipikusan a „két dudás egy csárda" esete volt —jellemezte az előzményeket a bűnügyi vezető. Csakhogy a „nevelőapa" feljelentése bumerángként csapott vissza. A rendőrségen elszámoltatott Botlik Imre /ugyanis több, a Szabados Endrével közösen végrehajtott bűncselekményekről is beszámolt. így az először feljelentőként, tanúként kihallgatott férfinek is felelnie kellett volna tetteiért. A Magyarországon várható büntetésük miatt végül is együtt menekült Ausztriába a két férfi. Ez a menekülés azonban Szabados Endre János számára végzetes volt. Ő a halálba menekült. (Balog) Dísztőr a kórház megmentőjének Az eset szívbe -markoló. Lassan félévszázada annak, hogy egy ember és kis csapata hazamenekítette a péI csi honvédkórház kitelepített műszereit, kötszereit, a világháború poklából, a németországi Salzburgból. Itthon újjászervezte a kórházat, majd mellőzték. Most dísztőrt kap a honvédelmi minisztertől akkori hőstettéért a 91 éves, Pécsett élő dr. Kenderes János nyugalmazott gyógyszerész alezredes, a vasúti szerelvényben 1944 őszén kitelepített pécsi honvédkórház szeroszlopparancs- noka, a létesítmény akkori főgyógyszerésze. A ma mór történelmi eseményt dr. Lárencz László pét csi gyógyszertörténetkutató fedezte fel, tette közkinccsé. Ö megy fel november 30- án, a Honvédelmi Minisztériumba, a rubinkövekkel díszített tőrért, miután dr. Kenderes János gyengélkedik. Ö nyújtja majd át a magas elismerést a december 5-én, a Pécsi Helytörténeti Múzeumban tartandó Élő Történelem című emlékünngpségen az ünnepelt főgyógyszerésznek. A történelmi hőstettről még annyit, hogy akkor kegyetlen bombázások váltak Salzburgban, de dr. Kenderes és társai őrizték a szeroszlopot és 1946 tavaszán sikeresen hazavezényelték Pécsre, oda, ahol 1902 óta működik a kórház, mely az ötvenes évek közepén megszűnt, de aztán 1952-től újból önállóan létezhet. Cs. J. vasämapiS
