Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)
1990-11-03 / 211. szám
2 uj Dunántúli napló 1990. november 3., szombat Harmincnégy törvény még az idén? A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata Európai értékek és normák (Folytatás az 1. oldalról) arra is, hogy a Parlament munkájában nem ismeretlen ez a feszített tempó, de végül is a képviselők maguk döntenek az ütemezésről. Ezzel kapcsolatban elhangzott az is, hogy gondosan mérlegelik: melyik tervezet van már abban a stádiumban, hogy törvény születhessen belőle. A benzinár liberalizálásáról szóló törvénnyel kapcsolatban elmondták: nehezebben lehet a jogszabályt megalkotni, mint ahogy először gondolták. Az eredetileg kitűzött november 6-ai időpont azonban még tarthatónak látszik. Ehhez azonban a költségvetési és a gazdasági bizottságnak újabb információkra van szüksége, ezért hétfőn mindkét testület tanácskozik majd. A november 5-6-ai ülés napirendjén, a terv szerint, egyébként 3 törvényjavaslatot Rátért a kormányülésen megvitatott témákra. Elsőként a lakáscélú hitelek kamattámogatásainak kérdéséről szólt a szóvivő. Mint mondta, a kprmány két változatot vizsgált meg a kamattámogatások rendezéséről, természetesen abból kiindulva, hogy az Alkotmány- bíróság még az év elején alkotmányellenesnek ítélte a kamatadót. Az első változat szerint az 1988. december 31 -e előtt nyújtott kamatmentes vagy 1,3-5 százalék közötti kamatozású kölcsönök kamatának mértéke egységesen évi 15 százalékra emelkedne, oly módon, hogy a havi törlesztőrészlet növekedése ne haladja meg az 1500 forintot. A másik lehetséges változat értelmében a hitelek felét elengedné a költségvetés, míg a fennmaradó részére a mindenkori bankhitel kamatai lennének érvényesek. Meavitatta a kormánya koncessziós törvény tervezetét is, s a vita során egyértelműen megfogaimazódott, hogy a törvénnyel meg kell szüntetni azt a aazdálkodási szerkezetet, amely a nem állami gazdálkodó szervezeteket kirekesztette bizonyos' tevékenyséqi körökből. !qy a törvény hatálya alá esnek maid az állam klasszikus qazdasági monopóliumai, mint a bányászati, ás- vánvkitermelő tevékenység, a távközlés vaqy a szerencsejátékok. A koncesszió jogi formája a szerződés lesz, amelynek feltétele a nyilvános pályázat kiírása. A pályázaton hazai és külföldi vállalkozók azonos feltételekkel indulhatnak maid, s a leqksdvezőbb niánlatot tevő nyeri el a szerződést. Az elképzelések szerint a koncesszió legrövidebb időtartama öt év, a leghosszabb oedia 35 év lenne. A szóvivő táiékoztatóiábol Keresse fel ÚJ HIRDETÉS- FELVÉTELI IRODÁNKAT Pécsett, a Sallaiu. I.szám alatt Lakossági, közületi és expressz hirdetések felvétele hétfőtől péntekig 9-17 óráig, szombaton 9-13 óráig Telefon: 14-212 Hirdetésfelvétel a Hunyadi u. 11. sz. alatt isi Hétfőn 7-17,30-ig, keddtől péntekig 7,45-15,15 óráig és 5 módosító indítvány szerepel. A szokásos kedd délutáni időszakban 3 interpelláció és 5 kérdés kerülne a plénum elé. Napirend előtt is több lényeges kérdésről dönt majd a testület. Ismét benyújtja például a földtörvény-javaslatát és az ehhez kapcsolódó módosító indítványait Zsíros Gáza. Az újonnan alakult ön- kormányzatok működéséhez nélkülözhetetlen, hogy döntés szülessen a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról. A tervek szerint meghallgatják majd az Országos Választási Bizottság beszámolóját is az 1990. évi önkormányzati választásokról. Dörnbach Alajos bejelentette, hogy 1991. január 1- jétől az Országgyűlési Könyvtár a Parlament intézményeként működik tovább, azaz kikerül a művelődési tárca felügyelete alól. kidéi ült, hogy a kormányülésen foglalkoztak a diákönkormányzatok követeléseivel, illetőleg az egyetemi és főiskolai hallgatók ösztöndíjának felemelésével. Mivel a diákönkormányzatok továbbra is kevésnek tartják a 3150 forintos ösztöndíiösszeget, a kormány jóváhagyta a közoktatási és művelődési miniszter javaslatát, amely szerint a jövő évre tervezett kétlépcsős támogatásemelésből előrehoznak erre az évre 10 százalékot. Egyúttal azt is jóváhagyta a kormány, hogy jövőre az első félévben a hallgatói normatív állami támogatás összegét 20 százalékkal, a második félévben pedig további 30 százalékkal emeljék, A kormány megvitatta a jövő évi költjégvetés, azaz az államháztartási törvény - egyelőre még konkrét számadatokat nem tartalmazó — elvi alapjait is. Erről a szóvivői táiékoztatón Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár számolt be részletesen az újságíróknak. A iövő évi költségvetés elvi alapjául szolgáló három törvényjavaslat lényegét összegezve kijelentette: a piacgazdaságra való áttéréshez — a piac és a vállalkozók szabadsága érdekében - meg kell szigorítani az állam gazdálkodását. Hozzátette: az inflációs időszak és a piacgazdaság folyamatos kialakítása egyaránt kötöttségeket igényel. Éppen ezért g közpénzekkel való gazdálkodást a Parlament és a nyilvános- sáq erős kontrollja alatt kell folytatni. Ugyanakkor a gazdálkodósért az egyes tárcáknak kell viselniük a felelősséget. Ezzel kapcsolatban az államtitkár rámutatott: helytelen álláspont lenne a társadalomban és a közvéleményben, ha a iósáaos tárrák és a gonosz költségvetés ellentétének képzete alakulna ki. A mezőgazdasági termelők arra kérik a kormányt, hogy terjessze a parlament elé az aszály egész kérdését, a gazdálkodók ugyanis képtelenek megbirkózni a soron következő feladatokkal, ha a kilátásba helyezettnél nem kapnak hathatósabb segítséget - erről tájékoztatta az MTI-t Bálint Csaba, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. m A kormány, mint ismeretes, az agrárágazat belső forrásainak átcsoportosításával 2 milliárd forint támogatást helyezett kilátásba, és további 10 milliárd forintos kedvezményes hitel felvételét tette lehetővé a szárazság sújtotta gazdálkodóknak. Mindezzel szemben áll a termelők öszAz emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről . szóló európa tanácsi konvenció elfogadásának 40. évfordulója alkalmából pénteken nyilatkozatot tett közzé a magyar kormány: 40 éve egy szebb, jobb, szabadabb és emberibb jövő Ígéretétől vezérelve Eu'ópa nyugati felén aláirtok egy konvenciót — az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló konvencióját—, mely a társadalmi kapcsolatok legösszetettebb és legérzékenyebb területét hivatott az eddigieknél konkrétabb, átfogóbb és a kornak jobban megfelelő rendszerbe foglalni. 40 év után a térségünkben lezajlott demokratikus változások esélyt nyújtanak immár Kelet- és Közép-Európa népeinek is, hogy a múlt hibás gyakorlatával és eszmerendszerével szakítva, nemzeti hagyományaikra építve, a nyugati parlamenti demokráciák tapasztalatait és eredményeit felhasználva kialakítsák új, a klasszikus európai értékrendbe illeszkedő emberi jogi arculatukat. A Magyar Köztársaság Országgyűlése és kormánya az Európa Tanácsba való felvétel küszöbén, s hivatalosan is csatlakozva annak vonatkozó konvenciójához, kinyilvánítja, hogy az emberi jogok teljes körű, feltétlen biztosítását és maradéktalan tiszteletben tartását a civilizált gondolkodás és magatartás elengedhetetlen feltételének tartja. A demokratikus magyar Országgyűlés eddig elfogadott törvényei, valamint alkotmányunk fajsúlyos bizonyítékai azon szándékunknak, hogy hangoztatott alap- és irányelveinket mielőbb átültetjük a gyakorlatba, s hogy jogrendszerünket az európai értékekre és normákra építve és azokba illeszkedően a lak it jak át. Térségünk . legégetőbb, eddig elfojtott és elhallgatott, s a vélemény- és szólásszabadság kiteljesedése révén felszínre került problémája az országunk területén élő nemzeti, etnikai, vallási és egyéb kisebbségek teljes körű jogainak biztosítása. Az egységes és közös Európához való csatlakozás csak a nemzeti és kisebbségi ellentétek következetes és átfogó megoldásának útján lehetséges. A Magyar Köztársaság kormánya hangsúlyozza: a kisebbség csak akkor lehet eayenjogú és egyenrangú a többséggel, ha közösségként elismerten élhet, tanulhat, dolgozhat, kultúrálódhat, ha a többséget megillető jogokon szesen 47 milliárd forintos árbevétel-kiesése, s ez olyan nagy összeg, hogy a földművelés továbbvitelét alapjaiban érinti. Mindenekelőtt azért, mert nem tudják „elindítani" a jövő évet, és előrevetíti árnyékát, hogy 19.91-ben szűkösebb lesz a kívántnál az árualap, továbbá az adóbevételek is korlátozottabban folynak majd be az államkasszába. Mivel a kormány a maga hatáskörében a költségvetés módosításáról nem dönthet, ezért indítványozza a MOSZ, hogy az Országgyűlés vegye fontolóra a mezőgazdasági termelés aszály okozta . válságának kérdését. Az eddigi intézkedések - a MOSZ szerint meglehetősen egyoldalúan -, csakis a szántóföldi hozamkiesés bizonyos fokú elíentételekívül identitásának és közösségi létének megőrzését és fejlesztését szolgáló sajátos jogokat élvezhet, amivel semlegesítheti a kisebbségi létéből adódó hátrányokat. A magyar kormány kizárólagosan e fenti elveket tartja alkalmazhatónak a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek esetében, melyekre mint az ország társadalmi, szellemi, kulturális életének gazdagítóira, s nem mint a többség jogának és mozgásterének csorbitóira tekint. A kormány arra törekszik, hogy a szomszédos államokkal — a fenti elveket alapul véve — jó együttműködés’ alakuljon ki a nemzeti kisebbségek kérdéskörében is. Az .itt élő nem- ,zeti kisebbségeknek önazonosságuk, közösségi létük megőrzéséhez szükségük van az anyaországok támogatására, s Magyarország is felelősséget érez minden magyar nemzetiségű személyért, éljen az ország határain innen vagy túl. A Magyar Köztársaság kormánya a nemzeti kisebbségek kérdésének megnyugtató és átfogó rendezése érdekében aktívan részt kíván venni egy egyetemes kisebbségi charta kidolgozásában. Addig is, mig e charta létrejön, felhívjuk a szomszédos országokat, hogy kétoldalú alapon dolgozzunk ki megállapodást a tárgyban. A Magyar Köztársaság kormánya — élve az évforduló kínálta lehetőséggel — felhívja a közép- és kelet-európai térség többi országát: közös erőfeszitéssel gyorsítsák meg az Európa Tanács már meglévő konvencióihoz' történő csatlakozásuk menetét, az egységes európai humanitárius térség építését. Kezdeményezi, hogy mintegy megelőlegezve amúgy is vállalandó kötelezettségeiket, egymás közti kapcsolataikban és belső gyakorlatukban ezen intézményrendszerek — különösen az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló konvenciója — legyenek mérv- és irányadók. A Magyar Köztársaság kormánya tisztelettel felkéri az Európa Tanács tagállamait, hogy a közös értékek és érdekek szellemében konstruktív és hatékony módon segítsék elő a közép- és kelet-európai kisebbségi problémák kezelését. A magyar kormány kifejezi reményét, hogy a fent emli- tett célok, s elgondolások térségünk, egész Európa megértésével, szimpátiájával és támogatásával találkoznak. zését hozták. Ezért nem lehet eltekinteni attól, hogy döntsenek a kistermelőit, a kertészetek és az erdészetek kárainak kérdéséről sem, hangsú- .lyozzák a MOSZ-ban. Bálint Csaba szerint a 10 milliárd forintos hitelkeret fölvétele szintén gondot okoz a termelők széles körének, mivel számosán közülük nem rendelkeznek hitelgaranciával, és így a bank érdemben nem foglalkozik beadványaikkal. A MOSZ arra számít, hogy amennyiben a parlament tárgyalja az ügyet, méltányos lesz a döntés, az a gyakorlatban azt jelentené, hogy a 2 milliárd forintos összeg 8-9 milliárdra növekedne, lehetővé téve a gazdaságok számára az aszály okozta helyzet áthidalását. Szigorúbb gazdálkodás a közpénzekkel (Folytatás az 1. oldalról) MOSZ-i ndítvány Parlamenti döntést igényel az aszálykérdés Helyzetünk - a Valutaalap szemével (Folytatás az I. oldalról) válságból kivezető politikáját, a Valutaalap pedig ehhez segít megkeresni a megfelelő technikákat. Fontos — és később eldöntendő kérdés —, hogy az említett károk mekkora hányadát lehet külső forrásokból finanszírozni, és mennyit, kell az országnak kigazdálkodnia. Arról a magyar kormánynak kell döntenie Russo úr szerint, hogy gyorsítja-e a megkezdett reform ütemét, de a Valutaalapnak az a véleménye, hogy a kiutat csak ez jelentheti. Minél tovább halogatják a szükséges döntéseket, a helyzet annál nehezebb lesz, és a megoldás annál többe kerül. A kormány bölcsen dönt, ha gyorsítja a reformok ütemét, mert az élet- körülmények későbbi javításának is ez a feltétele, és ebben az esetben számíthat a Valutaalap támogatására. A múlt 'hét végi súlyos válsághelyzet azt bizonyította, a kormánynak is érdeke, hogy tárgyaljon politikájáról és terveiről, az Érdekegyeztető Tanáccsal, mert a küszöbön álló súlyos döntéseket nem lehet úgy meghozni, ha nincs mögötte konszenzus, népi támogatás, ehhez pedig párbeszéd szükséges. A Valutaalap véleménye szerint a kormánynak reálisan szembe kell nézni a ikövetke- ző két évben várható súlyos problémákkal, csökkentenie kell az inflációt, javítani a gazdaság, a beruházások hatékonyságát, folytatni a liberalizációt, a piaci mechanizmusok kiépítését, a privatizációt, a szigorú pénzügypolitikát. A magyar gazdaság 1990. évi teljesítményével a Valutaalap elégedett, o kormány — a nehéz körülmények ellenére — jól teljesíti az év eleji megállapodást, sőt bizonyos területeken a reméltnél is jobb eredményeket sikerült elérni. Ami a jövőt illeti: a tárgyalásokat még az év vége előtt folytatják, ennek részleteiről még korai lenne bármit is mondani. Vagyis: támogatást csak akkor várhat a kormány, ha meghozza a lakosságot súlyosan érintő döntéseket. Ehhez pedig a lakosság egyetértésére, támogatására és türelmére van szükség. S. G. Siker - vállalkozás (Folytatás az 1. oldalról) — Rosszul menedzselik a feilesztő mérnököket, iqy az általuk végzett feilesztést is — mondotta Higi Gvu/a ügyvezető iqazqató. - Szakembereink mielőtt a kft.-hez jöttek dolgozni, nem sok erkölcsi és anyaai elismerést kaptak, p°- diq köllégáik nyugaton jól meg tudnak élni. Mi is azt szeretnénk elérni, hagy hasznos munkával tisztességesen lehessen keresni. A vállalkozásunk a meglévő 50 dolgozón kívül még további 30 embernek lenne képes munkahelyet teremteni. Ezt a 60 százalékos látszóm- növelést a High Computer Kft. nem tudia megvalósítani, tovább lépésük korlátja a tőkehiány. Nyereséqük eay részét iav is kapacitásnövelésre fordítják. Ez kockázatos, mert naqy kintlévőségeik vannak különféle vállalatoknál, amelyek a körbetartozás ideiglenes előnyeit élvezik, illetve szenvedik el annak hátrányait.- Nem merünk vásárokra menni, mert a bővítési lehetőségek hiányában vissza kell utasítanunk a megrendeléseket. A iövő évi kapacitásunk is le van kötve - táiékozta- tott Higi Gyula. — Sok millió forntot tesznek ki az ndó- terheink, ezenkívül az Eszék étterem irodaházában bérelt helyiséaeink düa is körülbelül eqvmillió forint. Segítsen az önkormányzat eay végleass telephely kialakításában, és- mi ■még többet tudunk adni a kasszába. A térsén feilődéséhez nem csak az általuk befizetett tekintélyes adóval iárulnak hozzá. hanem a húzóágazatnak számító fejlesztéseik segítségéve! versenyképessé vá’nak az őket megbízó vállalatok is. Pécsi, illetve baranyai alvállalkozók foglalkoztatásával hozzájárulnak a munkaerőgondok megoldásához. Számos iparosnál teremtettek így munkahelyet. Fejlett technológiákat teremtettek, és méq korszerűbbeket hoznak a megyébe külföldi partnereik révén. Megrendeléseik döntő hányada az orszáq más részeiből, illetve külföldről érkezik. Azaz kívülről hoznak be pénzt Ba ranyába. Sz. J. Német gyáriparosok tényfeltáró látogatása (Folytatás az 1. oldalról) ke, azaz a német vállalkozók előtt milyen lehetőségek állhatnak a kelet-európai befektetésekre és az illetékes kormányzatok részéről milyen a fogadókészség. El kell mondanom - folytatta Kramp úr —, hogy önök, magyarok előrébb járnak északi szomszédaiknál a tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérésben. A sajtótájékoztatón a Német Gyáriparosok Szövetsége elnökségének tagjai elmondták: a tárgyalások során örvendetes tényként állapíthatták meg, hogy abszolút professzionális és felkészült szakemberekkel van dolguk. Mód látszik a mielőbbi együttműködésre. v A delegáció tagjainak fel- készültségét dicséri, hogy meglehetősen széles körű ismeretekkel rendelkeztek a magyar gazdaságról. Horst Kramp utalt arra, hogy ismeretei szerint a háború előtt 40 százalékos volt a külföldi tőke részaránya a magyar gazdaságban, s ez az utóbbi negyven évben jelentősen visszaesett. De a kölcsönösen jelentkező eayüttműködési és tárqyalási készség az elkövetkező időszakban, a felfutás lehetőségét rejti magában. Az Axel Springer Budapest Kiadó lapjainak nevében munkatársunk az iránt érdeklődött, milyen új elképzelésekkel találkozott a küldöttség a tárgyalások során és a feltételek között magyar részről korlátozza-e valami az együttműködést. Kérdésünkre válaszolva örömmel nyugtázta, hogy a kapcsolatok - úgy tűnik - korlátlan lehetőségeket ígérnek, most már csak a partnereknek kell egymásra találniuk. A jó együttműködés példájaként említette egyébként — és ez a korábban - említett jó tájékozottságra utal - az Axel Springer Budapest* Kiadó létrejöttét is. A tényfeltáró út természetesen szükségszerűen nem járt és nem is járhatott közvetlen üzleti megállapodásokkal, de megteremtette alapját és lehetőségét a minél hamgrábbi korrekt, kölcsönös előnyökkel járó üzleteknek és együttműködésnek.
