Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-14 / 222. szám

1990. november 14., szerda uj Dunántúli napló 5 Tanácsülés a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán Ne legyen az intézmény hatalmi harcok színtere Új összetételű főiskolai ta­nács ült össze tegnap a pé­csi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, melyet az október­ben megtartott összoktatái- összdolgozói értekezlet és vá­lasztásaik előztek meg. Az ok­tóberi értekezlet javaslata sze­rint az újonnan megválasztott testületek megbízatása a jö­vő év június végéig tarthat, de a minisztérium álláspontja jelenleg az, hogy az új intéz­ményi vezetőket az új felsőok­tatási törvény hatályba lép­téig nevezi ki. űr. Lenkei Péter, a főiskola megbízott főiigazgatója tanács­ülés! előterjesztésében kifej­tette, hogy az átmeneti idő­szakban a megújulást a tör­vényesség, valamint a formai és tartalmi demokrácia szelle­mében kell végrehajtani, s úgy, hogy a főiskola műkö­dése, illetve az oktatás meg­újítására már eddig is meg­tett lépések ne szenvedjenek csorbát. Az alapelvek szerint a jelenlegi egyszemélyi fele­lős vezetőket minden szinten a közvetlenül megválasztott döntéshozó — vezető testüle­teknek kell felváltaniuk, ame­lyek szakértői, illetve szakmai vezetői feladatokat látnak, s nem érdekképviseleti, érdek- védelmi teendőket. Az új fel­állás szerint a főiskolán mű­ködni fog a főiskolai tanács, a létrehozott szenátus és az intézeti tanácsi rendszer. A hatáskörök aprólékos elosztá­sát ezekben a napokban vég­zik, s sürgősen hozzáfognak az új, átmeneti szervezeti és működési szabályzat kidolgo­zásához is, hiszen anélkül ne­hezen képzelhető el a kiegyen­súlyozott munka. A tanácsülésen felszólalók többsége hangot adott annak a véleményének, és a meg­bízott főigazgató előterjeszté­sében is leírta, szeretné, ha az intézmény érdekeit a ha­talmi kötélhúzások nem ve­szélyeztetnék, nem hátráltat­nák. S ez a megjegyzése nem nélkülözte az alapokat, aho­gyan ez a tudósító számára is fokról fokra megvilágoso­dott, mialatt a több órán ót tartó hozzászólásokat hallgat­ta. A tanácsülés anyagához egy kiáltványt mellékelték, me­lyet a főiskola tanácsához és a főigazgatónak címeztek. „A vezető testületeket a 'közvéle­mény szakértői leiadatokkal bízta meg, ugyanakkor a vá­lasztások során e lórumokból - közülük is elsősorban a sze­nátusból — a ‘lelkészült, a szakmai, vagy a vezetői ered­ményeiket bizonyító markáns egyéniségek, például a tan­székvezetők, vagy a tudomá­nyosan minősítettek tömeges kihagyását meggondolatlan felelőtlenségnek tartjuk. Ez az értékes munkaerő további visszahúzódásához, a főisko­lát közvetlenül nem segítő el­vándorláshoz vezet." — fogal­mazták meg többek között a kiáltványban. Erre reagálva Kittka Péter főiskolai adjunktus azt mond­ta, hogy véleménye szerint a főiskola jövőjéért aggódó ira­tot nem csak azok írhatták volna alá, akik megtették, ha­nem mindenki, aki a főisko­lán dolgozik, mert mindenki­nek az intézmény jobb műkö­désének a biztosítása a célja. Hozzátette, az új testületek a kollektív gondolkodás érdeké­ben szavazódtak meg, s nem vonják kétségbe senkinek sem az elért szakmai eredményeit, óm az eddigi működési mód­szereket nem tudják elfogadni. A röpke szünetben arra kértem dr. Stojanovits József főiskolai tanárt, intézetigazga­tót, aki az új főiskolai tanács­nak is tagja, s aki egyike az aláíróknak, egészítse ki szó­ban is leírt véleményüket: — Kiáltványunkat figyelem- felhívásnak szántuk. Úgy lát­juk, általános vezetőellenesség alakult ki a főiskolán, min­denki gyanússá vált kicsit, aki korábban is vezető volt. Mi azt szeretnénk, ha a változá­saikban a fürdővízzel együtt a csecsemőt azért nem öntenénk ki, s a főiskola érdekeit elő­térbe helyezve, a szakmai fel- készültség, elismert tudomá­nyos érdemek hangsúlyt kap­nának. A napirendi pontok között szerepelt a főigazgatói meg­bízásra vonatkozó javaslatté­telek irányelveinek megvitatá­sa, mert dr. Lenkei Péter meg­bízatása lejárt. Bejelentették ugyanakkor, hogy a jelenlegi főtitkár, dr. Kucsera Gyula főiskolai docens, csak az év végéig vállalja a főtitkári teendők ellátását, mert az­után újra az oktatással kíván foglalkozni. Csütörtökön a Nevelők Házában Hétköznapi varázslatok Don Fulcher neves angol professzor a Világszövetség egy jobb Földért nevű szer­vezet egyik alapító tagja és titkára. Birminghamben él, s a kutatómunka mellett medi- tációs tanfolyamokat vezet. Szervezetüket az az igény hív­ta életre, hogy az emberek mindennapjait, jelenét és jö­vőjét jobbá, emberibbé, bol­dogabbá tegyék. Az ENSZ 1988-ban bejegyezte a szer­vezetet, s minden módon tá­mogatja azt. Ezenkívül c világ legipromi ne nsebb személyiségei szponzorálják munkájukat (No- bel-díjas tudósok, művészek, politikusok), bár a szervezet politikamentes és pártoktól független. Don Fulcher most az MTA meghívására jött Budapestre, ahol egyetemi taná raknak, professzoroknak tort előadá­sokat a Világszövetség mun­kájáról, hogy személyes be­szélgetések kapcsán minél több segítséget tud adni. „Hétköznapi varázslatok" címmel tart előadást, kerek- asztal-beszélgetést november 15-én 17.00-kor a Nevelők Házában. Ugyanitt 16-án vár­ja az érdeklődőket. Nemzetközi tanácskozás az egészségmegőrzésről Á főbűnös: a dohányzás I Kanadában könnyebb volt a táplál­kozási szokásokat megváltoztatni Már á tegnapi számunkban írtunk róla, hogy Pécsett ta­nácskozik három napon ke­resztül az Egészségügyi Világ­szervezet - WHO - azon szek­ciója, amely a lakosságot súj­tó, főként életmód és környe­zeti ártalom okozta megbete­gedések megelőzését tűzte cé­lul. A program elnevezése az angol név rövidítéséből szár­mazó CINDI. A hétfői napon ez a nem­zetközi találkozó a WHO irá­nyító stábjának munkaülésé­vel kezdődött, de a hivatalos megnyitóra tegnap délelőtt került sor a PAB székházban, amelyen már részt vettek a programba bekapcsolódott 30 ország képviselői. A megnyitón dr. Szilasi An­na, a WHO-CINDI program­jának magyarországi igazgató­ja, a pécsi tanácskozás szer­vezője köszöntötte a vendé­geket. A számos jeles részt vevő közül a fiatal és csinos Sylvie Stachenkót kértem meg, adjon rövid interjút az Új Dunántúli Napló számára. Mivel ő a ka­nadai Egészségügyi Miniszté­rium egészségvédelmi osztá­lyának vezetője, továbbá a CINDI-program nemzetközi irányító stábjának tagja, ter­mészetesen azt kérdeztem, Ka­nadában hogyan sikerült ja­vítani a lakosság egészségi ál­lapotán?- Mi már jó pár évvel ez­előtt rendkívül intenzív egész­ségmegőrző akciót indítottunk el — mondta Sylvie Stachenko. - Az első és legfontosabb lé­pésünk volt, hogy megnyerjük a kormányt is ehhez. Pontos felméréseket és számításokat végeztettünk arról, hogy mi a «Km» Sylvie Stachenko drágább? Lemondani a do­hány, az alkohol bevételekből eredő haszonról, és támogatni az egészséges élelmiszereket, a környezetvédelmet, vagy gyógykezelni az emiatt meg­betegedett embereket? Vagyis mi az olcsóbb: megelőzni, vagy gyógyítani a betegsé­get? A számok igazolták egy­értelműen, hogy a megelőzés az olcsóbb.- így sikerült nemcsak a kormány, de sok cég támoga­tását is megnyerni. (A mun­káltatónak is érdeke, hogy dolgozói egészségesek legye­nek, kevesebbet legyenek táp­pénzen.) A kormány támogatja a környezetvédő beruházáso­kat, és nagyon szigorúak az előírások e téren. Sikerült ál­lami támogatást elérni ahhoz, hogy az emberek hozzájuthas­sanak olcsó és egészséges élelmiszerekhez. Ugyanakkor kampányt indítottunk újságo­kon, rádió- és tévéállomáso­kon keresztül az egészséges táplálkozás érdekében. Persze, tudom, Kanadában ezt köny- nyebb volt megcsinálni, mint Európában, mert ott nincsenek olyan erősen nemzeti hagyo­mányokhoz, szokásokhoz kötő­dő ételek. Ám a legnagyobb kampány­nyal a dohányzás visszaszorí­tását céloztuk meg (mivel va­lamennyi kutatás azt bizonyít­ja szerte a világon, hogy az érbetegségek és egyes daga­natok jelentős részénél a do­hányzás az ok). Jórészt ennek eredményeképpen Kanadában tilos közösségi helyeken dohá­nyozni, a vállalatoknál, nagy irodaházakban is csak arra ki­jelölt helyen szabad rágyújta­ni, és mindig, mindenütt a nem dohányzók jogait kell vé­deni. Nem lehet dohányos az egészségügyi alkalmazott, és Klos dohányoznia az általános és középiskolás pedagógusok­nak. Mint említettem, ezt a kampányt évekkel ezelőtt indí­tottuk, s csak két éve tapasz­taltuk először, hogy a beteg­ségek számának növekedése megállt, és a tavalyi évben kezdett csökkenő tendenciát mutatni. — Én látom, hogy Magyar- ország jó úton halad, s bár a tradíció és a gazdasági problémák miatt nehezebb lesz, mint Kanadában, bízom abban, hogy rövidesen itt is már mérhető jelei lesznek a javulásnak. S. Zs. Új épületszárnnyal bővült Pécsett, a Tarr Imre 508. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola. Az új részben tanműhelye­ket, tantermeket rendez­nek be. Költözés várha­tóan a jövő év elején. Fotó: Läufer László Felvételi a kéltannyelvü gimnáziumokba Minden eddiginél nagyobb az érdeklődés a kéttamnyelvű éktatás iránt. A pécsi Kodály Gimnáziumiban, amely területi felvételi központként fogadta az ország minden táljáról a gyerekeket, hétfőn nyolcszáz- húszon tettek írásbeli felvéte­li vizsgát. Másfélszer annyian, mint ahányon az eddigi re­kordéviben jelentkeztek. Itt felvételiztek a pécsi iLeő- wey Gimnázium orosz nyelvű osztályaiba, a Kodály Gímtná- ziurrvba (olasz), az Apáczai Nevelési Központ Gimnáziu­mába (angol), a balatonalmá­di angol, a bajai német és a gyönki német nyelvű osztá­lyokba. A barcsi erdészeti és a vízügyi szákiközépiskola is indított német nyelvű osztá­lyókat, míg először felvételiz­tek gyerékek a budapesti Al­ternativ Közgazdasági Gimná­zium angol tagozatára. Kedvező fordulat, hogy a pécsi általános iskolák is fel­fedezték a kéttannyelvű okta­tást, a Kodály Gimnáziumba többen járnák Győrből és Székesfehérvárról, mint az is­kola székhelyéről. Várható, hogy a pécsi gyerekek mind nagyobb számban helyet fog­lalnak majd ezekben az osz­tályokban is. A titkosan kezelt - kódolt — felvételi lapokat azonnal to­vábbították a Nemzeti Szak­képzési Intézetbe, ahol érté­kelik a munkákat. Szeretnék a téli iskolai szünetre meg­küldeni az eredményeket. Megszűnt a hazánkba érkező erdélyiek támogatása Az elmúlt években Romá­niából menekültek ezrei ér­keztek hazánkba. A kormány és ű magyar állam anyagilag is támogatta őket, mindent megtett a megsegítésükre. Ho­gyan fogadják a hozzánk ér­kező erdélyieket napjainkban, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük? Szabó Árpád, a Baranya Megyei Tanács menekült- ügyeikkel foglalkozó koordiná­ciós titkára elmondta: az idei éviben étkezők helyzete rosz- szobbodott. Az 1990. január 1-jéve! életbe lépő menekült­ügyi törvény szerint csak a menekült kaphat segélyt, le­gyen az szociális támogatás, albérleti hozzájárulás, vagy egyszeri letelepedés! segély. Ez év első nyolc hónapjá­ban Baranya megyébe 990-ea érkeztek Romániából. Közülük csak 26 embert nyilvánítottak menékültté! A többiek semmi­féle anyagi támogatásban nem részesülhetnek. A jelen­legi helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy ez év augusztus óta a letelepedési alap meg­szűnt. Előzőleg a rászorulók­nak kedvezményes lakásvásár­lásra is lehetőségük volt. Csa­ládoknak baranyai falvaikban régi házaikat kínáltaik megvé­telre. A gyermekek számától függően 100-400 ezer forintig kaphattak kamatmentes köl­csönt a letelepedési alap ter­hére. Az idei év első negyed­évében 7,2 millió forintot, a második negyedévben 3 mil­lió 200 ezer forintot fizettek ki a lakásvásárlások támoga­tósára. Augusztus 1-jétől meg­szűnt a lakáshoz jutás lehe­tősége. A gondok enyhítésére a tanácsok szükséglakásokat alakítanak ki, illetve albérlet­ben élnek a letelepedni szán­dékozók. Pécsett, a Bajcsy- Zsilinszky utcáiban a tanács átmeneti szállást rendezettbe, de a menekültügyi alap ki­merülésével ez a szállás meg­szűnt. így a Romániából ér­kezők problémáik megoldásá­ban csak önmagukra számít­hatnak. Az áttelepülőiknek azartban más gondokkal is szembe kell nézniük. Megyénkben is ma­gas a munkanélküliek száma. Szerencsére az útlevéllel hoz­zánk érkezők megkapják a munkavállalási engedélyt. Ez­után — kevés kivétellel —meg­találják a számukra megfe­lelő munkahelyet. A beván­dorlók és a menekültek is jogosultak az ingyenes orvosi ellátásra, hatodik életévüket betöltött gyermekeik tanköte­leseik, akárcsak magyar tár­saik. A rendőrségi adatok sze­rint ritkán fordul elő, hogy román állampolgár bűncselek­ményt követ el, vagy valami­féle összeütközésbe kerül a törvénnyel. Meg kell még em­lítenem, hogy a katolikus és a református egyház jelentős segítséget nyújt gondjaik meg­oldásához, ruha, bútoradomó- nyokat gyűjtenek a rászorulók­nak. Arra is volt példa, hogy nyelvtanfolyamot indítottak a magyarul alig beszélőknek. Gálné Schmidt Ildikó >YT * Tel.: 24-838 Ajánlataink! Falazó- és szigetelőanyagok, födém és tetőszerkezetek, csempeburkolók nagy választékban. Kavics depónkon folyamkavics, homok, kőpor kapható. Érdeklődjön és vásároljon pécsi telepünkön! „Mozaik” Tüzelő- és Épltőanyagkereskedós Pécs, Mecsekalja-Cserkút, Kültelek 6.

Next

/
Thumbnails
Contents