Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-13 / 221. szám

1990. november 13., kedd uj Dunántúli napló 5 Gyermekvédelmi bé£ís Pécsett Segítség a gyereknek, a szülőnek Mű már szinte minden család támogatásra szorul (Folytatás az 1. oldalról) nagycsaládban élnek, krónikus beteg van a családjukban. Ál­talános tapasztalat, hogy egy­re több család szegényedik el a munkás és az értelmiségi réteg körében, sok a fiatal rokkantnyugdíjas szülő. Lassan már minden család védelemre szorul. A gyermekvédelmi bázison o gyerekek a normál napközis térítésért reggelit, ebédet, uzsonnát kapnak. Napközben is lehetőség van arra, bogy egyenek egy-egy szelet zsiros, lekváros vágy vajas kenyeret. A bázis munkatársai - peda­gógusok, gondozónők, pszicho- pedagóqusok, népművelők —, nemcsak a gyerekek tanulásá­ra figyelnek oda, hanem meg­tanítják őket a kudarcaik fel­dolgozására, a problémáik meqoldására. A 2. Számú Ál­talános Iskolában ta• áIható az alapbÓ7Ís. A naqy iqénv miatt az elmúlt év októberétől az 1. Számú Általános Iskolában működik egy plusz bázis. En­nek berendezésére pályázat útján 100 000 forint támoga­tást kaptak. A gyermekvédel­mi bázisok nyitott intézmé­nyek. A gyerekek szüleivel rendszeresen tartják a kapcso­latot, a tervek szerint család- gondozók is részt vesznek a későbbiekben a bázis munká­jában. Két éve másod- és har­madéves tanárszakos hallgató­kat is foglalkoztatnak. Elsősor­ban az érzelmileg labilis gye­rekek személyre szóló felzár­kóztatásában vesznek részt. A gyérmekvédelmi bázis reggel héttől délután ötig, fél hatig fogadja a gyerekeket. Dani ötödikes, neki az osz­tályfőnöke ajánlotta ezt a le­hetőséget. Szerinte ez sokkal jobb, mint a normál napközi. Sokat segítenek, jókat lehet beszélgetni, itt legalább meg­hallgatják. Kriszti hosszú ideig kering körülöttünk, mire megszólal. Látszik rajta, szívesen beszélne magáról. Mint kiderül, állan­dóan egyedül volt otthon, nem .ment a tanulás. Itt, együtt a többi gyerekkel könnyebben boldogul a feladatokkal. A legjobban a névnapi bulikat szereti, mert akkor van torta, és lehet eqy iát táncolni is. Az 1. számú iskolában, egy nagyobb teremben kapott he­lyet a bázis. A déli órákban a kuckóban beszélgettek a gyerekek. Lelkesen dicsérték a bázist. Sokkal otthonosabb, mint a napközi — mondták szinte kórusban. - Itt lehet főzni, recepteket írni, persze, tanulni is kell. Sokszor be­jönnek az iskola nevelői és korrepetálják őket. A gyerekek között van, aki a siklósi úti iskolából jár ide. A volt tanít­ványok közül többen vissza­járnak, van, aki tanácsot kér további életéhez. Más érzelmi támogatásra szorul, mert nincs munkája, kilátástalannak látja helyzetét. Sz. K. Polgármesteri köszönet Hambuch Géza úrnak, a Magyarországi Németek Szövetsége főtitkárának Mindenekelőtt köszönöm polgármesterré történő megvá­lasztásom alkalmából küldött gratuláló sorait, jókívánságait. Pécs város szebb és boldo­gabb jövője közös célunk, amelyet csak városunk polgá­rainak, vállalatainak, intéz­ményeinek és társadajmi szervezeteinek összefogásával, a szükebb hazánkért végzett közös erőfeszítésekkel lehet elérni. Bíztam és bízom ebben az összefogásban. Ezért is nagyon jólesett a bátorítás. Pécs város nemzetiségeinek- s köztük a jelentős számú németajkú lakosságnak támo­gatását, a minél tartalmasabb nemzetiségi politika kialakulá­sát magam is nagyon fontos­nak tartom. Szívesen nyújtói? segítséget - amennyiben erre a megyei szervezet igényt tart- a küldöttválasztó közgyűlés megszervezésében. Még egyszer köszönöm a gratulációt és a jókívánságo­kat, amelyek megerősítettek abban a hitben, hogy az együttműködés, a közös mun­kára kész, a városért felelős­séget érző társaim élnek e városban, amely nekem ma mindennél többet jelent. Pécs, 1990. november 5. üdvözlettel: Dr. Krippl Zoltán polgármester A pécsi német főkonzulátus 1. napja A hölgyek az ablak mögött kedvesek, mosolygósak. Milyen volt az első nap? - fordultam találomra egyikőjükhöz. — Eddig körülbelül harmin­con jöttek, fiatalok, idősek ve­gyesen — mondta Almás Jó- zsefné vám- és pénzügyi elő­adó. - Munkavállalási enge­délyt kértek, útlevélkiállítást, illetve hosszabbítást, személy- gépkocsi áfa visszaigénylést, átutazási kérelmet. Járt itt egy bácsi, í$47-bsn költözött Né­metországból Magyarországra. Ez ideig nem sikerült kiderí­teni, hogy német vagy magyar állampolgárnak számít-e? 9—12-ig várják ügyfeleiket a Szántó Kovács János u. 1. szám alatt vagy a 26-088, 26-188, 26-207, 26-315-ös tele­fonszámokon. Különösebb kéréssel nem ta­lálkoztak, de akinek komoly problémája van, Hanns Reh-V féld főkonzult vagy Theodor Zens konzult keresse meg. Ba­ranya, Somogy, Tolna és Zala megyék tartoznak hozzájuk, to­vábbá Bács-Kiskun déli része. A hölgyek németül beszél­nek, de van, aki angolul, tö­rökül vagy horvátul is - és többen magyarul is. Várják a hozzájuk fordulókat és segíte­nek. Azt vallják, ezért vannak ott. Sz. L. I. Tegnap reggel már ügyfelek is voltak a főkonzulátus ügyfélfogadó irodájában Mivel biztat a MÉH? Valóságos hegyekben tornyosulnak az akkumulátorok a pécsi Földesi-mühely udvarán „Eladjuk a szemétből az aranyat?” Kidobjam? Ne dobjam ki? Parkokban, félreeső garázs­sorokon, szemétlerakó helye­ken nap mint nap kidobott akkumulátorokba botlunk. Nemcsak látványnak visszata­szító, de a környezetet is mér­gezi. Aki eddig rászánta ma­gát, hogy bevigye a MÉH-be — ha nem is azért az ötven fillérért, amit kilójáért kap, hanem azért, hogy ne otthon kerülgesse -, hetek óta hiába próbálkozik: a MÉH nem ve­szi meg. Miért? — kérdeztük Komáromi Károlyt, a MÉH kereskedelmi igazgatóhelyette­sét.- A MÉH csak átvette és szállításig betonteknőkben, konténerekben tárolta a rossz akkumulátorokat — mondta. Egyelőre azonban a hazai fel­dolgozás szünetel, a raktáraik dugig vannak. A Metallokémia nagytétényi gyáregységét, ahol a savtalanítást, előkészítést vé­gezték, környezetvédelmi okok­éból a Köjál bezáratta. Gyön- gyösorosziba terveztek egy ak­kufogadó ólomkohót. Várható környezetszennyező hatásáról rémtörténetek keringtek. A több milliós beruházás építése félbemaradt a környékbeli la­kók érthető tiltakozása miatt. Több külföldi partnerrel is tárgyalnak, osztrákokkal, jugo- szlávokkal, finnekkel. Remélik, néhány hét múlva megegyez­nek. A vevő, szigorú környe­zetvédelmi előírások betartá­sával, konténerekben viszi el a rakományt, és otthon dol­gozza fel. Nekünk is kellemet­len a mostani helyzet - mondta az igazgatóhelyettes. - Arra kérek mindenkit, le­gyen türelemmel, és tárolja otthon a rossz akkumulátoro­kat. Hamarosan újra átvesz- szük. Addig is mit tehetünk? El­vihetjük kisiparoshoz. Az orosz ,,aksi"-t lehet javitani (arról nem is beszélve, hogy fele­annyiba kerül, mint a ma­gyar). A bökkenő csak az, hogy hiánycikk. Az AUTÓKER nem Ígér orosz szállítmányt. Ha jön egy rakomány, pillana­tok alatt elkapkodják. Egyelőre az tűnik a leggyor­sabban járható útnak, ha kül­földön értékesítik a kiselejte­zett akkukat. Mit mondanak erre a Zöldek? Keresni kell más, itthoni, környezetkímélő megoldást, mert félő, hoqv úay járunk: „eladjuk a szemétből az aranyat". Sz. L. I. Mekkora legyen a minimálbér? ■ ■ w Ülésezett az Érdekegyeztető Tanács Másfél millió torint támogatás a könnyűipari hallgatóknak A Rejtő Sándor alapítvány ebben a tanévben több mint ■másfél millió forinttal támo­gatja azokat az egyetemistá kát és főiskolásokat, akik a felsőfokú intézményekben, könnyűipari szakmákban ta­nulnak. A tanulmányi ösztön­díjban a kuratórium döntése alapján ezúttal 17 egyetemi és főiskolai' hallgató részesül, s a tanulmányi eredményüktől függően havi 3—5 ezer forin­tot kapnak. A 17 hallgató a Budapesti Műszaki Egyetemen, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen és a Könnyűipari Műszaki Főiskolán folytatja ta­nulmányait. A múlt században országo­san elismert könnyűipari szak­ember, Rejtő Sándor nevét vi­selő alapítványt 35 könnyű­ipari vállalat hozta létre az­zal a céllal, hogy anyagi tá­mogatást nyújtsanak a köny- ayűipar szellemi, szakmai szín­vonalának növeléséhez. Az alapítvány tőkéje 6 mil­lió forint, s évi kamata meg­haladja a másfél millió fo­rintot. (Folytatás az 1. oldalról) A kormány előterjesztése a termelői, szolgáltatói körre az év hátralévő két hónapjára a vasútnak, a helyi és távolsági tömegközlekedésnek 670; a postai szolgáltatásoknak 90; a közüzemi víz- és csatorna­szolgáltatásnak 200; a rend­őrségnek, a tűzoltóságnak és a mozgáskorlátozottaknak 140; a mezőgazdaságnak 40; a háztartási tüzelőolajat fogyasz­tóknak 700 millió forint ki­egészítést irányzott elő. A Tár­sadalombiztosítási Alapból tervezték a mentők, az orvosi ügyeletek üzemanyag-többlet­költségének megtérítését, mint­egy 243 millió forint összeg­ben. Ebből idén megoldható, hogy e területek egy részénél ne áremeléssel hárítsák a fogyasztókra az üzemanyag és bizonyos energia termelői árak növekedését. A vita elsőként arról kez­dődött, hogy az üzemanyagár­emelésen kívül foglalkozzanak a november 1-jétől érvényesí­tett más energiahordozók ter- melőiár-emelésének kompen­zációjával. is. Mint a munka­adói oldal kifejtette többek között a földgáz, a villamos­energia termelői árát a világ­piaci összehasonlításban is igen magasra emelték, s ez egy sor termelővállalatnál, fő­ként a műtrágyagyártásban le­hetetlen helyzetet teremtett. Ezért az energiaár-emelés kompenzációját - az 1991-es helyzetre is tekintettel - az üzemanyagár-emeléstől füg­getlenül kívánják megvitatni. Végül a három oldal, a kor­mány, a munkaadók és a munkavállalók megegyeztek, hogy az üzemanyagár és „bi­zonyos" energia termelői árak kompenzációjáról tárgyalnak. Ezt követően a munkaadói oldal annak adott hangot, hoqy a mezőgazdaságnak szánt 40 millió forint igen ke­vés és rendkívül hátrányosan érinti ezt az ágazatot. Ennél jóval többre, valamint az ex­portképesség fenntartásának támogatására tartanának igényt. Nehezményezték, hogy az előterjesztés a mezőgaz­dasági magánvállalkozókat ki­zárja a támogatottak kö­réből. Ugyancsak - kifogásolták, hogy csak másfél hónapos késéssel kívánja a kormány a termelők rendelkezésére bo­csátani a kompenzációt.. A szerdára elnapolt, a bér és szociális juttatások révén adott kompenzációra vonatko­zó napirendi pont keretében a Szakszervezeti Kerekasztal eredetileg arra tartott igényt, hogy a minimálbéreket a je­lenlegi 5600 forintról 5800 fo­rintra emeljék, a költségvetési területeken az idén tervezeti 16 százalékos bérfejlesztés he­lyett 20 százalékot tegyenek lehetővé, s ahol ennek csak a lehetőségét adja meg a kormányzat, ott 4 százalék mértékben a költségvetés tá­mogassa ezt a béremelést. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a munkavállalói oldal részéről kifejtette: szerinte kö­veteléseik reálisak, s csak a ■egnagyobb anyagi feszültsé­geknél nyújtanak segítséget a doigozóknak. Most arra kérik a kormányt, hogy legalább négy területen keressen kom­penzációs megoldást. Ezek a területek: a minimálbér „mi­nimális” emelése, 100 forintos családipcHiék emelés, qnnak elkerülése, hogy a költségve­tési területeken ne legyen 18-20 százalékos a reálbér- csökkenés, s bizonyos mértékű adóteher könnyítés a béreme­lésnél. Ezekről a kérdésekről, illetve az 1991-es reálbért érintő és szociálpolitikai el­képzelésekről szerdai ülésén tárgyal az Érdekegyeztető Tanács. Nemzetkor! tanácskozás Pécsett az egészségmegőrzésről (Folytatás az 1. oldalról) lyen eqászségnevelő munkát végeztek az adott országban. A mostani tanácskozás fó­rum arra, hogy a 30 ország képviselői beszámoljanak az 1990-es év tapasztalatairól, hogy leszűrjék a tanulságokat, s hogy közösen megbeszéljék a következő év tennivalóit. Mindenképp biztató jövő szá­mukra, hogy azokban az or­szágokban, ahol már előbb el­kezdték ezt az egészségmeg­őrző életmódformáló prog- lamot, jelentősen sikerült visz- szaszorítani a magas vérnyo­mást, a szív- és érbetegsége­ket, sőt a daganatos meg­betegedéseket is. A tegnapi első nap tulaj­donképpen a WHO-program irányító stábjának szűk körű tanácskozása volt, a program­igazgatók eszmecseréjének in­dulására ma kerül sor. S. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents