Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-12 / 220. szám

1990. november 12., hétfő űj Dunántúli napló 5 Bánfán tegnap a 230 lelkes falu öregjeit köszöntötték. A községben több mint félszáz hat­van éven felüli ember él, ebből 23, aki a hetven évet is betöltötte. Mindannyian ott voltak teg­nap a község művelődési házában. A rendezvényt a Szigetvári és a Bánfai Vöröskereszt szervezte, a helyi önkormányzat és a nagypeterdi Egyetértés Tsz támogatásával. A szigetvári vöröskeresztesek nevében Antal Sándorné és Kertész Ignácné, az Országos Vöröskereszt vezetőségi tagja köszöntötte a boldog bánfai öregeket. A négyujjú ufó, aki kislányként kísért A világűr válasza? A Szovjetunióban házaspár fellövésére készülnek Űrrakéta a grafikusok elképzelései szerint Segítséget kér a harkányi lábápoló Gyógyult páciensek sora igazolja őt VORE helyett VEBE? Válni akarnak a baranyai vesebetegek A vérvétel jut eszembe és meghökkent ez a nyugalom. Miközben a dializátor dolgo­zik, ők két tűvel a karjukban órákon át szinte mozdulatlanul fekszenek. A nők ágya mel­lett már megpakolt bevásárló szatyrok. A dializálás - a szervezet mesterséges méreg­telenítése - sajnos ugyanúgy hozzá tartozik az életükhöz, mint a bevásárlás. Hetente háromszor négy órát itt kell tölteniük. A POTE Urológiai Klinikájá­nak művese osztályán folya­matosan, három-négy műszak­ban dializálnak. Kicsi a hely, sok a beteg. Egy részük pont a súlyos és sajátos gon­dokkal, lemondásokkal járó betegségük miatt — már ko­rábban is kötődött érdekszö­vetséghez, a három évvel ez­előtt alakult Vesebetegek Or­szágos Egyesületéhez. Közülük többen úgy gondolták, hogy hasznosabb lenne helyi egye­sületet alakítani, itt képvisel­ve, segítve egymást. Az egyik kezdeményező, dr. Bencze Nándor, nyugalmazott főorvos. — A főváros messze van, mi nehezen jutunk el oda, az egyesület központja pedig sok mindenben nem ért el hoz­zánk. Például tudunk arról, hogy a VORE jelentős összegű központi támogatásban része­sült, de mi ebből egy fillért sem láttunk. Elkészült az alap­szabály-tervezetünk és novem­ber 23-án, 12 órakor itt, a POTE Urológiai Klinikájának művese osztályán szeretnénk megalakítani a Baranya Me­gyei Vesebetegek Egyesületét. — Az idült veseelégtelenség miatt kezelt betegeknél nem csak az egészségi, hanem a családi, társadalmi rehabilitá­ció is cél — mondja dr. Ka- rátson András docens, a mű­vese osztály vezetője. — Az egyesületnek jelentős szerepe tehet abban, hogy folyamato­san biztosítja a betegek szá­mára a különböző - például a diétával, az életmódjukkal összefügqő - problémák meg­beszélését, illetve sokat te­hetnek a még nem dia ti zált betegek felkarolásáért. A je- fenleq programban lévők mel­lett több százazoknak a bara­nyaiaknak a száma, akik kö­zül sokan átkerülhetnek a diaíizálandók csoportjába. A vesebeteqek egyik alapve­tő érdeke, hoqy meqfelelő körülmények között gyógyke­zeljék őket. A jelenlegi műve­se osztály — a helyszűke mi­att - nem felel meq ennek az elvárásnak. Az új művese állomás tervei készülnek. T. É. Történik mindez Tamásiban, méghozzá egy józan életű, megfontolt emberrel, az Orion helyi gyárának tmk-ve- zetőjével. Nagy Csabával. — A négyujjú tüzes ember­ke, aki apró termetű, elalta­tott kinn a szőlőmben, és azóta félek. Barátommal be­mértük a helyszínt, erős su­gárzást tapasztaltunk. Most meg legutóbb, ahogy vezet­tem az autót, egyszeresük, egy fekete ruhás lény jelent meg a hátsó ülésen, fekete fátyollal az arca előtt. Nőre emlékeztetett, Ügy tűnt, mint­ha utasom 'közölni akarna velem valamit. Szerintem a négyujjú volt, csak alakot változtatott. Fél perc után, menet közben eltűnt a hátsó ülésről. A négyujjú, 60 centis tüzes emberke — feje körül vörös­sárgás gömbbel - Baranyát is meglátogatta. Két autóst állított meg haladás közben, mindegyiket elaltatta, de bal­esetet nem okozott. Nem vált ki félelmet, érezni, hogy ba­rátkozni akar. * Lehet, hogy a „Pioneer 10" űrszonda már eljuttatta földi üzenetünket azokhoz a felté­telezetten létező más civilizá­ciókhoz, akiknek szántuk? Jó magyarázat lenne ez a szinte nap mint nap születő újabb ufó-történetekre, de az 1972-ben fellőtt amerikai űr­szonda még most is repül, — mondja Csikós Zoltán, pé­csi amatőr csillagász — azzal a gravírozott plakettel együtt, amelyen a Naprendszer, egy űrhajó, egy férfi és egy nő, «valamint egy rádióteleszkóp látható. — A tudomány sosem zárta ki, és sokakat, Így engem is foglalkoztat, hogy létezik-e valahol egy másik civilizáció, akikkel jó lenne kapcsolatot találni - folytatja Csikós Zol­tán, aki a Magyar Asztronau­tikai (Űrhajózási) Társaság (MANT) tagja, és jelenleg a pécsi csoportot szervezi -, de mi nem az ufonauták cso­portja akarunk lenni. Sokan vagyunk, akiket érdekel az űrkutatás. Közvetlenül részt venni ebben nem tudunk, de szeretnénk folyamatosan ala­pos és részletes információk­hoz jutni. Aki Pécsről, vagy környékéről szeretne bekap­csolódni a rendszeres progra­mokba, annak szívesen el­mondom a részleteket: a 16-931-es telefonon érnék el A közelmúltban jelent meg Nemere István Gagarin űrre­pülését megkérdőjelező köny­ve. Erről nyilván sokan és sokáig fognak még vitatkozni, mint ahogy az is egyfajta érdekesség, hogy egy évvel korábban kiadtak Magyaror­szágon bélyeget, emlékpénzt, Farkas Bertalan, az első ma­gyar űrhajós röpülésének megörökitésére, mint ahogy ténylegesen fellőtték. A start ugyanis — műszaki okok mi­att — egy évet csúszott. Ilyen és ehhez hasonló témák szak­emberekkel való megbeszélé­sét, az űrhajózás legfrissebb eseményeit taglaló kiadvá­nyokhoz jutást, évente egy- egy alkalommali kedvezmé­nyes külföldi társasutazást — így Csillagváros megtekin­tését — kínálja többek között tagjainak a MANT. Taliándö- rögdön, a magyar űrtávközlési állomáson már jártak. S hogy mi az, ami mosta­nában foglalkoztatja a MANT-hoz tartozó nem profi tagokat? Az egyik hír, hogy a napokban eldőlt: egy 42 éves televizió-riporter lesz az a japán űrhajós, aki szovjet űrhajóval legközelebb repülni fog, a másik hogy a Szovjet­unióban egy házaspár fellö­vésére készülnek, s nem utol­sósorban az, hogy a hírek szerint Ausztráliában nemzet­közi űrrepülőtér épül, s fel­tehetően innét indul majd 2012-ben nemzetközi legény­séggel a fedélzetén űrhajó a Marsra. Cs. J.-T. É. Idén májusban irtunk arról, hogy egy vegyész évekig meg­szállottan kutatta a különbö­ző gyógynövényekben rejlő hatóanyagokat, felkutatott ré­gi, népi gyógyászatról szóló könyveket, s ezek. alapján pró­bált különböző hatású folya­dékokat összeállítani, először kizárólag saját maga számá­ra, kíváncsiságból, hobbiból. Tulajdonképpen egy csalá­don belül történt eset döb­bentette rá, hogy az egyik többféle növénykivonatból ké­szült folyadék koncentrátum- mal meg tudja gyógyítani a iábszárfekélyt. Több családtag­nak, ismerősnek pedig ez a fo­lyadék csodálatosan, fájdalom nélkül eltávolította a makacs bőrkeményedéseket, tyúkszeme­ket, megszüntette a láb-és kö­römgombásodást. Akikor még nem gondolt arra, hogy ezzel szélesebb körben is foglalkoz­zon. Csak, mikor nyugdíjba ment, szentelhetett több időt e különös szenvedélyére. Ki­váltotta az ipart, és Harkány­ban bérelt egy kis családi há- rat, és ott kezdte el Vigh Jó­zsef a lábápolói ténykedését. Gyógyult páciensei között vannak olyanok, akik 10-15 éve kínlódtak a lábszárfeké­Vóltozatlanul nincs egyetér­tés a Magyarországi Szlová­kok Szövetsége és a szlovák kisebbség újonnan alakult szervezetei: a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete, a Magyarországi Szlovák írók Egyesülete és a Szlovákok Szabad Szervezete között. A véleménykülönbség nyilvánva­lóvá vált a Magyarországi Szlovákok Szövetsége rendkí­vüli kongresszusának zárónap­ján, vasárnap, a MEDOSZ- székhózban. Számos küldött ismételten kérte az új szlovák szerveze­teket: ne osszák meg a ha­zai szlovákságot, hiszen egy­ségesen kell fellépniük ki­sebbségi jogaik érvényesíté­séért. Hivatkoztak arra, hogy a nemzetiségeknek még min­dig nincs parlamenti képvi­seletük; ezt ombudsmannal igyekeznek helyettesíteni. Ám hónapokkal ezelőtt elfogadták ezt a javaslatot, de még min­dig nem valósították meg. Késik a nemzetiségi törvény is - hangsúlyozták ~, együt­tesen kell tehát szorgalmazni­uk ennek a megalkotását, és társadalmi vitáját. Tyűkkel, pedig előtte mindent végigpróbáltak, hiába. S most a Vigh József-féle kezelés vég­re gyógyulást hozott. (Ma­gam láttam egy lábat, ahol á régi sebnek csak halvány, elszíneződött kontúrja látszott, a bőr teljesen ép volt, pedig tulajdonosa állította, hogy mi­előtt ide jött kezelésre, jó mély és nagy kiterjedésű fe­kélye volt.) Vigh József most segítséget kér. Olyannyira megszaporo­dott az őt felkeresők száma, hogy kinőtte az eddig bérelt kis családi házat. Pécsett sze­retne egy erre alkalmas épü­letet találni. Eddigi próbálko­zásai kudarcot vallottak, hi­szen az olyan épület,, ami erre megfelelő lenne, számá­ra megfizethetetlen. Hiszen pácienseinek 90 százaléka idős, kisnyugdíjas, nem emel­heti fel a kezelési díjat (ami most hat kezeléses kúra ese­tén 1000 forint, de, aki nem tud fizetni, annak kedvezményt ad). Azt kéri, ha valamelyik­alapítvány, vagy egyház se­gítené, minden olyan megol­dásba belemenne, ami a célt szolgálná. Ő meggazdagodni nem akar, csupán segíteni, amíg tud. S. Zs. A szlovákok három másik szervezetének képviselői — akik meghívottként vettek részt a kongresszuson — a szövetséget nem tekintik legi­timnek. A küldöttek élénk vita után elfogadták a szövetség új Alapszabályát. Ebben rögzítet­ték: a szervezet neve ezentúl Magyarországi Szlovákok Szö­vetsége, vagyis nem tartal­mazza a demokratikus jelzőt. Ez a társadalmi szervezet — hangsúlyozzák — képviseli a magyarországi szlovákok ér­dekeit az államhatalom min­den szintjén. A kongresszuson megvá­lasztották a szövetség elnök­ségét - amelyben a szlová­kok lakta nyolc régió képvi­selteti magát — és a szö­vetség tisztségviselőit. Az el­nök Jakab Róbertné, a szer­vezet eddigi főtitkára lett (a főtitkári tisztség megszűnt). A záróközleményben kifejezésre juttatták azt az igényt, hogy a Magyarországi Szlovákok Szövetsége a hazai szlovákok pártoktól és felekezetektől független önkormányzattá vál­jon. Pécsi szerző darabjára készülve A húszmilliomodik év Kezdeti izgalom, apró to- rokköszörüiése'k. Minden új darab elkezdése várakozás­sal teli. Milyen lesz a sze­rep, a rendező, hogyan si­kerül majd az előadás? Az első olvasópróba a bemu­tatkozásé, ismerkedés a mű­vei, esetenként a vendég­ként érkező rendezővel. így volt ez tegnap délelőtt is a Pécsi Nemzeti Színház­ban, ahol „A húszmill’iomo- dik év" című darab első olvasópróbáját tartották. A rendező, Vándorli László m. v. mindjárt kéréssel for­dult a színészekhez, olvas­sák ők fel a szöveget, hadd ízlelgesse a különböző hang­színeket, tónusokat. — Nem hagyományos té­májú, dramaturgiájú mű „A húszmilliomodik év". Én szeretem a szándékosan la­za szerkezetű színműveket, drámákat, mert Így a ren­dezőnek, de a társulatnak is nagyobb lehetősége nyí­lik a színházi alkotásra, mint ellenkező esetben - jegyezte meg a rendező. A szabálytalan ívben hú­zott székeken ülve, első ne­kifutásra is kezdett körvona­lazódni irodalmunk sokáig méltatlanul elfeledett alak­jának, Csáth Gézának ha­talmas vízióba sűrített élete.- Évekkel ezelőtt olvas­tam az „Anyagyilkosság" című novellát, amely meg­döbbentett, megrázott, ta­szított és vonzott egyaránt. Félreraktam a könyvet, ám nem hagyott nyugodni.* El­kezdtem foglalkozni Csáth Gézával, és ahogy egyre jobban, megismertem Írásait, életét, tudtam, hogy írnám kell róla. Zsenialitásáról, szenvedélybetegségéről, küz­delmeiről. Korunk nagy bű­ne a szellemiség és a szel­lemi értékek eifecsérlése. Csáth Géza alakja szerin­tem mia figura, hiszen sok minden itt kavarog körülöt­tünk az ő idejéből, problé­máiból - mondta a darab írója, a Pécsen élő Sórossy István. „A húszmilliomodik év" bemutatóját február else­jén tartják. Néhány név a szereplők közül: Fazekas Ist­ván, Illés Györgyi, Koszta Gabriella, Faludy László, Bánky Gábor, Karczag Fe­renc, Pilinczes Józsel, Be- senczi Árpád. Halálugrás sátán nélkül Döbbenetes eset történt a közelmúltban Pécsett, az éj­szakai órákban. Az Endresz György út 1. szám alatt lévő tízemeletes épület tetejéről a sötét semmibe ugrott V. B. 16 éves, gimnazista, fiatal­ember. A semmibe. De, va­jon miből, mi elől? „Ne hülyéskedj!", „Ne csináld, hallod!?" — üvöltöt­te neki a járdáról barátja, aki akaratán kívül végig­szemlélte a történteket. Sőt, bizonyára az indítékokról is többet tud mint mi, hisz együtt idogáltak a tragédi­át megelőzően a Pinocció- ban és a Kazinczyban. Már ott mondogatta V. B., hogy egyszer úgyis öngyilkos lesz. De akkor, ott az. Endresz Gy. u. 1. sz. alatt csak azt mondta, hogy az iskolatársá­hoz ugrik fel. „Nem csiná­lok hülyeséget, menj csak” — fogadkozott. Aztán már csak az ugrás. A semmibe. A szülők Salgótarjánból érkeztek Pécsre, s a fő­ügyészségen tettek feljelen­tést. „A sátánizmus van a dolog mögött" - állították. A fiúkat biztosan úgy ölték meg, és a sátánizmus van a dolog mögött. . . A Pécsi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya alapos vizs­gálatot folytatott, melynek eredményeként megállapítot­ták, hogy ez esetben, a sá­tánizmusnak — az utóbbi hónapokban mind többet emlegetett szektának — nincs köze a 16 éves fiatal­ember halálához. Talán csak minden mögött a sátániz­must sejtjük mostanában, ami borzasztó, ami megma­gyarázhatatlan. Vagy mégis igazuk volt a szülőknek, és a fiúk halála mögött valóban ott a sátán? De nem szektaként, hanem csak az apró kis hántások, meg nem értések, tinédzser lelkitusák, s az alkoholban rejlő sátáni erő összesűrű­södött, feldolgozhatatlan hatásaként? (Balog) Befejeződött a magyarországi szlovákok kongresszusa

Next

/
Thumbnails
Contents