Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-11 / 219. szám

\ Páciensben felejtett szike, olló, csipesz, törlőkendő Gyakorlókért ­I ■■ ■■ rr I közös erővel Évente 20-25 orvosi műhiba a régiónkban? A diagnoszHkai tévedések tétén a belgyógyászat- vezet­A nyirkos ködben gőzölög a tea meg a forralt bor, a bog­rácsban pedig a közös ebéd Illatozik. A föld puha, csúszik a láb alatt, viszont könnyeb­ben szalad benne az ásó és a kapa. A kerítés mentén mál­nabokrok virulhatnak jövőre, de kerül hely az oranyesőnek és a többi díszcserjének is.- Tartsátok ezt a fát - vezényel egy gumicsizmás fér­fiú a többieknek, s egy vödör vizet zúdít a facsemete gyöke­reire. Legyen jó helye, növe­kedjen szép Tiagyra. A pelIér­di Általános Művelődési Köz­pont iskolája új gyakorlókert­jének egyik büszkesége lehet. — Valamikor is volt az is­kolának gyakorlókertje - s nagyon jónak tartom, hogy most újra megkapják ezt a lehetőséget a gyerekek - jegy­zi meg Csirke István, az egyik apa, aki szombat délelőttjét, sok más szülővel együtt, ar­ra fordította, hogy szépítse ezt a hatszáz négyszögölnyi ker­tet a tanács épülete mögött, melyet a művelődési központ­nak a községi tanács aján­dékozott.- Tantestületünk két taná­ra írt egy pályázatot az új- típusú technika oktatásra. En­nek alapján a gyerekek infor­matikát, számítástechnikát éí mezőgazdasági ismereteket ta­nulnak. Biokertészetet fogunk művelni, s ehhez kapcsolódóan a reformkonyha titkaival is megismertetjük a gyerekeket, így hozzájárulna az egészsé­ges életmódra való nevelés­hez is. A gyakorlókért nagy adomány és öröm a számunk­ra, s elképzeléseink találkoz­tak a szülők, de a tanulók igényeivel is. Ennek köszönhe­tő az is, hogy a szülők ren­geteget segítettek, nemcsak ma, hanem korábban is a kert rendbetételében. Már épí­tettünk szerszámoskamrát, csináltunk kerti asztalokat, pa­dokat, tűzrakóhelyet - mutat körbe dr. Breuer Györgyéé, az AMK igazgatója. A kert egy részét pázsit fedi majd, ahol különböző rendezvényeket tar­tanak, míg a többi területen gyümölcsfákat telepítenek, konyhakertet alakítanak ki. Még fóliasátrat is emelnek. — Nekünk már kevesebb örömünk lesz ebben a kert­ben, mint a kisebbeknek, de azért ellőttünk segíteni, mert nagyon jó ötletnek tartjuk a biokertészetet — mondja ki­csit sajnálkozva két hetedi­kes kislány, Szczaurski Eszter és Tótth Katalin, miközben szorgalmasan kapálgatják a má I na á g yáso kát. * B. A. Műtét után törlő maradt a hasüregben - a beteg meg­halt. Elvérzett a fuvaros, az orvos nem vette észre. Műtét közben leállt a szív. Oxigén túladagolás - az újszülött megvakult. Méhperforáció ci­tológiai vizsgálat közben - a fiatalasszony néhány nap múl­va halott. Transzfúzió közben vércsére-. .. Osszefügghet-e a vérvétel a szívinfarktussal? Jo­gi vita egy tetanuszoltás kö­rül, mely után a beteg né­hány perccel meghalt. Gom­bamérgezett késedelmes kór­házba szállítása. Térdsérülés­hez társuló, fel nem ismert, halálos szepszis. Orrpolip-el- távolitása során okozott sú­lyos agyroncsolás ... Megtör­tént esetek a közelmúltból - a hazai egészségügy berkei­ből. * / Közismert fogalom az orvosi műhiba. Erről beszélgettem dr. Harsányi Lászlóval, az Igazságügyi Orvostani Intézet professzorával, aki elöljáróban leszögezte: a hazai orvostár­sadalom preztizsét az ügyek alapos felderítésével lehet vé­deni, nem eltussolással. Az intézet Baranya, Somogy, Tol­na eseteivel találkozik, s e régióban évente 10 halálos kimenetelű és 10-15 egészség- károsodással járó orvosi mű­hiba történik. (Ugyanakkor hazánkban évente több mint 130 000 000-szor találkozik -or­vos és beteg í) Ennyire jól dolgoznak orvosaink? Szó sincs róla: a tévedés jóval több. Az orvosi műhiba azonban speciális kategória. Mindig a konkrét eset vála­szol arra, hogy mikor az és mikor nem. Nyilván több vár­ható el egy képzett belgyó­gyásztól, mint a tegnap dip­lomázott kezdőtől, egy korsze­rű klinikán dolgozótól, mint egy alig felszerelt rendelőben dolgozó körorvostól. Az orvosi tevékenység másrészt nem eredményre törő, sajátos szol- nállatás. Egyetlen orvos sem garantálhatja, hogy .meggyó­gyítja betegét, legfeljebb szak­szerű munkára vállalkozhat. A beteg oldaláról megközelítve: ugye más az esélye egy el­hagyott tanyán, mint egy vi­lághírű klinika szomszédságá­ban. Az igazságügyi orvostanon az említett régióbeli 20—25 ügynél többet vizsgálnak: vagy hivatalból, vagy a sér­tett, illetve hozzátartozója kez­deményezésére. Az eset több fórumot megjár, s a végső szót ma a Népjóléti Miniszté­rium által összehívott szakértői testület mondja ki, amely vagy fölmenti az orvost, vagy nem, s az tartozhat büntető és polgári felelősséggel. Hazánk­ban nincs speciális műhiba­törvény, a büntető jog szerint a foglalkozás szabályainak megszegése, polgári vonalon pedig a kártérítés szabályai az irányadók. Mint azt Harsányt professzor említette, találkozott már nem egy kemény ítélettel, több éves börtönnel — gondoljunk csak a tatabányai szülészek eseté­re —, de akadt nem egy fel­mentés is. Azt is elmondta, hogy többnyire az „orvostudo­mány mai állása szerint" el­várható ténykedést kívánnak meg az orvostól. Gyakoriak a diagnosztikai tévedések, hiá­nyosságok, melyek azonban nem tartoznak az orvosi mű­hiba kategóriájába. Ilyet eredményezhet az orvos kellő Ismeretének hiánya, az anam- nézis hiányos felvétele, rutin­vizsgálatok elhagyása, a tü­netek helytelen értékelése, több betegség együttes jelen­léte esetén egyiknek-másiknak föl nem ismerése. A hazai ku­tatók szerint gyógyintézetek­ben a természetes betegségek­ben elhaltak között csak az alapbetegségre vonatkozólag is 19,4 százalékban téves volt a klinikai diagnózis! E téve­dés-listán első helyen állnak a belgyógyászati, a másodikon az ideggyógyászati, a harma­dikon pedig a gyermekosztá­lyok. A jövőben feltehetően egy­re több magánpraxist folytató orvossal, magánrendelővel, kórházzal találkozhatunk, s biztosan több vitatott eset ke­rül elénk. Nyugaton elég gya­koriak a nagyobb összegű kártérítések, melyet orvos vagy kórház - Schwarzwald Klinik?- csak komoly biztosítói fede­zettel tud kivédeni. Az orvos - nincs könnyű helyzetben, hi­szen egyik oldalról figyeli a „társadalombiztosítós", a másikról a beteget védő, érté specializálódott, fölkészült ügy­védek sora. S ha sok port veszít - hibát vét előbb- utóbb a diplomájától is bú­csúzhat. Munka nélkül marad. Kozma Ferenc Főhadnagyból iskolaigazgató Tisztek a polgári életben Baranyában,Somogybán nem témeges Diszkont­áruház Nagy­kanizsán Az Eötvös téren megnyílt Zala első diszkont áruhá­za, mely négymillió forin­tos készlettel indult. A Zala Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat első nagykereskedelmi áron értékesítő kereskedelmi boltja a mintegy 20 mil­liós árukészlettel rendel­kező nagykereskedelmi raktárra épült. A ^diszkont áruházi működtetési forma máris népszerű a fogyasz­tók körében. A hadsereg átszervezése nemcsak a sorállomány egy részének leszerelését jelenti, hanem a hivatásos tisztek szá­mának csökkentését is. Mi­ként helyezkednek el a pol­gári életben, milyen hivatást folytatn d* Katonai szakkép­zettségük mellé ugyan sze­reztek egy kiegészítő diplomát is, de azt mennyire tudják hasznosítani, felhasználják-e egyáltalán? A Baranya Megyei Hadki­egészítő parancsnokhelyettese, Ruszkai lózsel alezredes ha­tározottan igent bólint:- A katonatiszti főiskolán 1964-től 68-ig egyszakos ta­nári, 1968-tól 1987-ig nevelő- tangri, illetve üzemeltető üzem­mérnöki diplomát, s azóta is üzemmérnöki oklevelet is kap­tak, kapnak a tisztek. Ezen felül minden hivatásos katona hivatásos gépjárművezetői jo­gosítványt szerez. S akkor még nem beszéltem azokról, akik már egy egyetem vagy főis­kola elvégzése után válnak hivatásos katonatisztekké.- És ezeket a képesitéseiket tudják kamatoztatni a lesze­relés után?- Visszajelzéseink szerint könnyen beilleszkednék a pol­gári életbe. Van aki taxis, kereskedő vagy üzletkötő lesz, de nevelőtanárok is szép számmal kerülnek ki közülük, csakúgy, mint az elektrotech­nikával, számítástechnikával vagy egyéb műszaki területtel foglalkozók.- Arról hallanak-e valamit, miként fogadják a volt kato­natiszteket a munkahelyeken?- Tapasztalataink szerint jól. Elismerik szakmai és em­beri rátermettségüket. Tudok többek között olyan leszerelt főhadnagyról, aki elment ta­nítani, és néhány év múlva ő lett annak az iskolának az igazgatója. De a családi hát­tértől is függ, ki milyen hiva­tást választ a sereg után.- A mostani átszervezés kö­rülbelül hány katonatisztet érint?- Számokat nem tudok mondani. Nem mintha titkos adat lenne, de nem ismerem azokat. Mindenesetre nem kell tömegesen más pályára men­niük, mert bizonyos katonai szakterületeknél „házi" átkép­zéssel oldják meg a tisztek áthelyezését, vagyis a honvéd­ségen belül dolgoznak to­vábbra is, csak más területen. A Honvédség segít is a volt tiszteknek az álláskeresésben; nem fognak az utcára kerülni. Gondok inkább ott jelentkez­nek, ahol megszűnnek egyes alakulatok, mint például Bor­sodban. A helyőrségváltás ma­gával vonja a családi egzisz­tenciális problémák jelentke­zését. Viszont Baranyában vagy Somogybán az átszerve­zés mindössze néhány tisztet érint.- A néphadseregben meg­szokott dolog volt az ötvenöt éven lelüli túlszolgálás. Ez to­vábbra is divatban marad?- A túlszolgálásra valószí­nűleg ezentúl nem kell igényt tartani, elmehetnek az embe­rek nyugdíjba. Ez nem jelenti azonban azt, hogy ha csök­kentett mértékben is, de ne lenne szükség a fiatalok ka­tonatiszti pályára való jelent­kezésére. Az utánpótlástól nem lehet eltekinteni. B. A. Kell-e fűteni a lepcsöhazakat? Elterjedt vélemény szerint a legtöbb kertvárosi emeletes épület lépcsőházát azért kell fűteni, mert a rendszert nem lehet kiiktatni a csővezeték­ből. A magyarázat azonban minden bizonnyal másutt ke- • resendő, mégpedig egy né­hány évvel ezelőtti ÉVM- állásfoglalásban, amelyik ki­fejezetten tiltotta a lépcsőhá­zak fűtésének kikapcsolását. Hogy miféle érdekek szülhet­ték ezt a rendelkezést, ma már legfeljebb találgatni ér­demes ,.. Egyszóval: kell fűteni eze­ket a közös használatú helyi­ségeket? Nem. Márpedig a kell-en, illetve a felesleges-en most fölöttébb érdemes gon­dolkodni: égbe szöktek a hő- és melegvíz-szolgáltatás árai - és még koránt sem vagyunk az ármeghatározók szerint szükséges plafonnál. (Hogy egy friss példát hozzunk elő: ez év októberére egy 58 négy­zetméteres lakás használói 11 köbméter melegvíz árát fize­Fázunk a melegtől... tik. Valószínűleg közülük sen­ki sem tudja: miért éppen 11 köbmétert? Én sem...) A kertvárosi 40 tízemeletes­ből 22-ben fűtik a lépcsőhá­zat, a négyemeletesek között 90-et. Az előbbiek esetében 606 légköbméterről van szó, ennek negyedévi fűtési díja mintegy 11 500 forint. Egy la- kóshasználó esetében ez ha­vonta 127 forintot jelent. Ugyanez a költség a négy- emeletesek esetében 90 forint. A ház által fizetett „totális fűtési díj”-naik ez 10 száza­léka. f Hogy ezt a költséget - ami, jelezzük még egyszer, tovább fog emelkedni - érdemes-e megspórolni, illetve lehet-e: ez a kérdés.- Meg lehet szüntetni a iépcsőházak fűtését — mondja iKomári László, a „Kertvá­ros” Lakásszövetkezet műszaki gondnoka -, de akkor hőszi­getelésre van szükség, mert különben 3—4 fokkal csökken a lakások hőmérséklete. Egy előzetes gazdasági vizs­gálat szerint - mindent figye­lembe véve - a szigetelés mintegy 92 ezer forintba ke­rülne. Ennek megtérülési ára a jelenlegi fűtési árak mel­lett csaknem 9 év. Ehhez azonban a tanulmányt készítő mérnök hozzáteszi: mivel az energiaárak állandóan emel­kednek és a távfűtésben lévő dotációt teljes egészében le akarják építeni, a valóságos megtérülési idő ennél jóval kevesebb. Ebben azonban Ko­mári László nem hisz: szá­molni kell ugyanis az anyag- és munkadíjak emelkedésé­vel is. Ma tehát nem látja ennek gazdaságosságát. Bár 'hozzáteszi: ahol csak a lép­csőház bejáratánál van egy fűtőtest, ott semmi értelme a fűtésnek, ahol azonban több van, talán tudják a tervezők, miért kellettek oda ... Ha ez utóbbi helyeken kérnék a la­kók a radiátorok leszerelését, a PÉTAV egészen bizonyosan előírná a hőszigetelés elvég­zését. Amihez annyit: aligha kétes, hogy a hőszolgáltatónak a fűtőtestek maradása az ér­deke. Mészáros Attila Ilyenkor ősszel megtelnek a panelházak erkélyei gyümölcsök­kel, zöldségekkel. Lehet-e panelban zöldséget, burgnnyát tárolni? A fűtött konyhában kéN-három hétig áll el a télirevaló Ebben az alapvető élelmi­szereket sem kímélő „dráguló" időszakban némi könnyebbsé­get jelent a különböző tár­sadalmi és politikai szerveze­tek által szervezett kedvezmé­nyes akciók. Sokunk ezeken szerzi be a téli burgonya, hagyma, alma, stb. készleteit. De hogyan lehet tárolni a lakásokban nagyobb mennyi­ségű zöldséget, gyümölcsöt, különösképpen a panelhózok- ban? — kérdeztük Horváth Sándort, a szentlőrinci Újhe­lyi Imre Mezőgazdasági Szak- középiskola kertészmérnökét. — Az erkélyen a keményebb, decemberi fagyokig papírdo­bozban kint lehet tartani a burgonyát és a répát, petre­zselymet, zellert, karalábét, stb. Ezek a zöldségek, ha le vannak takarva egy-két fokos fagyot is elbírnak. Nedvszívó anyagokkal, például rossz szőnyeggel, ruhadarabokkal kell beborítani a krumplit és a répaféleségeket. A fűtött konyhában a szekrény aljába tett zöldség, burgonya csak /rövid ideig, két-három hétig tárolható. Csupán a hagyma viseli el a meleget, de huza­mosabb idő után az is csíráz­ni kezd. — Többen a vászonzsákra esküsznek, mint meglelelö tá­rolási eszközre. Sokan kilyug­gatott, vagy nádszálakkal le­vegőztetett nejlonzsákot hasz­nálnak. — önmagukban ezek a megoldások a fagy ellen nem védenek. A konyhákban és a 'miniatűr kamrákban pedig a fölmelegedés miatt a kiszára­dás jelent veszélyt. — Milyen lehetőségeik van­nak akkor a panelházakban lakóknak? — A földszinti, alagsori kö­zös helyiségekben - amennyi­ben fűtetlenek - ládákban tá­rolható az alma, krumpli, hagyma, stb. A petrezselymet, zellert, sárgarépát célszerű megtisztítani és a hűtőben tar­tani, de akinek fagymentes és fűtetlen pincéje 'vagy kamrá­ja von, az oda is teheti, mi­után nedves homokkal beta­karta. De jó tárolásra minden olyan helyiség, amely nem fű­tött és a szellőztetés megol­dott. Az egy-három fokos hő­mérséklet a legideálisabb. Sr. J. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents