Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-10 / 218. szám

1990. november 10., szombat űj Dunántúli napló 5 j fiatalok utóképzését segíti Belgiumban Muzslay István küldetése — Pécs a szívem városa — kezdte (beszélgetésünket Muzs­lay István. Az egykori pécsi Piius-'kollégium diákja 1948- ban kényszerült arra, hogy elhagyja az országot, de a későbbi közgazdászprofesszor, jezsuita pap igazán -sohasem szakadt el hazájától. Tettei beszélnek: mostani magyaror­szági útján is küldetést telje­sít. A 67 éves tudós már öt éve foglalkozik azzal, (hogy segítse a tehetséges fiatal magyar diplomások utóképzé­sét Belgiumban. — Az első évben saját költ­ségemen, -majd később a Louvoini Katolikus Egyetem bekapcsolódásával minden évben 15 végzett szakembert fogadunk, akik áltáléiban há­rom 'hónapig tanulhatnak ná­lunk — mondta. — Pécsről már több közgazdász és or­vos vett részt ebben a prog­ramban. A legújabb elképze­lésem az, hogy a Belgium­ban és Hollandiában jól működő -pa ra s zt sz övetség elkke I is megismerkedhessenek a hazai agrárszakemberek. Közgazdász-szemmel úgy látja, Magyarországnak is megvan minden adottsága hasonló rendszerek létrehozá­sára. A képzés gyakorlati, már most egy miskolci, ta­vasszal ipedig egy gyöngyösi fiatal ismerkedhet meg az ot­tani eredményekkel, tapaszta­latokkal. Muzslay István egyébként már negyven éve végez hasonló tevékenységet, az ötvenes években 'indoné­ziai szolgálata helyett meg­alakította a Kollégium Hunga- ricum nevű intézményt, mely­nek segítségével, míg műkö­dött, több, mint száz, ma­gyar származású diák kapott diplomát Louvainban. Köztük néhányon ma vezető bank­emberek, s néhány külföldi kölcsönünik is nekik köszön­hető. Később, 1961-től, egye­temi tanárként létrehozta azt a Közép-Európai Intézetet, mely más nyugati egyetemek Keletet kutató intézeteivel szemben elsőként foglalkozott e térség jelenségeivel, össze­kötő kapocs-szerepével. Mára az intézet dokumentációs bá­zisként áll a kutatók rendel­kezésére. A lou válni egyete­men pedig a Közép- és Ke­let-Európai Regionális Bizott­ság folytatja a harminc éve kezdett munkát. Muzslay István naprakész tájékozottsága meglep. Ö azonban már mostani, útjának első napját is azzal kezdte, hogy Budapesten járva a koldusokkal 'beszélgetett... — Észrevettem, hogy az em­berek itt, Magyarországon mennyire 'kétség'beesettek. Pedig a legsötétebb éjszaká­ban is világít egy-egy lois fény, és én látok ilyen kibon­takozást jelző fénypontokat itt is. A feszültség természe­tes dolog, a társadalmat az viszi előre. Igaz, csak akkor, ha érzelmi viharok 'helyett I'egyensúlyozott vita zajlik. A taxisblokád idején látott nyil­vános párbeszéd o kormány, a munkáltatók és a munka­vállalók között ezért döntő jelentőségű. Belgiumban, Hol­landiában ma is folytatnak hasonló párbeszédeket vasár­naponként. >ltt is kellene, hi­szen a problémák feloldásá­hoz először megérteni kell a másik álláspontot. A munkát pedig jó közös ügynek, szol­gálatnak tekinteni, mert e nélkül csak a parancsok, az utasítások 'világa jön vissza újra. Hodnlk I. Ki veszi at a hasznait ruhát? A Legfelső Bíróság elnöke Pécsett Az elmúlt évtizedekben a bírói testület volt talán az egyetlen testület az ország­ban, amely valóban fenntar­totta azt, amit szolgál: szi­lárd pont volt a bűnözés el­len, s az emberi konfliktusok megoldásában. A rendszervál­tozás után is ugyanazok a bírók vagyunk, mint voltunk, és ezért nem kell szégyen­keznünk. Ugyanúgy és ugyan­azt a munkát kell végeznünk, mint eddig, és a társadalom hamar rá fog jönni, hogy ez az új — mondotta tegnap délelőtt Pécsett, a Baranya Megyei Bíróság székházában tartott összbírái értekezleten a bírák előtt dr. Solt Pál, a Legfelső Bíróság elnöke. A részvételével zajló tanácsko­zás- a Legfelső Bíróság és a területi bíróságok kapcsolatá­val foglalkozott. Mint dr. Solt Pál elmondotta, a rendszer­változás után a Legfelső Bíró­ság struktúrája és személyi köre lényegesen nem válto­zott, s feladata elsősorban továbbra is az elvi irányítás. A jogszabályértelmezést szol­gáló elvi állásfoglalások ki­alakításában viszont a Leg­felső Bíróság fokozottan kíván építkezni a területi bíróságok kollégiumaira. Az elnök a testületet köz­vetlenül érintő kérdésekről szólva kitért arra is, hogy a bírósági szervezet változtatá­sát célzó törvényjavaslat idén mór biztosan nem kerül az országgyűlés elé, a bírák, ügyészek, illetve a bírósági és ügyészségi dolgozók bér- és előmeneteli rendszerére vo­natkozó viszont még szerepel az idén megtárgyalandó tör­vényjavaslatok között. D. I. Kenyszeruprofíl- wältös a Ml If-n a I Egyre dráguló mindennapja­inkban gyakran megszorulunk anyagilag. Ilyenkor legtöb­bünk első gondolata, hogy eladjuk valaminket, amire már nincs nagy szükségünk. Sok éven keresztül ezt könnyedén tehettük a pécsi Bizományi Áruházban, most azonban ol­vasóink panaszai alapján úgy tűnik, megváltozott a helyzet. A vidékről, sőt gyakran az ország másik feléről érkezők több órás sorbanállás után csalódottan távoznak a Bem utcai átvevőhelyről: a bizomá­nyi a használt ruhák zömére nem tart igényt. Marad a va­sárnapi pécsi vásár, ahol hogy nagyon nehéz helyzetbe került a vállalat. Valamikor valóban a bizományosi sze­rep volt az áruházlánc alap­vető feladata, most viszont az árukészletnek csak 30—40 szá­zaléka használt cikk (és ezzel országos viszonylatban még jó helyen áll a pécsi bolt). Ta­pasztalataik szerint nincs igény a sokszor kopottas, vásott ru­hákra, mikor az egyre sza- azonban nem mindenki képes délelőttö'ket átfagyoskodni ve­vőre várva. A pécsi Bizományi Áruház üzletvezetőnője szerint a hasz­nált ruhaátvétel jelentős mér­séklése annak tudható be, porodó turkálókban külföldi bálás ruhákat is lehet kapni. A BÁV továbbra is szeretne talpon maradni, ezért inkább kisebb gyári hibás, jó minő­ségű árut kínálnak a vásárlók­nak. Emellett természetesen korlátozott mértékben továbbra is átvesznek használt árucik­keket, de csak azt, ami prak­tikus, tiszta, divatos. A Bizományi Áruház üzlet­vezetőjének természetesen iga­za van, hiszen ők is a piacról élnek. Az egykor vállalt funk­ciót (a bizományi átvételt) azonban rajtuk kívül egyelőre nem végzi más. Pedig szükség lenne rá. P. V. Vállalkozónak adták ki a mohácsi szeméttelepet Mohács közigazgatása évek óta vállalkozó: ahogy a me­gyében elsőként adták ki a parkgondozást magánvállalko­zóknak, úgy a hulladéklerakó telepet is elsőnek hirdették meg egy évvel ezelőtt. Kettős céllal tették. A Vá­rosgazdálkodási Vállalat az utóbbi években 700 ezer fo­rintot kapott volna a pénzügyi terv alapján a szeméttelepen lévő munkák ellátására és a lakossági hulladék lerakására, de az összeget év végén me­netrendszerint ki kellett egé­szíteni. 1989-ben ez például 1,3 milliójába került a ta­nácsnak. Ráadásul koratavasz­tól késő őszig szinte folyama­tosan füstölgött a telep, ke­sernyés bűzével elárasztotta a lakótelepeket is. Nem tudták A város jól járt távoltartani a guberálókat, rendetlenség uralkodott keríté­sen kívül, belül egyaránt. Tíz pályázóból nyert Csá­kány Béláné. Az eltelt hóna­pok tapasztalatai nagyon ked­vezőek. Pinczei József, a pol­gármesteri hivatal műszaki osztályának megbízott vezető­jéhez egyetlen panasz, beje­lentés nem érkezett, sőt a tűzoltóknak sem kellett kivo­nulni. A hulladékelhelyezést szakszerűen végzik, rendezett a telep, tisztaságot tartanak a kerítésen kívül is. Csákány Béláné vállalkozó 500 ezer forintot kap ebben az évben a tanácstól — pol­gármesteri hivataltól a lakos­sági hulladék lerakásáért, míg a cégek köbméterenként 50 forintot fizetnek. Családi vál­lalkozásban dolgoznak, férje, fia reggeltől estig a telepen van, egy dolgozót alkalmaz­nak, aki a munkagépet kezeli. Vásároltak egy T-100-as kot­rógépet, mert a városgazdál­kodóstól átvett DP-75-ös üzemképtelen. A szerződésük 5 évre szól. A szolgáltatás díját kénytele­nek megemelni, mert a na­pokban számolta ki, hogy a gázolaj és az alkatrészek árá­nak növekedése eddig 295 százalékos. A vállalatokkal is készül tárgyalni, mert néhány kukákban gyűjti össze a kü­lönböző termelési hulladékot és azt a lakossági szeméttel együtt, ingyen juttatja el a telepre. Ezt a bevételkiesést jövőre már nem szeretné „le­nyelni", miután egy további tolólapos munkagépet is vá­sárolni keli. Sajnos most is vannak, akik a szemetet az árokba, a fák közé dobálják degeszre tö­mött zsákokban. Naponta körbejárják a telepet, a reg­geli nyitást követő első dol­guk ezek összeszedése, csak így képesek a könyezetet is rendben tartani. A teljes elszámolást csak év végén tudják elkészíteni. Mindeddig annyi bizonyos, megélnek belőle. A város pe­dig feltétlen jól járt. Már ter­vezik a következő lépést, a szemétszállítás privatizációját. Berta Mária Holnap az Üj VDN-bon VONATFOSZTOGATÁSOK: AZ EGYIK LEGNÉPSZERŰBB SZAJRÉ A SÖR • ÖRDÖG A FALON: LUCIFER-IMÁDÓK, SÁTÁNISTÁK, JEZIDÁK KELL-E FŰTENI A LÉPCSÖHÁZAKAT? REPÜLŐTÉR NEM, JÁTÉKKASZINÓ LEHET SIKLÓSON A PÁCIENSBEN FELEJTETT SZIKE ÉS TÖRLŐKENDŐ • NÉGYUJJÚ UFO, AKI KISLÁNYKÉNT KÍSÉRT LÁTOGATÓBAN CSICSI BÁCSI GYILKOSÁNÁL A SZEGEDI CSILLAGBAN MIÉRT MENESZTETTÉK MOHÁCSRÓL CSORDÁS EDZŐT? Zökkenőmentes PB-gáz- ellátást ígér a szállító Szóvá tettük, gondok van­nak a PB-gázpalackellátás- sal. Mindszéntgodisán csak a helyi polgármesteri hivatalok Multikár autóinak besegítésé­vel jutottak gázhoz a falube­liek. ígéretek hangzottak el, rövdesen változik a helyzet. Mi van ma? Baranya PB-gázellátásának körülményei azért is változtak, mert az Alföldön az itteninél súlyosabbak a problémák, a készletek átcsoportosítására volt szükség: az Alföldre a pincehelyi telepről nagyobb mennyiséget szállítanak, így Baranya, és Pécs kétharmad részére a Nagykanizsa melletti Újudvarról jön a PB-gáz. A DDGáz nyár óta a pé­csi BOMÁSZ Kft.-vei dolgoz­tat. A BOMÁSZ Kft. novetpber elsejétől két részre osztotta a megyét, 17 járat szállítja Pin­cehelyről, 43 pedig Újudvar­ról a PB-gázt. Az ellátás ja­vítása érdekében, egy ezerpa­lackos bázistelepet szeretné­nek létesíteni, amihez az elő­zetes tárgyalások alapján az újudvari Kögáz nyújtana ala­pot. Hétfőn keresik fel a pé­csi polgármesteri hivatalt, se­gítse a vállalkozást. Borbás Dénes, a BOMÁSZ Kft. vezetője íqéri, hogy saját erejükből, a jövő hét végére zökkenőmentessé teszik a pa­lackok szállítását Baranya 280 gázcseretelepére. Tröszt É. Színes tálak Kiállítás nyílt meg tegnap- délután Mohácson, a Bartók Béla Művelődési Központban, íahol Illés Judit képei elé Platthy György festőművész mondott bevezetőt. A kiállító festőművész, reklám grafikus olajképein ezúttal a táj a téma. A színek, formák és vonalak ákvarell-hatású mű­veikké egységesültek a vász­non, s minden alkotás a na­pi élet bonyolult pillanatai­ban is az örök harmóniát ke­resi. Illés Judittal, hazai és külföldi önálló tárlatain már találkozhatott a közönség, a mostani válogatás újabb be­mutatkozási lehetőség. A lá­togatókat december 2-ig várják.

Next

/
Thumbnails
Contents