Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-09 / 187. szám
1990. október 9., kedd uj Dunántúli napló 3 300 négyzetméter ajándék az önkormányzatnak Pince a Kálvária alatt Üzemeltető kerestetik a hírek szerint Nem szép látvány a befejezetlen pinceépítmény a Kálvária* domb tövében. Fotó: Proksza László el, ki fogja használni e pin Pontosan nem tudom, de már két esztendeje, hogy kollégámmal bejártuk a pécsi Kálvária-domb alatti gyönyörű pincét: akkor munkások dolgoztak ott. Mór majdnem készen volt a közel 300 négyzetméternyi alapterületű, többágú pince, néhány nagytermével, beugrójával, leendő ivójával. Ugyanis az építést irányító szerint itt valamikor bonkimérő taverna nyílik. Azóta azonban nem történt semmi: a pinceaijtón lakat. A kérdés: a bizonyára több millió forintot elnyelt létesítmény meddig várja féfkészen-készen a nyitást, .mi lesz a sorsa? Takács György, a városi tanács főelőadója, a pécsi pinceügyek szakértője, kézben- tartója. Ö koordinálta az építést-kivitelezést, s mint azt kérdésünkre elmondotta, a pince .rekonstrukciókra szánt pénzösszegek időközben elfogytak — a munka és a tervezés is elhúzódott emiatt —, de van remény arra, hogy az említett létesítmény a pécsi polgárok örömére megnyíljon. Négy egységből áll, megany- nyi funkcióval felruházható, s az sem utolsó, hogy egyik szelvénye úgymond csodás geológiai metszettel emeli értékét. Dévényi Sándor tervező foglalkozott e pincével, s ő készíti a továbblépés terveit is: az úgynevezett gépészeti megoldásokat, a fűthetőséget, a levegőztetést-szellőztetést, valamint a víz- és szennyviz- vezetés-elvezetés módját A hírék szerint a tervező novemberre a kimondottan vendéglátó ipari funkcióval — hiszen a pince egy része klubként szolgált korábban - felruházott pince programjával elkészül. Ezt követően majd a rövidesen fölálló önkormányzat dönthet további sorsa felől. Az „ajándékba" kapott közel 300 négyzetméteren vagy maga végzi-végeztefí a hátralévő munkálatokat- amire pénzszűke miatt nincs sók remény —, vagy meghirdeti és pályázót, vállalkozót keresve megtalálja a leendő üzemeltetőt. Biztosan akad rá ajánlkozó, hiszen borozót, sörözőt, éttermet, valamint e mellé akár bowling ^pályát - tekepálya - is befogadhat a pince. Ezek az eredeti elképzelések, de Takács György szerint egyéb funkciókkal is felruházható, s az sem kizárt, hogy vendéglátó helyett valami más 'kap otthont a Kálvária-domb alatt. Több mint valószínű: a pályázatot hamarosan kiírják, s ha akad több vállalkozó, nemes versengésben dönthetik óét, mely a város frekventált helyén van. K. P. A Klarinét dimenziói Dudás Lajos a pécsi Művészetek Házában Az idős jazzrajongók jól emlékeznek a legendás hírű Dália Jazz Klubra, vagy a Nebuló zenekarra, melyek meghatározói voltak a 60-as évek hazai jazzéletánek. Ezen korszak ifjú sztárja volt Dudás Lajos, mint fiatal altszaxofonos. Nevét azonban már kevesen ismerik e hazában, pedig nemcsak magyar muzsikus büszkélkedhet olyan jelentős szerzői, előadóművészi, pedagógusi tevékenységgel mint ő. Több mint két évtizede az NSZK-ban telepedett le, a neuss-i zeneiskola klarinéttanára. Zenei tevékenységét méltatlan hazai csend kísérte, noha számos kritikusa megjegyezte — s ezt maga is vallja — mindmáig megmaradt magyar muzsikusnak. Munkp,- ját a folyamatos pedagógiai munka mellett komolyzenei és jazzkoncer- tek, valamint külföldön megjelent' hanglemezek fémjelzik. A pécsi PANNONTON Kiadó célkitűzései között jelentős szerepet foglal el o magyar jazz bemutatása az elmúlt évben kiadta Dudás Lajos tízéves periódusát átfogó válogatást műsoros kazettán. „The best of Dudás" címmel, majd ezt követően ez év tavaszán megjelentették „I. remember" című nagylemezét. A művészt bemutató kiadványsorozatot pedig a napokban megjelent életrajzi kötet követte, melyet Simon Géza Gábor írt, s a „Klarinét dimenziói” címet viseli. Ma 18.00 órakor Dudás Lajos lesz a pécsi Művészetek Háza vendége, ahol zenés beszélgetés keretében életéről, zenei ars poétikájáról vall, emelett élőzenével, a megjelent lemezek, kazetták bemutatásával kelti életre egyéni zenei világát. Az est folyamán természetesen megvásárolhatók a művész hanglemezei, kazettái, s életrajzi kötete is. „Á népi írók állnak hozzám közel" lllyés-kutató nyelvész „Ahol a Balatonból csordogáló Sióhoz hirtelen társul, szegődik északról a Sárvíz, de mégsem ömlik bele, hanem egy vármegye hosszán fél—mésfél kilométernyi távolságban mellette ballag, szinte kar-karban, kacérkodón át-átkacsintva, mint az andal- gó szerelmesék, — én ott vagyok honn, az az én világom" — vallotta Illyés Gyula, aki élete során többfelé járt, s gyermekkori emlékei végigkísérik életútján. Milyenek is lehettek ezek az élmények? Milyen volt Illyés kis- és nagydiáknak, miként kezdte érdekelni az alkotás, s hogyan formálta verseit, prózáját? Szekszárdon él egy ember, aki a leírt és fel sem tett kérdések közül is sokra tud válaszolni, mert nemcsak, hogy Illyés Gyula minden megjelent művét többször olvasta, hanem az író családjának jóvoltából bepillanthatott Illyés Gyula magánleveleibe, feljegyzéseibe is. Dr. Vadas Ferenc, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatója, tanár eredetileg nyelvészettel (foglalkozott, abból is doktorált. 1981-ben az Akadémiai Kiadónál jelent meg „Tolna megye föld rajzi nevei" című névtudományi munkája, melyet Csüry Bálint-díjjal is elismerték. Az irodalomtörténet, a filológia is vonzotta, és így fogott hozzá egyik kedvenc írója élete, murVkássága kutatásához. — A népi Írók állnak hozzám közel, s Illyéssel különösen erős szellemi rokonságot érzék. Családjával most már igen jó a kapcsolatom, de őt közelebbről nem ismertem. Találkoztam vele kaposvári középiskolás koromban, s meghívtuk a nyolcvanadik születésnapjára rendezett ünnepségünkre. Mégis úgy érzem, Levelek titkai mintha mindennap beszélgettem volna vele — mosolyog Vadas Ferenc. Székrényébő! és a ládafiából egymás után keresi elő a kötetéket, melyek lllyés-ku- tatásához kapcsolódnak. A „Szülőföldem” című könyv a Puszták népe eredeti kéziratának, illetve részleteinek hasonmás-kiadása, melyet Vadas Ferenc szerkesztett, válogatott és írta az előszavát. Ugyancsak ihasonló szerkezetű könyv az Ozorai füzet, míg az 1987-ben megírt „Illyés Gyula első iskolája", saját kutatásaira épülő, összegző mű, s a iDunatájlban publikálja Ily- lyés Gyula diákéveivel foglalkozó kutatásait. Emellett ő szerkesztette Csányi László irodalomtörténeti tanulmányainak kötetét, s Marton Zsuzsával közösen megírták az „Alkotások és pólyaképvázla- tok" című könyvet, mely fontos része lehet egy művészeti, tudományos topográfiának. A kötetben megtalálhatók azok az ismert és kevésbé ismert alkotók, pedagógusok, akik Tolna megyében megfordultak, s tettek valami jelentősebbet. „Erre a kötetre nem tudok oly nagy szeretettel nézni, mert rengeteg bosszúságot okozott. Mindenki megsértődött, akit nem tettünk bele," jegyzi meg Vadas Ferenc. De térjünk vissza Illyéshez kötődő tevékenységéhez. Rendezője a simontornyai Illyés emlékkiállításnak, s nem keveset tett annak érdekében, hogy Rácegresen helyreállítsák, kialakítsák az tiskolaká- polna múzeumot. Az alapító Wosinsky Mór nevét nemrégiben felvett, korábban Béri Balogh Adómnak nevezett múzeumot kilenc éve vezeti. Kollégái tavasszal bizalmat szavaztak neki, de azt mondja, pályázatot nem ír, elmegy nyugdíjba, mert elmúlt hatvanéves. Majd otthon folytatja kutatásait. Dr. Vadas Ferenc irodalom- történeti kutatásaiért nemrég Budapesten a Taldy Ferenc- díjat vette át. Barlahidai A. Pártszakértői tanácskozás a földtörvényről (Folytatás az 1. oldalról) zésével is. A tárgyolásokon elhangzottakról csak a megbeszélés-sorozat befejeztével tájékoztatják a nyilvánosságot, addig zárt ajtók mögött vitatják, elemzik a különböző koncepciókat, keresik a földtörvénnyel kapcsolatos kompromisszumos megoldás lehetőségét. A gazdasági válság mélypontja jövőre várható (Folytatás az 1. oldalról) erősödött a verseny. A kedvezőtlen tendenciák közé sorolja, hogy a tulajdonváltással kapcsolatosan még mindig nincs működőképes koncepció, a monopóliumokkal szembeni fellépés késik, a beruházások mérséklődnek, érezhetően gyorsul az infláció, s hogy a lakosság jövedelmi viszonyai e rőtéi j e se n d if fere n c iá I ód nak. Az inflációt egyébként az év végéig 28—29 százalékra becsülik. Az intézet szakemberei úgy látják, hogy noha a társadalmi-gazdasági feszültségek eddig még nem éleződtek ki, de számítani kell arra, hogy az év végéig tovább erősödnek. Az ipari termelés ez évben körülbelül 7 százalékkal csökken, a mezőgazda- sági termékek előállítása 6—7 százalékkal, az építőipari teljesítmény 8-9 százalékkal. Bár a kisvállalkozásoknál s a szolgáltatásokban tapasztalható élénkülés, a GDP (bruttó hazai termék) így is legalább 3 százalékkal csök'kbn a tavalyihoz képest. Egyidejűleg az elosztásban is hasonló folyamatok figyelhetők meg. A Gazdaságkutató Intézet előrejelzése szerint a jövő évben várható a válság mélypontja, elsősorban a keleteurópai kereskedelem összeomlása, valamint az energiaárak alakulása miatt. A prognózis szerint tovább mélyül a recesszió, a fizetési mérleg nagymértékben romlani fog, s az sem kizárható, hogy a fizetőképesség megőrzéséért kell küzdeni, hiszen másfélkét milliárdra becsülik a várható exportcsökkenési és cserearány-veszteséget. A válság elmélyülésének belső okai között elsődlegesnek tartják, hogy a kormányzat magatartása nem elég előrelátó, nem kiszámítható. A szakemberek a (belföldön elosztható jövedelmek nagy mértékű csökkenését is jósolják, úgy látják, hogy ennek terhei főként a lakosságra és a leendő önkormányzatokra hárulnak majd. Az infláció a számítások szerint felgyorsul — körülbelül 10—20 százalék- ponttal — s jövőre megközelítően 200 ezer munkanélkülivel kell számolni. A Gazdaságkutató Intézet szakemberei javaslatokat is kidolgoztak. Ezek között első helyen áll, hogy a gazdaság talpon maradásához mindenképpen prioritások kijelölésére van szükség. Elsősorban az adórendszer módosítását látják sürgősnék, ám úgy vélik, hogy adócsökkentésre nincs lehetőség. Célszerűnek látnák a kedvezmények szűkítését, például, hogy az általános forgalmi adó a most nulla adókulcsos termékeknél 6—8 százalékra növekedjék, s hogy a személyi jövedelemadónál is bevezessék a 10 százalékos adókulcsot a jelenlegi 0 százalékos adókulcs helyett. Az elosztási rendszerek radikális átalakítása sem halasztható tovább, véleményük szerint a legfontosabb a lakáselosztás és a nyugdíjrendszer reformja. A konvertibilitásról az a véleményük, hogy lehet ugyan a konvertibilitás irányába haladni például az importliberalizáció révén, de a jövő évi bevezetésnek nincsen realitása. Alapítvány az ifjúságért A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alopítvóny hétfői sajtótájékoztatóján K ralik né Cser Erzsébet, a kuratórium társadalmi elnöke, elmondta: a néhány hónapja létrejött alapítvány egyrészt pályázatok révén támogatja a fiatalokat, másrészt az ifjúsági réteg gondjainak megoldásán kíván munkálkodni. Munkájukban nagy szerepet szánnak a társadalmi szolidaritásnak is. Új és fontos tevékenységüknek vallják az úgynevezett laikus szociális segítő munkát, ennek keretében építik ki No- vákpusztán a drog elleni küzdelem bázisát. A most 16 helyi alapítványt tömörítő - egyébként a további csatlakozások előtt is nyitott - NEGYA az idén 200 millió forintos állami támogatásban részesült. További bevételi forrást jelent számukra a játék- 'és pénznyelő automaták adóztatása.
