Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-04 / 182. szám

1990. október 4., csütörtök uj Dunántúli napló 3 Á dolgozók a megmozdulás mellett Figyelmeztető bányász­sztrájk pénteken? (Folytatás az 1. oldalról) magot, mondván, hogy az jl-* letékes tárcák szeptember 30- ig folytassák le kérdéseinek egyeztetését. Mivel ez ügyben érdemi döntés nem született, az elégedetlen bányászok kö­rében egyre inkább előtérbe, került egy országos figyelmez­tető sztrájk megtartása. A kormány halogató politikája többek között a Mecseki Szén­bányák Vállalatot is felettébb érzékenyen érinti, nem vélet­len tehát, hogy a megmozdu­lás ötlete a „Mecsek" szak- szervezetének titkári testületé­től származik.- Az elmúlt héten titkári testületünk egy memorandu­mot állított össze, amelyben arra hívtuk fel" a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete fő­titkárának a figyelmét, hogy a szövetség eszközölje ki a sürgető problémák megoldá­sát. Csütörtökön tehát szö­vetségi tanácsülést tartunk Budapesten, amelynek a leg­fontosabb napirendje a fi- g/elmeztető sztrájk megszer­vezése lesz. A péntek délutá­ni munkabeszüntetés akkor következik be, ha o kormány csütörtöki ülésén nem kapunk megnyugtató választ gond­jainkra. Az előzetes megbe­széléseknek értelmében a vállalatoknál a mai napon mun'kásgyűlésen mérik fel a dolgozók hozzáállását a meg­mozduláshoz. Az első vissza­jelzések szerint üzemeink ál­lománya egyhangúan támo­gatja a figyelmeztető sztrájk megtartását -, értesített az előkészületekről dr. Keszthelyi Józsel, a vállalati szakszerve­zeti bizottság munkatársa. Tegnap hasonló módon ké­szültek az esetleges pénteki megmozdulásra a Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemei­ben és a Bányászati Aknamé­lyítő Vállalatnál is. Amennyi­ben sor kerül rá, a bányá­szok sokat várnak a figyelmez­tető sztrájktól. Ha nem jár eredménnyel, a tervek szerint a BDSZ legközelebbi kong­resszusán általános sztrájkot hirdet meg. Kaszás E. Veszélytelen játék - a tűzzel Október 7.; reggel 7-8-/g Közös rendezvénye lesz e hét vasárnapján, 7-én reggel 7 órától 8 óráig a Baranya Megyei Tűzoltóparancsnokság­nak, a pécsi városi televíz.ó- nak és az Oj Dunántúli Naplónak az a műsor, ami elsősorban a gyerekeknek szól: Veszélytelen játék — a tűzzel. Ám - mert a téma a tűzmegelőzés, a tűzvédelem, illetve a nézők kérdésein ke­resztül. bemutatni: miként, mi­lyen feltételekkel és eredmé­nyességgel dolgoznak a me­gyeszékhelyen, de természete­sen a baranyai helyzetet is érintve a tűzoltók -, voltakép­pen mindenki számára, vagy­is a felnőtteknek is tartalmaz majd a tv-műsor hasznosít­ható információkat. Minden­esetre a telefonon feltett ké - désekre a stúdióban, lévő szakemberek készséggel vála­szolnak. (A telefonszámok: 32-333, illetve 12-516, három­negyed nyolcig hívhatóak.) Amiért mégis elsősorban gyermeknézőket várnak a kép­ernyő elé: a játék. Egy ko­moly játék, 'amelynek — lévén elrejtve benne rengeteg tanul­ság, amely mind a tűzveszély megelőzését szolgálja - túl a nyerés lehetőségén, mind­annyiunk számára lehet hasz­na. A tűzoltóság rrtegyei pa­rancsnoksága az általános is­kolás korú gyermekektől vár­ja az alábbi kérdésekre a helyes választ: O Melyik anyagok tűzve­szélyesek? (A: fa, benzin, pa­pír. B: kő, vas, üveg. C: ke­rámia, alumínium, beton.) e Mit teszel, ha tüzet ész­lelsz? (A: elfutok, nehogy megsérüljek. B: szólok a ba­rátaimnak és oltani kezdünk. C: értessem a tűzoltókat a 05-ös telefonszámon.) © Milyen' megkülönböztető jelzést használnak a tűzoltó­autók? (A: villogó kék lám­pa. B: villogó piros lámpa, sziréna. C: villogó kék lám­pa, sziréna.) © Szabad-e az erdőben is­kolásoknak tüzet gyújtani? (A: igen, ha süt a nap. B: nem. C: csak a kijelölt helyen, ta­nári felügyelettel.) © Ki gyújthatja meg a ka­rácsonyfán a csillagszórót? (A: 14 éven aluli gyermek is. B: bárki. C: 14 éven felüli sze­mély.) A válaszokat október 6-án 16 óráig lehet telefonon be­mondani, részben a 10-555, részben pedig az előbb már megjelölt számokra, a műsor ideje alatt. Valamennyi helyes megfejtő jutalmat kap, a nyer: tesek között külön ajándéko­kat. sorsolnak ki a városi te­levízióban. A nemzetközi érettségiig Elsőévesek a pécsi Leöwey Gimnáziumban Vendégjárás a Leöwey Gimnáziumban Esélyük egyelőre az angol és spanyol két tannyelvű osztályoknak lehet Létezik-e és miként az a nemzetközi érvényű érettségi, amelynek megfelelve a diák a világ bármely egyetemére be­lépőt nyerhet? És amelynek o paramétereit a Genfi Nemzet­közi Érettségi Alapszabályzat fogalmazza meg? — A tudomásunk szerint walesi kezdeményezésű vizs­garend alkalmazására csak né­hány, erre a célra létesült is­kola vállalkozott Európában — mondja Bernáth Józselné, a Leöwey Kíára Gimnázium igaz­gatónője -, tehát semmikép­pen nem tekinthető általános gyakorlatnak Nyugat-Európá- ban sem. A jelenlegi alapsza­bályzat is angol és a spanyol nyelven tanító, illetve e nyel­veket oktató két tannyelvű is­koláknak ad esélyt. Hogy a német vagy a szláv nyelveken belül például az orosz ha­sonló prioritást nyerjen, erre legfeljebb kezdeményezések lehetnek. Mi pedig egyelőre arra törekedhetünk csak, hogy az új vizsgarendszer elemeit a hazai viszonyokra adaptál­va fejlesszük tovább, s mint a napokban tartott minisztériu­mi tájékoztató is meggyőzött erről, az érettségivel helyette­síthető felvételi az egyetemek döntési jogával, autonómiájá­val is ütközhet. Az Országos Közoktatási Intézet szakembe­rei, Báthory Zoltán és társai is majd csak az új kormány- program ismeretében, valamint akkor léphetnek tovább, ha az önkormányzatok életbe lépé­sével az iskolarendszer válto- •zásáról nagyobb áttekintésük lehet. A nemzetközi érettsé­giig hosszú út vezet.- Az elmúlt hét véqén az Alpok-Adria Szövetség orszá­gaiból érkeztek pedaaóqusok a _Leöwey Gimnáziumba, a háromnapos találkozó témája a nemzetközi vizsgarend volt. Kérdésünkkel dr. Szolcsányi lánosné igazgatóhelyetteshez fordulunk, aki a háromnapos hétvégi találkozó egyik ven­déglátója volt.- Hozzánk azoknak a kö­zépiskoláknak a képviselői jöttek el, akik az iskolaváros, Graz egy-egy gimnáziumával tartanak szorosabb kapcsola­tot — így Maribor, Zágráb, Ljubljana, Udine mellett Kő­szegről, Budapestről, Kecske­métről, sőt Temesvárról és Isztambulból is érkeztek pe­dagógusok, s mi vendéglá­tók, két grazi gimnáziummal is munkakapcsolatban vagyunk. Ez a szám szerint 22 gimná­zium társulni kíván, az alapító dr. Elisabeth Kinski lesz eb­ben segítségünkre, hogy az Alpok-Adria Szövetség, tagjai lehessünk. A hétvégi találkozó több éves előkészítő munka egyik állomása, Grazban 1995- ben ugyanis közösen nyitunk egy olyan iskolát - a csekély számú példa közt az olaszor­szági Duinóban működő iskola mintájára —, amely a nemzet­közi érettségi követelményei­nek megfelel, és ehhez a szö­vetség támogatását is szeret­nénk elnyerni. Ez a találkozó egymás megismerését, szakmai közeledését és azoknak az is­mereteknek a szintetizálását is szolaálja, amely a vizsgaköve­telményeket nemzetközileg is egységessé teheti. Jövő április­ban a színhely Ausztria, Olaszország, később Törökor­szág, és így tovább, a leendő grazi iskolának pedia fele­részben harmadik viláabeli. felerészben európai — köztük magyar - diákjai lesznek. B. R. Bankfiókavatás Mohácson Színvonalas ügyintézés elegáns környezetben A vállalkozók elégedettek a Budapest Bank Rt. mohácsi fiókjával Kutatok az emlékezetemben, mégis nehéz lenne hirtelenjé­ben bizalomgerjesztőbb helyet találnom, mint a Budapest Bank Rt. mohácsi fiókjának tegnap - felavatott épülete. Nem hivalkodó gazdagságról beszélek, hanem arról, hogy igenis így kell kinéznie egy olyan intézménynek, ahol a kapcsolatok alapja a kölcsö­nös bizalom: hit abban, hogy a pénz jó helyre kerül, a gaz­dálkodó hitelezőre, számlave­zetőre, sőt partnerra lel, illet­ve a bank is megtalálja szá­mítását. Mohácson két évvel ezelőtt egy szobányi helyen kezdett működni a Budapest Bank Rt. fiókja, de -a tevékenység, az ügyfélkör felfutásával hama­rosan szűkös lett a Vörös­marty utca 4. egykori ház- mesteri lakása, és a bankfiók elfoglalta az emeleti részt, majd az egész épületet. Ter­mészetesen ez átalakításokkal járt, hiszen nemcsak biztonsá­gossá kellett tenni az énít- ményt, hanem különböző be­rendezésekkel, felszerelésekkel is el kellett látni. Ilyen pél­dául a pincében található ‘magán széfterem, ahol több­féle méretű széfekben őriztet­hetik a mohácsiak és a kör­nyékbeliek az értékeiket, de ilyen a nagy méretű banktre­zor is. A földszinti ügyféltérről nem is szólva — aki a mohá­csi volt egészségházra emlék­szik, most nem ismerne rá! A szürke márványra először félve lép az ember, aztán körbe­nézve megnyugtató harmóniát észlel - elegáns környezet, valóban. Az emeleti részen vannak az irodák, a technikai eszközök. Mindezt megszemlél­hették a bank ügyfelei is, akik n tegnapi ünnepélyes fiók­megnyitáson meghívottként részt vettek. Őket külön kö­szöntötte Sírnék Tibor, a Bu­dapest Bank Rt. ügyvezető igazgatója, mondván, hogy a bankok az ügyfelekből élnek. E kijelentést követően meg­kérdeztem a jelenlevő vállal­kozók közül néhányat, hogy véleményük szerint nem len­ne-e helyesebb, ha a bank az ügyfelekért élne?- Tudomásul kell venni, hogy a bank nem jótékonysá­gi intézmény, ez üzlet - je­lentette ki a Perfekt Autója­vító Kft. két képviselője, majd elmondták azt is, hogy miért van bizalmuk a Budapest Bank Rt. iránt:- Fél éve van kapcsolatunk a bankkal, s igen kedvezőek a tapasztalataink. Csak pél­daként említjük, hogy még Pestén is utánajártak az ügyeinknek, valóban szívessé­get tettek, úgyszólván a hó­nunk alá nyúltak. Csatlakozott vállalkozótórsai véleményéhez a Felszabadulás lakótelepi magánkereskedő, valamint a mohácsi szemétte­lep bérlője is, aki mindehhez hozzátette, hogy ennél a bankfióknál frappáns és ud­varias az ügyintézés. A megnyitón megjelent üz­leti partnerokat Bertalan Zol­tán fiókigazgató vezette körül a bankházban. (A Budapest Bank Rt. ügy­vezető igazgatójával, Simek Tiborral ez alkalommal készí­tett interjút a közeljövőben közöljük. Ebben szó lesz arról is, hogy hogyan vélekedik a harmincöt százalékos kamatról, valamint a banki befekteté­sekről a bankszakmában négy évtizede tevékenykedő Simek Tibor.) < Megszűnt az OPI A Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium sajtóirodája közli: A művelődési és közoktatá­si miniszter az Országos Pe­dagógiai Intézetet és a Nem­zetközi Kulturális Intézetet 1990. október 1-jei hatállyal - jogutód nélkül — megszüntet- te. A közoktatás kutatási, fej­lesztési és innovációs felada­tainak ellátására Országos Közoktatási Intézetet létesített, melynek vezetésére — főigaz­gatói minőségben — Zsolnai Józsefet bizta meg. A munkaügyi miniszter és a művelődési és közoktatási mi­niszter a szakképzési rendszer fejlesztésére Nemzeti Szak­képzési Intézetet létesített, melynek vezetésével — főigaz­gatói minőségben — Benedek Andrást bízták meg. Kozma Tamást, az Oktatás- kutató Intézet tudományos ta­nácsadóját a művelődési és közoktatási miniszter megbízta az Oktatáskutató Intézet fő­igazgatói teendőinek ellátásá­val. lfila a gazdasági megallapodas körül A PIK és az üzletbérlők vállalkozása Mikor és kik költöznek a Béri Balogh utcai házba? A K—i Sú,l Balogh Adóm utca 3. felújítása körül dúl most a vita a városi tanács végrehajtó bizottsága, a PIK és a renoválásba bevont vál­lalkozók között. A tanács testületé most igyekszik helyrerakni a hibát, mert a felújítás módja a vég­rehajtó bizottság „háta mö­gött”, ellenőrzése nélkül in­dult: tavaly októberben dr. Molnár Zoltán, a tanács ak­kori elnöke és Németh Péter, a PIK akkori igazgatója kö­tött gazdasági megállapodást, amit, nem tudván róla, nem szentesített a testület. A ta­nács most azt vitatja, hogy a PIK-nek volt-e jogalapja az állami tulajdonú épület felújí­tására pályázatot hirdetni a lakás- és helyiséggazdálkodási hatóság nélkül. Nem tartják reálisnak a PIK által kötött szerződések pénzügyi tételeit 6©m, vélik, hogy méltánytala­nul szerények az összegek. Mindebből az feltételezhető, hogy nem jól gazdálkodtak az állami tulajdonnal. A dolog háttere a pénzte­lenség: a Béri Balogh Adám utca 3. igencsak megérett a felújításra, de nem volt ró anyagi fedezet. Ezért hozott tavaly júniusban a végrehajtó bizottság határozatot arról, hogy — vállalkozzon a PIK — alakítson gazdasági társasá­got a ház felújítására, és a keleti felében lévő üzletek ki­alakításába vonjon be vállal­kozókat. Úgy képzelték, hogy a tanács és a PIK hoz létre gazdasági társaságot, majd a haszonból a részvétel arányá­ban osztozik. Végül is a PIK saját válla­lati nyereségéből valósul meg a vállalkozás 15 ‘leendő üz­letbérlő anyagi áldozatvállalá­sával. Ehhez a volt tanácsel­nök és a volt ligazgató 'közöt­ti megállapodásban az üzemi épület jogi státusát kapta meg a ház, ami a vállalatnak min­den bizonnyal előnyösebb a vállalkozásban, mert sajátja­ként gazdálkodhat vele. A vég­rehajtó bizottság (idei nyári határozata a Vitatott gazda­sági megállapodásnak ezt a pontját semmisnék tekinti . .. A PIK tehát a saját válla­lati pénzéből költött el az épületfelújításra, valamint nyil­vános pályázatot hirdetett az üzletékre — lapunkban kétszer jelent meg —, mert első al­kalommal a kemény feltételek miatt kevés volt a jelentkező. Az üzletbérlokkel ugyanis szer­ződést kötöttek: bérleti jogvi­szonyt létesítenek, úgy, hogy a bérlő a PIK által kalkulált felújítási hozzájárulást fizet, a leendő üzlet minden négyzet­métere után 8000 forintot, va­lamint havi bérleti dijat, ha­vonta 667 forintot négyzetmé­terenként. Példaként vegyünk egy 33 négyzetméteres boltot: ennek bérlője egyszer kiadott 264 000 forintot, majd havon­ta fizet 22 000 forint bérleti díjat. A bérlő tehát nem lett tu­lajdonos, ha nem sikerül ne­tán az üzlet, nem kap semmit a felújításra fizetett összegből. A ház rendbetétele és az üz­letek kialakítása egyébként 14,5 millió forint, ebből 3,5 milliót rakott össze a 15 üzlet bérlője. A többit négy és fél —öt év alatt kapja vissza a PIK a bérleti díjakból. A vál­lalat kalkulációja szerint ez idő alatt tisztes módon meg­térül a cég vállalkozása, utá­na hasznot hoz. Most a vállalkozók teljes bizonytalanságban várják az október 15-ét, akkor kezdhet­nék rendezni az üzleteket. At­tól tartanak, hogy a tanács végrehajtó bizottsága belenyúl a szerződésekbe, és új pályá­zatot ír ki most már „szabá­lyosan”, a lakás- és helyiség­gazdálkodási osztály. Csak­hogy ez a tizenöt bérlő nyil­vános pályázaton nyert, jóhi­szeműen kötött polgárjogi szerződést, és semmi köze az államigazgatási ügyekhez. A városi tanácsot nem érte anyagi veszteség, ez a vállal­kozás, ha úgy tetszik, a PIK 1200 dolgozójának kockázata. A nyereség viszont a városé is, mert egy cég és az állam­polgárai közös pénzből rend­ibe tették egy elhanyagolt épü­letet. A tanácson belüli és az ál­tala alapított cég közötti vi­tákból, szabálytalanságokból nyilvánvalóan levonják a kö­vetkeztető séket, de a követ­kezmények szenvedő alanyai semmiképpen sem lehetnek a vállalkozók. Várjuk a végrehajtó bizott­ság pénteki ülésén az állás- foglalást ez ügyben. Gáldonyi Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents