Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-03 / 181. szám
IO űí Dunántúli napló 1990. október 3., szerda Növényvédelem Gyiiiiiölcsiermő növények talajigénye • A SZILVA igényét legjobban a meszes, nyirkos, mélyrétegű talajok elégítik ki. A talaj tekintetében a Besztercei szilvaalany a legkevésbé válogatós. A RINGLÓ talajjal szemben igényesebb mint a szilvafélék, csak a nyirkos, mélyrétegü és tápanyagban gazdag talajokon terem kifogástalanul. A MANDULA-termesztésre legjobban a mélyrétegű, jó vízgazdólkodású talajok felelnek meg, de szárazabb, meszes, középkötött talajokon is megfelelően fejlődik. Mészigé- nyes, nagy mésztűrő képességű gyümölcsfaj (50 százalékos mésztartalmat is elbir). Tápanyagban gazdag, de mész- ben szegény talajokon is erőteljesen növekszik, de keveset terem. Kötött, hideg, iá víztartó-képességű agyagtalajokon fokozotton faqyérzékeny. Nagyon sekély termőképességű talajokra nem javasolható. A DIÓ legjobban fejlődik humuszban gazdag, lazább jellegű mélyrétegű, vízzel iól ellátott talaiokon, ahol a avö- kérzóna körül a talai állandóan nedves. Telepitésére a ; vízállásos területek nem alkalmasak. A GESZTENYE talajigénye az eddig ismertetett növényektől eltérő. A savanyú és semleges kémhatású, középkötöitt vagy kötött, nyirkos talajokat kedveli. Természetes előfordulása .bizonyítja, hogy a hegy- és domboldalak széltől védett lejtőit kedveli. A MÁLNA TALAJIGÉNYE: 40-50 cm-es termőrétegű, tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, gyengén savanyú kémhatású talajon termeszthető sikeresen. A túl száraz, illetve túl nedves levegőtlen talajokon gyengén fejlődik. Vízállásos területeken a gyökerek befulladnak. Nagy mésztartalmú levegőtlen talajokon gyakori a klorózis (levélerek kö- ■ zötti mezők sárgulása). A SZAMÓCA TALAJIGÉNYE: Középkötött, jó vízgazdálkodásé, tápanyagban gazdag talajokon termeszthető eredményesen. Az erősen meszes talajokat nem kedveli. Szereti a magas vízállású területeket. PIROS- ÉS FEKETERIBIZKE TALAJIGÉNYE: A piros ribizke jó fejlődéséhez vályog vagy középkötött, jó víz- és levegő- arányú, tápanyagban gazdag talajt igényel, de szélsőséges silány talajok kivételével bárhol megél. A feketeribizke termesztésére elsősorban a közéokötött, mélvréteaű, vízben aazdag talajok alkalmasak. Nagyon jól terem láotalajokon, árterületeken, erdőirtásokban, továbbá azokon a leitőkön, ahol a mozgó talajvíz közel van a felszínhez. KÖSZMÉTE a magas talajvizes területeket nem kedveli, középkötött, levegős, jó vízgazdólkodású, humuszban gazdag tápanyagdús, kissé savanyú talajokon fejlődik jól. KIWI (kínai egres) az utóbbi időben mind többen telepítik kisebb-nagyobb sikerrel. Lényegesen nagyobb igényű, mint az eddig ismertetett növények. Korai fakadása, virágzása (március vége-április eleje) miatt csak déli, dél-keleti fekvésű, gyorsan felmelegedő területekre telepítsük. Semleges vagy enyhén savanyú mélyrétegű, magas humusztartalmú (3—5 százalék), laza szerkezetű, jó vizgazdólkodású tápanyagban gazdag talajokat kedveli. Telepítését csak abban az esetben javaslom, ha o folyamatos öntözést biztosítani lehet csepegtető öntözéséé!. Czigány Csaba mid manó es torsai Bóbitáék új tervei ,Fedezzenek fel a pedagógusok ■MM Hány forintba kerül egy kilométer? (2.) Gépjárművek üzemeltetési „Frissen mázolva és festve" lehetne kiakasztani a táblát a Bóbita Bábszínház ajtajára — belülről! A külső vakolat és festés ugyanis már móllik, noha nem is olyan régen tatarozták. S a szép fehér lépcsőházban is foltok éktelenkednek, a vizesedés megszüntetéséhez több millió forint kellene. Ennyi pénzt azonban még sosem láttak. De nem csupán a belső festés új, hanem az elképzelések is. A bábszínház igazgatói posztját pályázat útján nyerte el az Egerből jött bábszínész, rendező, Lénárt András. A változatlanul maradt társulattal együtt nagy várakozással tekint az évad elé.- Azt szeretnénk, ha Pécs és a megye pedagógusai, iskolái és óvodái újra felfedeznének minket - mondja Lénárt András. — Ehhez igazítottuk műsortervünket. A pedagógusok, a szülők érdeklődésének felkeltése érdekében segítségüket is felajánlották az iskoláknak, az amatőr együtteseknek. Tartanak számúkra foglalkozásokat, továbbképzést. Az évad második felében szélesre tárják a színház kapuit, s „házi-fesztiválokra” hívfák a megye amatőr együtteseit: lépjenek föl, szórakoztassák a közönséget, tanuljanak egymástól. Ugyanez az elv vezérelte az igazgatót akkor is, amikor számos vendég rendezőt, tervezőt kért fel, dolgozzanak a Bóbita Bábszínházban. Elkészültek a bérletajánlataik is. Tündér, Zöld manó és Táltos fogja ezután hirdetni, mit kínálnak óvodásoknak, mit nagyobbaknak, s melyik bérlettípus öleli föl mindkettőt. Első bemutatójuk a Weöres Sándor verseiből összeállított Bóbita, a tündér. Ezt A nap és a hold elrablása (játék a kezekkel), majd a Hókirálynő követi. Ráadásként óvodásoknak kínálnak egy kedves kis játékot a krampusszal. Tartanának még több bemutatót is, de a költségvetésük ennyit engedélyez. Téves az a nézet, hogy rongyoszsákból is lehet bábszínházát csinálni jelenti ki Lénárt András. Ő éppen azt szeretné, hogy a hozzájuk jövőket megragadja valami a színház igézetéből, amihez a szép díszletek, bábok is hozzátartoznak. Klasszikus mesét pedig csakis ilyen körülmények között lehet, érdemes játszani, s elképzeléseik szerint, évente legalább egyet szeretnének előadni. A színpadon kis körben guggolnak a színészek, előttük a Bóbita, a tündér rendezője, a Kolozsvárról érkezett neves művész, Kovács Ildikó.- Nem a legkönnyebb verseket bábszínpadra alkalmazni úgy, hogy a versek is megőrizzék szépségüket, jellegüket, de ne váljon az előadás állóvá, monotonná - jegyzi meg Kovács Ildikó. Negyven éve bábozik. Gyerekkora óta vonzódik a mozgáshoz, a festészethez, a játékhoz, a humorhoz, a pantomimhez, a zenéhez, az irodalomhoz. Ügy érezte, ezt a komplexitást leginkább a bábművészetben találja meg. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt rendez, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Shakespeare és még rengeteg szerző szerepel „repertoárjában”. Magyarul, románul és németül beszél, s amióta nyugdíjba vonult, egyre több városban, országban tud vendégrendezéseket vállalni. Eljátszotta ő a Pinokkiót is úgy, hogy arról utóbb derült ki, ami a múlt évi romániai forradalomban történt, azt ő mór akkor színpadra vitte ...- Most itt van Bóbita, s nagyon kedvelem. Először felvázolom, s utána kidolgozom magamban, mi is lenne a jó. Már az első ismerkedésen túl vagyunk, a társulat együtt alakítgatja az előadást. Október 7-én bemutató. B. A. költségelszámolása 1. KÖLTSÉGATALANY A saját tulajdonú gépjármű, autóbusz használata esetén választható költségelszámolási mód. A tulajdonos köteles útnyilvántartást vagy menetlevelet vezetni. A közúti járművek költség- térítéses rendszerű üzemeltetéséről szóló KÖHÉM-rendelet- ben szereplő mérték kiválasztásának több meghatározója van: a. ) Az egyik a gépjármű típusa. A mértékeket a rendelet gépjárműcsoportokra határozza meg. így például sze» mélygépkocsira, autóbuszra, tehergépkocsira (gázolaj üzemű tehergépkocsira több alcsoport is van), valamint figyelembe kell venni a gépjármű felépítményét is. önálló csoportba vannak sorolva a gázolaj üzemű különleges felépítményű járművek. (Azt, hogy melyik gépjármű minősül különleges felépítményűnek az 1990. évi 33. sz. Magyar Közlönyben kihirdetett KÖHÉM-rendeletből állapítható meg.) Külön csoportot képez a pótkocsi, melynél az alkalmazható mértéket ugyanúgy kell megállapítani, mint a vontató járműnél. Egy-egy gépjárműtípusra a csoporton belül további kategóriák vannak. Például személygépkocsinál a motorteljesítmény, benzinüzemű autóbusznál a befogadóképesség (fő), gázolaj üzemű autóbusznál a megengedett legnagyobb össztömeg (t), tehergépkocsinál a terhelhetőség, illetve a vontatóképesség. Benzinüzemű tehergépkocsiknál nincs olyan jellegű részletes csoportosítás, mint a gázolajüzeműeknél. Itt úgynevezett szorzókat ad meg a rendelet attól függően, hogy billenthető rakfelületű, különleges felépítményű vagy nyerges szerelvényről van -szó. Ez a szorzó módosítja a tehergépkocsi-csoportra megállapított mértéket. b. ) A költségátalány meghatározásához a másik fontos tényező a gépjármű kilométertelítettsége. Ennek meghatározásához az amortizációs normák jegyzékét kell figyelembe venni (melynek .jogi szabályozása a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 2. számú melléklet V. pontja), ahol szerepel az amortizációs időn belüli futás- teljesítés. Ehhez a futásteljesítéshez meg kell határozni az adott járműnek a forgalomba hozatalától számolt összes futott kilométerét. A ténylegesen megtett kilométer és az amortizációs időn belüli futásteljesítmény aránya a kilométertelítettség. Ennek függvényében lehet alkalmazni a rendeletben szereplő 1-3-as kategóriákat. (Például, ha egy gépjárműnek a futott kilométere 140 000 kilométer és az amortizációs időn belüli futásteljesítménye 200 000 kilométer, akkor a kilométer-telítettsége 70 százalék, és így a 2-es kategória alkalmazható.) A megadott gépjárműcsoportokra a rendelet lehetővé teszi a választást, hogy mely költségre kívánja a költség- átalány elszámolni, úgy mint U (= üzemanyagköltségre), K {= gumiabroncsra, alkatrészre stb.) KF-re, ÜK-ra, ÜKF-re, rövidítéseket a jogszabály használja és értelmezi is. Az lay kiválasztott mértéknek 0—8 forintig terjedő kilo- méterköltség esetén 15 százalékkal, 8-13 forintig terjedő kilométerköltség esetén 10 százalékkal, 13 forintot meghaladó kilométerköltség esetén 5 százalékkal csökkentett összege számolható el. (Hangsúlyozom, hogy a százalékos csökkentés kötelező és nincs összefüggésben a gépjármű értékcsökkenési leírásának elszámolásával.) Az így kiszámított értéket kell szorozni az útnyilvántartás alapján összesített kilométerrel. Például egy 70 százalékos telítettségű benzinüzemű tehergépkocsinál, melynek terhelhetősége 3 tonna és az „ÜK"- ótalányt választja, akkor az elszámolható mérték 9,81 Ft kilométerenként (10,90 Ft-nak a 90 százaléka). Ezen felül a fődarabcsere és a felújítási költség számla alapján elszámolható. Pótkocsi üzemben tartása esetén a normál, billenős és nyerges pótkocsi költségátalánya az előbbi meghatározás alapján számítható és az alapgépjármű átalányának mértékét növeli. A költségátalány mellett év végén az értékcsökkenés külön költségként elszámolható. Ezt az elszámolási módot a gépjárművet átalányelszámolásos vagy szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély is alkalmazhatja, de természetesen amortizációt nem számolhat el költségként, mert pem saját tulajdonról van szó. (Folytatjuk) dr. Iván László osztályvezető ... és hálás közönsége Tallózás a pécsi szőlőnevek között Tollsepríí Valamikor a középislkolák- ban kívülről kellett tudni Lé- vay József Szüretünk című versét, amely szemléletesen állította elénk a szüreti színt öltött hegyvidék vidámsággal teli munkáját. Manapság azonban már ritkán hangzik daltól a hegyek vidéke. Meglepő, hogy sokan hámozva sem szeretik Pécsett a szőlőt, s ezért eladják szőlőtermésük javát. Az újságot olvasgatva, főleg a következő fajtákat ajánlgatják: oportó, olaszriz- ling, kadarka, tramini, zwei- gelt. A szőlőnevek birodalmában való tallózást megnehezíti az a körülmény, hogy némelyik szőlőnévnek társnevei is vannak. Előfordult már, hogy két „pécsi tüke" ugyanarról a szőlőfajtáról vitatkozott, de más néven. Itt van mindjárt a kék oportó, amelynek más neve: por- togizi, portogizer, miként a Portugáliáiban lévő kikötőváros is Oportó, és Portó néven ismert. Ha az oportót összeszüreteljük a kadarkával, kitűnő bort kaphatunk. A kadarka török eredetű nevében őrzi Isztambul kis-ózsiai városrészét, üszküdart, amelyet a horvátok Szkadarnok ejtettek, mi pedig el magyarosítottuk kadarkává. A szőlőhegyeinkben még mindig igen elterjedt a megbízható termést és kitűnő minőségű bort adó alaszrizling, bár a rizlingszilváni és a zalai fajták kezdik kiszorítani. A rizling szőlő Babö osztrák szőlész szerint dél-francia eredetű, mások viszont stájer szór. moréknak vélik, és nevében a Riessland, a római Raetia tartomány helynevét sejtik. A rizlingnék méltó versenytársa a tüzes bort adó tramini, amelyet a dél-tiroli Tranrjin község nevéből eredeztetnek, de állítólag ’sem ott, sem azon a környéken nem termelik. A szőlőnevek helyírása tekintetében a szőlészeti szakkönyvek eltérnek egymástól. Írói közül vannak, akik minden szőlőnevet nagy kezdőbetűvel jelölnek (Csepregi Pál, Zilai János, Kozma Pál stb). A helyesírási kézikönyvek a szőlőnevek írását többnyire kisbetűvel közlik. A halhatatlan Mathiász Jánosról, Kocsis Pálról és Irmáról elnevezett szőlőfajtákat természetesen nagy betűkkel kell írnunk, örvendetes az is, hogy nemzetünk nagyjai is számottevően szerepelnek szőlőneveinkben: Szent László, Zrínyi Ilona, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, Tompa Mihály, újabban Prohászka Ottokár és Kodály Zoltán. Némelyik szőlőnév önmagát ajánlja. Ilyenek: az Ezeréves Magyarország emléke, a Pannónia kincse, a Királyleányka, Kocsis Pál hibridje, a Gloria Hungáriáé (Magyarország dicsősége). Ez utóbbi szőlőfajta nevét sokan rosszul ejtik: glória hungáriát mondanak, azon az alapon, hogy egyes nyel. vekben a s^óvégi e-t valóban nem ejtik ki. Igen ám, de a latin nyelvben az ae-t é-nek kell ejteni, s ezért az e betűt nem lehet elsinkófálni, mint ahogy tették azt a Sopiana (helyesen: Sopianae) Gépgyár nevében, és teszik nap-nap után — legalábbis ejtésben - a Sopianae cigaretta nevével. Ha már városunk római nevénél tartunk, a pécsi szőlőfajták közül megemlítjük: a pécsi tököst, amelynek társnevei: öregtökös, fehértökös, árdány, járdovány, Gornisch, Silberweis. Befejezésül hadd kívánjunk minden egyes pécsi termelőnek jó termést a Pécsi áldásból. Mert erre is szükség van: így is — úgy is. Tóth István dr. Az idén bemutatott „Alomútvesztő” című darab.
