Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-29 / 206. szám
1990. október 29., hétfő aj Dunántúli napló 3 A van, a kell és a lehetséges összehangolásának művészete A politikai tőke óriási erő Beszélgetés Piti Zoltánnal, a megyei tanács leköszönő elnökével Sajátos helyzetben van a •megyei szervezet. Mintha már nem is létezne vagy a jövő- jükön ölbe tett kézzel tűnődő szakemberek gyülekezőhelye lenne? A kívülállónak meglepő, hogy komolyan dolgoznak ott. Piti Zoltánt ma épp oly nehéz elérni, mint egy éve. Néhéz őt ma megszólítani is: a volt megyei tanács elnöke, a volt megyei tanács volt elnöke? Maradjunk abban, ő ma a saját szervezete felszámolásán dolgozik és az új megalapozásában segédkezik.- ön részt vett az önkormányzatiság kidolgozásában. Mi valósult meg, vagy nem az elképzeléseiből?- Három-négy éve dolgoztunk már ezen és sokféle változatban gondolkodtunk. Az elfogadott törvény mindenkire 'hasonlít, sok kompromisszum van benne, sok olyan elem Is, ami idegen az igazi ön- kormányzatok működésétől. Ilyen a térbeli gondolkodás elhagyása, miközben Európában a régiók felé haladnak- vagy a köztársasági megbízotti hivatal, mely nem illik a rendszer loqikájába. A de- koncentrált hivatalok, a minisztériumok kihelyezett csápjai : lényegesen több szervezet és hivatali munkahely lesz a megyében, ezzel együtt — koordináció hiányában — bonyolultabb hivatali működés. Ráadásul költséges lesz a felduzzadt hivatali rendszer, miközben az igazgatós költségeit 20 százalékkal csökkentik. Az érdekegyeztetést a megyei önkormányzat sem elvi, sem anyagi vonatkozásban nem tudja vállalni, egyébként is kiszakított ebből. A helyi önkormányzatok pedig már ma is keresik a megyét, igénylik a szakmai tanácsadást, mert az erre hívatott kormányzati szervek messze vannak, s nem elérhetők. Gyorsítani kellene az információk leadását, s a közvetlen kapcsolatok építését. Nehéz eldönteni, hogy a megyének ma mennyit illik vállalni ebből, nehogy a régi mechanizmus felélesztésével vádoljanak bennünket. Áthidalásképpen az érdekszövetségek szervezik a konzultációkat.- Reális veszélynek látszik, hogy hosszadalmas lesz az átmeneti időszak, az új hiva- talork lelállitása, a régi lebontása, miközben már időszerű lenne a következő év leiadatain dolgozni.- Az állampolgár ma még nem érzi az átmeneti időszakot. A nagy gond az, hogy a jövőt érintő döntések nem születtek meg. Alapvető törvények hiányoznak a 91-es feltételrendszerhez, hogy megtörténhessen a vagyonátadás, az önkormányzati tulajdon számba vétele, az egykori közös tanácsok együttélése vagy a közszolgáltató cégek irányítása társulásos formában. A jövő évi költségvetés készítéséhez az országos szervek is a mi szakértőinket keresik meg. Dolgozunk továbbra is az apró munkán, például modelleket készítünk az önkormányzatoknak a tulajdon számba vételéhez vagy az 1991. évi tervezéshez,- Miközben dolgoznak a saját önlelszámolásuk programján. Tiszeletet ébreszt a tartás, ahogy ezt teszik. — Nincs más tartásnak értelme. Az ember igyekszik a legjobb tudása szerint, a következményeket is számba véve dönteni, tudva, hogy bármit tesz, kritika éri. Más megközelítésben szeretnénk úgy átadni dolgainkat, ahogy egy későbbi választásnál mi magunk is szeretnénk átvenni. — Beszéljünk arról az örökségről, amit az új önkormányzatok vesznek át. — Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a most búcsúzó testületek csak jobb állapotot adnak át, mint korábban - öt évvel ezelőtt - átvettek. Az új testületek nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a korábbi választott szervezetek fejlesztésorientáltak voltak és nagymértékben tudtak támaszkodni (víz. gáz, egyéb társulások megvalósításában) a lakossági összefogásra. Ami az átmenet javára szól: az új önkormányzatok politikailag tiszta lappal indulnak, nem kell magukkal vinni a tanácsrendszernek felrótt hibákat. Ez a politikai tőke óriási erő, ami talán még jelentősebb lehetett volna, ha az új képviselőtestületek nagyobb arányú szavazattal nyerték volna el legitimitásukat. A folyamatban lévő ügyek determináltsága ma lényegesen kisebb, mint korábban, mert kevesebb a megkezdett beruházási, illetve rekonstrukciós program, ezért az új testületek kevésbé mozognak kényszerpályán. Növeli a szabadságfokot a tulajdonlás új formáinak kialakulása, a helyi önkormányzati vagyon bevezetése. A szűkébben értelmezett pénzügyi mérleget nézve, nem lehetünk elégedettek az örökséggel. Sajnos, az állandó késésben lévő állami támogatások az évközi, váratlan áremelkedések, a gazdálkodó szervezetektől elmaradt támogatások alaposan csorbították a tanácsok pénzügyi mérlegét. Vannak azonban tartalékok is, amelyek mobilizálhatók, s az induló feltételeket javíthatják. Ilyen az önkormányzati tulajdon, az egyenlő feltételeket biztosító, normatív állami támogatási rendszer, és a korábbi tanácsi vállalkozások nyereségének bevonása az önkormányzati gazdálkodásba. Remélem, a megyei közgyűlés folytatja a már megkezdett nemzetközi kapcsolatok ápolását, így képviselve Baranya érdekeit az Európai Régiók Szövetségében, az Alpok Adria Munkaközösségben, fenntartja, ápolja a jól működő határ menti, illetve területközi kapcsolatokat. Feltétlen érdemes figyelni arra, hogy az egységesülő Európa felértékeli a regionális szervezeteket, és ehhez a folyamathoz nekünk is szükséges alkalmazkodni.- Milyen szakembergárdát „ kínál" a megyei közgyűlésnek?- Előny és hátrány a személyi összetétel nagymérvű változása. Hiba a rendszer- váltás eredményét a lecserélt emberek számában mérni, különösen a közigazgatásban, amely elsődlegesen szakmai munka. A baranyai közigazgatásban - bár a tanácsok között zajló politikai viharok nem múltak el nyom nélkül - ma még van szakértelem, nem ment el mindenki, aki ért a munkájához. Ügy gondolom, hogy az apparátus az átmenet - népszámlálás, választások levezénylésével bizonyította lojalitását az új feltételekhez, követelményekhez. Ez olyan személyi örökség, amire építeni lehet.- Végül a személyes terveiről kérdezem . . .- Általános választások alkalmával a közigazgatási tisztségviselőt választják, de ő maga is választás elé kerül. Jómagam még az önkormányzati törvény vitája során olyan álláspontra jutottam, ameny- nyiben az állampolgárok részéről közvetlen lesz a választás, vállalom a megmérettetést és indulok. Ha a törvényhozók a politikai erőviszonyoktól függő, közvetett választásra voksolnak,* úgy elvi megfontolás miatt nem fogok indulni a választáson. Döntésemet nem változtattam meg. Inkább legyen téma, miért nem indulok a választáson, mint az, hogy miért indulok. A választott funkció óriási megtiszteltetés. Választott vezetőként, életem legszebb, ugyanakkor legnehezebb időszakának tekintem, amit Pécs, majd a megye élén megélhettem. Ma úgy érzem, hogy a közért nemcsak , választott funkcióban lehet tevékenykedni, így 45 éves fejjel pálya- választásra készülök. Pénz- és hi tel ügyi szakközgazdászként, a nemzetközi kapcsolatrendszert kamatoztatva - a mai liberalizált keretek között - biztosan találtak megoldást, és ebből talán a megye is profitálhat. Részletekről talán később . . . Gáldonyi Magdolna Hétfői jegyzet Összefüggés nélkül A kormány politikája melletti tüntetésre hívta fel vasárnap a lakosságot az MDF és az Ifjúsági Demokrata Fórum Budapesten. A pécsi nyugdíjasház lakói felajánlották vasárnapi ebédjüket a tüntető pécsi taxisoknak. A néhány héttel ezelőtti 42-43 forintos fekete-árfolyam a Figyelő című hetilap szerint a német márka esetében a fővárosban 48 forintra emelkedett. Az újság a demonstrációról ekkor még semmit sem tudhatott. Murányi László, a Tv-hír- adó munkatársa vasárnap délután egy egyenes közvetítésben - mikörben éles szópárbajba keveredik egy sztrájkolóval - újra tanú- bizonyságot tesz szokásos objektivitásáról és pártatlanságáról . . . Bőd Péter Ákos ipari miniszter a kormány és a sztrájkolok egyeztető tárgyalásán elmondja, hogy az ország üzemanyag-tartalékai az utóbbi napokban olyannyira elapadtak, hogy már 4—5 napra is alig elegendők. Egyes információk szeript a temesvári polgárok használtruha-gyűjtést kezdeményeztek a magyarországiak megsegítésére. Az Új Vasárnapi Dunántúli Naplóban megjelenik a: MDF Pécs városi szervezetének közleménye, melyben a Fórum pécsi tagjai felhívják a demonstrációt szervezők figyelmét arra, hogy a demonstráció valamennyi „erkölcsi, anyagi, gazdasági” következményéért a felelősség egyedül őket terheli. Müller István, a pécsi városi televízió vezetője a vasárnap reggeli adásban egy felhívást ismertet, melyet oroszlányi lakosok és az oroszlányi demonstráció résztvevői szombat este juttattak el a stúdióba, s melyben az ország lakosságát aláírásgyűjtésre szólítják fel - a taxisok mellett, és azok érdekében. Az Új VDNjben meqjelent MDF-körleményre válaszul, Báqyi Miklós „pécsi állampolgár, aki nem volt, és most sem tagja egyetlen pártnak sem" tiltakozó levelet juttat el a szerkesztőségbe. melyben többek között ezt írja: .Szomorú, hogy a nagy MDF még mindig nem látja ködös szemei előtt, hoav most veszíti el politikai hitelét. .." A szerkesztőség bejárati ajtajára „Berényi Lajos, kisember” aláírással „Kisemberek!” című kiáltványt ragasztanak, melynek egyik követelése, hogy mondjon le a kormány. A kiáltvány utolsó mondata: „Köszönjük rendőrök, köszönjük katonák, segítsük a taxisokat!” (A kiáltványt olvasva, egy pécsi újságíró - monogramja: P. ZS. - úgy véli, jelen pillanatban egy kormányválság csak a mélybe taszítaná az amúgy is szakadék szélén egyensúlyozó országot, így adott esetben a demokráciát a diktatúra váltaná. Hogy erre szükség van-e, azt nyilván ki-ki, magában dönti el.) Pauska Zsolt áldozatokért égtek a gyertyák Emléknap Mázaszászváron 4 Nyolcvankilenc gyertyát gyújtottak tegnap Mázaszászváron. Ennyien voltak, akik egykor itt éltek és meghaltak a II. világháborúban. De lehet, hogy többen. Hónapok óta kutatták a hozzátartozók révén az áldozatokat, s még a héten is volt, aki jelentkezett, s úgy gondolják, hogy a névsor sajnos tovább bővülhet. Tegnap emlékünnepséget rendeztek a községben. Az egésznapos rendezvény a szászvári római katolikus templomban gyászmisével kezdődött, majd az egészségháznál folytatódott. A bejárat mellett két oldalon elhelyezett két szürke márványtáblán örökítették meg annak az 51 egykori szászvárinak a nevét, akik meghaltak a II. világháborúban. Rájuk emlékezve mondott avatóbeszédet Püski Mátyás polgármester. A császtai I. világháborús emlékműre 4, a mázaira 34 nevet véstek. Csábrák János és Böhm János mondott értük emlékbeszédet. A mázai rámái katolikus templomban is volt gyászmise, a szászvári temetőben pedig megkoszorúzták a II. világháborúban elesett, itt eltemetett szovjet és német katonák sírját. Rádiók és krizantémok Aki csak tehette, táskarádióval indult útnak tegnap reggel. Utcán, buszban állandóan hallgatták az emberek. A 11 órát, a tárgyalások utánra ígért sajtótájékoztatót várták. Különben csendes, nyugodt arcot mutatott Pécs. Kertvárosban jószerivel csak bicikliző, focizó gyerekeket lehetett látni az utcákon, játszótereken. A kivételt jelentő néhány felnőtt a kisebbeket kísérgette. A Nevelési Központtól 11.40- kor indult 7-es buszon mindössze négyen voltunk, s a járatnak a temető felső kapujánál kellett először megállnia. Itt már más képet láttunk. Fehér és sá/ga színű, óriásfejű krizantémok szegélyezték az út két oldalát. Látszólag az alsó kaputól a felsőig parkoltak a kocsik, ám sok beállóhely üres maradt. Évek óta ez volt az első olyan halottak napja előtti hétvége, amikor nem volt tömeges jövés-menés a környéken. A virágárusok reményt vesztetten toporogtak a kosaraik, vödreik körül.- Mi mar szombaton itt voltunk - mutat két mellette álló társára egy középkorú asszony -, de csak fél háromig. Kettő után nem jött senki,» a városban megint megbénult a forgalom. Csak azt nem tudom, hogy mentek el innét azok az öregek, akik még busszal jöttek ... Mi nagyárpádiak vagyunk, innét könnyen haza tudtunk jutni, de az a virág, amit szombatra vágtunk, mára már silányult. Drága a palánta, a vegyszer, a víz, a fűtés, nem mindegy, hogy mikor meny-' nyit, és mennyiért tudunk eladni. Míg beszélgetünk, egy család érkezik mellénk. A fiatalasszony tíz szál sárga krizantémot választ, a férje és a kislánya kezébe adogatja őket. k- Geresdlakra megyünk, o feleségem szüleinek a sírjához — mondja Bányai Sándor. - Megvártuk a 11 órát, de hiába. Reméljük, hogy vissza is tudunk jutni. Egy nyugdíjas házaspár szegfűből kötött koszorút visz a kocsijához. Itt rendelték meg, Sásdra indulnak a nagyszülők sírjához. Most csak a Budai vámig mennek, az ottani zárópontnál akarják megérdeklődni, hogy mire számíthatnak. Jó lenne tudni, mit mondtak nekik, útnak indultak-e? Most három óra van, Budapesten az egyeztető tárgyalás még javában tart. Csak az égbolt derült ki. T. É.
