Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-03 / 181. szám

1990. október 3., szerda aj Dunántúli napló 7 Tehetetlen a munkásgyűlés, a BDSZ Kifizetetlen wolfram-bérek Á legutolsó határidő október—november Annak idején beszámoltunk az országos vihart kavaró mongóliai wolfram-expedíció sorozatos kudarcairól. Akkor a vállalkozás ötletének megszü­letését, megvalósítását, majd a bukás okait igyekeztük kö­rüljárni. A wolfram-ügynek azonban még nincs vége. • Néhány napja egy, a mon­góliai Cagavandaat megjárt geológus, Gábor Szabolcs ke­reste meg szerkesztőségünket. A Wolframinvest vállalkozása előtt 30 évig a Mecseki Érc- bányászati Vállalat alkalma­zásában állt. 1989. május 1r jétől november 5-ig dolgozott Mongóliában. Amikor az idő­járási körülmények lehetetlen­né tették a további munka­végzést, hazatért a magyar kolónia tagjaival. A már nyil­vánvaló gazdasági nehézségek tudatában az 1990-es szezon megkezdése előtt a Wolfram­invest leépítéseket hajtott vég­re, több kollégájával együtt Gábor Szabolcsnak is megkö­szönték a munkáját. Egy ré­szét azonban nem fizették ki.- iMáig sem kaptam meg tavaly októberi járandóságo­mat, a szabadság idejére megillető csökkentett bért, a hűségpénzt, valamint a fel­merülő járadékos költségeket. Az utóbbi két tétel kivételé­vel, saját számításaim szerint mintegy 540 dollár, több miint hétezer mongol tugrik a vál­lalat tartozása. Többszöri le­vélváltás után sem haladt elő­re az ügyem. Időközben Mon­góliáiban leállt a teljes terme­lés, a Wolframinvest ellen megindult a felszámolási pro­cedúra. Én meg hiába fordul­tam a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Nem egye­dül én állok szemben a vál­lalattal ilyen természetű kö­vetelésekkel. A Wolframinvest a pécsi Balog Györgyöt bízta meg ki­elégítetlen bérköveteléseik képviseletével. Balog György, aki most az uránbánya föld alatti gépészeti csoportvezető­je, elejétől kezdve részt vett a mongóliai vállalkozásban.- A kint dolgozók utoljára a májusi fizetésüket kapták meg, természetesen több hó­napos késéssel. De többen vannak azok is, akik még az elmúlt évi járandóságukra várnak. A személyes és a le­velek útján történő megkere­sésnek eddig semmi eredmé­nye nem volt. Az utolsó mun­kásgyűlésünk adta a megbí­zást, hogy keressünk jogorvos­latot sérelmünkre. Ám szá­munkra a jogi útnak is buk­tatói vannak: a bíróság ugyanis addia nem foglalko­zik az üggyel, amíg a válla­lati munkaügyi döntőbizottság egyértelműen állást nem fog­lal. Ilyen fórum pedig talán már nincs is a széfhullában lévő vállalatnál. Helyzetünk kilátástalan. Az igazgatót már nem is kérdezzük, mert ő mindig csak azt 'hajtogatja, hogy már kiutalták a pénze­ket. A felszámolás alatt álló vál­lalat központjában összeállí­tottak egy felmondólevelet, amely a felmondási időt egy­ségesen egy hónapban álla­pította meg azzal a kikötés­sel, hogy ebbe a szabadságot is beleszámítják. Az ilyen mó­don elküldöttek közül azon­ban sokan nem vették fel a munkakönyvüket, mondván, szerződésben lévő dolgozónak nem lehet felmondani. Kielé­gítetlen bérköveteléssel pedig még inkább nem. A pénzüket követelő bá­nyászok a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetéhez is fordultak. A BDSZ központjá­ban a problémával Szűcs Ernő osztályvezető foglalkozik: — A kint dolgozók haza­érkezése után a vitás és mi­előbb megoldásra váró kérdé­sekben a BDSZ támogatásá­val küldték el az illetékes tár­cáknak a rendezési igényei­ket. Válasz a Munkaügyi Mi­nisztériumtól érkezett. Eszerint az Állami Fejlesztési Intézet elindítja a vállalat felszámo­lását, és ezzel párhuzamosan valósul meg a dolgozói igé­nyek kielégítése. - Ez a fo­lyamat sajnos, minden való­színűség szerint - elsősorban a sorbanállók tömege miatt - elhúzódik. Dr. Falus Gábor, a Wolf­raminvest igazgatója így kom­mentálta a történteket.- A rendelkezésünkre álló anyagiakból folyamatosan fi­zettünk eddig is, és ezután is így lesz, amíg jogos kielégí­tetlen követelés jelentkezik. A folyósítás ütemét azonban befolyásolja szűkös pénzügyi helyzetünk. A Mecseki Ércbá­nyászati Vállalattól kapott 16 millió forint sem volt elegen­dő valamennyi dolgozói igény kielégítésére. Mára már odáig jutottunk, hogy az idén dol­gozók közül forintban minden­kit kifizettünk. Ezekben a na­pokban várjuk a legutóbbi ér­tékesítésekből 80 000 dollár ■beérkezését, ami eleqendő lesz a fennmaradó bérkövete­lések kiegyenlítésére. Mielőbb szeretné megnyug­tatóan lezárni az ügyet Var­ga Mihály, a MÉV vezérigaz­gatója, a Wolframinvest igaz­gatótanácsának elnöke is.- Ami a bányát illeti, az értékesítés látszik az egyetlen kézenfekvő megoldásnak. A témában folynak a két állom közötti egyeztető tárgyalások, de úgy hírlik, vannak már komoly érdeklődők is a wolf- rambánya iránt. Magyar termelés tehát nem lesz Cagavondaaban. Ezek­ben a napokban öten őrzik az elhagyott bányát, a már gondolatának megszületésekor kudarcra ítélt vállalkozás pro­duktumát. A wolfram világ­piaci ára azóta folyamatosan csökken. Kaszás Endre M ég emlékszünk a szlo­genekre. „Legdrá­gább kincsünk a gyermek”. „Legfőbb érték az ember." Ma már inkább úgy fogalmaznak: legfőbb érték forrása az ember. S ennek tartalmát most kezdjük csak kóstolgatni. De ha már utcára kitet- tek, a nem nagy kilátások­kal új életbe elkezdő in­duló munkanélküliek ho­gyan bizonyíthatnák be, hogy micsoda értékforrást jelentenének, jelenthetné­nek? S aki még állásban van, az is joggal szorong, hogy az eljövendő létszám­leépítésnél ő még értékfor­rásként jöhet-e számba és maradhat-e? Megértem, hogy a vállal­kozásban mindenképp a jó­Mi a legfőbb...? zan üzleti megfontolásnak kell diadalra jutnia. Vállal­kozás eleve csak úgy lehet racionális, ha csak annyi és olyan embereket tart meg, akik valóban hozzák a hasznot. Aki erre képtelen, annak kívül tágasabb. Csak hát! Ott von-e mun­kaviszonyból kihullok alatta biztos szociális védőháló? — Ma még nincs, s félő, azt még csak most kezdik szö­vögetni. így aztán a piaci megfelelés igénye ma még, a mai magyar valóságban igencsak felemás. Mert nem számit az ember szociális helyzete, nem számit a csa­ládi háttere és semmi, csakis az, hogy mennyi ér­ték forrása. Viszont, ha bár­mennyi érték forrása is, kép­telen ezért cserébe annyit kapni, amennyiből tisztessé­ges megélhetést nyújthatna a családjának. Félreértés ne essék: én mindenképp a racionális vállalkozás híve vagyok. Ha érték-forrásként megtart a cégem, van munkám és va­lahogy megélek. Ha nem, hát nem. Nem várhatom el, ‘hogy pusztáin a két szép szemem miatt tartsanak. D e, ha már a szakmá­ban, a munkámban nem vagyok érték­forrás, akkor is valahol jo­gom van a munkához (?), az élethez?! De hol van az a stabil szociális védőhá­ló?! M. L. Vállalkozás — üzlet Bemutatjuk Menedzserképző iskolaközpont A budapesti és a sfegedi menedzserképző iskolaközpon­tot követően megnyílik a pécsi is, október 3-án szerdán 14 órakor a JPTE „C” épületének tanácstermében (Damjanich u. 30.). Dr. Szűcs Pál, a JPTE Köz­gazdaságtudományi Kar szer­vezési és vezetési tanszékének vezetője, a pécsi regionális iskolaközpont vezetője a nyi­tott vállalkozóképzésről: — A brit Open University (Nyitott Egyetem), Open Busi­ness School (Nyitott Vállalko­zó-Menedzserképző) oktatási módszereit, tananyagát adap­táljuk Magyarországon is, így a világban már a 12. ország­ban. E távoktatás Pécsett is, az Euro Contact Nyitott Vál­lalkozásképző Kft., a Szervezé­si és Vezetési Tudományos Társaság Baranya Megyei Szervezete és a JPTE Közgaz­Az Alpok-Adria Közösség kamarai szervezetének osztrák és olasz tagjainál évek óta igen eredményesen működnek a különböző melléktermékek, technológiai hulladékok, veszé­lyes hulladékok közvetítésére létrejött hulladékbörzék. Ezt bi­zonyítják az ajánlatok 70 szá­zalékát lefedő üzletkötések is. A kamarai hulladékbörzék közül a felsőausztriai kamara linzi börzéje bír a legnagyobb tapasztalatokkal, így kamaránk az ő segítségüket kérte a ha­zai börze beindításához. A hulladékbörze kifejezés bi­zonyos fokig megtévesztő, mi­vel itt nem hulladékokról és nem tőzsdei tranzakciókról van szó, hanem információs, infor­matikai bázisra épülő közvetí­tésről, amely nem kapcsolja ki a hasznoshulladék-•kereskedel­met. A hulladékbörzén keresztül az értékesítés lehet: újrafel­használás, újraértékesítés (sze­lektálás utáni), további fel- használás (fizikai, kémiai vagy biológiai kezelés utáni) és az energetikai értékesítés. Profilja hetenként változó: Nyugati típusú személy-, te­her- és raliautókhoz kínál autóvillamossági cikkeket, il­letve keres 'kereskedelmi és ér­tékesítési partnert osztrák cég. Festékszóró berendezések daságtudományi Kara együtt­működésében indul a me­nedzserképző iskolaközpontunk­ban. Az első tizenkét fős turnus tehát október 3-án kezdi meg a május közepéig tartó iskola­évét. Ök a záró vizsgával nemzetközi érvényű bizonyít­ványt kapnak, ha sikeresen el­sajátítják a menedzsment alapjait. A 12 könyv, olvasó­könyvek, audiókazetta, a tele­fonos és személyes konzultáci­ók, a bentlakásos tréning, a szállás és étkezés és szerve­zés költségei ugyan tízezrekre rúgnak, de a hallgatót küldő vállalatoknak és szervezetek­nek minden bizonnyal megté­rül ez a befektetés. Az alapfokot sikeresen elsa­játítok folytathatják tanulmá­fáradtolajok, zsírok, használt gumiabroncsok, vasak, fémek, kémiai szerek, üveg, papír, ás­ványi hulladékok, valamint fa, műanyagok, textíliák, gyapjú, bőr. A keresletek és kínálatok mellé megadják a még gaz­daságos szállítás hatósuga­rát is. Az árakra a börzének nincs hatása, az a cégek szabad megállapodásától függ. A fel­vétel ingyenes a cégek számá­ra, az ajánlatok visszavonásá­ig szerepelnek a listákon. . A hulladékbörzék egymással hatékony együttműködést is ki­építettek, így a szállítható anyagok exportja is megvaló­sítható. Kamaránk a börzét még ez év őszén megszervezi. A sza­bályokról, a konkrét működési feltételekről szé.es körűen tá­jékoztatjuk a cégeket. Addig is várjuk azon cégek jelentke­zését, amelyek csatlakozni akarnak a hulladékbörzéhez. Jelentkezéseiket a kamaránk címére küldjék el. (Dél-dunán­túli Gazdasági Kamara, Pécs, Bem u. 24. - 7621). gyártására, értékesítésére ke­res partnert kanadai cég. (Bővebb információt a VOSZ baranyai csoportjánál — Pécs, Bem u. 5. Telefon: 12-277/36 — dr. Pogány Márta titkár ad.) nyaikat 1991-től, a maximum 12 fős távoktatási turnusokban. A középfokot is sikerrel el­végzők hivatásos menedzser­oklevélhez jutnak. A legmagasabb végzettséget jelentő MBA-oklevélhez újabb kétéves tanulás szükséges, azt 1992-től még csak az an­gol nyelven tanulók szerezhe­tik meg egyelőre. A végzettséget tanúsító ok­levelek nemzetközileg elfoga­dottak. Még valamit: az október 3-án 14 órakor megtartott tan­évnyitót követően 16 órától a további érdeklődőknek tarta­nak tájékoztatót (JPTE „C” épület, Pécs, Damjanich u. 30., tanácsterem) a regionális me­nedzserképző iskolaközpont­ban. Kamarai börze * Keres­kínál A hágai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében hol­land ü zletem.be r-kü I döttsé g tartózkodik Magyarországon október 8—13 között. Látoga­tásuk során egyéni tárgyalá­sok lebonyolítását is szervezik Ikonkrét gazdasági együttmű- 'ködések (export-import, koo­perációk, vegyesvállalat alapí­tás stb.) céljából különböző területeken így pl. élelmiszer- ipar, építőipar, virág.kereske- delem, híradástechnika, nagy­kereskedelem, vegyipar. Hasonló profilú magyar cég kapcsolatát keresi 'holland, díszmadarakkal és állatkerti állatokkal foglalkozó cég, eset­leg barter céljából. NSZK cég szállítót 'keres temoereöntvényekre. Dekorációs cikkek és kará­csonyfadíszek gyártásához né­met cég kooperációs partnert keres. Varroda kialakításához meg­felelő infrastruktúrával rendel­kező, 1200 nr területű csar­nokot, épületet keres német céa (német ruházati üzem). Termékei forgalmazásához önálló, regionális képviselőt keres stájer cég, illetve együtt­működő vállalatot piaca ki­dolgozásához. A cég különbö­ző feliratokat és graviaturákat gyárt az ipar, kézműiDar, ban­kok, hotelok és állami-köz­igazgatási épületek részére. Romániai magánvállalat Ma­gyarországon bentonitot és sú­rolóport forgalmazna. Hulladékbörze a Dunántúlon VOSZ-ajánlatok így felhívás morgójára A föld azé legyen« aki szereti, becsüli Augusztusban jelent meg az Új Dunántúli Naplóban Bár­dos Károly felhívása; azon ma­gángazdálkodók jelentkezé­sét várta, akik maguk szeret­nék ezentúl a földet megmű­velni. — Engem a földhivatal kért tel arra, mérjem fel, hogy a környékünkön és Baranyában Ihányan igényelnek földet — mondja Bárdos Károly, aki Siklóson él a Béke tér egyik ^panellakásában. — Magam is paraszti származású vagyok, az apám is földműves volt, Iharminchat holdon gazdálko­dott. Kuláklistára került, a 'Hortobágyra internálták 1952 karácsonyán. 1956-ban kerül­tek vissza Terehegyre. Bárdos Károly mezőgazdasá­gi szakközépiskolában érettsé­gizett. Két évig a Műegyetem Közgazdasági Karának keres­kedelmi szakán tanult. 1948 őszén otthagyta, amikor a köz­gazdaságtudományi kar külön­vált. 1951-ben sehol nem dol­gozhatott, ezért augusztusban Jugoszláviába szökött. Ott ag- ronómus volt. Megnősült és 1956 őszén súlyosan beteg fe­leségével és a kislányával visszajött a szüleihez Terehegy­re. Traktoros segédvezetőként dolgozott. A feleségének az állapota egyre romlott. Siklós­ra került a kórházba. Közben kitört a forradalom, amiben Bárdos Károly aktív részt vál­lalt, nemzetőr lett. Az 1956-os eseményeket követően interná­lótáborba került, három évre börtönbe zárták. Évek múltán láthatta először felesége sír­ját, mert nem engedték haza a temetésre. Szabadulását kö­vetően két évig Szekszárdon dolgozott a MÉK-nél, mint ra­kodó. Ezután az egyházasha- raszti termelőszövetkezetben kapott állást, gyalogmunkás, traktoros, majd beosztott ag- ronó,mus lett.- A földet csak egészséges embereknek szabad magántu­lajdonban megművelni, mert az teljes embert kíván, nagy kötöttséget jelent - állítja Bárdos Károly. - A termelő- szövetkezetekben a föld meg­műveléséhez minden megvan, csak a hozzáállással van egy kis baj, nem igazán érzik az emberek a sajátjuknak. — Magyarország nem Ame­rika, itt nem farmergazdasá­gokat kell csinálni. Kaphasson mindenki annyi földet, ameny- nyit kér és meg tud művelni. Aki csak ötöt az ötöt, aki meg 20-at, vagy 60-at, az annyit. Nagyon kevesen kérik vissza a földjüket, hiszen már kihalt az a réteg, akié volt, a leszárma­zottak is idősek. Egyházasharasztiban kimér­ték a mi 36 holdunkat is. Már megvan, hogy mit vetek bele. A szomszédban van egy ma­gán szarvasmarha-telep, on­nan kapom majd a trágyát. Annak idején 3-4 évente meg­trágyázták a földet, most meg a legtöbb ‘helyen fel sem hasz­nálják,'a semmibe megy. Sze­rintem újra kellene éleszteni a régi hagyományos módsze­reket és ezeket összekapcsolni a mai modern eljárásokkal. Az egyházasharaszti terme­lőszövetkezettől 600—700 hol­dat kértek vissza az ott élők. Sz. K. A dobszai Horváth Istvánék 13 hektáron gazdálkodnak és évente 300 sertést nevelnek Hírek Október második hetétől is­mételten indítja a kamara a Külker. Oktatási és Tovább­képzési Kft. lebonyolításában a külkereskedelemben dolgo­zók részére a külkereskedelmi lebonyolítói tanfolyamot. Rész­letes információkat ad és je­lentkezni a kamaránál lehet. Novemberben egy külkeres­kedelmi oktatási továbbképző kft., a pénzügyőrség és a ka­mara közös szervezésében a vámikérdésekkel foglalkozók ré­szére a harmonizált vámtari­fára való áttérés segítéséhez tanfolyamokat rendez 8 órás, illetve 1 hetes formában. Je­lentkezni a kamaránál lehet. Rovatszerkesztő: Murányi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents