Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-25 / 202. szám
1990. október 25., csütörtök aj Dunántúli napló 3 A halálbüntetés alkotmányellenes Az Alkotmánybíróság határozata A halálbüntetés alkalmazása nem igazolható, sem nem alkalmas, sem nem szükségszerű büntetés — mondták o szakértők az Alkotmánybíróság szerda délelőtt kezdődött nyilvános teljes ülésén. Az ülést dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke nyitotta meg a .testület budapesti székházában, mintegy 200 érdeklődő előtt. Először dr. Horváth Tibor, a Halálbüntetést Ellenzők Ligájának elnöke íoglalta össze indítványuk lényegét, majd három szakértői álláspont hangzott el. Az ülésen kifejtette véleményét dr. Solt Pál, á Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész is. Az elhangzottak megegyeztek abban, hogy a halálbüntetés kiszabása önkényes, végrehajtásában kegyetlen, és ellentmond a hatályos alkotmány rendelkezéseinek. Az Alkotmánybíróság ezt követően nyilvános ülését felfüggesztette; döntését zárt ülésen hozta meg.- A halálbüntetés alkotmányellenes — állapította meg az Alkotmánybíróság szerdán a budapesti székházban tartott nyilvános teljes ülésén, de zárt ülésen hozott határozatában. Az Alkotmánybíróság határozata kimondja: a Büntető törvénykönyvnek és a büntetőeljárásról szóló törvénynek, valamint más jogszabályoknak a halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezg- -ket az Alkotmánybíróság megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság egyben elrendeli a halál- büntetést előíró - megsemmisített büntetőjogi rendelkezések alkalmazásával halálbüntetést kiszabó —,. jogerős határozattal lezárt olyan büntetőeljárások felülvizsgálatát, amelyekben a hozott Ítéletet még nem hajtották végre. A megsemmisített rendelkezések a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján vesztik hatályukat. Komlói diákok - bérmunkában A szakmunkásképzéssel kapcsolatosan noha lélekszám szerint a középiskolákban tanulók felét teszik - általában csak a közismert szimptómák sorolása ismétlődik: a szakmunkásképzőkbe a leggyengébb, az általános iskolában leggyatrábban startoló gyerekek kerülnek, ugyanakkor ők jelentik az ipar legnépesebb szakembergárdáját, magas a lemorzsolódók, a közülük kikerülő munkanélküliek aránya, hiszen néhány szakma munkaerőpiaci fogadása is teljességgel bizonytalan. Azonban a szakmunkásképzők korántsem akarják tétlenül kivárni a várható változásokat. A komlói 501. Számú Csiz- mazia Gyula Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tavasszal volt negyvenéves. Közel nyolcszázan tanulnak itt a különböző szakmákban. A bányaipar országos beiskolázással vájárokat, amellett lakatosokat, esztergályosokat, villanyszerelőket fogadhat a Csizmaziából, az építőipar az utóbbiakon túl kőműveseket, asztalosokat, a mélyfúrók a vasas szakmák képviselőit, de tanulnak itt autószerelő, karosszéria-lakatos szakmákban is. A közelmúltban ruhagyártó szakközépiskolai osztályuk is indult a Carbon és a Május 1. Ruhagyár helyi gyárának igényei szerint. Kisebb létszámú kisegítő szakiskolájukban betonelemgyártó és gépi varró betanított munkásokat képeznek. v A vájár szakmára 32-en, továbbra is nagyon kevesen jelentkeztek, tájékoztat dr. Iván László, az iskola igazgatója, mig a többi szakmának nem kell reklámot csinálniuk a náluk november 5-én kezdődő nyílt napokon sem. Sőt, inkább 'el kell küldeniük a gyerekeket. A szerzett szakma általában állást is jelent, akiket pedig a vállalatok végül is nem alkalmaztak - ezen a nyáron ilyen is előfordult - el tudott helyezkedni másutt. Főként a szolgáltató szférában. Ezért is próbálnak vállalkozói szemléletre nevelni. Szeptembertől rendszeresen vállalnak bérmunkát: a ruhagyártó lányok műtősruhákat, sapkákat készítettek o Komlói Kórház számára, most építettek az építőiparos diákok 320 méter járdát a Költségvetési üzem bérmunkásaiként, a mélyfúrók kőművesmunkát végeznek, egy iskolának pedig labdafogó hálók készítésére adtak költségajánlatot. Legjelentősebb vállalkozásaik eayike a Mecseki Szénbányák Anyagellátó üzemével és két maszekkal közösen alakított autóbontó, szervizelő és felújító kft.-é, és a kuncsaftok előzékeny kiszolgálását tanulhatják azok a diákok is, akik a komlói Autószéria Kft.-ben dolgoznak rendszeresen. Elsőként a hozzájuk hasonló helyzetben levő oktatási intézményeken — az iskolákon — szeretnének segíteni. A szakmunkásképzés a leginkább eszközigényes, tehát a legköltségesebb oktötási ág. Videostúdiójuk, saját telefonhálózatuk van. Csak ahhoz, hogy mindezek zökkenőmentes működését biztosítani tudják, átalánydíjas szerződést, kellene kötni a karbantartásukra - ez az összeg önmagában legalább 300 ezer forint! A most 39 ezer forintos fejkvóta csak a megnö.vekedett energiaköltségekre és a tanári fizetések fedezésére elég. De ők nem ezért, hanem egy új szemlélet kialakítása érdekében dolgozlak, igaz persze, hogy az a pénz sem lehet közömbös, amely a munkájukat méri. Ha ezeket a pénzeket bérként fizetnék ki, és nem forgatják vissza az oktatásba, akkor annyi adó terheli a nyereséget, hogy a bruttó bevételhez képest csak fillérek maradnak.- Egyébként is olcsón dolgozunk - mondja az igazgató —, méltányos lenne, ha kedvezmény illetné meg, s az állam nem vonna el tőlünk adóban annyi pénzt, amikor a szakmunkásképzést egyébként sem tudja eltartani. A vállalkozás érdekében az iskolavezetés hagyományos rendjén is változtattunk. Egy-egy szakmai terület oktatásvezetője helyett egy könnyű- és egy nehézipari ágazatvezetőnk van, feladatuk az üzletszerzés, a feltételek biztosítása, míg a szakmai-pedagógiai munkát a műszaki igazgatóhelyettes szervezi meg. Bóka Róbert Lakóbizottság helyett panasznap A pécsi Szigeti úti 4/B. panelház lakói Koch László javaslatára elhatározták, hogy végre közös erővel, nyílt megbeszéléssel próbálnak pontot tenni 19 éve húzódó, szinte hiábavaló próbálkozásaiknak. Október 19-én szándékoztak megalakítani a lakóbizottságot, kézbevenni saját dolgaikat. Meghívták a PÉTÁV, a PIK, és a Házkezelőség, valamint a KÖJÁL képviselőit is. Kiderült, hogy próbálkozásuk ezúttal is hiábavalónak bizonyult, mert a tízemeletes elidegenítési listán szerepel, várhatóan hamarosan vegyes tulajdonba kerül, a lakók folyamatosan megvásárolhatják bérelt lakásaikat. Emiatt viszont o jelenlegi jogszabályok értelmében az épületen csak a lakhatást közvetlenül gátló és halaszthatatlan munkákat végezhetik el. Hogy mik ezek a munkák? Nyilvánvalóan merőben más a lakók és az eldöntésére hivatott szervek véleménye. A lakóbizottság alakítására szervezett találkozónak ezek voltak a központi kérdései, azokkal a problémákkal együtt, amelyek miatt már két évtizede vitáznak a lakók a PIK-kel és a szolgáltatókkal. A fűtési díjat fizetik, de a fűtőtestek hidegek. Ugyanakkor egy helyrehozhatatlan konstrukciós hiba miatt a szobák egyik oldala állandóan hideg. Javítana a helyzeten, ha az automatikus hőérzékelő kapcsolót, a leghidegebb falra helyeznék és . szigeteléssel látnák el. Ezt anyagi fedezet hiányára hivatkozva utasította el a Házkezelőség. A távfűtő vállalat szerint az előírt 20- 21 fok körüli hőmérsékletet 8 és 20 óra között biztosítják, sőt szerintük időnként túl is lépik. A lakók mégis fáznak . . Ajánlott a PÉTÁV egy új lehetőséget: a hőenergia mérés szerinti elszámolását, mondván, takarékoskodással a mostani alá is tudnák szorítani a fűtési díjukat. Elutasították, mert így a felsőbb szinteken nagyobb összeget kellene fizetni ugyanolyan hőmréséklet eléréséért, és a kisebb helyiségek hőmérsékletének egyenlőtlenségén ez amúgy sem változtatna. Evek óta nincs zár a bejárati kapun, o lezárt szemétledobó és környéke még mindig koszos, a vízhiánykor használható csap vize fertőzésveszélyes, a kapu és az alsóbb szintek ablakai ki vannak törve, a lépcsőház világítása hiányos, sok a rossz foglalat és égő, a liftdobozt és a lépcsőket évek óta nem takarítják, az épülethez tartozó járdaszegély szinte állandóan szemetes . . . Minderre ismét hosszas magyarázkodás volt a válasz, a lakókat is megnyugtató intézkedést nem ígértek. A város panelházaiban lakók között nagy port felvert KÖJÁL-intézkedésre, az emeletesházak szemétledobóinak nyári—őszi lezárására dr. Me- láth Ferenc igazgató szerint, fertőzésveszély kialakulása miatt volt szükség. Az intézkedéssel viszont sem a PIK, sem a Házkezelőség nem ért egyet. A PIK a már fertőtlenített szemétledobókat újra kinyitja a KÖJÁL-intézkedéstől függetlenül, bár dr. Meiáth Ferenc is megígérte, hogy október végén, november elején ismét megnyitják a pécsi emeletes házak szemétledobó- it. A viharos, jogos indulatoktól fűszerezett lakógyűlés utolsó perceiben ismét szóba- kerüit az elidegenítési lista. Kiderül ugyanis, hogy az ezzel járó változásokról mit sem tudtak (eddig mindössze egyetlen lakó jelezte, hogy bérlakását megvásárolná), holott a távfűtési vállalat és a Házkezelőség részéről is hangzott el csendes magánvélemény, miszerint éppen emiatt igyekeznek a lakók rövid időn belül javíttatni a házon. Furcsa lenne, ha a szolgáltatók továbbra is feltételezésekbe bocsátkozva megfeledkeznének az embereket jogosan bosszantó gondok megoldásáról. Furcsa lenen az is, ha a ház eladása után mindez a benne élőkre szakadna. Ezúttal mégis sor kerül a ház alatt tátongó beázott lyuk betemetésére, a járda- szegély tisztítására, a szemétledobó rendszeres fertőtlenítésére . . . Talán nem hiábavaló a lakók elszántsága. Tröszt Éva Hová lettek a külföldi devizahitelek? Baranyában egy csepp sincs Még jócskán benne ' jártunk a tavaszban, amikor egyre több hír látott napvilágot arról, hogy a világ mely országai sietnek a rendszerváltás küszöbére érkezett Magyarország gazdasági megsegítésére tetemes, összesen mintegy másfélmil- liárd dollár összegű devizahitellel. Azóta eltelt a nyár, a hirek is megfogyatkoztak, s most, ősszel már csak a kérdések sorjáznak: mi lett a vállalkozások élénkítésére szánt külföldi forrásokkal, csak nem az aszály apasztotta el ezeket is? Szembekerült e kérdéssel az Értelmiségi Klub múltkori összejövetelén dr. Mellár Tamás is, aki az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot képviselte. A szakértő elismerte, hogy a források fel- használása nem történt meg. A főbb okok közé sorolta, hogy a kereskedelmi bankok meglehetősen monopolizált szervezete nem alkalmas e hitelek továbbítására. (Azt más pénzügyi szakértők is megemlítik: a kereskedelmi bankok inkább abban érdekeltek, hogy nagy összegeket nagy cégekhez helyezzenek ki, magas kamattal, rövid lejáratra, mivel a pénzt így évente megforgatva többszörös kezelési költséghez is hozzájutnak minimális kockázat mellett.) A megoldás - dr. Mellár Tamás szerint — az, hogy vállalkozói kisbankok hálózatát kell létrehozni, amelyeknek alapfeladatuk a kisvállalkozások- finanszírozása. Az említett külföldi hitelek egy részét ilyen vállalkozási kisbankok alapítására célszerű fordítani, illetve az Egzisztencia Alapba lehet átcsoportosítani. Elaranyai bankszakemberek véleménye szerint eddig nem is volt számottevő érdeklődés a szóban forgó devizahitelek (köztük a Bajorország és Baden—Württemberg tartomány által felajánlott fél mi I liá rd márka) iránt. Azt már csak halkan merem megkérdezni: ismerik-e egyáltalán a vállalkozók ezeket a lehetőségeket, propagálta-e valaki? Azt mondják, nem ez a baj, hanem hogy a felhasználási célok erősen kötöttek (az említett hitelt például csak német-magyar vegyes vállalkozások alapítására lehet felhaszhőlni, az exporthiteleket cs'ak az adott I országból származó import finanszírozására), a Világbank szerkezetátalakítási hiteleinek feltételei pedig nagyon kemények. Gondot okoz az is, hogy noha e hitelek kamatai devizában igen kedvezőnek ígérkeznek (12% körül vannak), amire ezekből a Nemzeti Banktól a kereskedelmi bankokig eljutva forinthitelek lesznek, a kamatok igencsak meghaladják a 30%-ot. Az adott devizában pedig nehéz a hitelhez hozzájutni, mert az árfolyam-, illetve a kamatkockázat viselésére nemigen akad vállalkozó. így szólnak a szakszerű magyarázatok, amelyekből a nem szakember hajlamos arra következtetni: bizony: nem könnyű nekünk segíteni, hiszen arra mindig bőven akad indok, mit miért nem lehet megvalósítani. Éppen ezért - lehet, hogy minden ok nélkül - kezdek aggódni az Egzisztencia Alap sorsa miatt is . . . S hogy mit tehet addig a — magyarázatokkal és ígéretekkel eddig is ,,megtámadott" - hazai kisvállalkozó, aki előtt már annyiszor elhúzták a mézesmadzagot? Nos, vár, és azt hiszem, egyre csüggedtebben. Mint ahogyan várnak a bajor és a baden-württen- bergi vállalkozók is, akik nálunk szeretnének befektetni, merthogy - a hírék szerint - a vegyes vállalatok alapításának elősegítésére szánt hitel „ottani" és „itteni” vége egymáshoz van kötve. Szóval várnak. De meddig? S. G. Újabb maszek kisvágóhidak A világbanki mezőgazdasági kölcsön felhasználásával és az Agrober Vállalat közreműködésével korszerű kisvágóhidak építését kezdik meg; mindenekelőtt azokban az országrészekben, ahol kistelepülések vannak, és a hízókat nagyobb távolságra kell fuvarozni feldolgozásra. Az Agrober elsőként Vas megyében látott hozzá a program népszerűsítéséhez. Máris 4 szerződés jött létre, és további 6 van előkészítés alatt. Más megyékben is megtették az ajánlatokat, és ezek nyomán arra számítanak, hogy jövőre legalább 20—30 újabb maszek vágóhidat adnak át. A kétségkívül drága fejlesztéshez - egy-egy vágóhíd 18-20 millió forintba kerül — a költségek 70 százalékáig vehetnek fel hitelt a jelentkezők, a fennmaradó részt saját erőből kell biztosítaniuk. Az Agrober tapasztalatai szerint általában 4-5 család adja össze a pénzt, és együttes erővel alapítják meg a kisüzemet. Ám van lehetőség arra is, hogy az üzletbe a helyi tsz is beszálljon pénzzel vagy más értékkel. A Vas megyei Szelestén például a helyi tsz a létesítményhez földet adott át, másutt a gépek megvásárlására vállalkoznak. Az első vágóhidak referencia- üzemként szolgálnak majd. Az Agrober ugyanis együttműködik az osztrák Lasca céggel, és a létrejött megállapodás alapján menedzselik a programokat. Az osztrák vállalat egyebek között a gépeket biztosítja, vagy más módon járul hozzá a fejlesztés sikeréhez. Fegyverét használta a rendőr Tragikus kimenetelű rendőri intézkedésre került sor október 23-ára virradó éjszaka Balmazújvárosban. A szolgálatot teljesítő két rendőrjárőr a Randevú bár elé érkező személygépkocsi vezetőjét figyelmeztetni akarta, hogy nem világit a gépkocsi egyik lámpája. Ekkor tapasztalták, hogy a gépkocsivezető — Simon Imre 20 éves helyi lakos — ittas állapotban van, ezért személyazonosságának igazolására szólították fel. Mivel a szonda elszí- neződött, közölték vele, hogy vérvételre viszik. Ekkor közbeszóltak a közelben lévő helybeliek, mondván, miért ,,kekeckednek" a rendőrök a fiatalemberrel. Eközben Simonnak sikerült elmenekülnie, iratai azonban a rendőröknél maradtak. Az ügy éjfél után a Randevú bár bezárását követően az utcán folytatódott. A bárból kijövő Simon és társai rheglátták a járőrszolgálatot teljesítő két rendőrt, tőlük Simon igazolványait követelték. A fiatalemberek letépték az egyik rendőr URH-rádióját és gumibotját, mire a járőrparancsnok többszöri felszólítás után figyelmeztető lövést adott le a levegőbe. Miután ez is hiábavalónak bizonyult, a rendőr Simon lábára célozva lőtt, de a dulakodás közben mellkasán találta el a fiatalembert, aki a helyszínen meghalt. Az ügy részleteinek, a fegyver- használat jogosságának a vizsgálatát a debreceni ügyészségi nyomozóhivatal szakemberei megkezdték. Dzsekiket varrnak az 501-es Szakmunkásképző tanulói az Elegant Rt.-nél Vállalkozó szakmunkásképzők I.
