Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-22 / 200. szám
Didergő séta a leány- vásárban (Folytatás az 1. oldalról) A sáros úttesten koppannak a kifényesített cipők, de csakhamar apró pöttyök tarkítják. A táncosok közül többen gondolkodtak, felvegyék-e táncruhájukat, nem fognak-e megfagyni. Az éjszakai eső nem egy vásárost megfutamított, s az érdeklődők is inkább csak késő délelőtt merészkedtek ki tömegesebben. A legjobban a gesztenyesütőknek ment az üzlet, mindenki kapkodta a 2 „édes, jól pattogó, forró" gesztenyét. A menettánc élén két nagyobb és két pirinyó, népviseletbe öltözött zengővárkonyi gyermek. A kislány duzzog, mire mamája bekiabál az út mentéről: — ha szépen táncolsz, megvesszük azt a babát! Mire visszaszól a kislány kezét fogó öt év körüli fiatalember: — Nekem meg a nindzsát I A művelődési központ előtti téren szűkszárú fehér vászon- nadrágban, szűk szoknyában táncol egy együttes. „Menedzserük”, Sánta Károly szívesen beszél róluk. Erdély legkeletibb részéből, Gyimesbükk- ről érkeztek. Meghívta őket egy ismerősük, s ők eljöttek, hogy Pécsváradon is bemutassák féltve őrzött csángó táncaikat, népviseletüket. Hangszereik közül a juharfából készült ütős gordon több mint százéves, valamelyik tag nagypapjáé volt egykor. Tizenkét hagyományőrző népi együttes lép föl és sok bábos, színjátszó, sorolja a vásár fő szervezője, Dretzky Katalin. Voltak, akik visszamondták a szereplést, viszont idén érkeztek először négyszázkiló- métemyi távolságból is együttesek, páva-körök, mint például a boldogiak vagy az eleki- ek. A művelődési központban kézimunka kiállítás nyílt a pécsváradi hímzőkörös asszonyok szép munkáiból. A kör vezetője, Koleszárné, Ilonka néni felsóhajt. A legfiatalabb tagúk hatvanöt, a legidősebb kilencvenegy éves. örülnének, ha ifjabbak is belépnének hozzájuk, bár semmi panasza a tagságra. Szorgalmasak, szívesen járnak hímezni, jókat beszélgetni. Az együttesek a gálaműsort délután tartották a művelődési központban, s utána kezdődött a bál. Adataink nincsenek, de megesik, hogy az eladósorban lévő leányok közül többen rátaláltak jövendőbelijükre. B. A. Szemle a romoknál Segítőkre vár Somogyvár Megoldatlan több ezer régészeti lelet elhelyezése 'Rohamosan közeleg Szent László király halálának 900. •évfordulója. Nemes királyunkra, a Somogy vári bencés apátság romjainál megrendezendő nagyszabású világi és egyházi ünnepségen kíván nőik megemlékezni az utódok. A további teendők megbeszélése és tisztázása érdekében nemrég helyszíni tanácskozást tartottak a rámáknál az érdelkeltek. Úgy ítélték meg, a bazilika rekonstrukciója befejeződött. Tervezték ugyan még a Bakay Kornél által előásott leletek felhasználásával a nyugati és a déli kapuk hiteles helyreállítását is, ám ehhez a munkához nincs elegendő pénz. A kolostor rekonstrukciója folyamatban van. Az Országos Műemléki Felügyelőség költségén jelentős mennyiségű földmunkát, tereprendezést és felszíni csapadékelvezetést kell még elvégezni. Ugyancsak megkezdték a múzeumi fogadóépület és parkoló építését. A megyei tanács részéről bejelentették, a helyreállításhoz szükséges további összeget (4 millió forint) a továbbiakban nem tudják biztosítani. Ezért csak ajánlást tehetnek az alakuló megyei önkormányzatnak arról, hogy milyen örökség vár rájuk. Az OMF saját vállalását továbbra is fenntartja, és mindenki egyetértett abban, hogy az ez évre vállalt kivitelezési munkát október 30-ig be kell fejezni. összességében tehát az alakuló önkormányzatra az eddigieknél sokkal nagyabb feladat hárul. A műemléki együttes hasznosítása és üzemeltetése ezentúl a testület és a megyei múzeum feladata lesz. Az előkészületek azért is igényelnek fokozott odafigyelést, mert Pusztaszer és Mohács után Somogyvár hazánk har„Mindent szabad, ami másnak nem árt" A Völgység vallatója Bemutatni a hüségmozgalom igazi arculatát A tanár, aki arra törekszik, hogy tanítványai egyszer nála többet tudjanak, aki szeretettel, megértéssel, következetesen egyengeti diákjai útiját, valódi kincs. Dr, Kolta László közéjük tartozik. Bonyhádi gimnáziumi tevékenységéről, a diákokat szigorúan, de mindig emberségesen, segítőén formáló bánásmódjáról a legtöbbet dr. Szita Lászlótól, a Baranya Megyei Levéltár igazgatójától hallottam. Szita László ma is legfőbb példaképének vallja Kolta Lászlót, akit akkoriban az egész osztály utánozni szeretett volna. Nem csak tudása, s embersége, hanem választékos öltözéke is imponált az ifjaknak. Dr. Kolta Lászlóval az elmúlt szombaton személyesen is találkoztam. A Bonyhádon megrendezett kétnapos „A Völgység két évszázada a németek betelepítésétől a második világháborúig" cimet viselő történészkonferencia egyik elnöke, s a politikatörténeti szekció egyik előadója volt. Határozott, mégis szerény stílusú, magas szemüveges férfiú. 1944-ben végezte el a szegedi egyetemet, s a katonaság, s a nyugati hadifogság kényszerű szünete kivételével folyamatosan Bonyhádon tanított. Először a gimnáziumban, majd a közgazdasági szakközépiskolában. Huszonkét évig volt megyei történelmi szakfelügyelő. Megalakította az eredményesen munkálkodó honismereti kört. Nyolc éve nyugdíjas, de öt évet ebből is tanítással töltött. A fogalmazás nem is pontos, mert helytörténeti kutatásait is nyugdíjba menetele óta folytatja igazából, mivel korábban ideje nagy részét az oktatásra fordította. A helytörténet a hobbim, mondja. Több tanulmánykötetet publikált az évek során Perczel Mórról, Bonyhád művelődéstörténetéről. Mostanában a hűségmozgalommal foglalkozik. Be akarja mutatni a mozgalom igazi arculatát, tisztázni az alaptalan vádak alól, elemezni szerepét a történelemben, A történelem az élet nagy tanítómestere, vallja. Olyan tanítómester, amely iránytűt ad a tájékozódni kívánó kezébe, s többek között megtanít a toleranciára, amelyet gyakorolnunk kell egymással, egymás elveivel szemben, • de arra is oktat, hogy sosem szabad a szélsőséges nézeteket előtérbe juttatni. Alapállása megegyezik a francia forradalom nyilatkozatainak egyik jelszavával: mindent szabad, ami másnak nem árt. — A Völgységről szólva én most a mai Völgységről mondanék valamit. A német kitelepítések, a székely rátele- pítések, a felvidékieknek való helycsinálás rengeteg feszültséget, ellentétet hozott. A svábok felgyorsították asszimilációs folyamatukat, tüntetőleg magyarul beszéltek, hogy kevesebb sérelem érje őket. Az ötvenes években az Erdélyből idemenekült székelyek viszont „székely-országot” akartak. Az indulatok, nézeteltérések a hatvanas években oldódtak, mégpedig a fiatalok révén. Sok vegyesházasság született, még ha az öregek orroltak is emiatt. A mai Völavségaek nincsen ilyen aondja, s remélem, nem is lesz sosem. A másság megértésének a hagyományát jó lenne, ha a politikai pártok is átvennék —, jegyzi meg dr. Kolta László. Helytörténeti kutatásait szeretné folytatni. Legközelebb c Völgyséqi Múzeum kiadvány- sorozatában, a Völaységi füzetekben publikál Illyés Gyula bonyhádi éveiről. Sok mindennel foglalkozna, de mint mondja, meg kell qondalmia a szekszárdi utazgatásokat is, mert a nyugdíja eayre csekélyebb lesz az inflálódó árak rengetegében. B. A. Elfogták a kertvárosi vandálokat A Hzenöh-húsz fiatalkorúakból álló banda hónapok ófa rongálta a parkol" (Folytatás az 1. oldalról) állapították: a csütörtökre virradó éjszakán valóban vandál pusztítás folyt a parkban, de nem ekkor rongálták meg az összes padot és ivókutat. A csütörtök éjszaka számlájára „csupán” öt-hat pad szétverése írható, a többit az elmúlt hetek, hónapok során tették szinte használhatatlanná. Vagyis nem egyszeri, hanem folyamatos vandalizmusról van szó, ami az elkövetőkre nézve természetesen nem jelent enyhítő körülményt. Pénteki híradásunkban többek között ezt írtuk: „ ... eközben verekedhettek, hisz még reggel is látszottak a vérnyomok. A helyszínelők egy fiatalkorú személyigazolványát találták meg, ennek alapján indult meg nyomozás a vandál banda után, amelynek tagjai az Erika utcai parkban is folytatták pusztításukat, és szétvertek két ivókutat, valamint egy újabb padot.” A nyomozás részleteiről, annak eredményéről Sax István őrnagy, a Kertvárosi Rendőrállomás parancsnoka adott tájékoztatást:- Mint az sejthető is, a nyomozás kiindulópontja a helyszínen elvesztett személyigazolvány volt. Ez alapján „buktak meg” a fiúk. Mint a lejtőn legurított hógolyó mérete, a vallomások alapján oly módon nőtt tovább a csoportban résztvevők száma. A vizsgálat folyamatos, a kiskorú személyek szabadlábon védekezhetnek. Ami a vérnyomokat illeti: az éjszakai rongálás idején a fiúk játszottak, erősködtek egy kicsit, s eközben egy véletlen ütéstől felrepedt egyikük szája. Azt mosta a „sértett’ az ivókútnál, innen erednek a vérnyomok. Sax István fontosnak tartotta még egyszer hangsúlyozni: nem egyszeri, hanem folyamatos rongálássorozatról van szó. A 15—20, általában 12 és 17 év közötti fiatalkorúakból álló banda tagjai miután a közeli ABC-ben némi alkohollal felszerelkeztek, rendszeresen találkozgattak a Melinda utcai parkban. Az ital, no meg a nevelésük (vagy neveletlenségük) hatására aztán sokszor a padok, ivókutak rongálásával kívánták bizonyítani erejüket, „nagyfiúságukat”. A rendőrállomás parancsnoka határozottan állította, hogy az Erika utcai parkban nem ez, hanem egy másik banda „tevékenykedett”. Az ottani csoport tagjainak névsora ugyancsak kezd összeállni a rendőrségen. Az összes anyagi kár 55 000 forintra tehető. A nem anyagi károk lényegét (hogy idős emberek, megfáradt nyugdíjasok, gyermekes anyukák nem találnak maguknak helyet a parkban, ahol megpihenhetnének, hogy a szomjazok működő ivókutak helyett csak romokat találnak) ezek a nagyon erős fiatalemberek nyilván fel sem tudják fogni. Talán majd ötven év múlva, ha lesznek még parkok, s a parkokban padok . . . Balog Nándor Somogyvár - a Bencés Apátság romjai Fotó: Jakab Judit imadiik történelmi emlékhelye. Az egyház részéről Kiss István helybeli plébános vett részt a szemlén, ugyanis a jövő év június 27-re püspöki szentmisét szeretnének celebrálni az emlékhelyen. Megalakult egy bizottság is, amelynek feladata az átadási ünnepség előkészítése. Megoldatlan azonban annak a több ezer régészeti leletnek az elhelyezése, melyet Bakay Kornél ásott elő, s amely szerves részét képezi a műemlékegyüttesnek. A leleteket vagy a somogyvári kastélyban vagy a Somogy megyei múzeumban, illetve a megyei tanács nagytermében szeretnék kiállítani. Várnai Ágnes Most nem a Halálcsillag jön Kisbolygóval ütközik 1992-ben a Föld? A csillagászok nyugalomra intenek Felröppentette az amerikai sajtó a hírt, hogy Földünk 1992-ben egy kisbolygóval ütközik. Elkerülhetetlen a találkozás. A hátborzongató tényt osztrák lapok közvetítették hazánkba. Ilyenkor, mint mindig, megszületnek a mendemondák, egyesek világvégi pánikhangulatot szeretnének kelteni, hisz némelyik szekta szerint 2000 körül elseper minket a világvége. Zombori Ottó, az Uránia Csillagvizsgáló Intézet munkatársa hallott a lapszenzációról. Azt az információt, hogy 1992-ben kisbolygó ér el minket, nem cáfolta.- De addig módosulhat a pályája, hiába tökéletesek a mostani számítógépes pólyamérések, amelyek valóban rögzítik az ütközés tényét. Ha mégis ütköznénk, erre katonailag fel lehet készülni, és elég egy nukleáris töltetet kivezényelni a kisbolygó elébe, ami kibillenti pályájáról. Az intézet másik munkatársa, Both Előd is mérsékelten tájékoztat, aki egyébként most fordította le a rémisztő szenzációkat ugyancsak kedvelő újságíró, az amerikai Goldsmith „Nemezis, a Halál- bolygó” című könyvét.- Ez is foglalkozik az ütközések katasztrófáival, a több tucatnyi atombomba erejével felérő becsapódások erejével, aminek következtében több 10 méter magas szökőárak indulnak meg, por- és szélviharok alakulnak ki, eltorzul az időjárás, hisz alig ér minket napfény. Amikor eléri légterünket egy kisbolygó, az kezd elégni, csökken a sebessége, de így is kilométeres átmérőjű krátert csaphat. A Nemezis a Naprendszerünk nagyon távoli bolygója, 26 millió évenként betér a Naprendszerünk belsejébe, üstökösöket vezényel be, komoly zavart keltve. Nem véletlen a Halálcsillag megnevezése. Mindkét jeles csillagász igyekezett megnyugtatni minket. Felesleges a szorongás. Még akkor is, ha legalább 100 000 kisbolygó létezhet, főként a Mars és a Jupiter térségében és legfeljebb csak 6-7000-et ismertünk meg eddig. Egy kisbolygó általában néhány száz méter átmérőjű, néhány száz tonna súlyú. Nehezen érzékelhetők; szinte csak abban a pillanatban, amikor elérik Földünket. Valószínű, hogy kisbolygó okozta a nagyméretű ősállatok pusztulását 70- 80 millió évvel ezelőtt. Cs. J. Csákányi álmok Csákány apró kis falu Somogy megyében. Eddig a Leh- ner fogadóról volt híres. Ma már arról is, hogy a községben az egyedüli polgármesterjelölt Farkas László. Farkas László a Zürichi Magyar Egyesület, a Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége és az Európai Szabad Magyar Parlament életrehívója. A volt Politikai Foglyok Világ- szövetségének intézőbizottsági tagja, a Szabadságharcos Világszövetség alelnöke. Ma olyan terveket szövöget Csákányban, ami a legmerészebb álmokon is túltesz. Farkas László az Új Vasárnapi Dunántúli Napló munkatársának elmondta, hogy a szakértők szerint Csákányban a zalakarosinál jobb minőségű gyógyvíz található. Ezért legfontosabb feladatnak egy fürdő építését tartja. Erre épülhetne a Balatontól húsz kilométerre lévő község idegenforgalmának fejlesztése. Halászati lehetőségről is kell gondoskodnia. Svájci tőkéből tenisz- és golfpályák épülnek majd a faluban. Farkas László nem feledkezett meg a lakosságról sem: —' Ha a fúrások után megfelelő mennyiségű melegvíz áll majd rendelkezésünkre, akkor a csákányi lakóházak központi fűtését is meg tudjuk oldani.- A lakosság mit lizet ezért a beruházásért?- Itt nincs olyan adófizető polgár, aki számottevően hozzá tudna járulni ahhoz, hogy ezeket a beruházásokat végrehajtsuk. A telkeket úgy értékesítjük, hogy az azon megmaradt nyereségből a beruházásokat fedezni tudjuk. Azok a szerelvények, amelyek az autókat szállítják, jelenleg csak Bécsig közlekednek. Farkas László tárgyalt Eisengring úrral, a svájci vasutak igazgatóságának elnökével is, aki sávolyi tartózkodása idején ígéretet tett arra, hogy ebben a községben kirakóállomást építenek. Hogy Csákány kiválóan alkalmas a falusi turizmus megvalósítására, arra bizonyíték, hogy sikerrel üzemelteti itt három éve Téglás István a panzióiát, s egy régi magtár épületéből már egy újabb szállodát alakítanak ki a közséq- ben, immár 32 szobásat. Rövidesen eay budapesti vállalkozó magán benzinkutat kezd építeni a falu központjában. Balázs Andor vasárnapi 5
