Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-21 / 199. szám

1990. október 21., vasárnap uj Dunántúli napló 3 Egyeztető tárgyalások a polgármester­jelöltekről Október 29-ig megalakulnak az önkormányzati testületek megyénk városaiban - Pécsett az SZDSZ dr. Kurucsai Csabát javasolja polgármesternek Eldőlt, hogy az új pécsi ön- kormányzati testület alakuló ülését október 29-én tartja. Pécs talán az egyetlen város az országban, ahol két vá­lasztókerületben, a lapunkban is ismertetett hiba folytán, megismétlik a választásikat október 28-án. Az alakuló ülésre így teljes lehet a 49-es létszám. A másik négy bara­nyai városban (a törvény sze­rinti megfogalmazás szerint, tízezernél naqyobb lélekszámú településeken) 29-ig szintén meqtartiák az új önkormány­zati testületek alakuló üléseit. Ezeket az alkalmakat ragad­juk meg arra, hogy a testüle­tek végleges névsorát és a várhatóan meaválasztott pol- aármester nevét is közöljük, először Szigetváron tartja ala­kuló ülését az önkormányzat október 23-án. A választási törvény értel­mében az alakuló ülésen vá­lasztja meg minden város a polgármesterét. Pécs esetében ekkor kell dönteni arról is, hogy kérik-e a megyei jogú városi státust. Ebben az eset­ben - az önkormányzati tör­vény értelmében — a megyei szint jövőjéről is a közvetle­nül a kormányfő hivatalához tartozó pécsi polgármester döntene elsősorban. Természetesnek tekinthet­jük, hogy ebben az átmeneti időszakban a pártok vala­mennyi városban egyeztető tárgyalásokat tartanak arról, hogy az önkormányzati testü­letekben várható pozíciókra, így például a polgármesteri tisztségre is, kiket jelölnek előzetesen. Pécsett például eldőlt, hogy a testület elé a helyi SZ DSZ - szervezet most elsősorban dr. Kurucsai Csabát javasolja, a többi párt a napokban tartja erre vonatkozó üléseit. Isme­retes, hogy Pécsett a listákra leadott szavazatok közül a FIDESZ kapta a legtöbbet. Pillanatnyilag nem végleges, hogy esetleg a budapesti pél­dához hasonlóan Pécsett ők is, az SZDSZ-szel együtt egy közös jelöltet támogatnának. Persze, ez az esetleges dön­tés sem változtatna azon a tényen, amely a törvény elő­írásai alapján lehetővé teszi azt is, hogy akár a testület­be be sem választott ember legyen Pécs, vagy bármely vá­ros polgármestere. Mindenesetre megkérdeztük dr. Kurucsai Csabát, örül-e annak, hogy immár hivatalo­san is ő az egyik polgármes­terjelöltje Pécs városának. A jelenleg a megyei tanács ap­parátusában dolgozó szakem­ber elmondta, hogy egyrészt örül, hiszen ez a döntés a bi­zalom jele, másrészt viszont tisztában van azzal is, hogy hatalmas feladatok várnának rá. Elsősorban azért is, mert jó néhány alapvető törvény, az önkormányzatok munkáját a jövőben meghatározó do­kumentum még nem született meg. Ezért, de más okok miatt is dr. Kurucsai Csaba máris megemlítette, hogy meg­választása esetén mindenben számít nemcsak a FIDESZ, ha­nem az MDF helyi szakem­bergárdájára is. * A választások befejezése után, az önkormányzati testü­letek hivatalos megolakulási ülése előtt valamennyi város­ban átadják hivatalosan is a megválasztott képviselők man­dátumát. Tegnap délután Pé­csett, a városi tanácson Pá- kolitz István, a pécsi válasz­tási bizottság elnöke adta ót az okmányokat. (bozsik) Mi történt Végvári őrnaggyal? (Folytatás az 1. oldalról) Józsefet pénteken éjfél előtt találták meg lakásán, majd kikérdezték, és az általa el­mondottakat meghallgatási jegyzőkönyvben rögzítették. Az ügyben keletkezett iratokat a kapitányságvezető szombaton kora délelőtt megküldte a katonai bíróságnak. Dr. Hildenbrand Róbert el­ismerését fejezte ki a kapi­tányságvezetőnek, s megkö­szönte neki és munkatársai­nak a gyors, eredményes ku­tatómunkát. * A Budapesti Rendőr-főkapi­tányságtól szombaton délelőtt kapott tájékoztatás szerint Végvári József nyugállományú rendőr őrnagy ismét otthoná­ban tartózkodik. Az eltűnésé­ről és hazakerüléséről felvett jegyzőkönyvben elmondása alapján rögzítették a történte­ket. Eszerint Végvári József a csütörtöki tárgyalást követően, 18 órakor tért haza, ahol át­öltözött, megvacsorázott és gyógyszereket vett be - egye­bek között Eunoctint és Algo- pyrint —, hogy megnyugtassa a tárgyaláson felzaklatott ide­geit, majd újságolvasással töl­tötte az időt. Eközben — 20 óra körül - becsöngetett la­kásába egy ismeretlen sze­mély, aki Végvári leányára fel­háborító kijelentést tett, majd eltávozott. Végvári József ma­gára kapta kabátját és kö­vette az ismeretlent gyalog és autóbuszon is, amíg az vonat­ra szállt a Rákospalota—Új­pest vasútállomáson. Ezt kö­vetően szem elől vesztette az ismeretlent, de az orvosságtól és a fáradtságtól már olyan kábult lett, hogy csak arra emlékezik vissza: pénteken 20 óra körül ébredt fel egy nyi­tott vagonban, ahol az éj­szakát töltötte. Innen kevere­dett haza 23 óra körül sér­tetlenül, egészségesen. A rendőrség időközben ro­konainál, barátainál, ismerő­seinél kereste Végvári Józsefet, majd megkezdte a kutatást a közterületeken is. Végül is a család jelezte telefonon, hogy Végvári József hazatért. A rendőrség kérdésére fel­zaklatott lelkiállapotával és a gyógyszerek hatásával in­dokolta távolmaradását. Szoboravató Miroslav Krleza, a 20. századi Jugoszláv irodalom legjelentő­sebb alakja, író, költő, drámaíró, közéleti személyiség volt. A pécsi hadapród iskolában, majd a pesti Ludovika Akadémián került kapcsolatba a magyar nyelvvel, kultúrával. A pécsi Hor- vát-Szerb Gimnázium tiszteletből felvette nevét, Rigó István, a Művészeti Szakközépiskola tanára' pedig elkészítette fejszobrát bronzból. A siklósi márvány talapzaton álló szobrot Enesz Csén- gity író, újságíró, Krleza személyes jóbarátja, örököse avatta fel szombaton, a gimnázium előterében. Fotó: Szundi György Társadalmi vitára bocsátják az áj társadalombiztosítás koncepcióját Magyarnak lenni Két héten belül nyilvános­ságra hozzák és társadalmi vi­tára bocsátják a társadalom- biztosítás új koncepcióját - jelentette be Botos József ál­lamtitkár, az Országos Társa­dalombiztosítási Főigazgatóság vezetője szombaton, a Nyír­egyházán tartott társadalom- biztosítási konferenciát követő sajtótájékoztatón. Az államtitkár az újságírók­nak elmondta: a kétnapos konferencián a társadalombiz­tosítási igazgatóságok szak­emberei a legapróbb részlete­kig kidolgozták, miként és ho­gyan kellene korszerűsíteni a társadalombiztosítást. A terve­zetük jó kiindulási alap ahhoz, hogy Magyarországon az elkö­vetkezendő hónapokban kiala­kulhasson egy európai szintű biztosítási rendszer. Az MTI munkatársának kér­déseire válaszolva Botos József ismertette a koncepció néhány részletét. A magas, sokak által kifogásolt 53 százalékos társa­dalombiztosítási járulék csök­kentéséről elmondta: van szán­dék a mérséklésre, keresik an­nak a lehetőségét, hogyan, milyen feltételekkel lehetne 40 százalék körülire levinni a fi­zetési kötelezettséget. Arra a kérdésre, hogy terve­zik-e a nyugdíjkorhatár emelé­sét, az államtitkár azt vála­szolta: a férfiaknál nem, a nőknél viszont elképzelhető. Javaslatuk az, hogy a nők is csak 60 éves korukban vonul­hassanak nyugállományba. A változtatást azonban - ha el­fogadják — fokozatosan veze­tik be. A mostani 40 évesek 2005-ben még a jelenlegi sze­rint 55 évesen mennének nyug­díjba. A többieknél utána vi­szont évente 1—1 évvel emel­kedne a korhatár mindaddig, amíg 2010-ben el nem érné a 60 esztendőt. Botos József beszélt arról is, hogy a gyermeknevelésért a koncepció szerint nyugdíjkor­kedvezmény illetné meg a szülőket. Azok az édesanyák és édesapák, akik középfokú végzettségig taníttatják gyer­meküket, gyermekenként 1-1 évvel hamarabb mehetnének nyugdíjba. Felsőfokú végzett­ség esetén pedig gyermeken­ként 1,5-1,5 év nyugdíjkor- kedvermény járna. A kedvez­ményről a férfiak lemondhat­nának a nők javára, mintegy átadva az éveket az anyák­nak, akik így hamarabb kap­hatnának nyugdíjat. A konferencián kidolgozott koncepció — mint azt az ál­lamtitkár befejezésül elmondta — tartalmazza a munkanélkü­liségi biztosítás lehetőségét is. Két változatot fogalmaztak meg, az egyik szerint a bizto­sítottak és a munkáltatók a jövedelem bizonyos százalékát, a másik mód alapján pedig meghatározott számú napi bért fizetnének be a munka- nélküli alapba. Az alapból kaphatnának majd visszatómogatást és kü­lönböző szolgáltatásokat ve­hetnének igénybe az arra rá­szorulók. Hoqy kötelező len­ne-e vagy csak önkéntes a módszer, arról javaslat nem született. A forradalmakat a tavasz hozza. 1956 októberi, tavaszán felrobbant Magyarország, minden elad­dig lefojtott keserűségével, gyötrelmeivel, kivíve-kihíva az embereket az utcára. Az ideig zárolt eszmék és ideológiák, sárbatiport em­beri méltóság, a diktatúra megelégelése okán. Fegyve­reket osztó, vért követelő ok­tóber volt, amúgy jól ko- reografáltan a nagyvilágnak szóló áldozati oltár, mely mellett a nagyhatalmak asszisztáltak, az egyik ol­dalról tankokkal, a másikról hitegető mosollyal. A jaltai kötésből jottányit sem en­gedve. Majd idővel minden le­tisztul. ötvenhatot a törté­nelem a helyére teszi, s majd ha a politikai és tár­sadalmi széljárás megenge­di, minden kérdésre vá­laszt ad. Amit amúgy már majdnem mindenki tud: az apróterme­tű, keleti diktátor kegyeit kereső jófiúk — Rákosi, Ge­ro, Révai, Farkas és a töb­biek —, fanatikus hittel az új-messianizmus szellemében országlásba fogtak. A fé­nyes szelek álorcója alatt fölszámolták a sokszínűsé­get, többpártrendszert és jö­vőt jelenthető demokráciát, kiépítették KGB-hálózatukat, szögesdróttal vették körül az országot és az országon be­lül néhány négyszögölt, szemérmesen koncentrációs tábornak nevezve azt. Lefe­jezték a tudományt, kultú­rát, emberek ezreit kénysze­rítettek külső és belső emia- rációba. s mindezek ellenté­teként látványosan tenyérre emelték a sztahanovista munkást, az ,,úi nemzedé­ket" - leginkább őket ra­bolva meg. Transzparensekre föstették magukat, s tettei­ket kötelező volt csasztus- kákban meqénekelni . . . Sztálin új háborúra ké­szült. Ha van ideje, meg­csinálja. Birodalommá tenni egész Európát. Ott voltak tankjaik a Brandenburgi kapunál, s onnan már eay lépés az Atlanti-óceán. Eh­hez kellett a minél több „vas és acél" ország a meg­szállott zónában, ezért kel­lett Sztálinváros és Inota, ezért kellett össznépi fegye­lem, az engedetlenség leg­kisebb jele nélkül. Az óvato­san fogalmazó történetírók ezt az időszakot nevezik hi- deahóború nak. 1953 júliusában a magyar négyest a változások szelein iszonyatosan lehordták Moszkvában, ezért kellett megbocsájtani a menetrend­szerűen félre-félre állított Nagy Imrének, s ki kellett dolgozni az új vonalat. Előbb börtön és koncentrá­ciós tábor kapukat nyitva, utóbb némileg visszakozva. Aztán megint egy moszkvai fuvallat: nyugati meteoroló­giai léqgömbökön jöttek itt a baranyai határszélen is a XX. konaresszus zárt-ülésé­nek dokumentumai, 1956 elején. Látleletek a Sztáli­nizmusról. Látleletek a való­ságról. Sarokba szorítva végképp a milliós tömegű Magyar Dolgozók Pártját, atyai jóságú vezetőjével együtt. Rehabilitáció és temetés ötvenhat ősz elején. S a fel­csillanó remény: itt az idő, most vagy soha alapon. Amikor a hatalom elvesztet­te minden erkölcsi alapját, hogy fellépjen ellene. Ami­kor a hatalom egyes pont­jain néhány vezető, néhány átreformált kommunista új pártéoítésbe kezdett, s hite meggyőződéséből nem tud­ván szabadulni, emberlépté­kű-emberarcú szocializmus­ról álmodott. Amikor vitte őket a tömeg, hol erre, hol arra. Ki mit remélt a forrada­lomtól? Üirn és úira megfogal­mazható kerrlnr. Bár 1956 őszén nem volt idő megvá­laszolni pontosan, egzaktan, Németh László író az „Igaz­ság" 1956. november 3-i számában, vezércikkében va­lahogy így fogalmazott: Akiknek a történtek előké­szítésében valami kis része is volt, büszkék lehetnek, ők azok, akik megcsömörlöttek attól az iszaptól, melyben tíz éven át lábolniuk kellett, s becsületükről akarták le­mosni az 1947—56 közti idő­szak szennyét . . . Sokszínű, sokarcú a társa­dalom. Hogy ki miről álmodott, s főleg hogyan óhajtotta azt megvalósítani — ma már csak oktalan kérdés. Az eqy kicsit magyarnak lenni vá­gyában ott húzódott a béke, a nyugalom, az újrakezdés hitének ábrándig. Az esély óhaja. A lehetőség óhaja. Mór a romokat kezdték el­takarítani. Már munkába in­dultak az emberek. Már mindenből eléa volt. Amikor iött a fordulat, tankcsöve­ken a restauráció, s a 301 - es parcellák sora. Nem csak a megrettent régi-új hatalom kívánta a fe­jeket, hanem az együtt lép­delő szocialista tábor is, el­rettentésként, a billeaő sa­ját pozícióik megerősítéséért. (A mai csendes forradal­munk a oélda rá: átcsapott a határokon túlra, s elvitte a szolgalelkű reálpolitikát szaíkózó Ceausescut, Ho- neckert, Zsivkovot!) P éldaértékű sok tekintet­ben 1956. Belőle me­ríthetett napjaink bé­kés átmenete, csendes for­radalma. Ha nem is tűnik föl azonnal, de merítette konszenzusteremtő képessé­gét, a megbékélést, s nem- leszámolást. S belőle me­ríthetne egy kis belpolitikai békét, eqy kis nyuaalmat, az újrakezdés esélyének tiszteletét. Ma október 23-a nemzeti ünnep. Sokarcú. Kinek-kinek mást mond, s majd az idő múlá­sa, a nemzedékváltások sora fogja eggyé kovászolni, ami­kor egy kicsit halványul az emlékezet. Kozma Ferenc Események a Köztársaság ünnepe alkalmából Pellérden, az ünnepi meg­emlékezés már október 20-án megtörtént az új, ez alka­lomból avatott óvodában. A gyermekintézmény eddig 50 személyes volt, tegnaptól 71 apróságnak biztosít helyet. Az új csoportot Polacsek Lajos- né és Szigeti Jánosné vezeti. Ma 10.30-kor Óbányán, má­sodik világháborús emléktáb­lát avatnak. ,22-én 20 órakor a harká­nyi művelődési házban a Kisgazdapárt, a FIDESZ és az SZDSZ ifjúsági tagozatai szer­veznek megemlékezést, ünne­pi szónokok ifjú Tar István, Tuba Károly, Brunner Tamás, Vasas Csaba. Az eseményen koncertezik az Edda, a Ró­zsaszín Bombázók Együttes, fellép Varga Miklós. Ugyan­ezen a napon, 17 órakor Pé­csett, a Barbakánnál emlék­táblát avatnak a város török alóli felszabadulásának tisz­teletére. Október 23-án, közös meg­emlékezést tartanak Pécsett, a Történelmi Igazságtétel Bizott­ság, a Magyar Politikai Fog­lyok Szervezete, a Recski Szö­vetség, a pártok, a megyei és városi törvényhatóságok. Az ünnepi megemlékezésre 17 órakor kerül sor a POTE aulá­jában. Az említett három szervezet tagjai 9 órakor a pécsi központi temetőben le­róják kegyeletüket a már­tírok, halottak előtt, majd 11 órakor az Aradi vértanúk út­ján lévő kopjafánál lesz meg­emlékezés. Itt esküt tesz ha­zánk első nemzetőrszázada, amely hat raj és egy tartalék­csapat összevonásával lett ki­alakítva. Nemzetőrök érkeznek Pécsről, Mohácsról, Barcsról, Siklósról, Cserkútról és Öfaiu- ból. 23-án 17 órakor Szigetvá­ron, a Zrínyi téri plébánia­templomban ünnepi istentisz­teletet tartanak, majd irodal­mi, zenei műsor k&retkezik. Egyéb vidéki események 23- án. Magyarbólyban 9 órakor az óvoda falán felavatják a második világháborús emlék­művet, közös istentiszteletre kerül sor, műsorral szolgál a katolikus lányok közössége. .«k|*acsfán 11 órakor a temp­lomfalon felavatják a világhá­borús emlékművet. Beszédet mond Szigeti András lelkész és Ózdi Lajos polgármester. Bolyban, a Hősök Emlékművé­nél 10 órakor rendezik az ün­nepi megemlékezést, amelyen fellép a fúvós kvartett, a ve­gyeskar, • amelyet Odrobina Zoltánná vezényel, míg Rózsás Éva gitárszólót ad elő. Sza­ván, a pécsi Széchenyi Gim­názium és Szakközépiskola tör­ténelmi, honismereti szakköre és alakuló diákönkormányzata megkoszorúzza Kálmán Dezső, 24 évesen kivégzett mártír sír­emlékét. A közösség vállalta, hogy ezentúl gondozója lesz a sírnak. • Cs. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents