Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-19 / 197. szám
1990. október 19., péntek aj Dunántúli napló 5 Számitógépes vonatkódosMoicsönzés Megjelent a Magyar—Román Baráti Társaság évkönyve Új igazgató a Megyei Könyvtár élén A pécsi Megyei Könyvtár élére pályázat útján új igazgatót neveztek ki. Surján Miklósnak Brandstátter György, a Baranya Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője nyújtotta át tegnap a kinevező oklevelet. Dr. Román Lászlóné 1978 óta dolgozott ebben a könyvtárban méltatta elődjét az ünnepelt. Azt megelőző 17 éves könyvtárosi múltjával, jogi felkészültségével, nagy szakmaszeretetével és jó vezetői készségével ő csinált va- la'mit ebből a könyvtárból. Ezután a fényes időszak után feladatom hihetetlenül - nehéz. Nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Remélem, jövendő fenntartónk segít majd megőrizni eddigi eredményeinket. Egyetemista koromban .jártam itt először, gyakornokként. 1956 óta dolgozom ezen a helyen. A szamárlétra minden fokát végigjártam. Igazgatói kinevezésem jövő év január 1- jétől szól. Terveim? Jelen viszonyaink álmodozásra nem alkalmasak. A tervezéshez hiányoznak az anyagi feltételek. Szeretnénk megőrizni mindazt, ami eddig itt értéknek számított. Január elsejével át akarunk térni a számítógépes, vonalkódos kölcsönzésre. Ezzel leegyszerűsödik adminisztrációnk. Régi, jól bevált szolgáltatásainkat — többek között a nyelvstúdiót, hírlapolvasót, vakok hangos könyvtárát -, továbbra is megtartjuk. Jövő év elejétől pedig szeretnénk megszervezni ágyhoz kötött pécsi betegek, öregek, rokkantak számára a könyvek ingyenes házhoz szállítását. Szeretnénk közel tízezer olvasónk jóindulatát megőrizni, és egyre színvonalasabb ellátásukról a jövőben is gondoskodni. Sz. Lelovics Ilona Új bankház nyílt Pécsett az évfordulón (Folytatás az Izoldáiról) Mindez a tegnap átadott 'bankház segítségével sokkal érezhetőbb lesz a pécsiek számára is. Itt jelenleg a gazdálkodók részére forint- és devizaszámlák vezetését, tartós- 'betét -e Ihe I ye zé st, h i te I ü g y I etek ibonyoI ítását, váItóleszá m ítolást, I iríngko nstrukci ót, é rtékpap í rok gyártását, kezelését, őrzését, valamint bankári tanácsadást tudnak nyújtani. De a Külkereskedelmi Bank Pécsett és környékén különösen kiveheti Elkészítette a 8 milliárd 700 millió forintnyi pártállami vagyon elszámolását a Magyar Szocialista Párt; képviselői a 2366 oldalas jelentést átadták az Állami Számvevőszék vezetőjének. A vagyonleltár részleteiről csütörtökön sajtótájékoztatón számoltak be a szocialista párt illetékesei, akik elmondták; 2352 ingatlant adtak át az államnak különböző célú hasznosításra, s csupán 364 épület maradt az MSZP használatában. A védett műalkotások, nagyobb értékű festmények, használati tárgyak - ide sorolhatók Kádár János ajándékai is — a Legújabb- kori Történeti Múzeum gyűjteményét gazdagítják ezentúl. A gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatban elhangzott, hogy az egykori MSZMP vállalatai — a Hírlapkiadó, a Társadalomtudományi Intézet, a volt Közlerészét a térségben kialakult gazdasági nehézségek megoldására tett erőfeszítésekből, segítheti, finanszírozhatja a még mindig élénkülő jugoszláv határ menti kereskedelmet, nem is szólva a városunkban is gombamódra szaporodó egyéni és csoportos vállalkozások ügyleteinek bonyolításáról. A lakosság részére a devizaszámla-vezetés, széfszolgálat és értékpapír- forgalmazás áll rendelkezésre. P. V. kedési Műszaki Vállalat, a Szikra Lapnyomda — állami tulajdonba kerültek, a megyei lapokat pedig eladták, Az eszmei értékért kapott összeget - mintegy 530 millió forintot — a közjó javára fordítja az MSZP: egyebek között tehetséges, ám szegény gyerekek iskoláztatására, szakmunkásképzési, átképzési programok, a legalacsonyabb nyugdíjasok támogatására. Bejelentették azt is, hogy az elszámolást követően azonnal az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ugyanis diszkriminatívnak ítélik az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvény címét és bevezetését, amely az MSZP-t jelen időben minősíti az elmúlt rendszerhez kötődőnek, nagymértékben korlátozva a párt esélyeit a közéletben. Tegnap a Városháza nagytermében volt iskolatársak, a jezsuita diákok és számos érdeklődő részvételével Eszter- gár Lajos Emlékülést tartottak. — Abból a megfontolásból szerveztük az emlékülést, hogy az önkormányzati választások alkalmából sokan igyekszenek a 40 éve megszakadt haladó polgári hagyományokat folytatni - mondotta dr. Olasz István, a Janus Pannonius Társaság titkára. — Meghívtuk azokat a politikai pártokat, amelyek képviselői a közeljövőben megválasztják Pécs polgármesterét, hogy felidézzük számukra a jó értelemben vett polgári kultúrát. Nem politizálás a célunk, értékőrző, kultúraátörökítő szerepet kívánunk vállalni. Esztergár Lajos 17 évig szolgálta Pécs városát vezető ön- kormányzati tisztségekben. Közel hat évig volt polgármester, 1940-től 1945-ig. Letartóztatták, internálták a nyilasok, 1945 tavaszán mégis lemondatták. Később 1949-es eltávolításáig, a pécsi tudományegyetem jogi karának lett tanszékvezető egyetemi tanóra. Az új rendszerben két népbírósági eljárást is indítottak ellene. A pécsi polgárok emlékezetébe a szegények és a rászorulók támogatásával, a munkanélküliek segítésével ivódott be a munkássága. — Lelkiismereti kényszer alatt cselekedtem, mely azt parancsolta, hogy minden tudásommal a legjobban szolgáljam annak a közületnek a tagjait, amelyhez tartozom — idézte édesapját Esztergár Pál arra a kérdésünkre válaszolva, hogy mit üzen a leendő polgármestereknek. Sz. J. Elszámolt a párt- vagyonnal az MSZP Vasutasok béremelése Átlagosan ezer forint béremelésben részesül november 1- jétől 70 ezer vasutas dolgozó — tájékoztatta csütörtökön az MTI-t a MÁV vezérigazgatósága. A béremlésre a vállalat új vezetőinek kezdeményezésére, az érintett szakszervezetek egyetértésével, a létszámracionalizálás során felszabaduló összegekből kerül sor. A 124 ezer MÁV-alkalmazott közül most azok részesülnek fizetésemelésben, akik fizikai és termelésirányitói munkakörben dolgoznak. Emlékezés a hires pécsi polgármesterre „Minden tudásommal a legjobban szolgáljak...” Nagy az érdeklődés a magyarországi privatizáció iránt Az Állami Vagyonügynökség sajtótájékoztatója Keresse fel ÚJ HIRDETÉS- FELVÉTELl IRODÁNKAT Pécsett, a Sallaiu. I.szám alatt Lakossági, közületi és expressz hirdetések felvétele hétfőről péntekig 9-17 óráig, szombaton 9-13 óráig Telefon: 14-212 Hirdetésfelvétel a Hunyadi u. 11. sz. alatt isi Hétfőn 7-17,30-ig, keddtől péntekig 7,45-15,15 óráig Eddig 160 privatizációs ügygyei foglalkozott a márciusban alakult Állami Vagyonügynökség. Hatvan privatizációs tervezetet hagyott jóvá, a tranzakciók összértéke 25 milliárd forint. Az állami vagyont átlagosan a könyv szerinti értékének 148 százalékáért privatizálják. A privatizációból származó állami bevétel 2 milliárd forint, további 2 milliárd várható az év végéig. Ezt az összeget az államadósság csökkentésére kívánják fordítani — mindez azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet az Állami Vagyonügynökség vezetői csütörtökön tartottak eddigi tevékenységükről. Elmondták; csupán 28 esetben született elutasító döntés az állami vagyon védelme, illetve a vállalat által készített •rossz átalakulási tervezet miatt. Jelenleg 23 vállalat átalakulását vizsgálja a vagyonügynökség, ezek vagyona ösz- szességében — könyv szerinti értéken — 39 milliárd forint. Az összes elfogadott ügyletből származó teljes külföldi tőkebevonás meghaladja a 14,4 milliárd forintot, azaz630 millió USA-dolláirt. A sajtótájékoztatón elhangzott: nagy az érdeklődés az Állami Vagyonügynökség által indított, 20 vállalatot érintő privatizációs program iránt) Eddig 800 pályázati füzet kelt el. Mintegy 200 cég, közöttük 50 nemzetközi, auditor, illetőleg tanácsadó cég jelezte: részt kíván venni a magyar- országi privatizációban. Csépi Lajos, az ÁVü ügyvezető igazgatója bejelentette: a privatizáció meggyorsítására az ÁVÜ ezentúl lehetőséget teremt a befektetni szándékozóknak, hogy az adott cég kiiktatásával, az ÁVÜ-vel mint tulajdonossal, közvetlenül tárgyaljon. Párbeszéd a Vatra vezetőivel is...? Sajtótájékoztató a Lenau-házban Emlékezzünk csak: akkoriban, mikor a magyar és a román 'kapcsolatok mélypontját regisztrálhattuk, a Ceau- sescu-éra legvadabb rugdalá- sai közepette Pécsett egy újságírónak ötlete támadt. Mondván: a politikáért a kisember nem felelős, s éppen ilyen pillanatban kell az uszítások ellenében barátságokat keresni, építeni, ápolni. Dr. Iglói Zoltán szó szerint baráti társaságot hozott tető alá, s ma is ő az elnöke a pécsi székhelyű Magyar—Román Baráti Társaságnak. Tegnap a sajtó képviselői a Lenau-házban — amely a hazai németség kulturális otthona, s mely maga is a népék közti hídépítés egyik bázisa — bemutatták azt az évkönyvet, melyet a Soros-alapítvány támogatásával készített a magyar—román társaság, mely az elmúlt köze! két esztendő történéseit fogja keretbe. Egyúttal a társaság további lépéseiről, szándékairól is szó esett. Villantsunk fel néhány dolgot ezek közül, a teljesség igénye nélkül. A társaság tagsága — szimpatizánsainak köre —egyre nő, s ma már az ország különböző városaiban, sőt Ro- mánia-szerte akad nem egy olyan ember, aki megértette az alapító szándéknyilatkozat és üzenet lényegét. Az évkönyv, mely két nyelven szól az olvasóhoz, „Barátság — Prietenie” feleimmel jelent meg, s példányai eljutnak Romániába is. S nemcsak amolyan társasági krónika ez bár lényegi részéhez az is hozzátartozik —, hanem több annál. Közöl tanulmányokat a román irodalomról; bemutatja a román iskoláztatás bölcsőjét, Brassó-Bolgárszeget; s közli egy vásárhelyi család önvallomását, miért kezdték új életet, áttelepülve Magyarországra. Mint azt dr. Iglói Zoltán említette: a jövő a kapcsolatkeresések és kapcsolatépítések ideje. Szeretnének minél több hasonló romániai társasággal eqyüttműködni, romániai utakat szervezni, és Romániából minél több embert fogadni. A cél egyértelmű: a két nép történelmét, kultúráját, szokásait - néphagyományait —, gondolkodását egymással megismertetni, s tanulva abból, eljutni a kézfogásokig. Hiszen a két nép történelmi egymásrautaltsága vitathatatlan, s akkor szolgáljuk igazán az erdélyi magyarság érdekeit, ha ideátról is baráti jobbot kínálunk föl, kölcsönös sértegetések és vádaskodások helyett. Kozma Ferenc Tiltakoznak az állatorvosok Hamarosan megalakul mindegyik megyében a földművelésügyi hivatal. A baranyaihoz tartozna a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás, ami ellen tiltakozik az állomás egész kollektívája, szakszervezete, sőt a Baranya Megyei Ál'atorvosi Kamara is. A kamara és a szakszervezet felkereste otthonában Nagy Ferenc József földművelési minisztert, aki megígérte, hogy támogatja az állomás önállóságát, megőrizni akaró törekvését. (Az _á-llomás több mint 100 fős kollektívája nemrég szavazott bizalmat dr. Guzsvány Mihálynak, aki újabb öt évre vállalta, az igazgatói posztot.) Holttest a síneken Este fél nyolc. Érkezne a Mecsek expressz Budapestről (Pécsre. Egy ember ment a sínek között. Harmincéves. Becker Bálintnak hívják. A vonat dudált. A nyomozótiszt utána megjegyezte: uram, ez az öngyilkosok helye, voltam már erre ebben az évben. Este fél nyolc. Egy ember mellett állok Pécs határánál. Feje szétroncsoíva. Ruháját a vonat letépte. Egy szál fehérneműjén vérfoltok. Egyik kezét •most keresik, és megtalálják. Este fél nyolc, üres már a Mecsek expressz. Egy-két ember bámul ki még az ablakon, és azt mondják: azért állunk, mert azt hisszük, valakit elütött a vonat. Este fél nyolc, és nem hagy nyugodni a látvány. Kérdem, miikor jönnek a mentők, és rádöbbenek butaságomra: ide nem fehér, hanem fekete színű autó kell. Este fél nyolc. Jakab János rendőr százados közli, a nyomozás folytatódik. Mi pedig még egy pillantást vetünk a tetemre, aki néhány perccel' ezelőtt még élt. Nem tudni, mire gondolt, mindenesetre elütötte a vonat. A tegnap esti Mecsek expressz. Este fél nyolc. Átvágunk az Uránváros felé vezető bozótoson, és csip bennünket a csalán. Este fél nyolc előtt, a menetrendnek megfelelő időben vonat jött. Gyorsfék. Hiába. Két kocsi átment egy emberen. Késés. Háromnegyed órás várakozás. Aztán: kérjük, vigyázzanak, a vonat indul. Fél nyolc van. Itt állunk a tetem mellett. Nem tudjuk, hogy merre nézzünk. Lehajtjuk fejünket. (bozsik) Az önkormányzatok szakértői háttere kiván lenni a szervezetileg megújuló MTESZ — Az önkormányzatok szakértői hátterévé kel! vállnia az MTESZ-nek — hangoztatta több résztvevő a reálértelmiség társadalmi szervezetének megyei elnökségi ülésén tegnap a Technika Házában. Eddig is látott el közhasznú munkáikat a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. Az MTESZ a közszolgálati munkái körébe sorolja például a közlekedés, a bányászat, a vízgazdálkodás és a környezetvédelem támogatását, fejlesztését, illetve védel mét. — A szőkébb hazánk, a lakosság boldogulását szeretnénk szolgálni — mondotta dr. Szemere Mátyás, a 28 tagszervezetet, közel hatezer tagot tömörítő megyei szervezet titkára. — Munkánk tartalma, területe, feladataink változatlanok. Amit a társadalom a műszaki értelmiségtől elvár, azt ezután is megtesszük. így a műszaki fejlesztés, a minőségmegőrzés, az energiahasznosítás terén. A bankok, befektető társaságok és minden beruházás szakmai tanácsadásában is .részt kívánunk venni, hogy megalapozott döntések szülessenek. Sz. J.
