Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-19 / 197. szám

1990. október 19., péntek űj Dunántúlt napló 3 Shakespeare-bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Szent bűnök, bűnös szentek A Szeget szeggel Shakes­peare egyik legproblematiku­sabb komédiája. Nem is va­lódi, hanem „keserű komé­dia”, Bécs különös figuráival, a céljaiban titokzatos cselszö­vővel, a Herceggel, az ösz­töneit eltagadó Angélával, akit talán a szerelem -, egy szűz zárdái lélek -, tudna fel­szabadítani. S ott a fiatal Claudió, aki a halálát várja egy könnyelmű kaland miatt, Pompeius, a küllemre éppen hordónyi csapos, hogy egy ke­rítőnő oldalán adjon példát a nyomorult korok báva ci­nizmusára. A drámát Erzsébet királynő halála után, 1604-ben a ha­talomváltás idején, I. Jakab­nak mutatják be -, ez már a késői nagy művek nyitánya. A test és lélek dualizmusát el­mélyítő korabeli erkölcs —. a törvény és a való élet ellent­mondása -, lódítják meg az eseményeket, hogy azután az önzés, a hatalomvágy sarok­pontjain forogjanak csikorog­va: — csikorogva, hiszen a rendező Lengyel Györgynek egy ódondian talányos, a jel­lemek felől nézve is vitatott, nyelvében persze klasszikusan szép tandráma eresztékeiről kell ledörzsölnie a rozsdát. A hatalomváltás és etika Jakab­kori hősei idézik fel a jelen­időt, kesernyés, már-már pa- rodisztikus zárással, amely a happy and-et és a tragédiák görcsoldó katarzisát egyaránt mellőzi. Kihívást jelentett annak ide­jén Hevesi Sándornak, később Major Tamásnak, Paál István­nak és természetesen olyan al­kotóknak is, mint Peter Brook. Pécsett 1966-ban játszották utoljára. Lengyel színpadán, a hősök „kortalan" öltözéke ta­lán a századforduló Angliáját idézi. A játék kihívás Illés Györgyinek is, a szőke szűz Izabella, Fazekas Istvánnak a pimasz Lucio, Héjjá Sándor­nak a bölcs Herceg, Kőszegi Ákosnak a vakbuzgó Angelo vagy Stenczer Bélának a bár- gyúságában is cinikus Pom­peius szerepében. Ma este premier! B. R. fl hónap költője Meliorisz Béla A pécsi Szivárvány Gyer­mekház új sorozatot indított útjára, amelynek első vendége Meliorisz Béla költő volt csü­törtök délután. Táskájában so­rokra darabolt vers lapult. A gyerekek pedig ebből még mit sem sejtve, amúgy rende­sen megbújtak az utolsó so­rokban. A hangulat egy perc alatt feloldódott, amikor a „titkos" úton feldarabolt vers­csomagból mindenki kapott egyet. Elkezdődött a játék, az ösz- szerakás. A kezdeti, szokásos bizalmatlanságnak már nyoma sem volt, hamarosan megele­venedett a magyar irodalom egyik legkedvesebb verse, tVeöres Sándor Fugettája. A gyerekek lázasan rakosgattak a színházterem parkettáján, sorban születtek a Fugetta- változatok, amelyeket termé­szetesen mind egyszerre sze­rettek volna felolvasni. Aztán sorban minden kis költő el­mondhatta, hogy született a verse. Közben persze, észrevét­lenül ismereteket szereztek, va­lami más, kellemesebb módon, mint az iskolapadban. A kö­vetkező hónap költője Berták László, decemberben pedig Makay Ida lesz a rendhagyó irodalomórák vendége. Z. M. Jónás Judit a Sipos Színpadon Zene - kép — vers egységé­ből áll lónás Judit estje, melynek bemutatójára október 20-án kerül sor a Művészetek Háza tetőtéri galériájában es­te 7 órai kezdettel. Frederico Garcia Lorca Ci­gányrománcok című művéből Fekete hangok címmel állítot­ta színpadra Jónás Judit azt a 18 balladát, amelyek túl sajátos spanyolságukon, az egész cigányságról és cigány­ságnak kívánnak szólni. A ver­sek ezt a tágabb értelmezést könnyedén megengedik, és hogy a kép még teljesebb le­gyen, ehhez a koncepcióhoz segít hozzá a különféle népek sokféle zenéje; az indiai me­ditativ zene, a cigányzene, és persze, a spanyol gitárpárbaj. Lorca csodálatos versciklu­sának megelevenítéséhez sokat segítenek Mániái György ter­mészeti és szociofotói, a dísz­let terve pedig Werner József munkája. Zenével, képpel és a kimondott szóval teremt Jónás Judit egyszemélyes színházat, amely lehet egy lépés a rég vágyott terv felé: egy igazi ciqányszínhózat létrehozni. To­vábbi előadások október 21., 23., 24., 25-én lesznek. Z. M. Fotó: Horváth Norbert w Újra kell kérelmezni a megyei jogú városi státust Az Országgyűlés alkotmánybizottságának ülése Miután szeptember 30-án hatályát vesztette a tanács- törvény, az addigi megyei jo­gú városok is elvesztették e státusukat. E státus elnyeré­séhez vagy visszaállításához az érintett települési önkor­mányzatoknak kérelemmel kell fordulniuk a belügyminiszter­hez, a döntés joga azonban a parlamenté. De meddig le­hessen benyújtani ezeket a kérelmeket? Hiszen e határ­időtől függ, mikor választhat­ják meg a megyei közgyűlé­seket. Nem véletlen tehát, hogy ez volt a fő vitapont az Alkotmányügyi, Törvényelőké­szítő és Igazságügyi Bizottság csütörtöki ülésén, a helyi önkormányzatok megalakulásá­val összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor. A kormány előterjesztése október 31-ben kívánta meg­állapítani ezt a határidőt, a képviselők azonban úgy vél­ték: ez túl rövid határidő. Még akkor is, ha az Ország- gyűlés szombati plenáris ülé­sén „kimondja az" áment" er­re a törvényjavaslatra, hiszen kihirdetése legkorábban októ­ber 25-én történhet meg. S a kérelmeket be kell terjeszte­ni az Országgyűlésnek, azt napirendre kell tűzni, így még sürgős tárgyalás esetén is óhatatlanul túllépnek a határ­időn. Ezért az a bizottsági javaslat fogalmazódott meg — egyhangú döntés alapján —, hogy „az 1991. január else­jei hatállyal megyei jogú vá­rossá nyilvánításra vonatkozó kérelmeket az 50 ezernél több lakosú városok —, köztük a ko­rábbi megyei városok kép­viselőtestületei november 15- ig nyújthatják be a belügy­miniszterhez. Az Országgyűlés az ezzel kapcsolatos döntése­it november 30-ig hozza meg". A kormány képviselője vállal­ta, hogy az önkormányzati törvényben meghatározott fel­tételeknek megfelelő kérelme­iket az Országgyűlés novem­ber 19-i ülésére beterjeszti. A téma e pillanatban 21 tele­pülést érint. Ennek a határidőnek az alapján a bizottság módosí­tani javasolja a kapcsolódó határidőket is. így azt, hogy a községi, városi képviselőtestü­let a megyei közgyűlés tag­jait megválasztó küldötteket november 15-ig válassza meg, a körzeti küldöttgyűlések pe­dig december 15-ig válasszák meg.a megyei közgyűlés tag­jait. A kormány képviselője hang­súlyozta : a rendelkezés átme­neti, csak erre az évre, egy­szeri alkalomra vonatkozik. Szó sincs tehát arról, hogy egy város jövőre vagy később ne kérhetné megyei jogú vá­rossá nyilvánítását. A bizott­ság tagjai viszont kívánatos­nak tartották azt, hogy az Or­szággyűlés az ilyen jellegű döntésekkel évente csak egy­szer foglalkozzék. Életre ítélt gyilkosok A halálbüntetés eltörlése mint az európaiság fokmérője Interjú dr. Györgyi Kálmán - legfőbb ügyésszel A gyilkos sohasem ad ke­gyelmet -, ellenben a hí­rek és a tények szerint min­dig kap, legalábbis Ma­gyarországon. Lehet manap­ság valaki előre megfontolt szándékkal, vagy éppen unalomból, az idő elütése végett többszörös ember­mészáros, gyakorlatilag nem kell attól tartania, hogy bitófán fejezi be életét. A közvélemény a felmérések szerint jórészt halálbünte­tés-párti, mégis, szinte bi­zonyos, hogy erről a téma­körről hazánkban nem lesz népszavazás. A neves jogá­szok hivatalos nyilatkozata­ikban gyakorta érvelnek a halálbüntetés hiábavalósága mellett: így tett a szek­szárdi orvosklub illusztris vendége, dr. Györgyi Kál­mán, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze is.- A halálbüntetést ke­gyetlen, embertelen bünte­tésnek tartom, ennek az íté­letnek a célszerűségét a nemzetközi tudományos vizsgálatok is kétségbe von­ják —, mutatott rá a leg­főbb ügyész. — Számos al­kalommal bebizonyosodott, hogy a halálbüntetésnek nincs meg az a vissza­tartó hatása, mint amilyet a hívei tulajdonítanak neki.- Olyan visszatartó hatá­sa sem lehet, hogy akit ha­lálra Ítélnek, az már nem követhet el több gyilkossá­got?- Akit kivégeznek, az ter­mészetesen újabb bűncse­lekményt már nem tud el­követni. Ám ha ez lenne a büntető-igazságszolgáltatás fő vezérlő szempontja, ak­kor a sokszorosan visszaeső tolvajt vagy rablót is ha­lálra lehetne ítélni. Mind­ennek azonban ellene szól­nak az emberiességi szem­pontok.- Mi tehát a megoldás, hogy ne kelljen rettegni egy lehetséges gyilkos sza­badulásakor?- Már a mai magyar büntetőjog is csak a leg­súlyosabb bűncselekmények eseteiben helyezi kilátásba a halálbüntetést, minden esetben alternatívaként. Az­az, a bírónak választási szabadsága van abban, hogy tíztől—tizenöt évig vagy életfogytig terjedő szabad­ságvesztést szab ki . ..- Ezzel kapcsolatban vi­szont nem ártana eloszlatni egy közkeletű hiedelmet: Magyarországon ugyanis az életfogytiglani Ítélet egyál­talán nem azt jelenti, hogy az elítélt az élete végéig a rács mögött marad.- Igen, jelenleg az élet­fogytiglan azt jelenti, hogy legalább húsz évet kell börtönben tölteni. Ha köz­ben kegyelmet nem kap az elítélt.- Ezt ön megfelelő el len- tételezésnek tartja egy több­szörös gyilkos számára?- Az sokoldalú megvita­tást igényel, hogy mi le­gyen a legkorábbi időpont­ja az életfogytiglani sza­badságvesztésből való sza­badulásnak egy olyan jog­rendszerben, ahol nincs ha­lálbüntetés. Viszont létezik olyan jogrendszer, ahol egy­általán nem ismeretes az \ életfogytiglani szabadság- vesztésből történő szabadu­lás rendes, tehát a hazai­val megegyező módja. Ilyen volt korábban a nyugat­német jogrendszer. Nemrég azonban a nyugatnémet alkotmánybíróság arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy az emberi méltóságot sérti, ha valakit haláláig a rács mö­gött tartanak. Ezen a dön­tésen persze lehet vitatkozni, ám az tudott dolog, hogy Magyarország tagja kíván lenni az Európa Tanácsnak. Ez a szervezet pedig az emberi jogok európai kon­venciójához kapcsolódó ha­todik számú kiegészítő jegy­zőkönyvében a halálbün­tetés békeidőre vonatkozó eltörlését javasolja. Ehhez már egy sor ország csatla­kozott, s amennyiben ha­zánk hasonlítani akar Euró­pa nyuqati részéhez, ugyan­ezt kell tennie.- Ezek szerint Nyugat- Európában már nem létezik halálbüntetés?- Egészen a legutóbbi időkig ebből a szempontból Európa térképén kirajzoló­dott a két tábor. A szocia­lista országok mindegyike alkalmazta ezt a büntetést, az egységet csak 1987-ben törte meg az NDK. A tő­lünk nyugatra fekvő orszá­gokban nem alkalmazzák a halálbüntetést.- Viszont az Egyesült Ál­lamokban igen, s ezt az or­szágot bajos lenne diktatú­rának nevezni ...- Az Egyesült Államok esetében ezt nem lehet át­fogóan kijelenteni, mert ott) nincs egységes, szövetségi > büntetőjog, viszont az tény, hogy az országot alkotó ál­lamok többségében létezik a halálbüntetés.- S. vajon mikor szűnik meg végérvényesen hazánk­ban, annak ellenére, hogy a lakosság többsége vélhetően más véleményen van?- Én úgy vélem, hogy annak rendkívül nagy jelen­tősége lenne, ha a magyar büntetőjogból eltörölnék a halálbüntetést. Erre a ma­gyar törvényhozás a törté­nelem folyamán egys-zer már vállalkozott: 1843-ban, Deák Ferenc közreműködésével készült az a büntető tör­vénykönyv-javaslat, amely a halálbüntetést feltétlenül el- j törölni kívánta. Annak ide- :■ jén ezzel Európa csodála- ‘ tát, a legkiválóbb jogászok elismerését váltottuk ki. Az jj alsótábla meg is szavazta < ezt a javaslatot, a felső- i házban viszont megbukott a főrendek ellenállásán. Gon- | dolom, hogy 1991-re elér- ' heti Magyarország törvény- i hozása azt az erkölcsi szín- | vonalat, amit 1843-ban az j akkori időszak reformer | honatyái már elértek. Szeri Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents