Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-18 / 196. szám

1990. október 18., csütörtök üj Dunántúli napló 5 Nemzetiségek, népek a Kárpát-medencében Magyarok és nem magya­rok címmel indult tegnap négynapos országos törté­nelmi konferencia Szigetvá­ron, ahol 1966 óra rendezik meg már hagyományosan ezt a tanácskozást. A mos­tani témakör hatévesre ter­vezett sorozatának negye­dik évében járunk, ezúttal a XIX. század vonatkozó kérdéseivel foglalkoznak a kutatók. E téma annál is inkább érdekes, mert az ak­kor kialakuló konfliktusok hatását mai napig érezhet­jük. A modern nemzetállamok létrejöttével párhuzamosan Európa egyes soknemzetiségű országaiban már fellángolt a nemzetiségi tudat kifejezésé­nek erőteljes vágya, s az az ellenségkép, az a veszélyér­zet, mely a kisebbségekben Történelmi koniertncia Szigetváron kialakult, ma is azonnal meg­erősödik, mihelyt bármiféle be­olvasztási kísérlet fenyegeti őket. Ugyancsak nap mint nap tapasztalható az elsőbbség és magasabbrendűség bizonyítá­sára létrehozott mítoszok tu­datformáló hatása. A tegnapi nyitónapon a modern nemzet problémakö­rével kapcsolatos három elő­adást ma a nacionalizmusok és a kiegyezés tényeinek, kö­rülményeinek vizsgálata kö­veti, de lesznek előadások a magyarság és a nemzetiségek viszonyáról a dualizmus korá­ban, illetve- az egyház, vallás, kultúra szerepének megvilágí­tásával, a külföldiek magyar- ságimázsának alakulásával kapcsolatban is. A hazai és külföldi elő­adók mindannyian a kor és a téma szakértői, így részt vesz a konferencián Tóth Tibor, Majoros István, Diószegi Ist­ván, Szita László, Soós István, Katus László, Kiss Endre, Majdán János, Szalainé Sán­dor Erzsébet, Veliky János, Szarka László, Tilkovszky Ló­ránt, Haraszti György, Gyivi- csán Anna, Bezdán Sándor, Tóth István és Szósz Zoltán, Rüdiger Mally és Horst Ha­selsteiner Grazból, Pál Tibor és Hegedűs Antal pedig Új­vidékről .érkezett. A konferen­cia már most teltházas, de nyilvános lesz a 19-i, este fél 8-kor kezdődő hangverseny, ahol a szigetvári zeneiskolá­ban a Tinódi kórus és az is­kola tanárai lépnek fel. A tegnapi napot a részt­vevők számára rendezett fo­gadás zárta, melyen Sziget­vár városa nevében emlék­plakettet adtak ót a konfe­rencia elnökének és szerve­zőjének, a JPTE TK Történeti és Nemzetiségi Intézete veze­tőjének, intézetigazgató-he­lyettesnek: dr. Polányi Imré­nek. Hodnik I. Nemzetközi idegenforgalmi konferencia Kaposvárott A vidék elrejtett pénze (Munkatársunk telelontudó- silósa) A rosszul szabott lábbeli­ben bukdácsoló magyar falusi turizmus, idegenforgalom, úgy tűnik, kényelmesebb' és hasz­nálhatóbb cipőt keres. Ennek jeléként kell értékelnünk azt a nemzetközi konferenciát is, amelyet Kaposvárra szervezett a Magyar Falusi Tanyai Ven­déglátók Szövetsége. Az eu­rópai szintű tapasztalatok „be­gyűjtése” időszerű feladat: alig van ország — s most el­sősorban a kontinens nyuga­ti felére gondolunk —, ahol az egyéni, vagy szervezett kere­tek közötti idegenforgalmi vál­lalkozás ne jelentene komoly bevételt sok-sok családnak, ■ utazási irodának. Elég a ta­pasztalatokért csak a szom­szédra, Ausztriára figyelnünk. Nem szabad eközben arról sem elfelejtkezni,' hogy az idegenforgalmunk még így is, ebben a bizonyos rosszul sza­bott cipőben — ha a külön­böző gazdasági ágazatok rangsorában hivatalosan el ■nem ismerten is — húzóága­zat, amely konvertibilis valu­tában közel annyit fizet az ál­lamkasszának, mint a mező- gazdaság. A négynapos konferencia során a Franciaországból, Angliából, Né­metországból és a többi fejlett idegenforgalmat működtető ország­ból érkezett szakemberek kiemel­ten foglalkoztak az európai orszá­gok „falusi turizmus,'-poliitikájával, a kistelepüléseket célzó idegenfor­galom anyagi erőforrásként való hasznosításával, a felfuttatását cél­zó erőfeszítések eredményeként fo­kozottabb piacra segítésével. Mindezt annak tükrében kell fo­gadnunk, hogy 1990-et az Európa Tanács és az Európai Gazdasági Közösség az „európai turizmus évének" nyilvánította. Bizonyára ezért is volt a konferencia egyik fővédnöke a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. A konferencio tapasztalatai alapján javaslat készül a fa­lusi tanyai turizmus fellendí­tése érdekében az Európa Ta­nács, az Európai Gazdasági Közösség és az illetékes ha­zai kormányzati szervek felé. 'Nyilván mindez — összessé­gében — a nagy célt — az Európához való szorosabb és szervesebb kötődésünket — is szolgálja. M. A. Új' művészek a Pécsi Nemzeti Színházban Mindig kicsit feszélyezettek azok az első pillanatok, ami­kor új helyen, új emberek előtt megmutatjuk magunkat. Könnyebb talán a helyzetük azoknak, akik dobogón, szín­padon töltik életük nagy ré­szét — hivatásuk abban áll, hogy estéről estére megmu­tassák magukat — mindig más arccal. v Kedden este a Művészetek Házában a Pécsi Nemzeti Sziríház új művészei álltaik a közönség elé, hogy beszélje­nek kicsit magukról, megmu­tassák, mit hoztak tarsolyuk­ban. Az idő sürgetésében per­sze, csak perceik jutottak, ap­ró villanások. Antal Olga és férje, Faze­kas István, Illés Györgyi, Spi- lák Klára, Stenczer Béla szín­művészek, Szántó Lajos End­re és Elmer Felicia magán­énekesek voltok az est és a reflektor fénypontjában. Pere- martoni Krisztina külföldön tartózkodik, ezért nem tudott jelen lenni. Szomorú dolog, de sajnos, igaz — persze, képletesen —, hogy ez a világ nem az a világ, ahol a fiúk meg tud­nak halni a lányokért —kezd­te Spilák Klára bemutatkozá­sát. Igen, és ahogy a .közön­ség sorain végigtekintek, ez nem is az c világ, ahol a művészbejáróik ajtaját töme­gek torlaszolják el, autogram­ra várva. Pedig ők is, a fő­iskola után vagy más színház­tól azért szerződtek ide, a pé­csi sziriházba, hogy itt szol­gálják az ügyet, hogy a szín­ház újra a kultúra fellegvára legyen mindenütt. Antal Olga a bemutatkozó esten öttusázó, gátfutó, csillagász pályák szakadtak meg, hogy tehetségüket a magyar kultú­ra szolgálatába állítsák. Úgy érzem, a mondatok befejezet­lenek maradtak. Mindannyian szeretnénk, ha ennék a kurta bemutatkozásnak, melyet Sza- konyi Károly vezetett, nem csupán színpadon, de más fó­rumokon, a mindennapi élet* ben is folytatása lenne. Az esten közreműködött Pcpp Zoltán zeneszerző és Varga Márta. <­Z. M. Bedolgozók Szigetváron és környékén Tintapatronokat csomagol félezer nyugdíjas A Szigetvári Városgazdálko­dási Vállalat mintegy félezer szigetvári és városkörnyéki, szociálisan rossz helyzetben lé­vő nyugdíjas számára biztosit munkát. Mester Józsel a vá­rosgazdálkodási vállalat veze­tője és Rudoll Seltner osztrák üzletember áttételes ismeret­ség útján alakította ki azt a kapcsolatot, amelynék ered­ményeképpen 500 idős ember bedolgozói munkakör révén gyarapíthatja igen csekély nyugdíját. A Hungária Pen Kft. osztrák—magyar vegyesvál­lalat Ausztriából heti hárem szállítmányban tintapatronokat és csomagolóanyagokat küld Szigetvárra. Ezeket az ömlesz­tett patronokat csomagolják kereskedelmi értékesítésű áru­vá a kispénzű nyugdíjasok. A városgazdálkodás több embert nem képes foglalkoz­tatni. Eddig legalább 150 plusz keresetre igényt tartó kisembert kellett visszautasíta­niuk. Ez a szerencsés lehető­ség Szigetváron 150, a váro­si öregek otthonában további 50, a mozsgói otthonban 70 és Turbékon is például 50 nyugdíjas számára biztosít könnyebbséget. A városgazdálkodás az idős korosztályt kívánta segíteni. Azökat az embereket, okik egész életükben keményen dol­goztak, és mégis szükséget szenvednek. Sz. J. Őszi takarítás 1 A pécsi gyors- és gépiró iskola másodikos diákjai őszi ta­karítást végeztek a Szliven Aruház előtt, űk és a többi diák is a bevételt iskolájuk készülő tornatermének javára aján­lották fel. Fotó: Szundi György (Folytatás az í. oldalról) ben. Ez persze sem makro, sem mikro szinten nem ad­hat vigaszt. A kormánynak sürgősen ki kell alakítania a munkaerőpiac szereplőit védel­mező jogi szabályozást. Hiába jött létre országos szinten az Érdekegyeztető Tanács, ha nincsenek meg a szakmai, ágazati, megyei fórumok, ak­kor akadozik az érdekegyezte­tési mechanizmus. Sok változás tapasztalható a munkaügyi kormányzat tevé­kenység- és iogkörében, így például a jövőben megyei szinten döntenek a foglalkoz­tatást segítő költségvetési aénzek elosztásáról: a műve­lődési tárcától a munkaüqyi- hez került a szakképzés (ta­lán ezzel vége annak a szlogennek, hogy „A ma isko- !óia meleqágya a jövő mun­kanélküliségének!”); szintén a Mimkoüayi Minisztérium ha­táskörébe került a munkavé­delem. A tanácskozás következő elő- ndóia dr. Kalmár László, az Orszáaos Munkaerőpiaci Köz­pont igazqatóia kérdéssorozat­tal kezdte mondandóiát: ­Van-e Magyarországon mun- kanélkütiséa? Vannak-e fog­lalkoztatási gondok? Mi az, hogy munkanélküliség? Ugyan­is az aktív keresőknek csupán alig több mint egy százaléka (ötvenötezer ember) keres ma munkát, legalábbis ennyien jelentek meg a szolgáltató irodáknál. A hatékony piac- gazdaságnak van egy egész­séges munkanélküli rátája. Azonban hazánkban a munka­nélküliség alapvető oka a gaz­dasági visszafejlődés! Egyide­jűleg létezik- az elhelyezkedési gond és a munkaerőkereslet. Munkaerőpiaci prognózist ké­szíteni lehetetlen. a munka­adók nem szolgáltatnak kellő információt. Az Országos Mun- kaerőpiaci Központ eay teljes körű hálózat kiénítésére törek­szik: ez a leendő egységes szervezet a munkavállalókat és a munkaadókat egyaránt tá­mogatja. A Pécs-baranyai Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat és a Baranya Megyei Foglal­koztatási Közoont óital szerve­zett tanácskozáson hétszáz aazdasáqi és munkaüqyi veze­tő vesz részt. A mai témák: válságmenedzselés, munka- törvénykönyv. foglalkoztatási törvénv, emberi tényező, mun­káltatói érdekképviselet. L. Cs. K. Helyben intézik a mozgássérültek vámkedvezményét ■mnnni Több sorstársa nevében fordult szerkesztőségünk­höz egyik olvasónk. Töb­bek között elmondta, hogy mozgáskorlátozott, és kül­földről személygépkocsit hozott be. Vámmentessé­get szeretne kérni, ezért a tanács egészségügyi osz­tálya az I. fokú orvosi bi­zottsághoz utalta vizsgá­latra. A tanács intézkedne, de nincs aki orvosi szakvéleményt adjon Október elején érdeklődött, hogy várhatóan mikor hívják be. Közölték vele, hogy ezen­túl. nem végzik el ezt a vizs­gálatot. Ezt követően elment a megyei és városi tanács egész­ségügyi osztályai/a is, ahol nem értették, hogy az OOSZI miért nem végzi el a szüksé­ges vizsgálatot. Rúzsa Csaba megyei főor­vost kerestük meg elsőként ol­vasónk panaszával. Megtud­tuk, hogy október elsejétől a 18/1990. számú, a pénzügy- és a nemzetközi gazdasági kap­csolatok minisztere által ki­adott rendelet értelmében a mozgáskorlátozottak vámmen­tességi kérelmeinek elbírálásá­ban már nem illetékesek. Ezt a jogkört átadták Pécsett a Városi Tanács VB. Hivatal szociális és egészségügyi osz­tályának, valamint a helyi ta­nácsoknak. Ennek ellenére megpróbálnak valamilyen át­meneti megoldást keresni az illetékes minisztériumokkal kö­zösen arra, hogy a szükséges orvosi vizsgálatokat a mozgás- korlátozottak elvégeztethessék. Ugyanis október elsejétől el­vették a jogot az Országos Orvosszakértői Intézet területi­leg illetékes szakértői bizottsá­gától. Eddig az volt a gya­korlat, Hogy a személygépko­csik vámmentességének ügyé­ben az Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságainak vélemé­nyét kérték ki. Jelenleg Pé­csett 165 mozgáskorlátozott ügye rendezetlen, valamint Ba­ranya megyében még csaknem ugyanennyié. Pécsett, a Városi Tanács V. B. Hivatal szociális és egészség­ügyi osztályán dr. Grünwald Anna osztályvezető főorvos többel« között elmondta: leve­let küldtek az OOSZI területi igazgatóságára, amelyben kér­ték a vizsgálatok elvégzését, hogy a mozgáskorlátozottak részére kiadhassák az igazo­lásokat. A válaszlevélben az OOSZI közölte, hogy október 1-jétől ők ebben nem illeté­kesek, és a tánócsra elküldik a náluk levő 165 kérelmet is.- Mi szeretnénk eljárni az ügyfelek ügyeiben — mondja dr. Grünwald Anna -, de egy lehetetlen helyzet alakult ki. Jelenleg nincs-, aki kiadja a szükséges orvosi igazolást, amit viszont mellékelni kell a Vám- és Pénzügyőrséghez be­adott kérelem mellé. Egymás­nak ellentmondó tájékoztatást kaptunk a Népjóléti Miniszté­riumtól és az Országos Orvos­szakértői Iroda igazgató-főor­vosától is. Az- OOISZ-től ka­pott levélben az áll, hogy csak kivételes esetekben adnak szakvéleményt. Ezenkívül fel­hívják a megyei egészségügyi szervezetek figyelmét: járjanak el, mely szervek szakorvosai adhatnak ki ilyen esetekben szakvéleményt. Fellebbezni a döntés ellen az OOSZI gép­jármű-alkalmasságot elbíráló I. fokú bizottságához lehet. A Népjóléti Minisztériumtól érke­zett levélben azonban már az szerepei: a mozgáskorlátozot­takat személygépkocsi vásár­láskor megillető vámkedvez­mény elbírálásakor nincs speciális bizonyítási eljárás. Az államigazgatási törvény szerint kell intézkedni, igy lehetőség van arra, hogy a betegség té­nyét igazoló okiratok alapján adják ki az engedélyeket. Igen, de ezt a vámhatóságok nem fogadják el. A tanácson mi arra törekszünk, hogy minél gyorsabban intézkedjünk, azon­ban jelenleg nincs érvényes másik jogszabály, amely alap­ján lépni lehetne, hogy az OOSZI helyett más bírálhassa el orvosilag a mozgáskorláto­zottság mértékét. Az OOSZI pécsi területi igazgatóságának vezetője dr. Czita Katalin. Megkérdeztük tőle is, hogy miért nem vég­zik el ezeket a vizsgálatokat. Megtudtuk, hogy ebben az évben jelentősen megemelke­dett a kérelmezők száma, az alaptevékenységük mellett már képtelenek ezt a feladatot is ellátni. Addig, amíg csak nyolc-tíz ilyen kérelem jött össze, nem jelentett gondot a vizsgálatok elvégzése, de most már százával érkeznek a kér­vények. Van, aki még augusz­tusban adta be a kérelmét, és még nem tudták orvosi vizs­gálatra behívni. A beérkezett kérelmeket a helyileg illetékes tanácsokhoz továbbítják. Na­gyon rossz időben jött ki ez a rendelet. Naponta tartják a kapcsolatot a tanácsokkal, és a központjukkal ebben az ügyben. Annyit már tudnak, hogy hamarosan megjelenik egy rendelet, amelyik szabá­lyozza: ki végezheti el ezeket a vizsgálatokat. Sz. K. Valósak-e a fog la I koztatási gondok?

Next

/
Thumbnails
Contents