Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)

1990-10-17 / 195. szám

1990. október 17., szerda aj Dunántúlt napló 5 Kormányoz­hatatlan Trabantok Díjmentes felülvizsgálat és csere Kormányozhatatlanná vál­hatnak az augusztus 21. és október 5. között, a Merkur által értékesített Trabant 1.1 típusú sze­mélygépkocsik. Az esetle­ges hiba forrása a kor­mányműről hiányzó zéger» gyűrű. Ezért a Kermi el­rendelte az ezen idő alatt kiadott, mintegy kilenc és félezer gépkocsi felülvizs­gálatát. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy na­gyon ritka a hiba előfor­dulása, mivel az eddig megvizsgált autók közül mindössze kettőnek kellett kicserélni a kormány­művét. Mi tehát a teendő az augusztus 21. és október 5. között vásárolt Trabant 1.1 típusú kocsikkal? A gyártó kérésére a Merkur minden vásárlónak küld egy levelet, amely a felülvizsgálatot elvégző szervizek címét tartalmaz­za. Baranya megyében egyedül a pécsi, Szigeti úti Gépjárműjavító Kisvál­lalat végzi a négyütemű Trabantok garanciális szer­vizelését. Ennek megfele­lően ide kell bevinni az autókat, hogy elvégezzék az ötperces, speciális szer­számokat igénylő vizsgála­tot. Amennyiben a kor­mánymű hibás lenne, úgy lecserélik az egész beren­dezést. A leszerelt és ösz- szegyűjtött alkatrészeket visszaszállítják a gyártór nak további felülvizsgálat céljából. Tóth Lászlótól, a Pécsi Gépjárműjavító Kisvállalat igazgatójától kapott tájé­koztatás szerint eddig mintegy 50“ négyütemű Trabantot vizsgáltak meg, és egynél sem tapasztal­ták a zégergyűrű hiányát, nem kellett lecserélni a kormányművet. Várják a többi Trabant-tulajdonos jelentkezését. Az október 5. után ér­tékesített Trabant 1.1-es kocsik tulajdonosainak nem kell idegeskedniük, mert ezek kormányszerke­zetét már átvizsgálták az átadás előtt. H. Zs. Német könyvtár a Lenau-házban Több ezer kötet a németségről, politikáról, filozófiáról, vallásról és az irodalomról Német és magyar emberek ajándékaiból, a königsteini Ikeleti akadémia adományaiból közkönyvtárat és olvasótermet avathattak tegnap a Lenau- iházba-n. A német nemzetiségi 'ház munkáját, az előadások és az összegyűlt több ezer német nyelvű könyv nyilván­tartását segíti 'majd a már várt számitógép is, melyet Hanns Rehfeld főkonzul úr adott át a könyvtárnak. A könyvtár nemcsak a 'köl­csönzés feladatát látja el. A mai kor irodalmi, politikai; történelmi, filozófiai és vallá­sos könyvein ikívül szintén aján­dékként Lénáéról, a költőről és a németségről -is kaptak 'könyveket. Ez utóbbi össze­gyűjtésében nagy szerepe volt a Nemzetközi Külkapcsolatok Intézetének, az osztrák kultu­rális intézetnék és a legna­gyobb osztrák 'bariknak. Se­gítségükkel olyap sok adalék gyűlhetett össze pl. a német falvak történetéről, néprájzó- ról, hogy a JPTE német tan­széke, a Leőwey Gimnázium Theodor Zens és Hanns Rehfeld (középen) az új számítógépet, és a Lenau-gyűjteményt tekintik meg. és a bajai főiskola is kapott belőle. A németül tudó érdek­lődők rendelkezésére áll pl. a nürnbergi per teljes anyaga, az összes Nobel-díjast össze­gyűjtő lexikon, vagy a Német­országban fellelhető elektroni­kai eszközök katalógusa. Nem felejtették ki a gyerekeket és az iskolákat sem, erre a cél­ra decemberben nyílik a ház­ban egy külön ifjúsági könyv­tár. Az olvasóterembe a so­kaik számára nehezen hozzá­férhető, drága folyóiratokat jórészt a német főkonzulátus küldi a Lenau-házba, és a he­lyi olvasókör gondolkodik az újságok frissességéről. Az ér­tékes, szép kivitelű könyvek­ből pedig kiállításokat tervez­nék a Lenau-könyvtár dolgo­zói, armioék első állomása ka­rácsonykor a vallásos könyvek bemutatása lesz. ' P. V. Múlt és Jövö kulturális est a Művészetek Házában-Kedden este a -pécsi Művé­szeték Házában bemutatkozó iroda Imii estet -tartott a Múlt és Jövő zsidó kulturális folyó­irat. Az est vendégei: Kőbá­nyai János főszerkesztő, Tatár György egyetemi tanár, Kéri Piroska, Surányi Vera, Kop­pány 'Márton, a lap munka­társai és Halmy György film­rendező. A beszélgetést Kab- débó Lóránt egyetemi tanár vezette. Levetítették a Siva­tagi nemzedék című filmet, és Hárs György Péter, valamint Méhes Károly olvastak fel ver­seikből, írásaikból. Zenei köz­reműködő Török Adóim volt.-Magyar Zsidó Almanach címmel 1911-ben alapította a lapot Patai József. A cím ké­sőbb változott Múlt és Jövőre, és kis szünetekkel 1944-ig mű­ködött. Hét évi -szünet utón 1951 decemberében Párizsban folytatólagosan újra megjelent A japán Nippon televízió 1970 óta minden évben kép­zőművészeti pályázatot hirdet 3—15 éves gyerekek részére. Az idei pályázaton a dobszai általános művelődési központ általános iskolája három ta­nulója is a díjazottak közé került. Szemesi Szilárd arany-, Schlichter Gyula ezüst-. Szűcs Beatrix bronzérmet nyert. Grossman Alexander szerkesz­tésében. az 50-es években Bécsben új évfolyam jelöléssel, -majd a -Jövő címmel 1956 vé­géig élt. A mostani új folyam meg­jelenését 1988-ban egy pró­baszóm előzte meg, 1989-ben két szám jelent meg, 1990- ben pedig a lap új folyamá­nak első kötete indult el a tervek szerint évente négy fü­zetben. A Múlt és Jövő jelenéről, a mai magyar társadalomban el­foglalt helyéről kérdezem a főszerkesztő Kőbányai Jánost. — Szeretném leszögezni, hogy nem kivánurtk gettólap lenni, hanem egészen egysze­rűen az értelmiségihez: zsidók­hoz és nem zsidókhoz kívá­nunk szólni, természetesen zsi­dó szemüvegen át. Helyet adunk a nemzetiségeknek, rég elfeledett, de 'jelentős magyar Hírek Dobszáréi Hárommillió forint költség­gel új technikai komplexum épült a dobszai általános mű­velődési központnál, a Közmű­velődési Alap támogatásával. A korszerű műhelyterem és íróknak, költőknek és persze, a legfiatalabb nemzedéknek, melyre jó példa az itt jelen lévő két pécsi szerző: Hárs György Péter és -Méhes Károly is. Irodalom^ képzőművészet, ze­ne, szociografikus írások, ta­nulmányok egyaránt helyet kapnak a lap hasábjain, amely a BUKSZ, a 2000, a -Liget és a Holmi című folyóiratok szel­lemiségével vállal rokonságot. Álmaik között szerepel a könyvkiadás is, és nagyon fontosnak tartják ezeket az esteket, találkozásokat az ol­vasókkal és a leendő olva­sókkal. -Az est résztvevői né­ma tisztelgéssel emlékeztek a magyar szellemi élet, a ma­gyar irodalom egyik legkivá­lóbb szerzőjéről, a nemrég elhunyt Ottlik -Gézáról. Zábrádi Marianna tankonyha a technikai órák mellett helyet ad a felnőttek gazdasszony- és gazdászképző tanfolyamainak is. * A kisdobszai Színjátszókor két napon át Jugoszláviában vendégszerepeit. Népszínműve­ket adtak elő Horvátország több magyarlakta településén. Tavaszra újabb vendégszerep­lésre kaptak meghívást. A Story Hétfőn meghalt Leonard Bernstein, századunk egyik legnagyobb zeneszerzője és karmestere, aki apja szán­déka ellenére (?) a családi drogériabolt pultja helyett többnyire egy zongora mö­gött, a billentyűket püfölve kerülte meg a pályaválasz­tási tanácsadó intézetet. A zeneszeretők talán még em­lékeznek arra, hogy Bern­stein, akinek neve a West Side Story-hoz bilincsesen kötődik, alkalomadtán, mint a vasárnapi zenematinék al­kalmi tanára nem átallott Beatles-dallamokat elemezni tinédzserek körében . . . Maga az élet is Story. Pé­csett a sors akaratából idő­zítve - talán ilyen sem for­dult elő még a zenetörté­netben -, az elmúlt hétfőn este a Pécsi Szimfonikus Ze­nekar menetrendszerű A-bér- leti koncertjén a pécsivé lett Howard Williams angol kar­mester angol—amerikai esten a repertoár befejező darab­jaként a West Side Story-t vezényelte. Furcsa, fátum- szerű időzítés. A sors aka­ratából. A hangverseny­naptár összeállítása döbbe­netesen sikeredett... A zsúfolásig megtelt aulá­ban a muzsikusok és a kö­zönség fölállva tisztelgett a Művész előtt. . . Emléke előtt. K. F. Megbízott ügyvezető a komlói kórházban A komlói tanács végrehajtó bizottsági üléséről tudósítot­tunk Október 13-i lapszámunk­ban. Tudósításunkban többek között a következő szerepelt: „Jóváhagyta a vb a tanács elnökhelyettesének azorr .in­tézkedését, amellyel az októ­ber 3-án megtartott kórház- igazgató választó-megerősítő ülés eredménytelensége mi­att megbízta a kórház-rende­lőintézeti egység jelenlegi igazgatóját, dr. Szűcs Editet az igazgatói teendők ellátásá­val, az igazgatói poszt pályá­zat útján történő végleges be­töltéséig.” A közlés korrekcióra szorul, amit meg is teszünk dr. Tán- czos Frigyes, a BÖK komlói titkára kérésére. Eszerint: „Az október 3-án megtartott kórházigazgatót választó gyű­lésen, melyen 65 szakorvos vett részt, az előírt keretek kö­zött lebonyolított titkos szava­zás eredményeként dr. Szűcs Edit, a komlói Kórház-Rende­lőintézeti Egység volt igazga­tója, mint egyedüli jelölt, a szükséges 66 százalék szavaza­ti többség helyett csak 52 százalékot kapott, ami kevés volt ahhoz, hogy kórházigaz­gatói állásában, mint válasz­tott igazgató, kinevezhető le­gyen. így október 3-tól de jure nem az intézet igazgatója, csupán megbízott ügyvezető, aki az intézet alapvető ellá­tását és működését hivatott biztosítani.” Bezárt a pécsváradi fűtőolajkút - vállalkozó kerestetik Tudósítónktól Igaz, a földgázt bevezették, illetve bevezetik Pécsvárad je­lentős részében, de vannak, akik továbbra is olajjal fűte- inék. Az is igaz, hogy az AFOR-kútnál lehet kapni fű­tőolajat, csakhogy az távol van a községtől, a 6-os főút közelében. A kispénzű embe­reknek, akik 10-20 literenként vásárolnak, messze van az ÁFOR-kút. Van egy olajtöltő állomás Péc svára don, a Kossuth Lajos utcáiban, a falu központjában, amely eddig üzemelt, de nem volt gazdaságos a tulajdonos­nak, a Mezőgazdasági Építő­ipari Kft.-aék — régebbi ne­vén ÉSZKV -, és ebben a fű­tési szezonban már nem üze­melteti. • A tulajdonosnak nem éri meg, nem kifizetődő. A mai gazdasági viszonyok mellett teljesen érthető, hogy csak nyereségesen szabad vállal­kozni. A kút befogadóképessé­ge nem nagy, mintegy 5000 literes. Ám jó szolgálatot tett és tenne továbbra is, ha a kis tételben vásárlókat kiszol­gálná. Jó lenne, ha akadna olyan magánvállalkozó, aki bérbe venné és árusítaná az olajat, legalább naponta egy­két órában. Esetleg mást is árusíthatna ott és így megér­né neki. Természetesen, ha a bérleti díjat nem srófolják aránytalanul magasra. Talán meg lehet találni a jó meg­oldást és reális qro-n bérbe adni. Jó lenne ez a tulaj­donosnak, a leendő magán- vállalkozónak, de legfőképpen a vevőknek. Úgy tűnik, Pécsváradon az utóbbi időkben a vállalikozó- kedv megélénkült. Talán eb­ben is sikerül eredményre jut­ni.' Annál is inkább, mert a kút - könyv szerinti értéke 60 000 forint -, nem állna ki­használatlanul. Sántha László Rlép«fsiy0 előtt Megint egy fel-feldobott • kő, egy sárarany, megrozs- dult kaszavas, megrepedt borotválkozátükzöknek el­suttogott, kiikáromkodott álom. Megint egy fel-feldo­bott kő, amelynek nincs hova visszahullnia — aho­gyan ez az író, Csurka Ist­ván és a Majálist rendező testvéröccs, Csurka László párbeszédében elhangzott. De ha csak ennyii lenne a Szabó Istvánok, Kamondy Lászlók, Sarkad! Imrék, La- tinovits Zoltánok, B. Nagy Lászlók, Kondor Bélák, Hu- szárík Zoltánok, Hajnóczy Péterek tragédiája! A fel­sorolást kezdhettük volna a kezdetektől, bővíthettük vol­na tovább — a dübörgő esi I laghul Iá sban mi ndegyiik lefelé, a földnek zúhan. Igaz, minden csillag más­hogyan veszti fényét. Ám ki köztük Szabó István? Csűr- lka az ötvenes évek köze­pén vele együtt, valamint Galgóczi Erzsébettel, Sánta Ferenccel, Kamondy Tóth Lászlóval és másokkal in­duló, ragyogó tehetségű pá­lyatársnak, barátnak, Szabó Istvánnak ajánlja zord, a még 1973—74-ben megírt művét, a Majálist. Szabó István írónak, akit novellái­ban megismerni kisiskolás­ként is. Alsócseri Csanaki Jánosként, amint az apja oldalán a Varsás-hegynek nekilódul, boldog-öntudatlan élvezve a táguló hajnali ég mérhetetlen szabadságra nyíló horizontját, aki viszont Budapesttől és Graztól mér­hető távolságokra — 187, il­letve 149 kilométerre —szü­letett, és aki egyenesen jár­ván, hamarább verhette be­le a fejét a parancsuralmi hitek és egyenlősd'ik igen alacsony, ötvenes években ácsolt , menyezetébe, mint otthon a vén zsellérházak szükségből is szűk szemöl­dökfáiba. Hogy az „utolsó paraszt- író" a tehetség gőgjétől, mellőzöttségétől szenvedett? Föltételezni lehet, hiszen el- vegyülésnek és kiválásnak a társadalmaik életére jellem­ző logikája van, legyen a többinél bánmS'ben, legfő­képp emberi tartásban kü­lönb. Azonban a szolga'iság és önpusztítás képlete ez­zel együtt is túl egyszerű lenne. Megbocsátó gyorsa­sággal érkezne a válasz; a szétvert „régi világ” roncsai mindig a hűségeseket, a tisztákat temetik be először. Elégedettek is lehetnénk ön­magunkkal, hogy a túlélés, a bőrünk mentésének logi­kájához szövetségest talál­tunk egy józan úriember­ben, az egykori barátban, aki érveket, mi több, a jó­zan világ törvényeit találta meg éhhez a logikához. Mi mást akarna maga Marhás István író, a Majális alko­holista hőse is — Szabó István sorsát is példázandó —, -mint engedni egy em­beribb világ, egy szerelem csábításának? És az írás? A vágy, hogy „az én vilá­gom legalább az én köny­veimben maradjanak meg tisztán”? 'Csakhogy az írás­hoz szüksége lett volna az emberiét többletére, a sza­badságra, de a szenvedély­nek is már csak a visszfé­nye gyúlilk ki benne az al­koholtól. Margit, a „néma dizőz” gyengédségével, Vá­mos úr érveivel szemben végképp védtelen. De nyugodtak lehetünk a 'jövő felől. A helyükre zök­kennek a dolgok. A Papp Zoltán révén nagyszerűen megformált hősünkre az alt­ruista szeretet ördögének féíholtában is szüksége van, joviálisra pofozott Világunk­ban, maradék félelmeinkben észrevétlenül és elegánsan építhetjük újjá ismét azt a 'kasztrendszert, amit az író tremorig fokozódó gyenge­ségében elátkozott, így fe­gyelmezhetjük meg korunk deviáns gyermekeit, kit-kit a maga „'büdös Döblingjébe" utalva, -majd szégyenünket, és a Magyar Piimodán szé­gyenét is felejtve kérhetünk egy kortyot Fügediirié pálin­kájából is (akinek a szere­pébe Törőcs'ik Éva ezekre a két órákra nemcsak színleg költözött), talán hogy felsó­hajthassunk Adyval: „Nem tudunk élni nyavalyások". Bóka Róbert Alsócseri Csanaki János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents