Új Dunántúli Napló, 1990. október (1. évfolyam, 179-208. szám)
1990-10-17 / 195. szám
1990. október 17., szerda uj Dunántúli napló 3 Jelentés az Országgyűlésről (Folytatás az 1. oldalról) pésekkel gátat vetni az erőszakoskodásnak, s emiatt vétlen emberek kerültek veszélybe pusztán azért, mert cigánynak születtek. Horváth Aladár figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a kisebbségben élő csoportok elkeseredésükben esetleg erőszakkal válaszolnak az őket ért bántalmazásra. Rámutatott: nyilvánvalóan, égyetlen felelős politikai erőnek sem lehet célja, hogy kisebbségi zavargásokat provokáljon Magyarországon. Nem kevésbé riasztó perspektíva, hogy az ország válságos állapota az elszegényedő tömegeket az erőszak, a bűnbakkeresés felé sodorhatja. E fenyegető veszély láttán Horváth Aladár e szavakkal fordult a törvényhozás felé: „Ne hagyjuk, hogy a kisebbségeket bűnbakká tegyék! Mindannyian eayütt alkotjuk a nemzetet. Egyenjogú polgárai vagyunk e hazának. Közös érdekünk, hogy itt mindenki biztonságban, otthon érezhesse magát, függetlenül attól, hogy a kisebbséghez vagy a többséghez tartozik. Büntessék meg, vonják felelősségre azokat, akik a törvény ellen vétenek, de senkit se bélyegezzenek bűnözőnek pusztán eay kisebbségi csoporthoz tartozása miatt. Nincs helye semmiféle meakülönböztetésnek!” A képviselő felszólította a felelős politikai erőket, pártokat arra, hogy határozottan lépjenek fel a cigánv kisebbség megsértőivel szemben, segítsenek békét szerezni a megtámadott közösséaeknek. Jöiie- nek lecsendesíteni az indulatokat. Egyben felhívott minden cigánvt arra, hogv erőszakra ne válaszoljanak úiahb erőszakkal. Ellenben élienek a joa és a törvényesség eszközeivel. A parázsló társadalmi indulatokra figvelmeztető felszólalás azonnali válaszra késztette a belügyi tárca jelenlevő kénviselőjét. Morvay István államtitkár emlékeztetett arra, hoay a belügyminiszter a minap nyilatkozatban ítélte el a kisebbségek ellen elkövetett atrocitásokat. Megígérte: a Bel- üavminisztérium a feszültséaek enyhítésére megteszi a szükséges intézkedéseket. Áttérve a napirendre, megkezdődött a honvédelmi törvény módosításának tárgyalása. A mindössze 12 törvénycikkből álló módosító törvényjavaslat rövidsége ellenére mealehetősen hosszas koncepcionális vitát váltott ki. A vita elhúzódása, terebélyes volta (a törvényhozók a délelőtti órákban alig-alig véaeztek a terítékre került javaslat általános tárgyalásával) főként azzal magyarázható, hogy a polémia jelentősége a konkrét módosító javaslatokon messze túlmutat, s jócskán érinti a kidolgozás alatt álló magyar katonai doktrína egyes alapelemeit. Szűkén értelmezve a módosításokat, „mindössze" arról van szó, hoay egységesen 22 hónapra csökken a különböző szolgálati formák időtartama. A javaslat szerint 12 hónapra mérséklődik a sorkatonai szolgálat időtartama, s ehhez 10 hónán tartalékos szolaálat járulhat 50 éves életkorig. A feawer nélküli katonai szolgálatnál 18 hónapos sorkatonai és 4 hónapos tartalékos id"- szakot állaoít mea a iavaslr*. Míg a polaári szolaálat esetében a fiatalnak folyamatosan 22 hónapot kellene teljesítenie. A vita az alternatív és a fegyveres szolaálat! forma letöltésének eltérő ütemezéséből indult ki. Míg Für Laios honvédelmi miniszter expozéjában azt emelte ki, hogy az úi szabályozás egységesen kezeli a jogokat és kötelezettségeket minden szolgálati forma esetében, addig a törvényelőké- szités során kisebbségben maradt véleményt tolmácsolva Mécs Imre (SZDSZ) éppenséggel úgy vélekedett: az eltérő ütemezés miatt nagyobb teher hárul a polgári szolgálatot választó fiatalokra. A törvényhozók figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács ajánlását, miszerint az alternatív formák szolgálati ideje nem haladhatja meg a sorkatonai szolgálat tartamának másfélszeresét. A polgári szolgálat esetében ez 18 hónap lenne a jelenlegi 22-vel szemben. Mécs Imre szerint a 18 hónapos polgári szolgálat éppen elég hosszú és megterhelő lenne ahhoz, hogy visszatartsa a kibúvókat keresőket. Sérelmesnek találta azt is, — s az ellenzéki képviselőik sokaságának felszólalásai is támogatták ebben —, hogy az alternatív szolgálatot kérőknek továbbra is bizottság előtt kell száimot adniuk elhatározásuk lelkiismereti mozgatórugóiról. Számos felszólaló szerint képtelenség, hogy egy kamisszió vájikáljon az ember lelkiisme- retében; ez a döntés az embert alanyi jogon illeti meg. A vita ezen a ponton forrósodott fel. A kormánykoalíció pártjai — bár képviselőik nem vitatták el a lelkiismereti döntés jogát - szemmel láthatóan valamiféle garanciát kívántak fenntartani a törvényben a fegyveres szolgálat alól „kibújók” számának növekedése ellen, ami aggodalmaik szerint a hadsereg szétzilálódásával fenyegethet. A vitának ez a vetülete már jócskán érintette a készülő magyar katonai doktrínát is, hiszen a honvédség szükséges létszámáról, a kiképzés kellő mértékéről, a hadsereg szükséges felszereltségéről csak a nemzeti célok függvényében lehetne felelősen dönteni. Ezzel kapcsolatban egyfajta stratégiai előcsatórozásnak is beillett Mécs Imre és Csurko István (MDF) vitája. Az SZDSZ képviselője történelmi tapasztalatokra hivatkozva úgy vélekedett: Magyarországot csak akkor vagyunk képesdk megvédeni, ha békében élünk — önmagunkkal és szomszédainkkal egyaránt. Wechsler Tamás, a FIDESZ képviselője a gondolatot továbbfűzve úgy fogalmazott: a leghatékonyabb védelem a jó külpolitika. Éppen ezért nem szerencsés a körkörös védelem stratégiájának ötlete. Csutka István ezzel szemben azon az állásponton volt, hogy csak az az állam képes jó külpolitikát folytatni, amelyik biztos védelemmel rendelkezik. A külkap- csolatok építését belső erővel kell alátámasztani. Figyelmeztetett arra: a demokrácia nem jelentheti azt, hogy egy társadalomnak le kellene fegyvereznie önmagát; ez pusztán a társadalom betegségének tünete lenne. Nem lehet cél a hadsereg leépítése, meg- gyöngítése. Ennél is erőteljesebben fogalmazott Borz Miklós (FKgP). Szerinte a VSZ szétesésével Magyarország olyan tömbön kívüli országgá válik, amely senkire és semmire sem támaszkodhat határai védelmében. Csak önmagára számíthat, s kizárólag megfelelő erejű hadsereggel képes szavatolni határai védelmét. Az átfogó ismereteket nélkülöző vita láttán Király Béla független képviselő követelte: mihamarabb bocsássák társadalmi vitára a magyar honvédelmi doktrína tervezetét, amely eddigi benyomásai szerint „suba alatt” készül — megengedhetetlen módon. Az Országgyűlés ezután az interpellációk meghallgatásával folytatta munkáját. Palotás János MDF-es képviselő az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan fordult a pénzügyminiszterhez: deklarálják, hogy az új áfa-törvény változtatni kíván a nyugtaadási kötelezettség jelenlegi módján. Az Interpelláló képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta a miniszter válaszát. Miután Ungár Klára (FIDESZ) interpellációja elmondásától visszalépett azzal, hogy ügyében a Pénzügyminisztérium remélhetőleg már megtette a szükséges intézkedéséket, Kis Zoltán (SZDSZ) a környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszterhez fordult kérdésével a veszélyes hulladékok elhelyezése, órtalmatla- nitása és a korábbi . illegális lerakótelepek felszámolása ügyében. Azt firtatta: kidolgozta-e már a tárca erre vonatkozó tervét, s a kirótt bírságok mekkora hányadát szándékoznak környezetvédelmi célokra fordítani. Keresztes K. Sándor válaszában kiemelte: feltérképezik az illegális1 telepéket, amelyek száma 3—10 ezerre téhető, s tervet dolgoz- riaik ki a veszélyek elhárítására. Évente egyébként 600 millió forint folyik be kasszájukba a bírságokból; a teljes összeget környezetvédelmi beruházásokra fordítják. Kis Zoltán a választ nem fogadta el, azzal, hogy nem hallott igazán konkrétumokat; a plenáris ülés ezzel szemben elfogadta azt. Szarvas Béla és Kelemen József MDF-es képviselők a pénzügyi és a földművelés- ügyi tárca vezetőitől vártak választ arra: milyen intézkedéseket terveznek az egri és a mátraaljai történelmi borvidék szőlőfelvásárlóinak pénzügyi megsegítésére. Rabár Ferenc ismertette döntésüket, miszerint valamennyi gazdálkodót, akiknek a borászat a fő tevékenysége, november 30-ig felvett hiteleik után egyszeri kamattámogatásban részesítenek. Sem az interpellálók — akik hiányolták a kamattérítés mértékének megjelölését —, sem az Országgyűlés nem fogadta el a miniszteri választ. A miniszterelnökhöz interpellált Hatvani Zoltán SZDSZ- es képviselő, a kormány területpolitikájának témájában. Az előző kormány pártpolitikának alárendelt területpolitikája szavai szerint a falvak pusztításában a bulldózereknél is hatásosabbnak bizonyult. Van-e a kormánynak pillanatnyilag kidolgozott területpolitikája? — tette fel a képviselő. A miniszterelnök távollétében megszólaló Horváth Balázs belügyminiszter igennel válaszolt. Az önkormányzatokról szóló törvény — vélekedett — önmagában is bizonyíték arra, 'hogy a kormánykoalíció hivatalba lépése első pillanattól kezdve inagy horderejű kérdésnek tekinti a településfejlesztést. A képviselő nem, ellenben az Országgyűlés elfogadta a választ. Kőszeg Ferenc (SZDSZ), a fegyveres polgári őrségek és a BM rendőri ezred tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. Interpellációjában kifejtette: túl sok a polgári fegyveres őr, akik jórészt egykori munkásőrök, a volt MSZMP valamikori vezetői. Nem értett egyet a BM rendőri ezred tervezett, nagyarányú fejlesztésével sem. Horváth Balázs belügyminiszter válaszában elmondta, hogy a polgári fegyveres őrségnek ma már nincs munkáselnyomó funkciója. Stratégiailag fontos, jelentős ipari létesítményeket, közlekedési csomópontokat őriznek, így például a Paksi Atomerőművet. A készülő és a közeljövőben a parlament elé kerülő rendőrségi törvény szűk határok közé szorítja a polgári fegyveres őrség tevékenységét is. A rendőrezreddel kapcsolatos kérdésre reagálva pedig elmondotta, hogy az interpelláló képviselő egy belső előkészítő anyagból merítette információit, így azok már nem érvényesek. Nem tervezik a rendőrezred jelentős fejlesztését, csupán szervezeti, személyi változtatásokkal kívánják korszerűsíteni. Az ezred kötelékébe tartozóknak egyébként jelentős közbiztonsági, köz- rendvédelmi, közúti ellenőrzési feladataik vannak. A választ az interpelláló képviselő és a Parlament elfogadta. Kovács Pál (MSZP) az új társadalombiztosítási törvény koncepciója, a társadalombiztosítás ideiglenes önkormányzatának létrehozása és a Társadalombiztosítási Alap tárgykörében interpellált a népjóléti miniszterhez. Nehezményezte, hogy még mindig nem került a parlament elé az új társadalombiztosítási koncepció. Surján László népjóléti miniszter válaszában arra hivatkozott, hogy nem volt ideje még megalapozott, új társadalombiztosítási koncepció1 kimunkálnia a tárcának. A társadalombiztosítási önkormányzatok létrehozásával kapcsolatban elmondta, hogy abban nemcsak a kormánynak, hanem az új önkormányzatoknak is részt kell vállalniuk. Ezt a folyamatot szeretnék felgyorsítani. A választ a- képviselő nem, a parlament viszont elfogadta. Kertész Zoltán (SZDSZ), az élelmiszertermelés és -értékesítés tárgyában interpellált a földművelésügyi miniszterhez. A mezőgazdaságot érintő két súlyos gondra hivta fel a figyelmet: a tej-tejtermékek fogyasztásának csökkenésével együtt akadozik a tej felvásárlása, az év végéig megkötött szerződéseket sok helyütt nem újítják meg. A takarmányhiánytól való félelem és a kedvezőtlen jövedelmezőség miatt pedig a hústermelésben is jelentős visszaesés mutatkozik. A kormányhoz és az Országgyűléshez címzett kérdéssel válaszolt Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter: el kell dönteni, szükség van-e magyar gazdaságra, vagy nincs. Ha szükség van, akkor úgy kell az ágazatot dotálni, segíteni, hogy ez határozza meg a magyar népgazdaság helyzetét. Ezt követően részletesen elemezte a relatív tejtúltermelési válság okait, s sorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket a takarmányellátási nehézségek megoldása és az export jövedelmezőségének javítása érdekében hoztak. Válaszát a képviselő nem, a parlament minimális többséggel elfogadta. Béki Gabriella (SZDSZ) a fiatal munkanélküliek helyzetének javítása tárgyában interpellált a munkaügyi miniszterhez. Győriványí Sándor, munkaügyi miniszter válaszában utalt arra, hogy kidolgozták már a pályakezdők munkába állításának programját. A választ a képviselő nem, az Országgyűlés pedig elfogadta. Az interpellációk után kérdésekkel fordultak á képviselők a -tárcák vezetőihez. Szilassy Géza (MDF), az ország -, különösen az elmaradott megyék - távközlési telefonfejlesztési lehetőségei felől érdeklődött. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter beszámolt arról, hogy hároméves program során 1993 végéig 50 százalékos fejlesztést hajtanak végre, vagyis mintegy 500 ezer előfizetőt juttatnak telefonhoz. A program az ország minden pontját érinti. Mentelmi ügyek tárgyalásával ért véget röviddel fél hét előtt az Országgyűlés keddi ülésnapja. A törvényhozóknak dönteniük kellett arról, hogy felfüggesztik-e Pozsgay Imre (MSZP) és Szabó Lukács (MDF) képviselők mentelmi jogát, hiszen mindkettejük ügyében magánvádas eljárást kezdeményeztek. Kisebb vita után az Országgyűlés - megismervén a Mentelmi és összeférhetetlenségi Bizottság álláspontiát - úgy határozott, hogy mind Pozsgay Imre, mind Szabó Lukács esetében fenntartja a képviselői mentelmi jogot. Az Országgyűlés — tekintettel a jövő hét eleji munkarend változásra - legközelebb október 20-án, szombaton ül össze. Folytatódik az akciósorozat Csökkent a határsértők száma Sajtótájékoztató a Belügyminisztériumban Csökkent a határsértők száma, normalizálódott a helyzet Magyarország határain annak az akciósorozatnak az eredményeként, amely október 8- án indult a Magyar Köztársaság közbiztonságát sértő külföldi állampolgárokkal szemben - állapították meg kedden a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Dr. Verebélyi Imre közigazgatási államtitkár az intézkedések tapasztalatait és statisztikai adatait ismertetve megállapította: a kitűzött céloknak megfelelően sikerült megállítani az országba illegálisan érkezők beözönlését, és több százzal csökkent a jogellenesen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma. Nem idegenellenes intézkedések történtek — hangsúlyozta az államtitkár -, hanem következetesen érvényt szereztek a Magyar Köztársaság és a szomszédos országok határőrizeti, valamint közbiztonsági érdekeinek. Utalt arra is, hogy a magyar hatóságok jogszerű fellépésére egyetlen érintett orszáa nagykövetsége sem tiltakozott, sőt elismerő visszajelzéseket kaptak Francia- és Németországból. A továbbiakban kiemelte, hogy a rendőrök és határőrök erőszak- mentesen, humánusan intézkedtek, s messzemenően figyelembe vették az ENSZ Mene- kültüayi Főbiztossáaának előírásait. a nemzetközi és magyar jog vonatkozó szabályait. Dr. Verebélyi Imre elmondta: az akció megkezdése óta mintegy 1800 személyt állítottak elő. Az 1573 jogsértő külföldi közül 1010-től megvonták a magyarországi tartózkodási engedélyt, 130-at pedig kiutasítottak, és 72 személy ellen szabálysértési, illetve büntetőeljárást indítottak. Az intézkedések alapján eddig hozzávetőleg 600-an hagyták el az országot. Az államtitkár tájékoztatóját kiegészítette Nováki Balázs határőr vezérőrnagy, a BM Határőrség megbízott parancsnoka. Elmondta: adataik szerint az idén az akció megkezdéséig 48 országból több mint 10 ezer határsértő érkezett az országba, többségében román és török államoolgár. Az illegálisan érkezettek mellett nagyon sokan a szükséges hivatalos okmányok nélkül akartak, illetve akarnak Nyugatra menni. Esetenként csoportos embercsempészés is előfordult, ezekben a bűnügyekben tart a nyomozás. Kiemelte. hogy az akciósorozat eredményeképpen lényegében érvényt szereztek a magyar jogszabályoknak, s a szomszédos országok igényeinek is megfelelően garantálják a határok biztonságát, a határforgalom rendjét. Dr. Szabó Győző országos rendőrfőkapitány hangsúlyozta, hogy az akcióra azért is szükség volt, mert ebben az évben növekedett a külföldi állampolgárok által Magyarországon elkövetett bűncselekmények — különösen a vagyon elleniek - száma. Ezek mea- előzése érdekében az összehangolt és iól előkészitett intézkedésekkel sikerült kiszűrni több száz, a létbizonytalanságban élő, és ezért a köz- biztonságot is veszélyeztető külföldit. Felmentették a Merkúr vezérigazgatóját Az ipari és kereskedelmi miniszter hétfőn felmentette tisztségéből Hellner Károlyt, a Merkur Személygépkocsi Értékesítő- és Forgalmazó Vállalat vezérigazgatóját. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szóvivője, Kardos Antalné ezzel kapcsolatban az MTI munkatársának elmondta: a felmentés oka, hogy a miniszter elfogadhatatlannak tartotta azt a tájékoztatót, amelyet Hellner Károly a személygépkocsi-forgalmazás jövőbeni kérdéseiről, várható kilátásairól, a Merkur jövőjéről készített. A miniszter ugyanis a koncepció alapján nem látja biztosítottnak, hogy a Merkur megfelelően reagál az import feltételeiben, illetőleg a piaci viszonyokban várható, alapvető változásokra. A miniszter véleménye szerint a Merkúrnak minden lehetősége megvolt arra, hogy a cég ezentúl aktív szerepet játsszék a kirajzolódó piaci feszültségek megoldásában. Megítélése szerint azonban konkrét elgondolásokkal a vezérigazgató nem rendelkezett, a gépkocsiellátás javítására megfelelő, az új piaci viszonyokat figyelembe vevő koncepciót nem dolgozott ki. Ezért mentette fel a miniszter Hellner Károlyt. Ezzel egyidejűleg —, további intézkedésig —, megbízta Oroszi Jánost, a Merkúr eddigi általános vezérigazgató-helyettesét a vezérigazgatói teendők ellátásával. Bűnhődünk Gyanútlanul nézem a tegnap esti Telesportot, aztán hirtelen minden átmenet nélkül gyűlöletet érzek. Gyűlöletem oka a szakmai hozzá nem értés, a menedzselés teljes elhanyagolása, újabb bizonyítéka annak, hogy legnépszerűbb klubunknál sem feltétlenül törődnék mindennel. Tudjuk, a Ferencváros focicsapata zárt kapuk mögött kénytelen lejátszani UEFA- kupa meccsét a Bröndby ellen, kiderült, hogy a tévé sem közvetítheti a mérkőzést. Nyilvánosságra hozták, hogy az FTC vezetősége fellebbezhet a döntés ellen. Nos, az FTC vezetősége fellebbezett. Nem kérték azt, hogy a magyar tévé adhassa a hazai meccset. A fellebbezésben nem kértek semmit, csak azt, hogy a dániai mérkőzést (az első találkozót) közvetíthesse a magyar tévé is, mert megegyeztek már valami dán reklámügynökséggel ebben- abban. Végül is már ez is eleve furcsa. A legfelháborítóbb viszont az UEFÁ-hoz küldött angol nyelvű fellebbezési szöveg. Angol tanári képzettségem van, de olyan alapvető nyelvtani hibákat, olyan —, a fordítóra és megbízóira — rendkívül rossz fényt vető, az egész szöveg értelmét zavaró angol nyelvű megfogalmazást, mint amely ebben a levélben szerepel, annak sem engednék meg, aki csupán néhány órán át tanulta az angolt. (A Telesport bemutatta az említett levél másolatát.) Nem is csodálom, hogy az UEFA nem vette komolyan ezt a levelet. Balkáni módszere volt annak idején Zalaegerszegen a füstbomba bedobása is. Bűnhődünk. (bozsik)
