Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-09 / 157. szám
Kriminalisztikai bravúr Keresztút Kishajmáson Ilyen barlangokba bújtak el a környéken a törökök elől a falusiak Fotó: Läufer László Kishajmás Baranya legszebb jelenkori kálváriáját készítette el. Óriás beton ke resztek ékesítik a stációkat. Mind a 14et maguk a falusiak öntötték, ök hasították a magas domb oldalálba a szerpentin jellegű utakat. Megoldására várhatóan a falucska búcsúján kerül sor. A hírt Jónás Károly közölte velünk, aki kinn lakik, a kis- hajmási szőlőhegyben, és lelkes lokálpatrióta, miként barátja, Gyenes Dénes és annak társai, így Kovács Nándor. Gasz János és Sebestyén István. Mindegyikőjükben benn él egy nagyon szeretett papjuk, Máriás Lajos emléke. Ö 1948 és 1952 között volt Hajmás lelkipásztora. Ide jött papi teendőit ellátni, miután rendje hazánkban veszélybe került. Ma is él Pannonhalmán. az idős papok közösségében. Nagyon megszerette Hajmást, annak történelmét, és ezt a Fenyős-dombot, ahová most a kálvária került lenyűgöző keresztútjával. De lenyűgöző a dombtető is, ahová Máriás Lajos szabadtéri oltárt, Jézust rejtő kőfülkét, Máriát befogadó, kis barlangot alakított ki, őrzőjüknek három óriás angyalt állított fel. A több méteres angyalalakok a pécsi Zsolnay-gyárban készültek, és ugyanott egy akkor megálmodott keresztút állomási domborművei is. De akkor nem ikerülhetet sor a kálvária megái dásra, mert Máriás Lajost elvitte az öt üldöző hatóság. Épp miséjét fejezte be, amikor jöttek érte. Kishajmás lelkes lakói ezt a megszakított álmot valósították meg, nem sajnálva pénzt, fáradságot, és napjainkban előszedték az elrejtett. padláson, szekrényben féltve őrzött, fából faragott, festett Máriát, a pirog rá nit stációs domborműveket, csak a port kellett letörölni. A munka élére Gyenes András mellé egy pap is állt, mostani lelkészük, a sásdi Sonner Ádám. A falunak ez lesz az első kálváriadombja, amelynek nemcsak a jelenkori történelme izgalmas, de a régmúltja is, hisz csaknem tíz, homokkőbe vájt menekítő „likpin- cét" rejt oldalában. Ide húzódtak meg tatár és török alatt a falu lakói. Cs. J. Mecseki gyémánt, őshüllő lábnyom egy pécsi panellakásban A gyűjtemény néhány reprezentatív darabja Läufer László felvételei Sziporkázó ásvónykristályok, hófehér kalcitok, kvarcok, halványlila ametisztek, különböző piritek, markazitok, tengeri őslények megkövült vázai, s olyan kőzetek, amelyek őrzik sokmillió éves páfrányok, zsurlók, csigák, halak lenyomatait, s egy különlegesség: egy óriás őshüllő megkövesedett lábnyoma. Mindez egy pécsi panellakásban, ahol szinte minden polcot, szekrény tetejét elborítanak a tulajdonos e Sziporkázó ásványkristályok különleges gyűjtőszenvedélyének relikviái. Klaj Sándor uránbányász gyűjtőszenvedélye még szülőföldjén, Diósgyőr környékén kezdődött. Gyerekként járta a környéket, s a ma már szigorúan védett uponyi szurdokban találta az első ősi növényi levonatokat őrző köveket, megkövesedett csigákat, amoniteszeket (őslábasfejűek). Később, amikor Pécsre jött dolgozni, oz első időben nem foglalkozott vele, ám az uránbánya számára akkor ismeretlen ásványkristályai újból fellobbantották a kövek iránti szinte szenvedélyes érdeklődését. Nem elégedett meg azzal, hogy csak gyűjti, tudni akarta, micsoda, hogyan keletkezik, melyikre mi a jellemző. Megszerzett szinte minden fellelhető ásványtani, kőzettani, őslénytani tankönyvet, szakkönyvet és folyóiratot és kemény szorgalommal képezte magát. (Állítom, sok egyetemet végzett geológus sem rendelkezik több ismerettel.) Az országban egyedül ő rendelkezik uránérc környezetből származó olyan gazdag ásványkristály-gyűjteménnyel, amilyen még a múzeumoknak sincs, s mint ilyen, védettnek tekinthető.- Nagyon szép ásványok találhatók itt - mondja lelkesen a megszállott gyűjtő. - Az uránbányára jellemzők a mikrokristályok. Sok a szép pirit, markazit, a kvarcok és a kalcit. Találtam itt olyan ásványt, aminek itteni előfordulásáról senki sem tudott. Egyik ilyen ritkaság például a kék dolomit, amiből o Nemzeti Múzeumnak is adtam, mert ez a típus nem volt meg nekik. — Csak kevesen tudják, hogy nagyon sok szép ásvány és kristály van a Mecsekben. Található például malachit, azurit, gyönyörű gipszkristályok és az úgynevezett mecseki gyémánt. (Ez víztiszta kvarc.) Minden héten megyek gyűjteni, járom a külfejtéseket, kőbányákat, meddőhányókat. Most már a nemzetközi gyűjtővilágban számon tartanak, sok külföldi kapcsolatom van. A nemzetközi ásványbörzékre mindig kapok meghívót, a legközelebbi novemberben lesz Berlinben. Klaj Sándornak azonban nem ez az egyedüli szenvedélye. A lakásának másik szobáját tengeri mészvázas élőlények gyűjteménye tölti ki. Különböző korallok, kagylók, csigák. Természetesen ehhez is ott a több kötetnyi szakirodalom. Porcelán csiga, (csak a neve az, az állat váza valódi) gyűjteménye gyönyörű és egyedi. Klaj Sándort fiatalon százalékolták le szilikózis miatt, életét most e két gyűjtőszenvedély tölti ki. S. Zs. Túlkapás, önbíráskodás, agresszív ösztönök elszabadulása, idegengyűlölet? Vajon .milyen indítéka lehetett annak a három embernek, akik augusztus 29-ről 30-ra virradó éjszaka agyba-főbe vertek egy külföldi állampolgárt, aki szelíd turistaként érkezett hazánkba, és csupa kellemes benyomást szerzett országunkról. Ez az egyetlen „balul elsült” kaland azonban, ha nem is veszti el hitét a magyarokban, esetleg fél szeme világába kerül. A történet a pécsi J. presz- rszóban kezdődött, ahová az lidegen betért. A hely nem ismeretlen a rendőrségi jegyzőkönyvekben. többször fordultak mór elő itt rendbontó, erőszakos cselekmények. A tettesek azonban ez esetben maguk is rendőrök, N. Zs. rendőr zsázlós, O. Zs. rendőr Félholtra vertek egy algériai üzletembert törzsőrmester és Sz. I. S. önkéntes rendőr. Nem skinhaedek, akiknek szemet szúrt egy sötétebb bőrű idegen, hanem szolgálaton kívüli rendőrök, akik a véletlen során szintén ugyanabban a presszóban töltötték a később számukra is tragikusan végződő estét. Italoztak, egyre többet, majd elveszítve józanságukat, belekötöttek a külföldi állampolgárba. Hogy hogyan kezdődött az ismeretség, arra még nem derült fény, mindenesetre egy idő múlva a helyiségből erőszakosan elvonszolták a férfit, autójukba tuszkolták, és három ember erősebb, mint egy alapon, tettlegesen bántalmazni kezdték. A hármas rendőrállomásra vitték, ahol agyba-főbe verték. Újra gépkocsijukba tuszkolták, a város széléig hajtottak vele, ahol kirángották a járműből, és újból súlyosan bántalmazták, majd az áldozatot súlyos sérülésekkel magára hagyták. Hajnalban talált rá egy járókelő, aki értesítette a mentőket. Az alibi kedvéért jegyzőkönyvet vettek fel az elkövetők, melyben azt állították, hogy eljártak egy algériai állampolgár ellen. A rendőrség így akadt a három elkövető nyomára, akik először egy zavaros históriát adtak elő, miszerint a sértett egy fegyvert kínált eladásra, ezért követték el vele a sok szörnyűséget. Nyilvánvaló azonban, hogy ha történetük hiteles lett volna, akkor sem ez lett volna az eljárás módja, sőt semmiképpen nem kellett volna félholtra verni az áldozatot. A sértett nem volt ittas állapotban, így pontosan emlékezett rá, hogy a presszóba betörésekor 10 ezer forint (hivatalosan beváltott) és némi valuta volt nála. A pénz szőrén-szálán eltűnt. így a három rendőrt csoportosan elkövetett kifosztás, különös kegyetlenséggel végrehajtott súlyos testi sértés, és esetleg okirat-hamisítás büntette terheli. Az elkövetők - egyelőre gyanúsítottak — előzetes letartóztatásban vannak, ügyükben az ügyészi vizsgálat folyik. A külföldi állampolgárról annyit tudnak, hogy nem róható fel neki semmiféle magatartás (egy üzletemberről van szó egyébként), ami az ellene folytatott hajszát indokolttá tette volna. Az egyedüli kérdés az esetnél az indító- ok. Vajon mi késztette a három, eddig szolgálatát tisztesen ellátó embert arra, hogy önmagukból kivetkőzve, szörnyűségek sorát kövessék el? G. Gy. Igen, ez Henrik... Tökéletes arckép az összeégett holttestről - Nyilatkozik lapunknak a debreceni reklámgrafikus Környezetet feledve igencsok élénk és hongos beszélgetést folytattam Budapesten Váczi Lajossal, a Dohány utcai Pulykakakas grill felső szintjén, délidőben, miközben a szomszédos asztaloknál mások ebédeltek. Társalgásunk témája messze állt az étkezéstől, de a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat reklámgrafíkusát, aki a közelmúltban nagy bravúrt hajtott végre, ott, a cég üzletében sikerült elcsípnem. A lapok közül elsőként oz Új Dunántúli Naplónak nyilatkozott arról, hogyan rajzolta meg a Debrecen határában összeégetten talált - a Komondor-csoportos két rendőr által meggyilkolt - férfi arcképét. Arról szerényen keveset szólt, hogy jól sikerült képei menynyiben járultak hozzá a tettesek gyors kézrekerítéséhez. Szerinte ez már nem rá tartozik. Őt a Hajdú-Bihar megyei bíróság elnöke által felkért szakértőként bízta meg o debreceni rendőrkapitányság az arcmás elkészítésével. Váczi Lajos 1958-ban ment grafikustanulónak a debreceni nyomdába. Az ólmot a szervezete nem bírta, néhány év múlva már az orvostudományi eqvetem közegészségtani intézetében volt fotós-grafikus. Anatómiai rajzokat, szemléltető ábrákat gyártott sorozatban, rajzai külföldi folyóiratokban is megjelentek, Jeney professzor cikkeinek illusztrációjaként. Később Váczi úr mentős ápoló lett, de kipróbálta a mozinál a hatalmas filmreklámokat, a színháznál a díszletfestést, aztán a kereskedelemhez és az élelmiszer- iparhoz pártolt az alkalmazott grafikus.- Hogyan lett bírósági szakértő?- A volt feleségem a megyei rendőrkapitányságon dolgozott, az ottaniakból kialakult egy jó baráti kör, s bevonták a családtagokat is. A rendőrök tudták mivel foglalkozom. Először csak barát: alapon segédkeztem egy-egy ellopott ékszer előkerítésében: a tanúkat meghallgatva fényképszerűén lerajzoltam az értékes tárgyakat. A kapcsolat folyamatossá vált. így lettem szakértő. Váczi Lajos mór kozmetikázott fotót, kapott a halottról. Csinált nyolc rajzot, ebből a feltételezett áldozat élettársának - aki már bejelentette, hogy két napja eltűnt a hozzátartozója -, a rendőrök megmutatták a grafikus által legsikerültebbnek véltet. Az öthónapos terhes fiatalasszony azonnal összeroskadt: „Igen. Ez Henrik . . ." Az arckép az első azonosítási mozzanatban így kapott főszerepet. (Aztán később együtt pontosították a hajzatot, a frizurát. Végül az eredmény: élethű rojz az áldozatról.)- Mennyiben járult hozzá a kép a további nyomozáshoz?- Az a taxis, aki utoljára vitte Vécsei Henriket, a rajz alapján állította, hogy igen, egy ilyen kinézetű férfit szállított, s közölte, hogy az „igazoltatás" után az illető a taxiból átült a rendőrkocsiba.- A rajzkészitéskor bekalkulálta, hogy 'hőtől eldeformálódott arcot lát?- A bajúszforma a kozmetikázott képen látható volt, ez megadta az arcformához az elindulást, így a hőhatás nem zavart. Az orr már kérdésesebbnek látszott. Végül is o haját kivéve, sikerült elfogadható képet csinálnom az áldozatról. Az első halottrajzolási megbízást egy hét múlva újabb követte: ez augusztus 21-én kelt a fővárosban. Váczi Lajos 'hat színes fotót és egy dobozban koponyacsontokat kapott. A kettő-négy hónappal a július 17-i megtalálás előtt meggyilkolt 20—40 év közötti férfit ugyanis mindeddig nem azonosították. Szeptember első hétfőjén a tv-híradóban bemutatták a Váczi Lajos által készített fantomképet.- Valószínűnek tartom, hogy nemcsak én rajzoltam meg az ismeretlent. Valakié csak bejön! Az ügy nem könnyű: nemcsak azért, mert hónapokig feküdt a halott egy ház pincéjében, hanem azért is, mert a jobb arccsont és az állcsont teljesen összetört. Az arc bal oldalából tudtam kiindulni. Az összerakott csontok alapján megrajzoltam a koponyát, s erre építettem a körülbelüli arcformát. Az egyórás beszélgetés végeztével búcsúzáskor megké - tem Váczi Lajost, hogy emlékezetből rajzoljon le engem.- Semmi akadálya — mondta -, majd küldöm a képet. Kíváncsian várom. L. Cs. K. A kozmetikázott fotó a már halott Vécsei Henrikről és a grafikus rajza vasamapi 5
