Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-07 / 155. szám
1990. szeptember 7., péntek qj Dunántúli napló 5 Helyzetkép a tetőtéri lakások értékesítéséről Belül csodaszép, kívülről beázik Hol vannak már azok az idők, amikor potom pénzért hozzá lehetett jutni a tanácsi lakásokhoz. Annak idején az ott lakók a szabadpiaci ár töredékéért juthattak hozzá addigi bérleményükhöz. Mióta irányt vettünk a piacgazdaságra, megváltozott a tanácsi lakások értékesítésének eddigi gyakorlata is. Több panasz érkezett szerkesztőségünkbe, melyben az illetékes lakók - jövőbeni vevők - azt kifogásolták, hogy a becsüsök túl magasra értékelték a forgalmi értékét. Először is a pontos tájékoztatás kedvéért közöljük a lakásvásárlás feltételeit. Eszerint a megbecsült forgalmi érték csak kiindulási alapul szolgál. Ha a lakást öt éven belül felújították, a vételár a piaci érték 75 százaléka, ha 5 és 10 év között került sor tatarozásra 65, 10-15 év között 55, 15-20 év között 55, 20-25 év között 35 százaléka, végül az alsó határ: ha a lakást 25 éven túl tatarozták utoljára, a piaci érték 25 százalékát keil megfizetni. Például egy egymillió forintra értékelt lakás esetében az első kategóriában 750 ezer a részletekben kifizetendő összeg, hosszú lejárati idő alatt kell kifizetni, a havi törlesztés mértéke azonban nem lehet kevesebb, mint a jelenlegi lakbér 50 százaléka. A viták, illetve a reklamációk többnyire a felbecsült piaci érték nagyságából adódtak. A becslést a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat felmérői végezték, igen nagyvonalúan (drágán) határozva meg a lakásárakat. Ez önmagában még nem lenne kifogásolható, ha a méltánytalannak minősített ár ellen a lakók egy külső szervhez, például bírósághoz fordulhatnának, amely ellentétes szakértői vélemény alapján csökkenthetné a vételárat. Erre azonban nincs lehetőség egy régimódi (32/ 1969-es) kormányrendelet alapján, amely az állami tulajdonban levő lakások értékesítésére a tanácsi szerveket nevezi ki. A tetőtéri lakások tulajdonosai különösen hátrányos helyzetbe kerülnek. Ugyanis például a pécsi. Körösi Csorna Sándor utca páratlan oldalán levő hét ház tetején levő, ösz- szesen 14 lakás forgalmi értékét egyenként kétmillió forintra becsülték. Egy ilyen lakás belső látványa (faburkolat, csempék, nagy alapterület), valóban első ránézésre igen értékesnek tűnik. A tető- szerkezet azonban már nincs ilyen makulátlan állapotban. Az Épület Minőségellenőrző Intézet adatai alapján ugyanis a vasbeton szarugerenda repedezett, a betonacél korrodált, a cseréptartó lécek repedezettek, a hőszigetelés a térdfalaknál nem megfelelő, a nyílászárók sem megfelelőek (beáznak), a cserép alatti kátránypapír a gerendát nem fedi, a vasbeton hőszigetelés nem megoldott. A dolog pikantériája, hogy a PIK pontosan tisztában volt az ÉMI jelentésével, amikor horribilis összegekért kínálta megvételre a lakóknak a tetőtéri lakásokat. A furcsa eset érdekessége, hogy a PIK mindössze az ár 1, azaz egy százalékát kapja meg jutalékként a tanácstól az üzlet lebonyolításáért. Vajon ezért a csekély részesedésért miért nem húz a szíve a lakókhoz, miért hallgat el alapvető információkat, melynek birtokában van. G. Gy. Állatkerti szakemberek tudományos tanácskozása Pécsett A Nagyárpádtól nyugatra fekvő völgyek, ahová egykor a leendő szafariparkot álmodták a szakemberek. Fotó: Proksza László Pécsi gyermekrajzok Móni tárlaton Londonban 27-szer rendezték meg a hátrányos helyzetű gyermekek képző- művészeti tárlatát. Az Erzsébet királyné védnöksége alatt álló rendezvényen hazánkat öt pécsi kisdiák képviselte alkotásaival a pécsi Kulich Gyula Utcai Általános Iskolából. Képünkön Orsós Angela, Orsós Pál, ( Orsós Sándor és Kalányos I Zoltán, valamint a felkészítő i tanar, Fodor Ildikó látható. :Fotó: Proksza László 1 Idősek klubja és gondozási központ Uránvárosban Uránvárosban, a Karikás Frigyes utcában tegnap felavatták a város 12. idősek klubját és 4. gondozási központját. A klubban 20 idős embernek biztosítanak bentlakást, míg naponta 40 személynek hasznos elfoglaltságot, időtöltést. ^ gondozási központ alkalmazottai, szakemberei pedig legalább 10 000 uránvárosi és Uránváros környéki magányos és beteg embert látnak el a helyszínen, vagyis a lakásán. (A központ egyébként eddig is működött, de a Tüzér utcában.) A két létesítmény kialakítására csaknem 20 millió forintot költöttek döntően tanácsi pénzből, de jelentős pénzösszeg származik a tehóból, valamint a tanácstagi alapból. A létesítmények kialakítását legjobban a 13. számú tanácskozási központ szorgalmazta. A központ emberei hónapokon át végezték a felmérést a családoknál, döntöttek abban más szakemberekkel együttműködve, hogy kiket is részesítsenek a központ és a klub szolgáltatásában. A vállalkozók szerették volna, ha cégek, magánosok is segítenek pénztámogatással, de ez most még nem sikerült. A későbbiekben az önzetlen segítők együttműködésére lesz nagy szükség. Tudtuk meg dr. Sohár Endrétől, városi főorvostól, aki részt vett az ünnepélyes átadáson. Elmondta, hogy viszonylag jó ütemben készül egy új idősek klubja a Kertvárosban, a Laki István utcában, aminek a várható átadása az év végén. Cs. J. Fotó: Proksza László Ünnepi megemlékezések Szigetváron (Folytatás az 1. oldalról) Hasonló elmélkedést hallhattak délelőtt az akadémia hallgatói a vár falai között is, ahol rendhagyó történelemórát tartottak nekik a szigetváriak. Rendszeres kapcsolatukba ugyanis az is beletartozik, hogy az elsőévesek a Zrínyi-ünnepségen való részvételükkel ebben a városban kezdik meg tanulmányaikat. Megismertetik velük a város történelmét, nevezetességeit, a várat, ami ismereteken kívül élményt is nyújt. Dr. Szauter Lajos alezredes szerint olyan ez a szigetvári tanulmányút nekik, mint az első szerelem: sosem felejtik el. Talán ennek köszönhető az is, hogy az akadémiára minden évben nagyon sok szigetvári fiatal jelentkezik, akik aztán tovább erősítik a város és az iskola kapcsolatát. A koszorúzás után, a Zrínyi akadémia elsőévesei visszaindultak, de az ünnepség folytatódott. Délután az erdélyi születésű Bessenyei Antal festőművész kiállítását nyitotta meg a vár dzsámijában Vas István gimnáziumigazgató. A festőművész ,,A török félhold alatt" című festménysorozatát a város történelmi tradíciójára utalva. Szigetvárnak adományozta. A megemlékezés folytatásaként a szigetvári fúvós- zenekar adott térzenét a Zrínyi téren, majd Horváth Márk várkapitány szobrát koszorúz- ták meg az Oroszlán emlékműnél. A tegnapi nap eseményei az ünnepi lánggyújtással befejeződtek, de szombaton és vasárnap újabb programok várják az érdeklődőket. P. V. Rz egykori növendékek adományaiból A régi-új Zrínyi-szobor avatása Virág István, nyugalmazott őrnagy-tanár kezdeményezésére szombaton újra fölavatják a szigetvári hős. Zrínyi Miklósnak, az egykori Zrínyi Katona- iskola (ma POTE) területén álló szobrát, amely egyben az intézet 1914-18-as hősi halottainak emlékműve is. Az emlékmű a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanácsa által adományozott „Zrínyi díszpark" területén áll majd. A szoborművet az eredeti állapot másolatában építik fel. Ehhez nem kevés pénz szükséges. Jelen állapotában o megmaradt talpazatra kerül föl az újraöntött szobor, amely az intézet egykori növendékeinek adományából készült el. Várat még magára a díszek elhelyezése és az 193945. közötti hősi halottak névsora. Ez még nincs összeállítva. Tehát marad még munkálkodni való. Az avatás szeptember 8-án, szombaton, délelőtt 11 órakor lesz a honvédség díszalakulatával, koszorúzással, katonazenével. Az avatóbeszédet Nemeskürty István mondja, aki nyolc éven át volt az iskola növendéke. Szafari park szabad vadakkal Tenni kell a vidéki állatkertek korszerűtlensége ellen ötéves körüli kisgyerek fut- kározik kíváncsian a pécsi állatkert sétányain. Hirtelen megáll és elgondolkozva nézi a rács mögül bánatosan, unottan rábambuló oroszlánt. Az nézi még egy pillanatig a kisfiút, aztán lassan, fáradtan odébb ballag és leroskad néhány méteres betonketrecének megszokott helyére.- Apu! Engedjük ki az oroszlánt, mert nagyon szomorú - kiált hátra a kisfiú.- A pécsi állatkert helyzete valóban nagyon kedvezőtlen, mind az állatoknak, mind a környéken lakóknak — mondja dr. Fülöp István igazgató, aki egyben a Magyar Állatkertek Szövetségének országos elnöke. - Nincs hely a terjeszkedéshez, és minden erőfeszítésünk ellenére szennyezzük a tettyei ivóvizet. Bennem már több mint húsz éve megfogalmazódott a megoldás, ami egy szafari park létesítése lenne. 1983-ban ki is dolgoztuk ennek részletes megvalósítási tervét, de eddig nem sok segítséget kaptunk. Többek között ezért is hívták össze a pécsi Művészetek Háza nagytermében azt a tegnap kezdődött és ma is tartó tudományos tanácskozást, ahol az ország szakemberei a magyar állatkertek jelenét és jövőiét beszélik mea. A pécsiek leginkább dr. Nagy Emiltől, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezetőjétől, a Vadbiológiai Intézet igazgatójától várják az ötleteket, tanácsokat, aki a vitaindító előadást tartotta tegnap. Dr. Nagy Emil szerint kétségtelen tény, hogy a jövőben az állatkerteknek is meg kell újulniuk. Eddigi oktató-nevelő, illetve szórakoztató funkciójuk mellett meghatározó szerepet kell hogy kapjanak az állat- védelemben is, emellett irányító szerepet kell betölteniük és tudományos műhelyként kell működniük. Ezt célozná Pécsett a nagyárpád—mohácsi vasútvonal Pécsudvard és a harkányi út által határolt területen tervezett, mintegy 150 hektáros szafari park is, amely nemcsak az állatok természetes körülményeit tudná bemutatni. Komplex szolgáltatásként szállást, étkezést, sportolási lehetőséget is biztosítana, hatékonyabban bekapcsolódhatna az oktatásba, a szakmai képzésekbe. Mivel több vidéki állatkert vezetője is hasonló gondolatokat forgat a fejében. ettől a tanácskozástól komoly eredmények várhatók. Az önkormányzat és a város se- aítségével így talán néhány év múlva tényleg kiengedhetjük ketrecéből az oroszlánt. Pataki V. A csődtörvény koncepció és az aszály a MOSZ elnöksége előtt (Folytatás az 7. oldalról) sen zsákutcát a törvény betartásakor a termelők számára. Az elnökség döntött arról is, hogy jövedelem kockázati alap létrehozására tesz javaslatot, kiindulva abból, hogy a gazdálkodók érdekeltek a gazdasági nehézségek, váratlan helyzetek zökkenőmentes áthidalásában. Alapítvány létrehozását is szükségesnek tartják a MOSZ-ban azért, hogy a felszámolás után segítséget kapjanak azok, akik az újrakezdésre vállalkoznak, bármilyen szervezeti formában. A szövetség felszámoló szervezet megalapítását is fontolgatja: ez, pénzszolgáltatás ellenében végrehajtaná a bírósági utasításokat. Az elnökség foglalkozott az aszályhelyzettel is. Az ülésen kialakult véleményről Bálint Csaba MOSZ-titkár, az MTI- nek elmondotta: a legkézenfekvőbb az lenne, ha a kormány az agrárágazatot egyenesen katasztrófa sújtottnak nyilvánítaná és ebben a szellemben hozná meg a szükséges intézkedéseket. Mindez az aszály merőben új megközelítését teszi szükségessé. Ettől nem lehet eltekinteni, mivel, ha a termelők az aszály anyagi következményeinek jelentős részét kénytelenek elviselni, úgy a mezőgazdaság ismét extenzív szakaszba szorulhat. Lévén, hogy az üzemek a mai korban már meg nem engedett szükségmegoldásokat részesítenék előnyben, és az intenzív módszerek fokozatosan viszsaszorulnának. Ez pedig egyértelműen az árualap meggyengülését hozná magával.
