Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-06 / 154. szám
J*W. szeptember 6., csütörtök űj Dunántúli napló 3 Röpülnek um ezresek Iskolakezdési hajcihő Megérzi a város az iskola- kezdést, de megérzik a szülők is. Egyelőre még senki sem ülhet le nyugodtan otthon, mondván, már mindent megtett a gyerek iskolába bocsátására, hiszen hosszú sorok mutatják a papírboltok előtt, hogy bizony jócskán van még pótolni, vásárolni való. És mindez még csak a kérdés egyik része, a másik az, mit kér majd az iskola, mire kell befizetni kisebb-nagyobb ősz- szeget az évkezdéskor. Az anyuka a papírbolt előtt egészen el van keseredve, szinte a szeme is könnyes, amikor elmondja, hogy, bár óvatos volt, semmit nem vett előre, potyára, most meg is ihatja ennek a levét. Egy napra szabadságot vett ki, mert azt remélte, hogy napközben talán kevesebben állnak a boltokban, és jut ideje beszerezni mindazt, ami még kell. A baj már nem is az, hogy mire minden megvan ahhoz, hogy negyedikes kisfia nyugodtan ülhessen a padban, ezresek repülnek el, sokkal elkeserítőbbnek találja, hogy amit keres, az nincs, hiánycikk. Kétségbeesett próbálkozásként már a KGST-pia- con is járt, ahol lengyelek árulnak ugyan füzetet, de ezek semmilyen hazai szabványnak nem felelnek meg. Csak színes ceruzát kapott. Pécsett, a Kossuth utcai papírboltban is elmondták: őrült nagy a forgalom, sok a jugoszláv vásárló, ezzel is indokolható, hogy hiányzik a füzet, a könyvborító, a körző, a filckészlet, a gyurma, a ceruza, a toll, de egyébként sem volt túlkínálat semmiből. S hogy mit kérnek az általános iskolákban? Mindenhol más a helyzet, de alsósok általában kell vigyenek WCpapírt, papírzsebkendőt, szalvétát, de többnyire a felsősöknek is kötelező a tornaruha és a tornacipő, néhol a szabadidőruha is, és persze az egységcsomag. A Köztársaság téri iskolában például most kell befizetni az osztálypénzt is, a biztosítási összeget, a diáksportköri díjat, ez utóbbinál a szülők pártolótagok is lehetnek, éves tagdíjjal. Egyelőre nincs vita abban, hogy a szakkörök ingyenesek Lesznek, az angol nyelvtanfolyamon résztvevők azonban már fizetnek a foglalkozásokért. összeget írni azért lehetetlen, mert minden iskolában más a szokás, ráadásul a legtöbb helyen még nem volt évkezdő szülői értekezlet sem, sok költség pedig az iskolaév folyamán merül fel, egyelőre nem láthatóan. Egyelőre hát nagy a zűrzavar, és azt sem lehet tudni, mi „A te táskád is szép történik majd, ha a szakminisztérium által szorgalmazott terv életbe lép, és fizetni kell majd azokért a tanfolyamokért is, melyeket régebben szakkörként is „el lehetett adni". Az ingyenes oktatás tehát korántsem ingyenes, de ebben Fotó: Proksza László nem hibás az iskola, csak az általános bűnbak: az ország gazdasági helyzete. A szólás tehát, hogy „legdrágább kincsünk a gyermek”, most iga- zabb, mint bármikor. Hodnik I. Megmondja most a PIÉRT... A szlogen első fele Így hangzik: „Mit, -hol, miért?...” És tényleg megmondja! Hogy mit, hol, miért nem lehet kapni. ^Merthogy a tanévkezdés mindig meglepi a hazai -gyártókat és kereskedőket. Ennyien akarnak vásárolni? És ennyit? £s pont -most? iNa, ez azért túlzás! És elkezdődik a régi mogyar (kelet-európai?) társasjáték. Eszerint a kereskedelem diktálja a feltételeket, szigorúan, keményen: 9-től 17 áráig tartunk nyitva (lógjon oz iskolából a gyerek, vagy vegyen 'ki szabadságot a szülő?), és csőik a kosaraik egy- tharmadát adjuk ki (ne legyenek sokan a boltban, mert az fárasztó, és hátha lopnak . ..). Két dologra biztosan jó ez az egész. Az egyik: a papírbolti eladó (többnyire kezdő vagy tanuló) megízlel'heti a hatalom édes ízét; ő dönti el, mikor jöhet be a csüggedt vevő. A -másik: a vevő rájön -hogy szabadság csak akkor lehet, ha bőség is van. Mert amíg a -hiány diktál, addig — tetszik, nem tetszik — enge delmes tömeggé kénytelen lefokozni magát, akinek megmondják, „mit, hol, miért?". Akár a -Piért, akár másvalaki. A tanulságok sora folytatható, és sorállás köziben van is időrík elgondolkodni. Csak annyit -még; ki lehet találni szebbnél szebb szlogeneket, jelszavakat, szónoki fordulatokat, de gyanítom, hogy a megoldáshoz ez édeskevés .. . S. G. Toliseprű Tanévkezdésre egyet-mást Az idegen nyelvek egyik jellegzetes sajátossága, hogy a főnevek három neműek.'Lehetnek hím-, nő- és semleges neműek. Ebből persze sok furcsaság származhat. A német leány (das Mädchen) például semleges nemű, a latin feleségnek (uxor) szóvégzete szerint hímneműnek kellene lennie. Ilyen szavunk a kolléga is, amely a latin coliego szó (magyarul: társ, pajtás, munkatárs stb.) magyarított változata. E szó végzete szerint a latin nyelvben nőnemű szó lehetne, de olyannyira fiúsí- tották, hogy a nőkollégákat 'kolléganőknek vagy rövid e- vef kolleginóknak szoktuk nevezni. E szó magyar írásmódjára, ejtésére is többféle felfogás alakult ki. A mindennapi nyelvhasználatban a kolléga szó alkalmazása terjedt el. Ezt találjuk a helyesirási szájegyzékben is. De sokszor hangzik rövid 1-lel és e-vel, ekként: kolega. A régi filmekben is ez az ejtésforma divatozott. Ha azonban a szóból melléknevet képezünk, a kollegiális ejtés és írás a helyes. Vigyázzunk, ne vessük ki belőle az i betűt! Nem kollegális, hanem kollegiális! A kollégista szó ejtésénél viszont visz- -szatérhetünk az é-s alakra, bár némelykor feltűnik a kollégista változat is. Vannak olyan -ista végű főneveink és mellékneveink, amelyekben a latinos képző «előtti szótag magánhangzója 'időtartam tekintetében sokáig ingadozott: néha magyarosan hosszú magánhangzót, néha -rövidet írtunk. Ilyen szavunk a gimnazista és a gimnázista. Az előbbi használata a szabályos, az utóbbira régebbi Irodalmi alkotásokban bukkanhatunk. Babits írja egy helyütt: „Még iskolatársai ■előtt is fölényben érezte magát, pedig azok gimnázisták voltak, s latint tanultak." Ma a közfigyelem újra a gimnáziumok felé fordul. Talán azért, mert e 8 osztályú középiskolában a klasszi-ku; nyelvek és a klasszikus műveltség tanítása volt a jellemző. Az általános iskola folytatásaként általános műveltséget is nyújtott, és az egyetemekre is előkészített. Valamikor, még a. középkorban a székesegyházi, a kolostori iskolákból, valamint a városi latin iskolákból fejlődött ki. A gimnázium neve mai értelemben a XV. század óta fordul elő. Ekkor régi klasszikus irodalmunk tanulmányozása lett a művelődés legfőbb eszköze, a tudományosság mértéke. A humanisták tulajdonképpen átvették a régi görögök testgyakorló helyeinek a nevét. Ilyen gymnasionban tanított Platón, Arisztotelész, Antiszthenész és mások. A gimnáziumokon kívül voltak még pedagógiumok, lyceumok, főtanodák stb. Az 1883: XXX. törvénycikk óta nálunk hivatalosan a gimnázium név szerepel. A diákélet azonban gimi- ről, fősuliról, közgázról beszél, és tanév eleje lévén, egyelőre nincs szó a bunkókról, a dákokról, .a dugókról, a karókról és más hasonló kártékony dolgokról, amelyek a diákéletet elszomorítják. Az ifjúság nyelvéről azonban ezt nem mondhatjuk el, bár néha figyelemreméltó, érdekes, nyelvi alkotókészség tekintetében sokszgr dicsérhető. De mór most vigyázzunk arra, hogy ez a gyakran tréfás, játékos dióknyelv ne szennyeződjék be, ne legyen tele trágár kifejezések garmadával, ne váljék nagyképű, szellemesnek szánt, de valójában durva szavak tárházává. Dr. Tóth István Ormos Mária: „Kutató ember, történész vagyok...” Miért adta vissza képviselői mandátumát a rektorasszony? „Mindenki végezze azt a munkát, amihez legjobban ért...” Szeptember 3-án kelt az a lemondólevél, mellyel Ormos Mária, a JPTE rektorasszonya az MSZP frakcióvezetőjével közölte: a képviselői mandátumáról lemond. Személyesen kerestük meg, hogy döntésének okairól érdeklődjünk. A kérdés feltehetően nem tapintatlan :- Horn Gyula pártelnök az elmúlt héten Pécsett több szocpárti honatyát kritizált, s ön is köztük volt. Van-e ennek köze a bejelentéséhez?- Semmi. Ha jól emlékszem, néhány hónappal ezelőtt adtam önnek egy interjút, melyben elmondtam: úgy érzem, hogy a két feladat nehezen összeegyeztethető, s rövidesen döntenem kell. Az egyetem, a kutatói munka — amiben eddig éltem - éppen- úgy teljes embert kíván, mint o képviselői szék. Június utolsó napjaiban már bejelentettem Pozsgay Imrének, hogy a mandátumról lemondok, s ő ezt tudomásul vette. Mindösz- sze arra kért, hogy várjak még a döntés nyilvánosságra hozatalával, adjak időt a felkészülésre, hogy a párt megtalálja azt az embert, akit a helyemre kooptál.- ön tudja, hogy ki az utód . ..?- Még nem. De nem is foglalkozom vele.- Gondolom, nem volt könnyű a döntés, hiszen hosz- szú idő után az első demokratikusan megválasztott parlament soraiból távozott?- Nem volt könnyű, de számomra teljesen természetes. Sem alkatomnál, sem életkoromnál fogva nem látom annak jogos lehetőségét, hogy a kutató-történészi pályát egy hirtelen fordulattal feladjam, s mást csináljak. Vallom, hogy az ország érdekében hasznos és tényleg előremutató munkát nem csak a parlamentben lehet végezni, s nem az ország háza kizárólag az a hely, ahol a magyar jövő eldől. Nagyon sok egyéb hely akad, ahol e jövőért dolgozni lehet, s tegye ezt mindenki ott, ahol a leghosznosobban tudja, s végezze azt a munkát, amihez a legjobban ért. Ebbéli felfogásom tompítja azt a belső szomorúságomat is, amely a lemondás megfogalmazásakor bizony előjött.- Módosul-e a Szocialista Párton belüli tevékenysége, a párthoz való viszonya?- Szó sincs erről. Ügy gondolom, hogy legtöbb lehetőségem a tudománypolitikában és az egyetempolitikában adódik, nem beszélve arról, hogy folytatom azokat a kutatásokat, amelyek a közelmúlt történetét érintik. Kozma Ferenc A Zöld Kör jelöltjei Pécs város egyéni választókerületeiben A Zöld Kör a helyhatósági választásokon az alábbi jelölteket állítja Pécs egyéni választókerületeiben : 1. vk.: Kiss Tibor bányamérnök, környezetvédelmi szakmérnök. 3. vk.: Traj Ferenc ny. energetikus (a Nyugdíjas Egyesülettel közös jelölt). 4. vk.: Németh Tibor bányamérnök, környezetvédelmi szakmérnök. 5. vk.: Somlai Béla programozó. 6. vk.: Felcser László építészmérnök (Városvédők Egyesülete). 7. vk.: dr. Sántha Attila, a JPTE docense. 8. vk..-Erdélyi József építőipari üzemmérnök. 9. vk.: Erdélyi Albert általános mérnök. 10. vk.: Varga János földmérő mérnök. 11. vk.: Bartos Sándor gépész- mérnök, környezetvédelmi szakértő. 13. vk.: Bérces Viktória könyvtáros. 14. vk.: dr. Podlócz György jogász. 15. vk.: Szabópál Bálint építészmérnök, városépítő, városgazdálkodási szakmérnök, urbanista. 16. vk.: Pozsár Sándor bányamérnök, környezetvédelmi szakmérnök. 17. vk.: Vincze Sándor építész- technikus. 19. vk.: Engert Péterné programozó. 21. vk.: Schulcz Lászlóné, o Városvédők Egyesületének tagja (a Nyugdíjas Egyesülettel közös jelölt). 22. vk.: dr. Olasz István gimnáziumi tanár. 24. vk.: Görbics János magasépítő és környezetvédelmi szak- üzemmérnök. A pécsi Zöld Kör jelöltjeit támogató ajánló szelvényeket a városi tanács választási irodáján (Kossuth tér 1-3., Geisler E. u. 15.), valamint a zöld körös 'igazolt .aktivistáknál lehet átadni. SZDSZrendezvény Sellyén A nemzetiségek és az ön- kormányzatok kapcsolatáról tanácskozást rendez a Szabad Demokraták Szövetsége szeptember 9-én délelőtt 9-től délután 5 óráig Sellyén, a mezőgazdasági szakiskola (kastély) épületében. A résztvevők: Solt Ottilia, Wekler Ferenc, Horváth Aladár, Verseny Erika és Révész Sándor. A rendezvény díszvendége dr. Dörnbach Alajos, az Ország- gyűlés alelnöke. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok védelme a választójogi törvényben A nemzeti és etnikai kisebbségeket is érintik azok a hátrányok, melyek az ön- kormányzati törvénykezés elhúzódásából és a törvények késői megjelenéséből adódnak. Előkészítetlenségre és késlekedésre vall, hogy csak tegnap született elhatározás arról, hogy jelöltjeik további 15 milliós alapot használhatnak fel a választási kampány során, s a számukra kedvezményeket nyújtó törvényi rendelkezések bonyolultak, eddig kevés nyilvánosságot kaptak. Utóbbin igyekszünk enyhíteni a választójogi törvény vonatkozó részeinek ismertetésével. Külön joga a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jelölteknek és az ilyen jelölteket állító szervezeteknek, hogy nevüket anyanyelvükön is fel kell tüntetni a választási nyomtatványokon, továbbá a választási kampány során utolsó napján külön rádió- és tv-adásidő illeti meg őket. Ha ikislistás választáson (a 10 000 főn aluli települések esetében) a kisebbségi jelöltek egyike sem szerez mandátumot, meg kell állapítani azt a szavazatszámot, amely azonos a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok kétharmadával, s kisebbségi jelöltként képviselő az lesz, aki ezt a szavazatszámot eléri — de az azonos kisebbséghez tartozó, több ilyen jelölt közül csak a legtöbb szavazatot elnyerő jut mandátumhoz. Ha több kisebbség (cigány, német, horvát) indul, fenti módon mindegyiktől egy személy bejuthat a képviselőtestületbe, azaz akár három fővel is inövekedhet a testület törvényileg meghatározott létszáma. A tízezernél nagyobb lélekszámú helységekben —a kétszavazatos választási rendszerben — a kisebbségi jelöltek automatikusan felkerülnek nemzetiségenként külön-külön egy-egy független listára (ha jelzi, hogy nem kíván a listán szerepelni, természetesen törlik a nevét). Ebben az esetben a kisebbségi lista is -a szerzett szavazatok arányában jut mandátumhoz, de ez a mandátum azé lesz, aki egyéni választókerületében a legtöbb szavazatot kapta. Ha a kisebbségi független lista a fenti módon — kevés szavazata lévén — nem jut mandátumhoz, meg kell keresni azt a legkisebb számot, amellyel a kétvó- lasztásos rendszerben még mandátumot lehet kapni, s ha e szám kétharmadát a kisebbségi független lista elérte, egy mandátumot kap. Természetesen ezt is a választókerületében legtöbb szavazatot kapott jelölt nyeri el.
