Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-05 / 153. szám
IO aj Dunántúlt napló 1990. szeptember 5., szerda A lianksk miatt megbuknak üzletek? Josef Weiss villányi születésű. Nyugat-Németországban orvosi műszereket és kézieszközöket forgalmazó cége van, a MEDICA GMBH. Dicső Szabolcs pécsi lakos, magyar állampolgár, de öt éve munkavállalási szerződéssel dolgozik a MEDICA-nál. A MEDICA a fogászati berendezések és röntgengépek kivételével szinte mindenféle orvosi műszernek és eszköznek a forgalmazója, napi raktárkészlete egymillió márka értékű. Saját szervizhálózattal rendelkezik, s technikusai hibajelzés esetén lehetőleg négy órán belül a helyszínre érkeznek a hiba elhárítására. Nos, a magyar gazdaság változásai és az a tény, hogy az orvosi műszerek forgalmazása a valutaliberalizálási kategóriába tartozik, a MEDICA úgy gondolta, megpróbál - először szerény - üzletet kötni Magyarországon. Mivel Weiss úr Baranyából származott el és mivel egyik üzletkötője pécsi, természetesnek tűnt, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem lesz a cég konszignációs raktára. Egy évig húzódó tárgyalások után, bárom héttel ezelőtt meg is érkezett az első szállítmány 150 ezer márka értékben. Most először főként napi használati cikkek érkeztek. A tervek között szerepel, bogy itt Pécsett a raktár'mel- lett bemutatótermet nyitnak. Nyugat-Németországban általában az egészségügyi intézményekben 3-4 évenként lecserélik a berendezéseket, kicserélik a műszereket. (Erre az adó- és a biztosítórendszer ösztönzi őket.) Ezek a műszerek azonban még jó állapotban vannak. Nos, á MEDICA ezeket visszavásárolja, ha kell, felújítja és ha igény van rá, olcsón eladja. (A magyaregészségügy jelenlegi műszerellátottságának ismeretében valószínű élni fognak e lehetőséggel, és vevők lesznek erre.) És most térnék ki a címben felvetett kérdésre. Amíg a MEDIGA-nak folytak a tárgyalásai a pécsi egyetemmel, közben több műszert, berendezést eladott Magyarországon, Szegeden és a gyulai kódházban. Ezek után a leszállított berendezések után jelentős késéssel jutott csak hozzá a pénzéhez a cég. A pécsi pénzügyi ügylet bonyolításával a Kereskedelmi és Hitel Bank pécsi fiókját bízták meg. Itt megismétlődött. A július 9-ével visszaigazolt pénzátutalást többszöri reklamálást követően csaknem két hónapos késéssel kapták meg. A MEDICA-tól rendelt termékekért nem kell előre fizetni, csak a leszállítás és az eladás után. Az viszont a jó! működő üzleti világban alap- feltétel, hogy az ígéretekhez, megállapodásokhoz a felek tartják magukat. Ha ott egy ibank ilyen késedelmeket kétszer vagy háromszor megenged magának, csődbe megy, mert elveszi a felek bizalmát. Weiss urat egyelőre szülőhazája iránti érzelmek kötik — a természetes hasznon túl - az üzlethez, ám jelezte, ha a pénzátutalási késedelem ismétlődik — mivel ő másfelé is elkötelezett —, megszünteti a micgyarországi üzletet. / S. Zs. Kitörni a nyelvi elszigeteltségből Kétnyelvű kísérleti iskola Pécsett? Beszélgetés dr. Peter Neide belga professzorral Változások a vizsgákban A sűrű pécsi belvárosi forgalomban araszolnak a teherautókkal a tanulóvezetők Fotó: Läufer László Ki milyen járművet vezethet? Bizonyára akadt olyan pécsi polgár az utóbbi napokban, akit németül beszélő diák állított meg az utcán, s ha nem értették meg egymást, magyarul beszélő társa vette át a szót. A tizenegy egyetemista kérdőíves felmérésben vett részt, amelyet a brüsz- szeli székhelyű Többnyelvűséget Kutató Központ készít. A vizsgálat célja, hogy megtudják: mi a pécsiek véleménye a kétnyelvűségről, beszélnek-e németül, akarják-e, hogy gyermekeik németül tanuljanak. A kérdőíves vizsgálatba 150 olyan háztartást vontak be, ahol legalább egy családtag beszél németül: a három kontrollcsoportban pedig németül beszélő, illetve e nyelven nem beszélő középiskolások, valamint úgynevezett mértékadó személyiségek szerepelték. A kutatás vezetője, a Kutató Központ igazgatója, dr. Peter Neide professzor szintén Pécsett dolgozott ezekben a napokban. Öt kérdeztük, mi a célja a vizsgálatnak.- Kutatóintézetünk 1977- ben alakult azzal a céllal, hogy a többnyelvűség összetett jelenségcsoportját igyekezzék tudományosan feltárni különféle — nyelvi, szociológiai, politikai, etnikai és egyéb- szempontok szerint. Úgynevezett interdiszciplináris, és — a dolog természeténél fogva- nemzetközi tevékenységet folytatunk tehát, a kutatások mellett konferenciákat szervezünk, tudományos publikációkat adunk közre. Most jelent meg például „A német mint anyanyelv Magyarországon" című, általam szerkesztett válogatás, amely sok magyar szerző tanulmányát is tartalmazza. Visszatérve a kérdésre, a két- illetve többnyelvűség igen összetett, és egyáltalán nemcsak nyelvi jelenségcsoport. Se a népszámlálásból, se egyéb statisztikákból nem tudjuk pontosan, hány ilyen ember él az egyes országokban, és azt sem, hogy ezt ők maguk, illetve xa környezetükben élők hogyan értékelik. Konkrét vizsgálatokra van tehát szükség, méghozzá minden országban az adott helyzetnek megfelelően, mert a modellek egyik országról a másikra nem átvihetők.- Miért éppen Pécsre esett a választásuk?- Először Magyarországról szólnék. Nemcsak azért vagyunk itt, mert a magyarok szimpatikusak, hanem egyrészt azért, mert miközben sok magyar kisebbségként él a szomszédos országökban, Magyar- országon is élnek nemzetiségiek. Másrészt azért, mert úgy látjuk, végre a magyarok is rájöttek, hogy az eddig mintaszerűnek vélt nemzetiségi politika korántsem volt az, és elég nagy szakadék van a deklarált elvek és a gyakorlati megvalósítás között. Most, hogy Kelet-Európa a nyitásra szavazott, különösen időszerű, hogy Magyarország is kitörjön a nyelvi elszigeteltségből. A gyenge vagy semmilyen nyelvtudás gátolja a gazdasági fellendülést is. 'Erre jellegzetes példa Pécs is, amely a statisztikák szerint is, de a kérdező első benyomásai szerint is mintha egynyelvű, színmagyar város lenne. Most, az első 180 kérdőív után jöttünk rá, hogy a kép egy kicsivel kedvezőbb. Magyar város, amelyben élnek nemzetiségi lakosok is. Szándékosan nem választottuk Budapestet, amely túl nemzetközi, vagy Sopront, alhol túl erős az osztrák befolyás. Felmérésünk gyakorlati célokat is szolgál: szeretnénk tudományosan megalapozni egy valóban kétnyelvű kísérleti iskola elindítását Pécsett. Ehhez előbb meg kell ismerni a szülők, a gyerekek és a mértékadó személyiségek attitűdjét, „hozzáállását". Bár még nincsenek eredménye*, azt máris megállapíthatjuk, hogy a kérdezettek többsége helyesli és igényli a kétnyelvűséget. A legnagyobb - 80%-os - arányban a mértékadó személyiségek, akiknek befolyásuk is lehetne az ügyre. Amikor azonban az esetleges pénzügyi támogatásra is rákérdeztünk, már sokkal óvatosabban fogalmaztak. — Mikor és milyen teltételekkel jönne létre a kísérleti kétnyelvű iskola? — Kétszer 25 olyan gyereket szeretnénk találni, akikkel otthon a szülők vagy a nagyszülők németül beszélnek, mindegy, hogy irodalmi nyelven vagy nyelvjárásban. Az is fontos, hogy a gyerekek jól tudjanak magyarul, mert az első perctől kezdve magyar nyelvű oktatás is folyik majd. Három tanáruk lenne: egy német nyelvű (aki lehet külföldi is), egy magyar (aki tud németül), és egy összekötő, aki tartja a kapcsolatot a brüsszeli központtal. A belga tapasztalatok azt mutatják, hogy a kétnyelvű iskola nagyon drága dolog, tízszer annyiba kerül, mint a hagyományos. Valóban kétnyelvű iskola 'ezért kevés van Európában, mintegy 150, és ezek többsége is diplomatavagy elitiskola, ahová elég nehéz bejutni. Mi demokratizálni szeretnénk a bejutást, és valódi kétnyelvű iskolát szeretnénk. — Mit jelent a valódi kétnyelvűség?- Nem azt, amit ma Magyarországon, hogy a gyerek bizonyos tárgyakat németül tgnul, de a szünetben magyarul beszél. De azt sem, amit Amerikában: egy nyelvet jól beszélnek, és sok másikat „egy kicsit". Ez kevés. Mi az anyanyelv vagy a hivatalos nyelv 'mellett egy másikat szeretnénk elsajátíttatni. igen magas színvonalon.- Ehhez persze pénz kell. . . — A mi intézetünk adja az ötletet, a tapasztalatot, de úgy gondoltuk, pénzért a leghelyesebb az NSZK-hoz fordulni. Büszkék vagyunk rá, hogy az elsők között vagyunk, akiknek a második világháború után sikerült Németországban anyagi forrásokat mozgósítani külföldön élő németek nyelvi képzésére. A konkrét megállapodás a budapesti és a bonni kultuszminisztérium feladata. Az iskola - ha minden jól megy — jövő szeptemberben indul, két osztállyal, egy meglévő kétnyelvű általános iskolában, a magyar tantervhez igazodva. Négy év utón egy, szakemberekből álló, nemzetközi bizottság értékeli majd a munkát, s ha minden jól sikerül, 4 -j- 8 osztályossá is fejleszthető ez az iskolatípus. Szeretnénk, ha az induló beruházás után az egész mielőbb magyar kézbe kerülne. Az itt élőknek kell azt is eldönteniük, hogy ez a fajta iskola jobb-e, mint az eddigi kétnyelvű iskolák. Ha a dolog valamiért késne, akkor is rendelkezésre áll egy nagyon,tárgyilagos vizsgálat. Reméljük, egyszer nemcsak a magyar- országi nemzetiségek, hanem a külföldön élő magyarok is magukénak vallják a téma hasonlóan • objektív, minden nacionalista felhangtól mentes kezelését, amelynek alapelve roppant egyszerű: én tudok egy nyelvet, az anyanyelvemet, amellyel jól boldogulok az életben. Sóvári Gizella Vezetői engedélyt, járművezetői engedélyt, járművezetői igazolványt az kaphat, aki a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkezik, vagy akinek a folyamatos belföldi tartózkodása a három hónapot meghaladja. Természetesen egyéb feltételei is vannak a vezetői engedély megszerzésének (pl.: életkor, ■közbiztonsági, közlekedésbiztonsági szempontok). Újdonság, hogy a 150 cm3 hengerűrtartalmat meg nem haladó motorkerékpárral az vizsgázhat, aki a 16. életévét betöltötte. Vezetői engedélyével ennél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt nem vezethet. Aki a 17. életévét betöltötte vizsgázhat '150 köb- centimétert meghaladó hengerűrtartalmú motorkerékpárral is. Vezetői engedélyével bármilyen hengerűrtartalmú motorkerékpárt vezethet. Személygépkocsi vezetői engedéllyel vontatható egy könnyű pótkocsi (750 kg össz- tömegű), valamint nehézpótkocsi, amennyiben a pótkocsi megengedett legnagyobb össz- 4ömege a gépkocsi saját tömege és az így összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb össztömege együttesen nem haladja meg a 3500 kg-ot. Aki 12 vagy 25 személyes autóbuszvezetői vizsgáit megkezdte és elméleti tárgyakból sikeres vizsgát tett, ez év szeptember 30-ig gyakorlati vizsgát is tehet. Ha eddig az időpontig sikeresen levizsgázott, a vezetői engedélyébe bejegyzésre kerül a D-kategória 12 vagy 25 személyre korlátozva. Ma már azonban ezekre a kategóriákra vizsgára jelentkezést nem fogadhatunk el. Ezt követően ezekbe a kategóriákba tartozó járművek vezetéséhez 30 személy feletti autóbusz vezetéséhez szükséges tanfolyamot kell elvégezni és vizsgázni. Megszűnt az F3—F4-F5 kategóriákra vonatkozó vizsgakötelezettség. Az ebbe a kategóriákba tartozó járművek tehergépkocsivezetői engedéllyel, a csuklós autóbusz autóbusz- vezetői engedéllyel vezethetők. Ha azonban a jelölt vagy munkáltatója ragaszkodik hozzá, a vizsgát megtartjuk, azonban erről csak igazolást adunk. Megszűnt a sikertelen közlekedési ismeretek vizsga alapján a más járműkategóriára már meglévő vezetői engedély visszavonása. Akinek a vezetői engedélyét korábban emiatt vissza vonattuk, az fáradjon el az illetékes rendőr- hatósághoz, s a vezetői engedélyét visszakapja. A fentiekre vonatkozó belügyminiszteri rendelet a 76. számú augusztus 6-i Magyar Közlönyben jelent meg. Szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Természetesen a korábban megszerzett vezetői engedélyek a bennük feltűntetett kategóriákra továbbra is érvényesek. Radnai Béla a megyei járművezetői vizsgabizottság vezetője A Baranya Megyei Adófelügyelőség tájékoztatója Áz adók befizetésének módja Tisztelt ügyfeleink a napokban kapják kézhez adófolyószámla kivonatukat, melynek értelmezéséhez, illetve egyeztetéséhez kívánunk segitséget nyújtani. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kezelésében lévő adók, (adóelőlegék) befizetésére, illetőleg juttatások folyósítására szolgáló számlák 1989-től egységesítésre kerültek. Az egyes adónemök befizetésére egy-egy számla szolgál, ami jelentős mértékben csökkenti a tévedés lehetőségét, figyelmet érdemel azonban, hogy a befizetések teljesítése során az adószám, illetőleg az adószámmal nem rendelkező magánszemély személyi száma feltétlenül szerepeljen az adóbefizetési bizonylaton. A számlaszámok jegyzékéből a fő adónemek szómlaszámai: Azok az adózók, akik nem rendelkeznek bank, illetve elszámolási számlával, illetőleg azok a magánszemélyek, akiket kizárólag a magánszemé- lyék jövedelemadójának befizetési kötelezettsége terhel, a költségvetésnek fizetendő adók, illetve az onnan igényelhető juttatásdk pénzügyi rendezéséhez szükséges átutalási postautalványokat az adóhatóságnál beszerezhetik. Az MNB-nél vagy a kereskedelmi bankoknál elszámolási számlával rendelkező adózók az MNB 232-es Államháztartási fiókjánál megnyitott adákezelési számlákon MNB- átutalási megbízással kötelesek befizetéseiket bonyolítani. Az OTP-fióko'knál elszámolási számlával rendelkezők az OTP 548-as Kommunális .fiókjánál megnyitott adókezelési számlákra OTP-átutalási megbízással kell, hogy rendezzék befizetéseiket. Az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabály végrehajtására kiadott 44/1989. (XII. 20.) PM. számú rendelet 16. § úgy rendelkezik, hogyha az adózó bankszámlával rendelkezik, az adót átutalási megbizással kell megfizetnie. Az állami költségvetésből járó juttatást, illetve a visszatérítendő adót az Adóelszámolási Iroda az adózó igénylése alapján, annak IbarvkszámIájára utalja át. Ha az adózó bankszámlával nem rendelkezik, az őt megillető összeget az adóhatóság pénzintézet útján fizeti ki. A Takarékszövetkezeteknél elszámolási számlával rendelkezők, vagy elszámolási számlával egyáltalán nem rendelkezők az MNB-számlákra szóló átutalási postautalványokat használják. Az egyes adókra, adóelőlegekre vonatkozó befizetéseket a fent 'is részletezett, megfelelő jelzésű adókezelési számlákra, és 'határidőben kell teljesíteni. Néhány fontos határidő; A munkáltatónak az általa levont jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő ihó 20-ig kell megfizetni. Munkáltatónak minősül az egyéni és társas vállalkozó is, akinél a magánszemély munkakönyvé van. A kifizetőnek az általa levont jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó 20-ig kell megfizetni. Kifizetőnek minősül a jogi személy, a gazdasági társaság, az egyéni vállalkozó, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társasüdülő. Annak a magánszemélynek, aki találmány értékesítéséből, egyes tudományos és művészeti alkotó tevékenységből, ingatlanok hasznosításából, s egyéb, nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, adóelőlegét negyedévenként, az I—III. negyedéviben, a negyedévet követő hó 20-ig kell megfizetni. A negyedik negyedévvel kapcsolatos jövedelmek utáni előleget nem kell külön megfizetni. A magánszemélyek jövedelemadóját a magánszemélynek az adóévet követő év március 20-ig kell megfizetnie, míg az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó-, illetve vállalkozására vonatkozó éves bevallása benyújtásával egyidejűleg — a tárgyévet követő év február 28-ig — köteles adóját befizetni olyképpen, hogy a befizetett előlegék és az éves tényleges kötelezettség különbözeiét rendezze. Schmidtné dr. Lévai Magdolna jogügyi főelőadó MNB-nél megnyitott szó m Iá k OTP-nél megnyitott szám iák — személyi jövedelemadó és késedelmi pótléka beszedési számla: 232-90605-6359 548-263352 — általános forgalmi adó és késedelmi pótléka 'bevételi számla: 232-90107-6864 548-168640 — vállalkozói nyereségadó 'és késedelmi pótléka bevételi számla: 232-90107-6015 548-160150 — egyéb kötelezettségek és késedelmi pótléka bevételi számla’: 232-90107-6273 548-162730 — bírság, önellenőrzéssel kapcsolatos és különbözeti pótlék bevételi számla: 232-90107-6307 548-163070 /
