Új Dunántúli Napló, 1990. szeptember (1. évfolyam, 149-178. szám)
1990-09-05 / 153. szám
2 üi Dunántúli napló 1990. szeptember 5., szerda Törvény a polgármesteri tisztségről Haraszti Miklós nyilatkozata Nem sürgős? Megdöbbentőnek és egyben elgondol kozta tónak tartjuk, hogy az MDF és az MSZP szavazataival elutasította az SZDSZ által elő* terjesztett önálló, a lll/lll-as ügyosztályhoz tartozók adatainak kezeléséről szóló törvénytervezet sürgősségi tárgyalását — mondotta Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője az MTI munkatársának érdeklődésére. A továbbiakban kifejtette: a sürgősségi tárgyalás elutasítása több tekintetben is súlyos károkat okozhat. A törvényjavaslat elfogadásával a polgármester-jelöltek kellő időben levonhatták volna a következtetéseket magukra vonatkozóan, ha érintettek az ügyben. Minden kampányszempontot kizár, és sokkal inkább az önkormányzati választások sikeréért érzett felelősséget tükrözi az a tény, hogy a javasolt 30, illetve 60 napos határidő, amely az érintettek figyelmeztetésére, illetve a nevek nyilvánosságra hozatalára vonatkozik, jóval az ön- kormányzati választások utáni időpontra esik. A sürgősségi tárgyalás viszont lehetővé tette volna, hogy az érintettek különösebb botrány nélkül, önként visszavonhatták volna jelöltségüket. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy mig az MDF a '-népszavazásról szóló törvény napirendre tűzését — amelynek tárgyalására az idén nem lenne szükség — sürgősséggel kérte, addig ennek a törvényjavaslatnak a megvitatását —, amely az Országgyűlés köreit is érinti —, nem tartja sürgősnek. Felvetődött a kérdés, hogy azért aggályos őz általunk v előterjesztett törvény elfogadása, mert lehetetlenné tenné a jövőben a szigorúan titkos állományú tisztek rendszerének felállítását, a demokrácia igényeinek megfelelően. Véleményünk szerint a lll/lll-as ügyosztály megszüntetését véglegesnek kell tekinteni, és nincs szükség politikai rendőrségre. Ez is aláhúzza, hogy még inkább fontos ez a törvény, hogy elkerülhetők legyenek az esetleges zsarolások, és kiküszöbölhetővé váljon az újraaktivizálás is. A kormánypárt sürgősséget elutasító határozata véleményem szerint erkölcsi dimenziókat is felvet. Az erkölcsi megújulás sürgető parancsa, amely állítólag ott állt a Justitia-csomagterv mögött, úgy látszik, mégsem olyan sürgető, ráér a törvényi megoldás keresése. Egyébként a mostani szavazás tapasztalata is megérlelte bennünk azt az elhatározást, hogy törvényjavaslatot terjesszünk elő: ha -valamelyik párt kéri, a gépi szavazás mellett kézzel is voksoljanak a képviselők, így váljon láthatóvá azonnal véleményük. (Folytatás az 1. oldalról) szabályokat, garanciákat beépíteni, amelyek lehetetlenné teszik e bomba felrobbantását, a kibontakozó demokrácia megtorpedózását. Fontos szempont az is, hogy senki ne kerülhessen gyanúba, aki ellen nincsenek bizonyítékok, senkit ne lehessen megalapozatlanul üldözni. A sürgősségi tárgyalást indokolva kifejtette, hogy a törvényjavaslatban érintett személyek közül többen polgármesterként tevékenykedhetnek majd a választásokat követően. Ha azonban még a választásokat megelőzően elfogadják a törvényjavaslatot, az érintetteknek még tisztségük betöltése előtt lehetőségük adódna a visszavonulásra. Ugyancsak a napirend előtt kért szót Borz Miklós (FKgP), akti azt kifogásolta, hogy az önkormányzati választások kapcsán „postázott” aijánlócédula nem tartalmazza azt a szerinte nem elhanyagolható kérdést, hogy a jelöltet melyik párt javasolja. Véleménye szerint enélkül a pártok nem állíthatnak listát. Arra kérte az illetékeseket, hogy az ajánló- cédula tartalmát vizsgálják felül, néhogy o választások tisztasága megkérdőjelezhető legyen egy adminisztratív hiba miatt. A képviselők ezt követően térték rá a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes megvitatására. A téma jószerivel a két, egymással szemben álló párt politikai csatározásává „szelídült". A vita azobbon korántsem volt csendes, az MDF és az SZDSZ frakciójának tagjai többször is eltértek a tárgytól, nem az eredeti javaslattal, hanem a másik fél felszólalásával, érveinék cáfolatával foglalkoztak. Kiderült az is, hogy egyes képviselők maguk is pályáznak a polgár- mesterségre, az őszinteség azonban újabb vádaskodásokat szült. Varga János (MDF) megengedhetetlennek tartotta, hogy a törvényhozás egyes képviselők ambíciójához szabva végezze munkáját. Az eltérő nézetek ezúttal is a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségi kérdések mentén rajzolódtak ki a legmarkánsabban. A vitát az önkormányzati bizottság előadója, Böröcz István vezette be. A testület legalaposabban kifejtett álláspontja szerint: a polgármester ne lehessen tagja, részvényese annak a gazdasági társaságnak, amelyben az önkormányzat, illetve az általa alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagként, részvényesként vesz részt. Az SZDSZ frakció- vezetője, Tölgyessy Péter fenntartotta korábbi véleményét: a polgármestereik jogállásának pontos szabályozása elengedhetetlen, enélkül ugyanis a leghitelesebb, legsikeresebb emberek nem láthatnak garanciát arra, hogy gond nélkül elvállalhassák e hivatást, majd visszatérhessenek korábbi foglalkozásukhoz mandátumuk lejárta után. Szerinte az összeférhetetlenséget a képviselők státusának megfelelően kell szabályozni. A polgármesterek pártosságának elvetését teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, mert mint mondta: nem várható el, hogy a győztes megtagadja azt a pártot, politikai csoportosulást, amely őt támogatta. Kifogásolta azt is, hogy a törvény- tervezet a munkajog rendes szabályait akarja mereven alkalmazni a polgármesterékre, jóllehet, e szabályozás rendkívül elavult.- A polgármester felelőssége tisztán politikai, s nem munkajogi természetű, Így e szabályők e közjogi tisztségre nem lehetnek mértékad óak. ■Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) azzal érvelt, hogy a törvénytervezet jelen formájában óhatatlanul érinti a polgármesterek jogállását, ameny- nyibeo megtiltja a parlamenti képviselőséget. Ha e kérdés eldöntésében az Ország- gyűlés az egyszerű többség mellett foglal állást, s nem kétharmados aránnyal szavaz, az SZDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul — jelentette ki. £ kijelentés kapcsán Kónya Imre, az MDF frakciójának vezetője hosszasan fejtegette, hogy ez a felvetés megbukna az Alkotmánybíróság előtt. A jogértelmezési vitát elkerülendő. Tölgyessy Péter javasolta, hogy ezt a .polémiát esetleg majd az Alkotmánybíróság előtt folytassák le, azzal ne a plénumot terheljék. A kormánypárti képviselők a tervezet védelmében szóltak arról, hogy a képviselőtestületre kell 'bízni annak eldöntését: a polgármester megtarthatja-e korábbi munkaviszonyát, vagy milyen mellékállást vállalhat. Újólag leszögezték, hogy a polgármesteri tisztség nem kötődhet szorosan a pártákhoz. Az önkormányzati rendszert jószerivel a semmiből kell megteremteni, s ez rengeteg energiát követel a leendő polgármestertől, pártbeli tevékenysége növelheti túlterheltségét. Az egyik MDF-es képviselő szerint a szábcrdde- mókraták által a polgármesteri fizetéseket meghatározó bértáblázat kidolgozása megkötné az önkormányzatok kezét, csökkentené mozgásterüket. Király B. Izabella (MDF) annak a véleményének adott (hangot: ha a parlament úgy dönt, hogy a polgánmester országgyűlési képviselő is lehet, „szegénységi bizonyítványt” ál- lit ki a magyar népről. E határozat ugyanis azt sugallná, hogy a népnek nincsenek megfelelő káderei e posztok betöltésére. Szentágothai János (MDF) ugyanakkor megfontolásra ajánlotta, hogy esetleg a 30 ezernél kisebb lélekszámú települések polgármesterei vállalhassanak képviselőséget. A képviselőséget tiltó szabályt Elek István (MDF) szerint sem kellene kikötni, arról a képviselőtestületnek kellene határoznia. A vitát az ébédszünet szakította félbe, szünet után interpellációkkal folytatódott az ülés. Interpellációk A kedd délután a kialakult munkarendnek megfelelően az interpellációkkal telt el. Elsőként Iván Géza (FKgP) kérdezte az ipari és kereskedelmi minisztert a Diósgyőri Gépgyár sorsáról. Bőd Péter Ákos válaszában leszögezte, hogy a tárca minden konkrét vállalati ügyben a helyzetnek megfelelő megoldást javasol. A Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatójával folytatott konzultációkat követően intézkedett arról, hogy Kovács Zoltán vezérigazgatót szeptember 15-i hatállyal felmentsék. E* az ország egyik legnagyobb egyedi gép-, berendezésgyártó vállalata, 1988 óta veszteséges, az idén gyakorlatilag fizetésképtelenné vált. A jelenlegi vezérigazgató másfél-két éve foglalta el posztját, és programot is készített a kilábalásra, ám a tendenciát nem volt képes megfordítani. Miután a vállalat számára banki vagy költségvetési segítséget nem lehet előirányozni, megindult a felszámolási eljárás. Ez azonban nem jelenti tízezer munkahely összeomlását, a vállalat teljes tevékenységi körének megszűnését. A gépgyár vezetését a közeljövőben kijelölendő miniszteri biztos veszi át, aki köteles javaslatot kidolgozni a vállalat jövőjére vonatkozóan, figyelembe véve a DIGÉP műszaki kollektívájának, szakmai közéletének és minden segítőkész dolgozójának ötleteit, elgondolásait. A miniszteri választ mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Vargáné Piros Ildikó (független) azért interpellált a földművelésügyi miniszterhez, mert a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek támogatásának megvonása véleménye szerint katasztrófahelyzetet idéz elő, ellehetetleniti az egyébként eredményesen gazdálkodó szervezeteket és kistermelőket egyaránt A képviselőnőt az érdekelte: mi lesz a legtöbb terhet viselő, mégis kiszolgáltatott, mostoha körülmények között élő emberekkel? Modellezték-e, mi lesz a rossz minőségű föld miatt mintegy négyszáz faluban csődbemenő mezőgazdasági üzemekkel, az ott dolgozókkal, hiszen ezekben ez az egyetlen gazdasági erő, munkalehetőség? Történtek-e számítások arra, milyen hatással lesz ez az exportra és a belföldi ellátásra? Készült-e központi program e hatások ellentételezésére? Miképpen képzelik el a szociális és családi gondok, a növekvő bűnözés kezelését ezekben a térségekben? Hogyan prognosztizálják a jövő évi élelmiszerárak alakulását? ' Hogyan képzelik el ezekben a térségekben és ebben a közigazgatási környezetben a kisgazdaságok, farmergazdaságok kialakulását és fejlődését? Sárossy László államtitkár válaszában hosszasan ecsetelte, hogy a kormány miért kényszerült a nemcsak az élelmiszergazdaságot érintő intézkedéscsomag bevezetésére. Beszélt a minisztérium céljairól is. Mondandójának lényege abban foglalható össze, hogy ebben a szektorban is a megteremtendő piacgazdaság feltételeit szükséges kialakítani, legyen szó az élelmiszerárakról, vagy a kisgazdaságok, farmergazdaságok kialakulásáról. A választ a képviselőnő nem fogadta el, mondván: az annyit ér, mint „halottnak a csók". Am, ahogy az már lenni szokott, a kormánypárti többség elfogadta Sárossy László válaszát. Füzessy Tibor az iskolai hitoktatás tárgyában interpellált a művelődési és közoktatási miniszterhez. A képviselő annak magyarázatára kérte a tárca vezetőjét, hogy az egyházakkal kötött júniusi megállapodást követően miért született azzal szinte teljesen ellentétes útmutató az oktatási intézmények számára. Andráslalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter elöljáróban leszögezte: a minisztérium álláspontjának alakulását nem az a vita, az a közhangulat változtatta meg, amely a hitoktatás bevezetését övezte. Elmondta: a (fakultativ hitoktatásra lényegében évtizedek óta lehetőség volt, más kérdés, hogy ezt az iskolák nem gyakorolhatták. A tárca vezetője a hitoktatók tantestületi tagsága kapcsán szólt arról, hogy azt általános érvénnyel nem lehet kimondani. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a hitoktatót az iskola tekintse pedagógiai partnernek. A miniszter szerint a továbbtanulás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a ihitkotatás tényét rögzíti-e a bizonyítvány, avagy sem. A helyzetet a minisztérium a tapasztalatok alapján rendezi majd véglegesen jogilag. A hitoktatók bérezését - az egyházak számára, illetve azok közreműködésével — a központi költségvetésnek kell biztosítania. Az erre vonatkozó igények (felmérése szeptember végéig készül el. A miniszter végezetül kijelentette: a hit- tanáktatás bevezetése — elsősorban vidéken — a demokrácia nagy erőpróbája lesz. Az útmutató — a közvetlenül érintettek egyeztetése után — nem csorbítja senkinek sem az érdekeit. Elsődleges célja a hitoktatás eljuttatása az iskolában azókhoz, akik azt igénylik. A képviselő és a plénum is elfogadta a miniszter válaszát. Hága Antónia és Novák Rudolf SZDSZ-es képviselők a polgári védelmi szervezet átszervezése és a tűzoltósági feladatok ellátása tárgyában interpellált a belügy-, illetve a honvédelmi miniszterhez. Az interpellációra adott válaszában Morvay István belügyminisztériumi államtitkár elmondta: megkezdődött az egységes katasztrófaelhárítási rendszer (kialakítása. A tervezet az első beavatkozásra alkalmas szerviként a tűzoltóságot tünteti fel. Az új feladat- rendszer kidolgozása során tisztázódik az is, mennyiben indokolt a polgári védelem egyfajta katonai jellegű irányítása. A tűzoltóság anyagi, technikai, erkölcsi helyzetének javítása a tárca eltökélt szándéka; a minisztérium 25 százalékos bérfejlesztésben gondolkodik. A két interpelláló képviselő nem, a ház viszont elfogadta a választ. Pelcsinszki Bole szláv (SZDSZ) a mezőgazdasági termelők hitelezése tárgyában interpellált a földművelésügyi és a pénzügyminiszterhez. A képviselő arról tudakozódott, hogy a kormány tervezi-e kedvező hitelkonstrukció kidolgozását a m ezőga zda sá g i kisterme I ő k számára, esetleg a külföldi hitelek egy részének felhasználósával. Lát-e lehetőséget arra, hogy az eladósodott, de 'kilábalásra képes szövetkezetek hozzájuthassanak kedvezményes, hosszú lejáratú hitelhez, s mi a szándék azokkal a nagyüzemekkel, amelyek eredményes működésére nincs remény. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár válaszában közölte: a kormány gazdasági programjához illeszkedő agrárprogram részeként várhatóan 1991-től lehetőség lesz arra, hogy az elmaradott og- rártérségékben meginduljon a termelésreorganizációs program. A veszteségeiket folyamatosan növelő nagyüzemek sorsával — ahol az eredményes gazdálkodásra nincs remény, és nem kerülhető el a felszámolás — a kormány nem-tud foglalkozni. Ez az adósok és a (hitelezők ügye. Sárossy László földművelés- ügyi államtitkár véleménye szerint a mezőgazdaság fejlesztésére szükség van egy, a mezőgazdaságot finanszírozó pénzintézet kialakító sóra. E kérdésben a napókban tárgyalnak a Pénzügyminisztérium ‘illetékeseivel. A válaszokat a képviselő nem, az Országgyűlés viszont elfogadta. A szabad szakszervezeti szerveződés esélyegyenlőségének megteremtése érdekében interpellált a miniszterelnökhöz Vass István (SZDSZ). Interpellációjának kiindulópontja Antall József és René Felber svájci külügyminiszter e témában folytatott megbeszélése volt. A képviselő hosszasan ecsetelte a magyar szakszervezeti mozgalom helyzetét, részben igazat adva a miniszterelnöknek, részben cáfolva sommás megjegyzéseit, amelyek szerinte a mai demokratikus szakszervezeti szerveződés létét tagadják, jelentőségét kérdőjelezik meg. A miniszterelnök megbízásából Szabó Tamás munkaügyi (Folytatás a 3. oldalon) r„AGORA”- -1 1 J IPARI VÁLLALAT 1 1 1 KONTÍROZÓ 1 ■KÖNYVELŐT 1 ■ felvesz azonnal, ■ 1 1 mérWtJképes 1 ■ végzettséggel. 1 ■ Jelentkezés: 1 ■ Pécs, Tüzér u. 1-3. 1 ! Szücsné Kovács Nfegdcha 1 | 1 pü számvit osztályvezetőnél | ^személyesen. . J Akar Ön olcsóbban, kellemesebben utazni? A MISSIÓ-val megteheti! Isztambul 5 nap 2499 Ft + 45 DM, Isztambul6 nap 2499 Ft + 65 DM, Párizs 6 nap 3499 Ft + 135 DM, Városlátogatások: München 1499 Ft, Tarvissio-Olaszország 1100 Ft. Érdeklődni és jelentkezni: MISSIO TOURS Pécs, Szent István tér 1. Tel.: 22-426. Hétköznap: 9-17-ig, pénteken: 9-15-ig. Vízumintézés helyben - a Missiónál megéri! (3892) A Magyarszéki „Egyetértés” Mgtsz. eladásra felajánlja Magyarszék, Kossuth L. u. 149. sz. alatt 2 db lakóházát, valamint Magyarszék, Petőfi u. 18. szám alatti ingatlanát, szuterén szintig befejezett épületrésszel. Vételár, megegyezés szerint. Érdeklődni naponta a 90-714,90-722, 90-748 telefonszámokon a tsz elnökénél vagy főkönyvelőjénél. Személygépkocsi értékesítés ^ jn A Baukomplex Építőipari RT. eladásra felkínálja: 1 db GAZ 2410 típusú VOLGA személygépkocsiját (4 éyes) 1 db GAZ 2410 típusú VOLGA személygépkocsiját (1 éves). Az értékesítés időpontja; 1990. 09.14. 8 óra. Helye: Pécs, Verseny u. 17. Érdeklődni a 13-819-es telefonon a szállítási üzemvezetőnél. (3864) Azonnali belépéssel felveszünk gyakorlattal rendelkező agilis üzletszerzőket. Jelentkezés: Dél-dunántúli RÖVIKÖT Kér. Váll. Pécsi Raktárháza, Pécs, Közraktár u. 1., a raktárház igazgatónál. (3714) Újabb támogatás a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jelöltjeinek Oöncz Árpád köztársasági elnök, Pálos Mikiás államtitkár, Fodor Gábor és Wekler Foronc országgyűlési bizottsági «InÖfcök arról számoltak be kedden az ebédszünetben megtartott sajtótájékoztatójukon, Hogy újobb, 15 millió forintos alapot hoznak létre a nemzeti és etnikai kisebbségi szervesetek Ónkormányzati képviselőjelöltjeinek támogatására. A döntés kedden reggel, az érintettekkel lezajlott konzultáció alapján született meg. Igaz, hogy a plénum hétfőn már határozott a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni, független jelöltjeinek támogatásáról, amely személyenként kétezer, összesen tízmillió forintot jelent, ez azonban kevésnek bizonyul. Maguk a kisebbségi szervezetek kérték, de a honatyák is régóta vitatkoztak azon, hogy a nemzetiségi, illetve az etnikai kisebbségi szervezeteknek is támogatást kellene nyújtani a helyhatósági választásokra. A megoldást — ha az nem is tökéletes “ • 15 millió forintos alap létrehozásában vélték megtaláni. Ez a 15 millió forint rendelkezésre áll, ám felhasználhatóságához kormánydöntés .szükséges. A határozati javaslat elkészült, s azt a kormány csütörtöki ülésén ^ soron kívül terjesztik elő. >E támogatás elosztásának elvein és mértekén meg dolgoznak, annyi bizonyos, hogy ezek a szervezetek is a jelöltállítás arányában juthatnak hozzá a pénzhez.
